Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

6 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 6. Üvegdömping - más árakkal! Szabadáras betétek Munkatársunktól Az új évi üvegdömpingről szólt keddi írásunk, ahol töb­bek között - a kereskedőktől kapott információink alapján - leírtuk, milyen fajta üveg­nek, mennyi a betétdíja. Va­ló igaz, hogy egy rendelet szabályozza, minden üzlet köteles visszaváltani a gön­gyöleget, - mégpedig csak azt, amit forgalmazott - ám azt már nem határozza meg, milyen áron. Az üvegbetétek díja ugyanis a szabad árkate­góriába tartozik - hívta fel figyelmünket Pálkuti István­ná, a Csongrád Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­ség igazgatója. Az üvegbeté­ti díjak nagyságát a vállal­kozó maga állapítja meg, azonban azt is törvény írja elő, hogy a meghatározott összeget tételenként ki kell írnia. Azt is jelölnie kell, hogy betéti díjat beleszá­mol-e az árba, ám az eladási és visszaváltási ár nem tér­het el egymástól. Röszke fejlődése töretlen Határ menti adóparadicsom rcnSczeSev fejlödörz,... 135 B2 SMS KORAI Pannon GSM előfizetés mindössze bruttó 6000 forintért, 2000 darab* bruttó 20 forintos SMS-sel! \ l'iiiiiioii (iSM cloli/rlrs most isiik hrutfo 6000 forintlm korul, os o/ort 2000­hoii 2000 chiriih S.MS-1 küldhet. bruttó 20 forintos úron! Sot. ugvaiuv/.cl a lelio­tösoggol bruttó 2000 II boll/otoso mollolt meglevő előfizetőink is élhetnek, ha mobiltelefon jukról megrendelik a 173-as telel OI1S/J1111011. \ 2000 db keduvnieines 200(1. iutlliiii I os ilot tmlu i M. ko/oll li.is/ii.ilh.it«» lel. \/ .ii .ik .1/ .il.it l.it l.ilitta//;ik. PANNON QSM l'uititon l.sM nonstop iiipfck/olgiiliil: 0i» 20 020 0200. \»wo.pannongsin.hu TTTTT Ax élvonal. Megléuö előfizetőinknek 2000 darab,' bruttó 20 forintos SMS, mindössze bruttó 2000 forintért! Fél-e a járványtól? Csuka János, Gulicska Gizella és K. L (Fotó: Somogyi Károlyné) A héten jelentette be Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Intézet fő­igazgatója, hogy a civil la­kosság körében és a hon­védségnél decemberben előfordult megbetegedé­sek száma alapján jár­ványnak minősíthető a meningococcus baktérium által okozott fertózó gennyes agyhártyagyulla­dás. A veszélyes betegség­ben a tavaly december óta regisztrált új betegek kö­zül négyen hunytak el. Ar­ra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan vélekednek erről a beteg­ségről, illetve, hogy fél­nek-e a járványveszélytál. Csuka János, agrármérnök: - Nagyon veszélyesnek tartom ezt a betegséget, de egyáltalán nem félek a járvány veszélytől. Hiszek és odafigyelek a hivata­los orvosi nyilatkozatokra, ame­lyek csillapítják a kedélyeket, hogy a civil lakosság körében a megbetegedések között nincs összefüggés. A laktanyák eseté­ben természetesen más a helyzet és egyértelműen a higiéniai okokra vezetem vissza. Aki volt már katona, az tudja, hogy rossz a fűtés, elégtelenek a tisztálko­dási lehetőségek és a vitaminhiá­nyos, egyhangú ételadagok mind hozzájárultak a mostani sajnála­tos helyzet kialakulásához. Gulicska Gizella, vállalkozó: - Figyelem a híradásokat min­dennap és tartok ettől a beteg­ségtől. Már egy ideje a családom meg van fázva, mindenkinek bi­zonyos mértékben legyöngült a szervezete. Bár hallom, hogy nem lenne szabad így közösség­be menni, de sajnos ezl nem te­hetem meg. És mivel vidéken, Dócbodaszéken lakunk, így az orvos is elég messze van. Most különösen félünk, attól hogyha valami romlást észlelünk bármi­lyen szempontból, túl sok időbe telik mire a doktor meg tudna vizsgálni bennünket és így elejét tudnánk venni valami komo­lyabb bajnak. K. L., gépkocsivezető, jelen­leg munkanélküli: - Egy évem van hátra a nyugdíjig. Az elmúlt időszak minden szempontból csak bizonytalanságot hozott számomra. Nemrég volt egy na­gyon csúnya balesetem, ami után elvesztettem az állásomat, így félek minden betegségtől, nemhogy az agyhártyagyulladás­tól. Rendszeresen hallgatom a tudósításokat és szorongással töltenek el a hírek. Ilyen esetben szerintem a legfontosabb a meg­előzés és a higiénia. Persze ezt nem könnyű megvalósítani a zárt közösségekben, mint példá­ul a katonai laktanyákban. Az évente körülbelül ötszázmillió forintból gazdálkodó Röszke fej­lődése töretlen, gazda­sági helyzete stabil - je­lentette ki lapunknak a határmenti község elsó embere, Magyari László. Az adóparadicsomnak számító falu polgármes­terével az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekről beszélgettünk. Az elmúlt esztendő ered­ményeiről szólva Magyari László elmondta, hogy ta­valy három alkalommal vág­ták át ünnepélyesen a nem­zetiszínű szalagot a 3300 lel­ket számláló községben. Ja­nuárban rendőrőrsöt, május­ban Teleházat, augusztusban pedig új óvodaépületet avat­tak. Bővültek a falu nemzet­közi kapcsolatai. Tavasszal testvértelepülési együttmű­ködési megállapodást írtak alá a romániai Végvárral, ősz­szel pedig felvették a kap­csolatot egy francia üdülőfa­lu, a Toulouse melletti Saint Pierre de Trivisy vezetőivel. A nyolcszáz lelket számláló francia település a turisztikai jellegén túl a polgármesteré­ről is híres - tudtuk meg Magyari Lászlótól. Philippe Folliot a kergemarhakór ide­jén, amikor az amerikaiak nemcsak az angoloktól, de a franciáktól sem voltak haj­landóak átvenni a marha­húst, felhívta a kereskedők figyelmét, hogy dupla annyi­ért árulják a kólát. A francia kereskedők eleget tettek Fol­liot kérésének, aminek kö­vetkeztében nem fogyott az ismert üdítőital. Az ameri­kaiak két hónap után felol­dották az embargót. A rösz­kei polgármester úgy tudja, hogy a harminc-egynéhány éves Folliot e nem minden­napi cselekedete miatt fontos és magas állami pozícióba kerül majd. A francia szál­hoz tartozik még az is, hogy a röszkei általános iskola a Socrates-program keretében dán, finn és román, s az ön­kormányzati delegáció őszi látogatása óta immáron fran­cia iskolákkal áll kapcsolat­ban. E történet befejezése­képpen Magyari László el­mondta, hogy a francia kül­döttség várhatóan májusban látogat majd Röszkére. Az idei tervekről szólva a polgármester közölte: 2000. január 10-étől a község csat­lakozik a központi orvosi ügyeleti rendszerhez, mivel az újonnan előírt dolgokat egyszerűen lehetetlen és ér­telmetlen lenne teljesíteni a faluban. Az említett határidő után az sürgősségi esetben Szegedre, illetve Móraha­lomra mehetnek orvoshoz a röszkeiek. A 2000. év tervei­hez tartozik még az is, hogy idén új határátkelőt építenek Röszkén és elkezdik a falu központjában álló művelő­dési ház felújítását. A re­konstrukció közel 11 millió forintjába kerül a községnek. A pénzek tárgyalásakor Ma­gyari László fontosnak tar­totta hangsúlyozni azt, hogy a helyi iparűzési adót mini­málisan emelték. E szerint a vállalkozóknak hárommillió forint nettóárbevétel alatt to­vábbra sem kell helyi adót fizetniük. Hárommillió és egymilliárd forint közötti ár­bevétel esetén 1,5, afölött pedig 1,6 százalék a helyi iparűzési adó mértéke. A polgármester szerint a ked­vező adófeltételeknek kö­szönhetően nyitott ki újra a község központjában az éve­kig üresen álló úgynevezett Bíró cukrászda. Erről meg­kérdeztük volna a cukrászda tulajdonosát is, ám a finom­ságok kicsiny boltja csak ja­nuár 8-án nyitja ki újra ka­puit. Hogy bizonyságot kap­junk arról, mely szerint az alacsony adók miatt érde­mes Röszkén vállalkozni, kikocsikáztunk a Szegedi Paprika Malom Kft. röszkei telephelyére. Az 1996 óta működő cég csak exportra dolgozik - tudtuk meg Nagy Péter termelési vezetőtől. Nagyobb kiszerelésekben szállítanak őrölt fűszerpapri­kát Ausztriába és Németor­szágba. Havonta 20-60 ton­na őrölt paprikát visznek a kamionok a nyugati orszá­gokba. Nagy Péter bevallót-­ta: az induláskor nem a ked­vező adófeltételek játszották az elsődleges szerepet ab­ban, hogy ide települtek, de ma már nagyon örülnek an­nak, hogy Röszkét válasz­tották, hiszen a helyi ipar­űzési adó mértéke rendkívül kedvező a számukra. Magyari László elmond­ta: mint ahogy a tavalyi, úgy az idei évben is problé­mát jelent majd a belvíz. Je­lenleg egyébként első fokú belvízvédelmi készültség van érvényben Röszkén. 1999-ben 238 ingatlan csat­lakozott rá a szennyvízelve­zető rendszerre. Több is csatlakozhatott volna ­mondta a polgármester -, de a magas talajvíz miatt saj­nos nem tudták tovább épí­teni a csatornát. Az időjá­rástól függően 2000-ben legalább ugyanannyi ingat­lan szeretnének rákötni a rendszerre, mint tavaly. A beszélgetésünk végén Bor­básné Márki Márta, a mű­velődési ház igazgatója szolgált jó hírrel. Elmondta: a Szeged Táncegyüttes jóté­konysági gálaműsort ad majd a faluban, amelynek teljes bevételét a végváriak­nak ajánlják fel az ottani ha­gyományok és néptánc kul­túra ápolására. Szabó C. Szilárd Röszkei zsákolák. A helyi paprikamalomból évente több száz tonna órölt fűszerpaprikát szállítanak küldföldre. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents