Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

8 INFORMÁCIÓ HÉTFŐ, 2000. JAN. 10. A Waltner gyermekotthon lakói. Merre tovább? (Fotó: Schmidt Andrea) Törvény és tény A szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény szerint az intézmény vezetője az ellátás megszünte­téséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panasz­ról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve a törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intéz­mény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az el­látást változatlan feltételek mellett mindaddig bizto­sítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Szűcs Péter, a Waltner gyermekotthon igazgató főorvosa decem­ber 20-án értesítette a jogosultakat a nappali ellátás forma megszüntetéséről. A szülők apelláltak volna, ám az ünnepek ideje alatt szinte lehetetlen volt az önkormányzatnál komoly, döntési helyzetben lévő vezetővel beszélni. A hivatalban a két ünnep között csak ügyeleti rendszer működött. Egyébként is feles­leges lett volna a beszélgetés, mert a fenntartó de­cember 17-én már meghozta határozatát: az év vé­gével megszünteti a nappali ellátási formát. Mint arról lapunkban korábban már beszámol­tunk, nemrégiben úgy ha­tározott a képviselő-testü­let, hogy az év végével megszünteti a Waltner Károly Egészségügyi Gyermekotthonban a négy éve múködö nappa­li ellátási formát. A dön­tés hét értelmileg sérült kiskorú gyermeket érin­tett, akiknek a helyzetét azóta sem rendezték megnyugtatóan. (Közülük egy már a gyermekott­hon lakója.) Két szülő le­velet irt Gönczöl Katalin­nak, az állampolgári jo­gok országgyűlési bizto­sának, hogy legyen segít­ségükre nagy bajukban. Az 1999. december 30-án megjelent cikkünkben a pol­gármesteri hivatal szociális irodájának vezetője, Majláth­né Lippai Éva hangsúlyozta: amikor elkészítették a köz­gyűlési előterjesztést, már pontosan tudták, ki hová fog kerülni. Az irodavezető azt is elmondta akkor, hogy a szege­di gyermekek január 3-án me­hetnek a Kálvária téren lévő Fogyatékosok Nappali Intéz­ményébe (továbbiakban: Fő­ni), vagy bentlakásos formá­ban igénybe vehetik a Waltner gyermekotthon ellátását. Lajkóné Hegedűs Valéria, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvé­delmi Szövetsége (továbbiak­ban: Éfoész) megyei szerve­zetének titkára a Délmagyar­országból értesült a nappali ellátási forma megszüntetésé­ről. Lajkóné szerint a szociá­lis iroda sorozatos törvénysér­tést követett el az ügyben. A tavaly októberben életbe lé­pett szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény példá­ul rendelkezik arról, hogy az intézmény fenntartójának ki kell kérnie az ellátottak érde­keit képviselő szervezet véle­ményét az intézmény műkö­dését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Ez nem történt meg. Lajkóné erről a minap levélben tájékoztatta Bartha Lászlót, akitől sürgős és humánus intézkedést kért, bízva a polgármester szociális érzékenységében. Az Éfoész megyei szervezetének titkára szerint a szociális iroda veze­tőjének nincs abban igaza, hogy minden településnek fenn kell tartania fogyatéko­sok nappali intézményét, ha arra igény merül fel helyben. Nem kell. Igény esetén azt csak a 20 ezer lakosnál többet számláló településeknek kell fenntartani, a kisebbek méltá­nyosságot gyakorolhatnak. Mindez azért merült fel, mert a gyermekek között akadt egy deszki, az értelmileg súlyosan sérült 10 éves Zolika, akit már eddig sem lett volna sza­bad ellátni a gyermekotthon napközijében. Igaz, hogy Zo­likát hároméves kora óta kü­lönböző szegedi intézmé­nyekbe hordják a szülei, de ennek most vége. Kormányos Istvánné előtt két lehetőség áll: vagy beadja intézetbe Zoltán gyermekét, azaz a bentlakásos formát választja, vagy pedig otthon tartja. A szegedi szülők előtt hasonló alternatíva mutatkozik, hiszen a Foni-ban továbbra sincs hely, a 20 férőhelyen 26-an osztoznak. - Azt mondták, hogy két hét múlva érdeklőd­jünk, akkor talán lesz üres he­lyük - mondta Savitchi Olga, aki év eleje óta otthon tartóz­kodik 14 éves fiával. Kormányos Istvánné és Sa­vitchi Olga elszántak: nem ad­ják gyermeküket intézetbe, bentlakásra. Lajkóné Hegedűs Valéria állítja, addig nem szüntethette volna meg a gyermekotthonban a nappali ellátási formát az önkormány­zat, amíg nem rendezi meg­nyugtatóan a gondozottak helyzetét. A szabad intéz­ményválasztást a szociális tör­vény garantálja. A rászoruló­nak joga van megmondani, hogy milyen ellátást szeretne kapni. A lapunknak nyilatko­zó szülők nem akarják bentla­kásra adni a gyermeküket, hi­szen továbbra is családban szeretnék nevelni őket. A Fo­ni-ban viszont nincsen hely, s ha lenne is, a felvételnek fel­tétele van, a súlyosan sérültek például nem kerülhetnek be az intézménybe. Külön Zolika miatt nem indítanak fogyaté­kosok nappali intézményét Deszken. Nem is tudna az ön­kormányzat - mondta Bata Marianna jegyző, majd közöl­te: úgy tudja kétmillió forin­ton múlott, hogy nem folytat­ják a nappali ellátási formát a Waltner gyermekotthonban. A jegyző szerint a deszki képvi­selő-testület nem zárkózott volna el attól, hogy valamek­kora összeggel támogassa ezt az ellátási formát. A testületet azonban senki sem kereste meg a szegedi önkormányzat­tól. A szülők viszont megke­resték levelükkel Gönczöl Ka­talint, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, hogy legyen segítségükre nagy ba­jukban. Szabó C. Szilárd TOYOTA Ili/hat u jelben Számítógépes hackerek „Betörtek" az Elenderhez Budapest (MTI) Számitógépes hacke­rek szombaton feltörték az egyik piacvezető inter­netszolgáltató, az Elender Rt. biztonsági rendszerét, behatoltak központi szer­verébe; lemásolták és fel­tették az internetre mint­egy kétezer Elender fel­használó nevét és jelsza­vát, igy azok bárki szá­mára elérhetőek - közöl­te Káka János, a tár­saság vezérigazgatója szombaton. - Néhány órája észleltük a betörést, azóta minden mun­katársam azon dolgozik, hogy az érintett Elender előfizetők jelszavait megváltoztassák. A betörők az Elender-ügyfelek mindössze 10 százalékának felhasználói nevéhez és jel­szavához fértek hozzá. A számlázási, a lakcím és egyéb személyiségi jogokat érintő adatokhoz nem tudtak hozzá­férni a betörők - emelte ki a vezérigazgató. A cég az 1900 érintettet le­vélben értesíti, és hét végén is megerősített telefonos ügyfél­szolgálattal áll az ügyfelek rendelkezésére - hangsúlyoz­ta Káka János. Hozzátette: ügyfeleiknek nem számlázzák azt az időt, amikor az inter­netről bárki hozzáférhetett a belépő kódokhoz, és s ezzel beléphetett a világhálóra. - Semmilyen pénzügyi kár nem fogja érni felhasználóin­kat, az illetéktelen behatolók csupán kellemetlenséget és kényelmetlenséget tudtak okozni - mondta el a vezér­igazgató. Kóka János jelezte: várha­tóan feljelentést tesznek a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. A vezérigazgató meg­ígérte: keményen fellépnek annak érdekében, hogy ehhez hasonló eset a jövőben ne for­dulhasson elő. Az elkövetés­sel kapcsolatban gyanakszik-e arra, hogy a betörést a cég egy korábbi alkalmazottja kö­vette el - e kérdésre Kóka Já­nos közölte: nem zárható ki, de ennek kiderítése a nyomo­zók feladata lesz. SU/CNSIS A legjobbat, ... , .... a legjobbkor! Millenniumi Toyota Akció Ha szeretné a kétezredik évet egy igazán jó döntéssel kezdeni, itt az idő, hogy cselekedjen! Az ezredforduló tiszteletére most két különleges felszereítségű modellel lepjük meg a csúcsminőségű autók szerelmeseit. Akciónk ideje alatt minden Toyota AVENSIST ABS-szel, dupla légzsákkal, légkondicionálóval és eredeti Toyota riasztóval minden COROLLAT ülésfütéssel, téli gumival es kódlámpával felszerelve kínálunk Önnek. A beépített rádiómagnót tekintse ráadásnak! Köszöntse az új évezredet egy tökéletes döntéssel, hisz ne feledje: amilyen a kezdet olyan a folytatás... TOYOTA EURO Bartha szociális érzékenységében bíznak Hová kerülnek a gyermekek? Molnár György széltől fújt levelei A homoki tanyák író|a Molnár György írónak a napokban jelent második könyve Széltől fújt levelek címmel. Másfél évtizedet várt a második kötetével, mert 1984-ben jelent meg első könyve a Rác utcai vasárnapok. A Széltől fújt levelek egy kisregényt, és az író 1995-ig, különböző napilapokban, folyóira­tokban megjelent elbeszé­léseit tartalmazza. Molnár György Öttömösön él, nyugdíjas, gazdálkodik. A szíve csücskében a Szeged környéki falvak, meg a ta­nyavilág húzódik meg. - Miért éppen a falusi-ta­nyai világot, a „homoki embörök"-et hozta vissza az irodalomba? - Az utóbbi időben roham­léptekkel előnyomuló civilizá­ció, valamint a népi írók kiha­lásával a paraszti világról való ismereteink megfogyatkoztak. Pedig idekinn, a falvakban, ta­nyákon, az utóbbi évtizedek­ben az emberek élete gyö­keresen megváltozott; téeszta­gok lettek, akikhez kijött azért néha egy-egy újságíró - általá­ban a téesz-közgyúlésekre -, megírta a maga riportját, aztán minden maradt a régiben. Hogy a kinnrekedt paraszti tár­sadalom, jelesül a homoki fal­vak-tanyák népe hogyan élte vagy éli mindennapjait, nos, arról nem sok információt kap­tunk. Ezt, a szinte mindmáig egy kicsit elzárt világot, szeret­ném az olvasó elé tárni, meg­ragadni, fölmutatni, mielőtt el­tűnne, talán az utolsó pillana­tokban. (Ezt a világot különben így jeleníti meg a könyv egyik sze­Molnár György: Errefelé, a tanyákon, amúgy is véd­telen az emböriség! Olya­nok vagyunk, mint a fá­kon a széltől fújt levelek... (Fotó: DM-arthív) replője: „Errefelé, a tanyákon, amúgy is védtelen az emböri­ség! Olyanok vagyunk, mint a fákon a széltől fújt levelek".) - Régen nagy szegénység volt arrafelé, úgy tudom, az öttömösi határ egy részét Atokházának hívták. - Joggal hívták, mert itt csak éhen halni lehetett. „Hit­vány, sémmitérő homok", mondták az erre lakók, ahol ta­vaszonkint szárnyára kapja a szél a „főggyüket", s viszi az ötödik határba - Alakjai szegedi, 6ző nyelvjárással beszélnek... - Ezek az emberek csak így lehetnek hitelesek az olvasó előtt. A témához tartozik, hogy a szegedi őző nyelvjárás isme­rete nem érdem, hanem álla­pot. Aki beleszületett, az isme­ri, aki nem született bele nem ismeri. Egy kicsit életforma, il­letve környezet kérdése. - Tudna mondani egy-két szemléletes példát a jóízű „szögedi" beszédre? - Ha azt mondja a „szögedi embör", hogy „röggelre eleven időt kaptunk", akkor ehhez egész gondolatfüzért lehet hoz­zákapcsolni. Vagyis: hideg reggelre virradtunk, vagy hi­deg szél fúj, tanácsos frissen, ügyesen, „elevenen"' mozog­ni, mert különben „möggebed" az ember. Vagy ha már a télnél tartunk, ha azt mondja az erre lakó tanyai ember, hogy ,jó-él­tű embör mög nagyszőrú kutya nem fázik", ez azt jelenti, hogy a jó-éltű ember jól táplálkozó ember, sok húst eszik, „jó" disznót vág, „égyest öszik a hasáva", tehát jobban bírja a hideget, mint aki gyengén táp­lálkozik. - Nem kerülhetem meg a kérdést: Móra szavaival él­ve a vérei, parasztjai, oda­kinn ma is az őző tájnyelvet használják, vagy csak te így beszélteti őket, miköz­ben a traktoros gyereke vi­deón nézi a Mici-Mackót, vagy az akciófilmeket? - Önigazolásnak tűnik, de kijelenthetem: a tömegkom­munikációs hatások ellenére errefelé még a gyerekek is ezt a tájszólást beszélik, meri szü­letésük pillanatától a szülőktől, nagyszülőktől ezt hallották. Annyit teszek még hozzá, hogy a kötet nem csak a jelent, hanem az elmúlt évtizedektől kezdődően a máig tartó idősza­kot öleli át, azt a falusi-tanyai világot, amely azért életünk ré­sze, és amelyet sajátos, sze­rény írói eszközeimmel szeret­nék megismertetni az olvasók­kal. K. F. • TOYOTA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TEL.: 06-62-241-628 • TOYOTA SZEGED KFT SZEGED TEL.: 06-62-467-591 •

Next

/
Thumbnails
Contents