Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

Az Országgyűlési Könyvtár _ állományából törölve Centralizáció a színházban is (9. oldal) ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAQ HÉTFŐ, 2000. JAN. 31., 90/25. . IT^J! ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Ritkítják a kiserdöket Már télen megkezdték Szegeden a tavaszi nagytakarítást. (4. oldal) rtte Alice Deejay jpk ata'*B*Witched E^bv Ststere Backsüeet Boys Baltimora ZUUU remek zene hetente Diana Ross Dj Bobo Dr. Albán Earth WmcyWDre EiffeN35 Emergency House innqusifliesjasJErasure Enc Clacion WWj^tk.'-j^ ^ • f^R dR • sfs 95.4 B EmSS Medikémiás siker A szegedi röplabdások 3:0-ra verték a Kecskemétet. (6. oldal) Keddi számunkban A Torony alatt Munkatársunktól Önkormányzati mellékletünkben holnap szólunk a héten ülésező szegedi közgyűlés egyes költségvetési sarokszámairól, az oktatási szférában tervezett ki­adásokról, a millennium kapcsán szervezett verse­nyekről. Az elmúlt héten nagy vihart kavart az ön­kormányzat vendégházának felújításáról szóló hír. Munkatársunk ezúttal annak járt utána, vajon mikor és miből renoválják a meglehetősen elhanyagolt álla­potban lévő épületet. Ismertetjük a heti bizottsági ülésrendeket, a Kárász utca felújításával kapcsolatos információkat, valamint több időszerű városházi köz­leményt is. Utónévtoplista Alexandra és Dávid vezeti a mezőnyt Budapest (MTI) Magyarországon a leggya­koribb utónév az 1998-ban született leánygyermeknél az Alexandra (1351 eset) volt, míg a legtöbb fiúcsemetének a Dávid (1910 esetben) ke­resztnevet adták szüleik ­közölte a BM anyakönyvi osztályának vezetője. Piros Zsuzsa elmondta: az 1999 végén elkészített utó­név-statisztika szerint a leá­nyoknak az Alexandra után leggyakrabban a Vivien (1246) és a Fanni (1104) utó­neveket adták, mlg a fiúknál második a Bence (1893), és dobogós a Dániel (1819) név is. A újszülött leányoknál az első tíz leggyakoribb utónév az említettek mellett a Viktó­ria, a Dóra, a Nikolett, a Pet­ra, a Réka, az Eszter és az Anna volt. A férfineveknél a követ­kező sorrend alakult ki 1998­ban: Dávid, Bence, Dániel, Tamás, Márk, Ádám, Péter, Máté, László és Balázs. A 11. a Zoltán, a 16. helyen az Attila, a 18.-on az István, eggyel mögötte a Zsolt, míg a 23. helyen a János találha­tó. (A statisztika egyébként minden olyan utónevet tar­talmaz, amely legalább tíz esetben előfordult a vizsgált évben.) Más a helyzet akkor, ami­kor a hazánkban élő összes ember utónevét vizsgáljuk, mivel a mostanában legdiva­tosabb nevek között nem szereplő Mária (488 ezer 332) vezet, az Erzsébet (379 ezer 293) a második, mfg harmadik az Ilona (256 ezer 356). A férfiaknál a „tradicio­nális" nevek a leggyakorib­bak: az István nevet első utó­névként 376 ezer 258-an, a Lászlót 366 ezer 811-en, míg a Józsefet 359 ezer 643-an viselik. Számlaszigor - halasztva Budapest (MTI) A január 1-jei hatályba lé­pés helyett csak május 1. után kell alkalmazni a vállal­kozóknak a számlaadásról szóló PM-rendelet legújabb módosítását, amely szigorít­ja a számítógépes számlaa­dás feltételeit - mondta Nagypál Sándor, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal sajtóosztályának vezető­je. A Budapesti Kereskedel­mi- és Iparkamara azzal a kéréssel fordult a pénzügy­miniszterhez, hogy a vállal­kozói körökben nagy vissz­hangot kiváltó módosítás ha­tálybaléptetésére néhány hó­napos türelmi időt engedé­lyezzen.A BKIK szerint, a hozzájuk érkezett panaszára­datból az derült ki, hogy az egyéni, a kis- és középvállal­kozások többsége még nem készült fel a számítógépes számlázás szigorítására. Agrártámogatások jönnek Tarpa (MTI) Az idén sokrétű támoga­tásra számíthatnak az agrár­befektetők az ágazat fejlesz­tésénél - hangoztatta Tor­gyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Tarpán. A tárca vezetője a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei településen rendezett fórumon elmondta: a beruhá­zók nem csak a Földművelé­sügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium anyagi segítségé­re számíthatnak, hanem a többi tárca, valamint a me­gyei és a regionális terület­fejlesztési alapokra is. To­vábbá igényelhetik majd az Európai Unió Sapard-prog­ramja mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési, illetve Ispa­programja környezetvédelmi támogatását. Torgyán József az FVM által tervezett támo­gatások közül kiemelte: el­képzeléseik szerint a földala­pú támogatás mértéke 20 hektárig 8 ezer, 20-50 hektár között 6 ezer, 50-3000 hektá­rig pedig hektáronként 4 ezer forint lesz. A kedvezőtlen adottságú földek után plusz 3 ezer forint jár. A miniszter kiemelte a zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermesztés fontosságát, amelyhez hektá­ronként 15 ezer forintot ad­nak. Ez, miként hangsúlyoz­ta, igen nagy lehetőség az ágazat szerkezetváltásának megkezdéséhez. Csecsenföld A harcok folytatódnak Temetői templompénz Lakitelekre Munkatársunktól Gudermesz (MTI) Biszlan Gantamirov, az oroszok oldalán harcoló cse­csenek vezetője szerint az utóbbi 24 órában a Csecsen­föld elszakadásáért küzdő erők 70 fegyverese adta meg magát - idézte a Reuters és az AFP. Gantamirov elmondta: a tárgyalások eredményeképp és büntetlenség (gérete mel­lett bekövetkezett fegyverle­tétel lehetővé tette a szövetsé­gi (orosz) erőknek, hogy el­lenőrzésük alá vonják Groznij 3. és 4. kerületét. Az észak­kaukázusi orosz parancsnok­ság közlése szerint az utóbbi 24 órában a szövetséges légi­erő repülőgépei és helikopte­rei 210 bevetésben támadták Csecsenföld déli hegyvidékét. Orosz katonák, a katonai sátor nyugalmát kihasználva, fegyvereiket tisztítják, újabb összecsapásra készülve. (MTI Telefotó/EPA Photo) Crna Gora mimázái Szegeden Munkatársunktól A mimóza január végi, február eleji szüretelése fon­tos eseménynek számit a montenegrói Kotori-öböl, Dél-Olaszország és a francia Riviéra lakóinak életében. A finom illatú, sárga színű vi­rág begyűjtése után utcai fel­vonulással ünnepelnek a me­diterránok. A lakás díszének szánt virágokat csak törni szabad az óriási fákról, mert ha vágják, akkor jövőre a helyén nem lesz új bimbó. A szüret utáni vfgságot vará­zsolták a szombat délelőtti napsütésbe Szegedre a Feke­te-hegyek országából (Crna Gora) érkező vendégek. A Dugonics térről indult a felvonulás. A helyi mazso­rettek mellett két monteneg­rói városból, Tivatból és Ko­torból is jöttek táncos lábú lányok a karneválra. A két nemzet mazsoretteit a kiste­leki fúvósok kísérték végig a Kárász utcán, egészen a Szé­chenyi térig, majd vissza. A menetet nézőknek monte­negrói népviseletbe öltözött lányok és fiúk mimózaága­kat osztogattak. A frissen tört virágokat egy kisteher­A montenegróiak díszes kosarából bárki kaphatott mimózát. (Fotó: Schmidt Andrea) autó szállította a Kotori­öbölből a Tisza partjára. A felvonulás napján este hét órától rendezték meg a hetedik Mimóza-bált a Mars téri „U" pavilonban. Ezen a szegedi Tót Bagi Band és a montenegrói Herceg Novi­ból érkező Exodus szolgál­tatta a zenét. A bál vendégei igazi Crna Gora-i Izeket kós­tolhattak meg. Az étvágy­gerjesztő füge- és szőlőpá­linka után jobban csúszott a prsut (több évig érlelt, füs­tölt sonka), az olajban érlelt sajt, valamint a tenger szá­mos gyümölcse. Ősszel dölt az utolsó kereszt Rókuson. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Postabank kétes köve­teléseit kezelő Reorg-Apport Rt.-tői vásárolta meg a Laki­telek Alapítvány és a Népfő­iskola Alapítvány hiteleit nemrégiben a szeged-csaná­di egyházmegye. A 60-100 millió forint közötti vételár nagyobb részét a felszámolt rókusi temetőért kapta az egyház, bár e pénzt koráb­ban templomépítésre szánta. Gyulay Endre püspök még 1999-ben kötött megállapo­dást a Real Hungary Kft.­vel, melyben Bába István, a temető helyére lakóparkot képzelő ügyvéd is érdekelt. A lakiteleki ingatlanok va­gyonkezelése húsz esztende­ig változatlanul a Lezsák-fé­le alapítványok feladata, vagyis kívülről nézve semmi sem változik. Az üzletkötés után néhány nappal a „bi­tangkasszákról" kezdett be­szélni a sajtó, s ez új megvi­lágításba helyezi az egyház­megye pénzügyeit. (Kovács András írását az 5. oldalon olvashatják.)

Next

/
Thumbnails
Contents