Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-07 / 5. szám

6 KITEKINTŐ PÉNTEK, 2000. JAN. 7. Balástyáról megindult a víz! Csatornászok - vészhelyzetben A számítógéprendszerek hibáit vártuk, a csatornákét kaptuk örökül a kilencszázas évek búcsúzójakor. A földvégek alkalmi árkai még hibátlanul működtek, vitték a vizet, ahova vihették, de a társasági kiskanálisok már akadoztak. Az állami főcsatornák pedig lelassultak, itt-ott meg is álltak. Jegükről térül a talaj vize. Ezt hozta a századváltás a földek népének. Csányi Péter mindennap mérte a vaspálcával a kerítéssaroki víz szintjét. Főút közeli földje két oldali vízi támadásnak volt kitéve. A kisteleki és a halástyai határ vizével melléjük forduló csatornából kifelé sodródott az áradat. A mások vize terült alájuk, meri a közeli szeméttelepi dzsumbuj útját állta annak. Ha meg lenne kicsit piszkálva - adtuk már többször tovább a balástyai Baloghok, Bitók, Csányik, Bárkányik, Fráterek summázott véleményét - dolgozna az, mint a kisangyal. Vinné a vizet. Tán még a lába se érné a földet. Miféle társaság ez? A földiek kérése meghallgatásra talált. - Hatvan, hetven centit esett a víz - mondja a két Balogh Dezső közül az idősebbik, mikor ezt az örömhírt személyesen is konstatálni igyekszünk a tett helyén, a dóci átkötő útnál. - Ennyit számít, ha jó a csatorna? - Colostokkal mérjük mindennap, de a nádon is látszik, hogy hol volt befagyva a teteje - állítja elénk a legmegbízhatóbb mezei mércét a fiatalabbik Balogh. Apa is, fia is föllélegezhetett, mert pár napja nem esett se eső, se hó, fagyott szépen, amitől aztán iszkol elfelé tőlük a semlyékük vize. Rántja magával a földekét is. A kotrógéppel nem találkoztak, de dolgozik, mert a parton végig terítve a náddal, csatakkal kevert vékonyka földsánc. Kérdés fogalmazódott, hogy mindig az Isten áldásában kéne e meglelnünk a vizek elvezetésének szakszerű módját? Csányiéknak, Balogéknak is jött a papír nem is Ha megkotorják a járt útját, máris kotródhat a semlyékek vize. (Fotó: Gyenes Kálmán) egyszer, hogy fizessék a csatornadíjat, mert ha nem, „adómódjára" behajthatják tőlük. Nem nagy pénz, de mégis igazságtalan, hogy a semmi munkáért kérik. A vízműtársaság nem a gazdák akaratával alakult. Ilyen „pápapisilője kompániát" (pajzán értelmezésben: fölösleges) nem tartanának, megmutatkozott korábban: nemcsak a víz fogott ki ezeken a társaságokon. A szárazság is. A téeszek idejéből három komoly földi vízelvezető ismert. A gazdaságok árkaira milliókat költöttek. Becsövezték a föld alját, vigye, hozza a vizet. A vfzmútársaságok csatornái mára kiismerhetetlenül elgazdátlanodtak. A vízügyi igazgatóságok kezelésére bízott „ativiziges árkokból" van a legtöbb. Csaknem 700 kilométernyi ebből az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Mint tapasztalhattuk: a szegedi cég él. Sőt, ereje teljében küzd a vízzel. A folyókéval, a talajéval. Amint már korábban mi is közzétettük, a Kisteleki főcsatorna főőreit is ők állítják. A minap munkáján érhettük Berente Zoltán sándorfalvi csatornabiztost. Ő irányítja a balástyai szeméttelepnél a csatornatisztító munkálatokat. Autóval, rádiótelefonnal fölszerelkezve járja a vízvezető helyet és környékét. Még várunk érkezésére, a keményre fagyott gajgonyai földút és az eldzsungelesedett csatorna kereszteződésénél, egyik csatornász ember pánikszerű munkának nevezi a mostanit. Később azért kiigazítjuk magunkat, hogy hála Istennek, a harmadfokú belvízvédelem azért más mint az ugyanígy nevezett árvízi készenlét. A sorsára hagyott csatorna mégse szeszélyes folyó. - Most látszik igazán mondja érkezte után Berente Zoltán -, hogy mit ér a vízügy munkája. December 28án elrendelték a harmadfokú belvízkészültséget. Azóta négy gépünk kotor. Jobban mondva csak három, mert egy már elromlott. A romeltakarító hadművelet - Sokak már régóta szeretnék meglesni, hogy mit tudnak ezek a masinák? - Lent a Fehér-tónál, aztán följebb, a volt szatygiazi Finn-Magyar Barátság Tsz sándorfalvi területén találhatók. A harmadik mindjárt itt lesz, a dóci átkötőtől jön errefelé. Mi most ennek tisztítjuk a terepet. A harmadfokú belvízvédelem gajgonyai munkálatait mi is szemügyre vehetjük. Pásztor Sándor és Bartos Péter a csatornameder rézsűjébe gyökeresedett nyúlánk akácokat döntögeti. Kovács Ferenc húzgálja onnét azokat az osztályzáshoz. A vastagát meleghez méretesre, a gallyait kévének szortírozzák. Vinczéékkel megpúpozzák a kézijárgányt, a mindenre befogható háztáji kocsit. Vincze Ferenc gazda és Marika asszony, mint fősegéd, majd a sparheltet eteti a föibaltázott gallyakkal. A vastagja épületfának megy vagy a kazánba. Vinczéék romeltakarító hadművelete kettős melegedéssel jár. Egyiket a munka adja, most, a másikat meg majd este a „Tarján tűzhely." - Biztosítjuk a kotrópályát - tudjuk meg a munka szakszerű megnevezését Berente Zoltántól. Ha már Kedves Környékbéliek! Yjáát... vigyük tovább onnét a dolgainkat, ahol ab11 bahagytuk! Voltam olyan szerencsés, hogy közölhettem a kedves környékbéliekkel, még az ezerkilencszázas évek utolsó karácsonya előtt, hogy szusszanásnyi szünetre megállunk a bajok szemrevételezésével. Bebújunk a magunk ünnepi csigaházába. Megvárjuk, hogy valóban itt-e a világvége, vagy csak megint a hites etetés az Antikrisztus érkezését illetően. (Aki, ugye, majd belezargat bennünket a sárga megsemmisülésbe.) Hála Istennek, a világ megtartotta magát. Elnéztem a tévében, csaptak is miatta hatalmas dáridót az emberek. Szilveszter éjjelén, mióta új világot számolunk, a szép fölvételek gyönyörű árjában úszott a Föld. A Nagy Lavór (a parabolaantenna) házhoz hozta, amint körbe voltak világítva szigetei, szentjánosbogárként csillogtak városai Láthattuk, mikor egészen közel értünk a világló dajdajhoz: önfeledten ünnepelt, mulatott a nép. Mondjuk meg őszintén: így volt ez helyénvaló! A két munka közti vigadalom, szusszanás ráfért mindnyájunkra. Mert, gondolom tapasztalták Önök is: a kiadós eszem-iszom után ismét „sztantyeszrabota"!, hogy tört katonai oroszsággal fejezzem ki magam, vagyis: fölállni és dolgozni! No de, aki nem szereti az ilyen ugráltató munkakezdést, mert vagyunk jó páran, azok se csüggedhetnek. Lényegében, maradt minden a régiben... Egészen a magunk tájékára visszaterelve az űrbe kalandozó gondolatot: itthon, visz a víz mindent! Vagy, mégse?! Épp a csatornászok állják útját!? Olvassák oldalunkat a kétezres évek beköszöntével is, hiszen a bizalom töretlen és a jobb élet reményének tüze se lohadt lejjebb. Erre tekintettel köszönt újra minden kedves környékbélit: 'Ö •m tiérrr Vinczéélc bevetésen. A gajgonyai út mentén mentik, a menthetőt itt tartunk, megkérjük a fiatalembert, avasson be bennünket a jól hangzó csatornabiztosi munkák rejtelmeibe. Eszerint: nyáron a műtárgyak karbantartása, a terület bejárása, és a vízkormányzás. - Igen?! És, ha nincs mit, mint ahogy volt jó pár éve? - Az öntözővizek kijuttatása, a halastavak föltöltése, a zsilipek kezelése a száraz időkben is szükséges, de mondom tovább őszi teendőként a csatornaszakasz beutazását, az átereszek tisztítását. Láttukr amit láttunk - Ha már itt tartunk, pár éve látja, amit látni kellett. Nagy a vizesség... - Láttuk, de nem volt rá pénz. - Száraz időben tán még a kasza is segíthetett volna. - Ebben nem vagyok illetékes... A mi munkánk, hogy vészhelyzetkor ember legyen a gáton. Szilveszterkor, ünnep alatt. Már az úszónádvágók is kint vannak a védvonalon. - Úristen! Ez már totális a támadás a belvíz ellen? - Amikor elrendelik, megyünk vetésen, gyümölcsösön. Mert, sajnos, itt is látni - mutatja a vázolt part menti munkálatok helyét a csatornabiztos - a földtulajdonosok egészen a mederszélig beviszik a mezsgyét. Közbeszúrom, hogy szerintem inkább a mérőemberek porciózása ez, mindazért, hogy annak is jusson, akinek már csak fgy juthatott föld. Nem itt, máshol, akinek belemérték a földjébe a főcsatornát - betúrta azt. - Tényleg, meddig csatorna a csatorna? - A meder felső szélétől, a koronaéltől négy-hat méteres sávban szabadon kellene hagyni a terepet az iszapoló kanállal dolgozó kotrógépnek. Hát, akkor: kotrás! Mondhatnánk ezt azoknak, akik hagyták, hogy így legyen? Maioros Tibar sorokban Domaszék Munkatársunktól A domaszéki képviselők a december 2-i ülésükön többek között megállapították a 2000. január 1 -jétől érvényes ivóvíz, szennyvízelvezető és tisztítórendszer csatornadíjat, illetve a kéményseprőipari szolgáltatás árait. A lakossági ivóvíz alapdíja havonta 125 forint plusz áfa, a mérőn mért mennyiség után pedig 77 forintot plusz áfát kell fizetni köbméterenként. A közületeknek is ugyan annyiba kerül az ivóvíz, mint a lakosságnak. A szennyvízelvezető és tisztítórendszer csatornadíja is 125 forint plusz áfa havonta. A mérőn mért mennyiség után pedig 80 forint plusz áfa íródik köbméterenként a számlára. A kéményseprőipari szolgáltatás árai a tavalyihoz képest átlagosan hét százalékkal nőnek. A családi házaknál 205 forint plusz áfát kell fizetni évente, a társa házak lakóinak pedig 96-ot. A kémények tisztítása, karbantartása a típustól, nagyságtól, illetve a fűtőberendezés fajtájától függően 120-tól 360 forintig terjed. A díjak meghatározása mellett a testület más ügyekben is döntött. Válságstábot állítottak fel, mely a belvízhelyzet megoldásában segít. A Bojárhalmi utcában elkészült az az árok, mely elvezeti a belvizet. Dr. Medzibrodszky Endrét nevezték ki aljegyzőnek, a sportcsarnokot ezúttal az iskola helyett a polgármesteri hivatal irányítja. Családsegítő központot fenntartó önkormányzati tárulást hozott létre Domaszék és Röszke közösen. Tiszasziget Munkatársunktól Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el Tiszaszigeten december 27-én Bodó Imre polgármester. Erre azért került sor, mert a települést övező területeken a csatornák megteltek vízzel, s kiöntöttek. Emellett attól tartanak a faluban, hogy az esetleges nagyobb csapadék esetén a belterület árkai nem tudják levezetni a felgyülemlett vizet. Két szivattyútelep működik Tiszaszigeten. Az AlsóTisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársaival közösen éjjel-nappal ügyeletet tartanak a térvári telepen. Egy szivattyú körülbelül 25 köbméter vizet emel át percenként. A külterületen közel száz hektárt borít víz, aminek jó része szövetkezeti használatba adott vagy magángazdák által használt szántó, vetés. A falu központjában az emésztőaknák tisztítása, szivattyúzása mindennapos esemény, ebben a lakosság is aktívan részt vesz. EBIÜL awimui&fiu- mummuyj\ awsflfflűBsgBtSoosBmaím mm^&imim KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: EUks, FC út 88. Tel.: 62/269-397. Balastya. Felszabadulás u. 10. Tel.: 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Öpusztaszer, Komócsin Z. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer, Köztársaság túr l/A. Tel.: 62/276-542. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasi u. I. Tel.. 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. 15/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Új u. I. Tel.: 62/287-156. Pusztamérges, Tolbuhln u. IO/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, FC u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva. Alkotmány körút 21/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó. Felszabadulás u. 104. Tel.: 62/255-504.