Délmagyarország, 2000. február (90. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve Ahol az oroszok n&g töltenek {2, oldal) V-^'i i i * • ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG CSÜTÖRTÖK, 2000. FEBR. 10., 90/34. ÍPSFE ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 Ft) A telekadóval Szegeden is barátkazni kell Ördög a nyilvántartásban Nyári katalógusaink megjelentek! i ELŐFOGLALÁSI AKCIÓ FEBRUÁR 20-IG! i 1 1 1 ÉRDEKLŐDJÖN IRODÁNKBAN: 1 1 1 Szeged, Oroszlán u. 6., tel.: 421-110,425-502 L. A Neckermann valóra váltja... Röpis bánat A Medikémia Ukrajnában 0:3-ra végzett. (9. oldal) A telekadót a szegedi önkormányzat 2000. ja­nuár l-jén vezette be. Mint minden új adónem­mel, ezzel is meg kell bé­külnie a lakosságnak. Ez azonban nem megy olyan könnyen. Fáleg azok ér­zik magukat sértettnek, akik figyelmeztetést kap­nak az adó befizetésérái, miközben tudják: telküket rég beépítették. Hogy mi ad okot a félreértésekre, azt Zombory Pál, a pol­gármesteri hivatal adó­osztályának vezetője ma­gyarázta meg. A szegedi önkormányzat helyiadó rendelete szól az új adónemről, a január 1. óta lé­tező telekadóról is. A képvise­lő-testület döntése értelmében évente és négyzetméterenként 25 forintot kell fizetnie annak, aki belterületen beépítetlen, vagyis üres földterülettel ren­delkezik, továbbá annak, aki­nek a telke a „helyben szoká­sosnál" nagyobb. Ám adó­mentes a lakóház építésére al­kalmas, beépítetlen telek, ha 1980 előtt vásárolták, vala­mint nem kell utána telekadót fizetni a vételt követő két éven belül sem (kivéve, ha vállal­kozásra használják). Azok a városiak, akik már évek óta felépült társasházukban lak­nak - tudomásul véve a telek­adót - ezek után csak azt nem értik, miért kapnak értesítést a polgármesteri hivataltól arról, hogy fizetniük kell. _ Nos, miért is? Ezt a kérdést tettük föl Zombory Pálnak, a polgármesteri hivatal adóosz­tálya vezetőjének. Ő azzal Legyen a ocndégünk! KATEDRA Étterem Szeged, Tisza L krt. 76. (A Honvéd térnél) Asztalfoglalás: 62/420-791 Tiszai panaszok A ciánszennyeződést hozó Tisza Csongrád me­gyei partjának legmé­lyebb pontjait homokzsá­kokkal és földtöltéssel emelték meg. Árad a ciánszennyeződést hozó Tisza, de ha a vízszint­emelkedés 50 cm alatt marad, a hullámterekre nem kerül ki a méreg. Török Imre György, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke kedden Szeged és Csongrád között végighajó­zott a Tiszán, s ellenőrizte a vízminőségvédelmi munkát. Mint mondta, az Ativizig mozgósítható erői hétfő óta feszített tempóban erősítették meg a folyómeder és a hul­lámtér között emelkedő partéi (vagy ahogyan a szakemberek még említik: övzátony) vo­nalát. Ahol szükségesnek lát­szott, homokzsákokkal, föld­töltéssel emelték meg az ala­csonyabb pontokat. így, ha a folyó nem árad jelentősen to­vább, remélhetjük, hogy a ciá­nos víz sehol sem önti el a hullámteret.A veszély nem csekély. A hullámtér jóval hosszabb idő alatt éledhet új­já, mint a folyóvíz, a mérge­zés e teriileteken ma még alig belátható következményekkel járhat. A védekezés csupán a keddi napon 5,5 millió forin­tot emésztett föl. A főmérnök becslése szerint, egy hetes in­tenzív védekezőmunkával számolva, legalább 50-55 millió forintba kerül a mérge­zett vízzel érkező haltetemek kiemelése, elszállítása.Török Imre György csongrádi hajó­útján más megfigyelést is tett. Hatalmas madárfelhő jelent meg a megye északt határán, a folyó fölött. Kormoránok ezrei, vadkacsák sokasága, szürke gém, rétisas pár - csu­pán néhány a vízkörnyék élő­világából táplálkozó fajok kö­zül. Fennáll a veszély, hogy a madarak isznak majd a mér­gező vízből, vagy elfogyaszt­ják a fertőzött halakat - így maguk is elpusztulhatnak. Ny. P. (További részletek a 3. és az 5. oldalon.) kezdte a magyarázatot, hogy a város informatikusai csak olyan adatokat tudnak fölvin­ni a térképrendszerre, ami­lyennek rendelkeznek. - A gond az, hogy amikor az állampolgárok megkapják a használatbavételi enge­délyüket a lakásaikra, akkor annak nagyon örülnek, és nem teszik meg a soron kö­vetkező lépést. Noha erre a határozatunkban figyelmez­tetjük őket. Minden engedély ugyanezt a típusszöveget tar­talmazza, amelyet idézek: „köteles az építési munka el­végzése által a földmérési alaptérkép tartalmában bekö­vetkezett változás térképi át­vezetése végett a megvalósult állapotról épületfeltüntetési vázrajzot két példányban az illetékes földhivatalhoz be­nyújtani." - Vagyis, a használatbavé­teli engedély kézhezvétele után - mondta Zombory Pál ­az építtetőnek hiteles földmé­rőt kellene fölkérnie a vázrajz elkészítésére, ami ugyebár költség. Noha a kiadás a 20 ezer forintot nem haladná meg (egy tízlakásos társasház esetében családonként mind­össze 2 ezerbe kerülne), még­is megspórolják. És ezután csodálkoznak, hogy a beépítés nem szerepel a város nyilván­tartásában. Sokan mondogatják, ma­gas a telekadó mértéke, annak ellenére is, hogy a helyiadók­ról szóló keretjogszabály évi és négyzetméterenkénti 200 forintban határozza meg a ki­vethető maximumot. A szege­di önkormányzat - magyaráz­ta Zombory Pál - a telekadó bevezetése előtt elemzést ké­szíttetett. A szakemberek ma­guk is meglepődtek azon, hogy üres - és a helyben szo­kásosnál nagyobb - telkeken az éves inflációhoz képest kétszeres hasznot érhetett el a vásárló. Ezért nem tartják túl­zónak az évi 25 forintot négy­zetméterenként. A telekadóból 2000-ben 180 millió forintos bevételt szeretne elérni a város. Fekete Klára Telek a Takaréktár utcában. Jó befektetés. (Fotó: Nagy László) Karancsi már vádlott... Fél évvel ezelőtt szinte még senki nem tudta, ki Karancsi Tibor. Ma pedig a fél ország fújja: ö az az egykori százados, aki Bé­kés megyében - ahol fur­csa módon némely rend­örök túl korán halnak! ­kirobbantotta a botrányt, amely szerint a fegyveres testület egyes vezetói szo­ros kapcsolatot ápolnak az alvilággal. Úgy tünt, a sajátos fazonra szabott szakállú férfi szélmalom­harcot vív azért, hogy iga­zát bizonyítsa. Ez a kép tegnap sem változott a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa előtt. Szolgálati vezető tekinté­lyének megsértése miatt állí­tották katonai bíróság elé a szeghalmi Karancsi Tibor szá­zadost. A tárgyalás tegnap dél­előtt 9 órakor kezdődött Sze­geden, a katonai bíróságon. A sajtó részérói szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg az ügy iránt. Dr. Kiss Károly őr­nagy-bíró (tiszteletben tartva a bírói függetlenséget! - a szer­ző) mondataiból, arcáról lerítt (a szubjektív érzés, a médiu­mok képviselőinek folyosói egyeztetéséből is ez csendült ki), nem igazán szíveli a vád­lottat. Kiderült, nem először találkoznak az igazság házá­ban... Tavaly szeptemberben a Békés Megyei Hírlapban nyi­latkozott Karancsi Tibor rend­őr százados. Azt állította, hogy főnöke, a szeghalmi kapitány­ság vezetője, már 4 éve próbá­ja ellehetetleníteni ót. A kapi­tányság parancsnoksága csalá­di és baráti köréhez olyanok is tartoznak, akik olajszőkítésből, szeszcsempészésből és egyéb bűncselekményekből jutnak jelentős anyagi haszonhoz. A vádlott - dokumentu­mokkal igyekezett alátámasz­tani állításait -, amikor rendőr­ségi szálakat is érintő kapcso­latokra bukkant munkája so­rán, igyekezett feletteseivel tisztázni á dolgot. Elutasításra talált, falakba ütközött. Beje­lentkezett főnökeiénél, azok viszont vagy nem fogadták őt, vagy nem továbbították észre­vételeit. Még a rendőrség or­szágos parancsnokához is be­jelentkezett, ám nem nyílt le­hetősége a találkozóra. A teg­napi tárgyaláson - bizonyára teljesen jogosan - a Karancsi által elmondottak hidegen hagyták a bírót, aki leginkább azt firtatta, miért nem a szege­di katonai ügyészséghez for­dult a százados panaszaival. A vádlott kifejtette, úgy véli: fő­nökei hivatalból továbbítják észrevételeit, egyébként pedig az ügyészségi nyomozóhivatal békéscsabai vezetőjéhez is el­juttatta panaszait. Karancsi Tibor sérelmezte: annak ellenére kért róla pszi­chológiai vizsgálatot a szeg­halmi kapitány, hogy előtte már egy magasabb szintűn áte­sett. (Magyarán igyekeztek őt hülyének beállítani.) Ehhez képest túlságosan is különösen hatott a tegnapi tárgyaláson, hogy Karancsi egykori főnö­kének, Berke alezredesnek meghallgatását követően a bí­ró elnapolta a tárgyalást, egy­ben kérte a vádlott igazságügyi elmeszakértői vizsgálatát arra nézvést, hogy a százados szen­ved-e kórós elmebajban, alkal­mas volt-e egykoron szolgála­ta ellátására. V. Fekete Sándor Elfáradt a polgármester - állítják a képviselők Időközi választások Zsombón? A polgármester múltja. Faragó M. Vilmos mögött a településfejlesztésért kapott emlékzászló még a Hazafias Népfront ajándéka. (Fotó: Schmidt Andrea) Ha kell, képviselői man­dátumáról is lemond az a tíz zsombói önkormányzati képviselő, akik felszólítot­ták a település polgármeste­rét: 22 esztendő után kö­szönjön el a hivataltól. Ha a falu első embere nem enged, úgy a képviselők feloszlat­ják a testületet, és így időkö­zi választások kiírását teszik szükségessé, amelyen remé­nyeik szerint az ő jelöltjük diadalmaskodik majd. A testület tagjai elisme­rik: dr. Faragó M. Vilmos rengeteget tett a faluért, amely polgármestersége alatt virágzott fel, s vált az ország egyik legdinamiku­sabban fejlődő településévé. Ugyanakkor úgy érzik, Zsombó nemcsak megtor­pant a fejlődés útján, hanem hátrafelé is lépett. Ez pedig szerintük azért következett be, mert Faragó nem tudott megfelelni az új kihívások­nak... (Kéri Barnabás cikke a 7. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents