Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

SZOMBAT, 2000. JAN. 29. A HELYZET 7 Pályainformációs központ Európai farmák a Bácskái utcában A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 1999 végén EU-pályázatot nyert, amelynek segítségével Szegeden az országban elöször Európa összes képzési lehetőségét naprakészen nyilvántartó nemzeti pályainformációs központot hozhat létre. Ezzel Magyarország csatlakozhat egy olyan hálózathoz, amelynek immáron 26 ország a tagja. Az EU Leonardo-programjának keretében, brüsszeli pályázaton elnyert összegből építheti ki a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ foglalkoztatási információs tanácsadó székhelyét. Ez a bázis azonnal csatlakozik az európai országokban már működő pályaorientációs központokhoz. A helyi központ július 1jétől áll majd azon érdeklődők rendelkezésére, akik pontos információkhoz szeretnének jutni: adott szakmában milyen más országokban megszerezhető képzési lehetőségeik vannak - mondta Vladiszavlyev András, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Az első félév során a szakemberek összegyűjtik az országban fellelhető összes képzéssel kapcsolatos adatot, úgy a középiskolákról, az egyetemekről, a főiskolákról, mint a felnőttoktatásról. Aki a jövőben külföldön szeretne akár ösztöndíjhoz, akár más, néhány hónapos képzési lehetőséghez jutni, annak csak a Bocskai utcáig kell majd elmennie, ahol ingyenes szolgáltatásként keresik számára a lehetőségeket a munkaügyi központ munkatársai. Ahhoz azonban, hogy a szegediek felvilágosítást adhassanak a külföldi képzési lehetőségekről, ezt a „szakmát" is meg kell valahol tanulniuk. Tegnap, pénteken Szegeden járt Wilfried Muswieck, a német szövetségi munkaügyi hivatal munkatársa, a Leonardo Da Vinci program referense, akivel a munkaügyi központ vezetője arról tárgyalt: az előttünk álló hónapok alatt hogy és hol oldható meg a leendő tanácsadók speciális képzése. A betanításban Németország, Ausztria, valamint a két kezdő, Magyarország és Lengyelország vesz majd részt. A szegediek később, az elsajátított ismeretek birtokában oktathatják a többi megyében alapítandó központok munkatársait is. Mint ahogy azt Wilfried Muswiek elmondta, Németországban egy intézmény foglalkozik azzal, hogyan segítsék át az embereket „az iskola világából a munka világába". Roppant fontos - magyarázta a szakember -, hogy a végzősöket támogassák, hogy azok ne találják magukat az iskola elvégzése után az utcán. Évről évre nagyobb az igény arra, hogy a fiatalok ne saját hazájukban, hanem külföldön szerezzenek képesítést, és egyre gyakoribb, hogy kelet-európai országokba szeremének utazni. F. K. Idegenforgalmi klub Munkatársunktól A Csongrád Megye Turisztikai Egyesület Idegenforgalmi Klubja - rendhagyó módon - kedden tartja szokásos havi szakmai találkozóját. A panziótulajdonosokat, vendéglátósokat és turisztikai szakembereket összefogó szervezet ez alkalommal Tápén, az Aranylabda Szállóban (Budai Nagy Antal utca 27.) február elsején 17 órára szervezett összejövetelt, amelyre a turizmus iránt érdeklődőket is vátják. A „tűzszünet" alatt tisztítják a csatornákat Ha megindul a belvíz Ópusztaszeren frissen ásott árkok vitték el a vizet. (Fotó: Sehmidt Andrea) Átmenetileg csöndesebbek a Csongrád megyei belvízfrontok, de ha fölmelegszik az idő, mintegy 100 millió köbméter víz elvezetése okoz majd gondot. Ha hirtelen felmelegedés jön, az árvizekkel is szembe kell néznünk. Az Ativizig megtisztított csatornákkal várja a vizek újabb támadását. Mielőtt a Csongrád megyei belvízhelyzet értékelésébe fogna, az erdélyi hóhelyzetről mutat számítógépes térképet Török Imre György, az AlsóTisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyes főmérnöke. „Harminc éve foglalkozom e szakterülettel, de nem emlékszem hasonlóra..." - mondja a szakember. A Tisza vízgyűjtő területeit szinte mindenütt hópaplan borítja. A fehér takaró helyenként csupán 10-20 centiméter, nagy területeken fél méter, másutt egy méternél is vastagabb. A becslések szerint összesen mintegy nyolc köbkilométer (!) hó gyűlt össze a Kárpátok karéjában (a sokéves átlag háromszorosa). Ha tavasszal hirtelen fölmelegedés jön, a Tisza vízgyűjtőjéről rövid idő alatt hatalmas mennyiségű víz zúdulhat a nyakunkba. „A robbanásszerű olvadás azonban szerencsére ritka" mondta Török Imre György. Ha lassan, fokozatosan fogy el a hó, a folyók medre megtelik ugyan, de nagyobb bajtól nem kell tartanunk. „Jégcsapdába" zárva Sok múlik majd azon, milyen időjárás köszönt ránk február végén. A kívánatos az lenne, ha szeles, napsütötte nappalokra fagyközeli hőmérsékletű éjszakák következnének így a tavasz lassacskán „elszopogatná" ezt az irdatlan hómennyiséget. A belvíz egyelőre a „jégcsapda" fogságában szunnyad. Csongrád megyében most 52 ezer hektárt borít víz (ebből 16 ezer hektár a vetésterület). Az Ativizig egész területén (amely megyénken kívül Békés, BácsKiskun és Jász-Nagykun-Szolnok szomszédos körzeteire is kiterjed) folyik a védekezés: november 22. (a tavalyi harmadik belvizes hullám kezdete) óta mintegy 400 millió forintot emésztett föl a belvíz féken tartása. A kormány fedezi a védekezés igazolt költségeit - a Csongrád megyei települések önkormányzatai is számíthatnak a gyors anyagi segítségre. A műszaki igazgatóhelyettes röviden összefoglalta az 1999-es év belvizes történetét. A vízügyesek közel egy éve kényszerülnek csaknem folyamatos védekezésre. Tavaly három belvizes elöntéssel küzdöttek meg a szakemberek, de csupán a harmadik roham bizonyult átmenetileg erősebbnek. Februárban két nap alatt mintegy 1 köbkilométernyi esővíz hullott - ezt, ha nehézségek árán is, de elvezették. Júliusban nagy helyi záporok öntözték a megyét: a „monszun" alkalmanként, félóra alatt 100 milliméter esőt hozott. De még ekkor sem gyúlt össze a víz nagyobb területeken, s a csatornák sem teltek meg. Százmillió köbméter Ősszel azonban újabb esők jöttek: a sokéves átlag kétszerese hullott. November 22. óta mintegy 1,7 köbkilométernyi csapadék áztatta Csongrád megyét. Ennek mintegy ötöde-hatoda elpárolgott, s ugyanennyit elvezettek a csatornák. A többi azonban a nyakunkon maradt: a talaj felső rétege telítődött, több vizet már nem fogadhat be. A becslések szerint mintegy százmillió köbméter megfagyott belvíz várja az enyhülést. Ekkora vízmennyiség elvezetése nagy feladat. A szakemberek azonban nem tétlenkedtek a fagyos időnek köszönhető, „belvizes tűzszünet" idején sem. Pótolva az elmúlt évtizedek pénzhiányból fakadó elmaradásait, megtisztították a vízelvezető csatornákat, jelentősen növelve áteresztő képességüket. Az Ativizig 1600 kilométernyi csatornájából 300 kilométer fölújítása vált szükségessé. Naponta 8-10 kilométer csatornaszakaszt szabadítanak meg a gaztól, iszaptól. Pénzt állami alapból A főmérnök egy megjegyzés erejéig utalt az ún. ,rohamozó zöldek" közelmúltbeli vádjára, amely szerint a vízépítő mérnökök csatornái kiszárítják az Alföldet, amely így elveszti „vizes élőhely" jellegét. „Most mindenki láthatja, hogy szinte az egész Alföld egyetlen vizes élőhellyé változott" - szólt a helyzetértékelés. Új főcsatorna építésére nincs szükség. Török Imre György határozott véleménye, hogy a meglévő főcsatornarendszer jól kiépített, kapacitása is megfelelő. A rendszer kizárólag folyamatos gondozás, karbantartás mellett nyújthat maximális teljesítményt, de a hálózat puszta rendbehozatala is úgy egymilliárd forintba kerülne. A belvízelvezetés természetesen nem lehet hatékony a települések szennyvíz- és csapadékvíz-hálózatának egyidejű megépítése, valamint a külterületi csatornák állapotát jellemző műszaki és jogi káosz fölszámolása nélkül. Mindennek finanszírozására állami alapot kellene létrehozni. Nyilas Péter A belvízit á ro k a t szenvedett településeken folyó védekezési munkálatok anyagi terheit Csongrád megye önkormányzatai sem tudják önerőből finanszírozni. Ezért előzte meg nagy várakozás a megyei vis maior keret felosztását. Ez a központilag biztosított pénzösszeg szolgál ugyanis arra, hogy az önkormányzati tulajdont sújtó, előre nem látható természeti vagy egyéb károk többletkiadásaihoz segítséget kaphassanak a települések. Miután ebből a támogatási összegből csak a felmerült igény töredékét lehetett fedezni, a végső megoldást a napokban megérkező, rendkívüli kormányzati segítség jelentheti. A közelmúltban Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanácsának elnökét is megszólította kritikus nyilatkozatában Veres János, Csanytelek polgármestere, amikor nyilvánosságra hozta a község belvíz elleni védekezésének anyagi gondjait. Az elhangzott vádak után dr. Frank Józseftől, a megyei területfejlesztési tanács elnökétől az iránt érdeklődtünk, milyen szemponTérdig belvízben várják a segítséget Milyen mentöövet ad a kormány? tok szerint osztották fel a nyilvánvalóan szűkös pénzkeretet, s igaz-e, hogy abban elsősorban személyes, illetve pártkapcsolatok játszották a „főszerepet"? Arra is kíváncsiak voltunk, miért maradt ki a támogatottak köréből néhány Szeged környéki, súlyos kárt szenvedett település. - Szó sincs semmiféle diszkriminációról - szögezte le dr. Frank József és már mutatta is a benyújtott igényekről, illetve azok kielégítéséről szóló listát. - A belvízkárok elleni védekezésre a megye 60 önkormányzata közül 44 nyújtott be kérelmet, összesen több mint 225 millió forintra. Ezzel szemben az országos vis maior keretből Csongrád megye ennek csupán a 10 százalékát(!) kapta meg. Tudni kell azonban, hogy e célra országosan is mindössze 300 millió állt rendelkezésre. Mivel ez a körülmény már az elmúlt év végén nyilvánvaló volt, még decemberben tárgyaltam e problémáról a belügyminiszterrel, majd levelet írtam a miniszterelnök úrnak is. Mivel akkorra már kimerült az e célra tartalékolt országos keret, mindössze az idei költségvetésből biztosított támogatásra lehetett számítani. Települési belvízkárok Szegeden és környékén Település Felmerült védekezési költségek 2000. 01.10-ig (Ft) 100%-os támogatás (0-500 000 Ft) 80%-os támogatás 1500 0011 200 000 Ft) 50%-os támogatás (1 200 0013 000 000 Ft) 30%-os támogatás (3 000 0016 000 000 Ft) 15%-os támogatás (6 000 00010 000 000 Ft) Baks 3 772 775 Balástya 1 659 930 Bordány 5 034 042 1 510 213 Deszk 2 448 840 1 224 420 Dóc 442 693 442 693 Domaszék 13 983 262 Forráskút 8 767 371 Kistelek 6 686 846 1 003 027 Mórahalom 9 520 000 1 428 000 Öpusztaszer 3 889 647 1 166 894 Pusztaszer 1 193 697 954 958 Röszke 5 554 100 1 666 230 Sándorfalva 18 393 439 Szatymaz 5 460 604 Szeged 3 970 151 Tiszasziget 750 392 600 314 Ullés 7 875 562 Zákányszék 1 176 273 Zsombó 1 586 400 A szinte katasztrófaként is minősíthető belvízkárok miatt született ugyanis az a döntés, hogy a kormány külön segítséget nyújt a bajba jutott települések védekezési költségeinek fedezésére. Orbán Viktor miniszterelnök pedig nyilatkozatban erősítette meg, hogy anyagiak hiánya nem akadályozhatja a szükséges munkálatok elvégzését. Mindezek után érthetetlen számomra a csanyteleki polgármester aggodalma, hiszen e község is megkapja a védekezésre fordított - természetesen számlákkal igazolt pénzt. Ami pedig konkrétan a megyei vis maior keret felosztási szempontjait illeti: miután láttam, hogy a kapott összeg gyakorlatilag jelképes segítségnek tekinthető, abból csak a jogos igények csekély töredékét lehet kielégíteni, kidolgoztunk egy felosztási szempontrendszert. Ennek értelmében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő, úgynevezett ÖNHIKI-s önkormányzatok támogatására helyeztük a hangsúlyt. E településeken ugyanis már az intézmények működtetése is nehézséget okoz, így ők szorulnak a leggyorsabb segítségre. A 44 támogatásra váró önkormányzat közül azonban ezzel a gonddal 28 küszködik! Ezért további feltételeket kellett szabnunk. A védekezéshez igényelt teljes összeget végül az a kilenc község - köztük az egykori Szeged járásból például Dóc - kapta most meg, ahol a kiadás nem haladta meg az 500 ezer forintot. Hathat településnek jutott a kért segítség 80, illetve 50 százaléka. A hárommillió forintnál nagyobb költségigényt benyújtók közül háromnak 30, a hat és tízmillió közötti kiadással számolóknak 15 százalékos hozzájárulást tudtunk biztosítani. Viszonylag a legtöbbet Makó és Szentes kapta. Az előbbi ugyanis a közel 61 milliós kiadásainak öt százalékára, azaz valamivel több mint hárommillió forintra számíthat, Szentes pedig a 30 milliót meghaladó védekezési költségéből ez alkalommal 1 millió 500 ezer forintnyi összeget kapott. Természetesen fennmaradó költségigényük sem vész el, arra valamennyien jogosultak a kormányzat által biztosított rendkívüli támogatási keretből. Ugyanez mondható el a Bordány, Deszk, Kistelek, Mórahalom, Ópusztaszer és Röszke esetében is, hiszen ezen települések ugyan több mint egymillió forinttal részesedtek a vis maior keretből, de ez az összeg legfeljebb anyagi terheik 50 százalékát teszi ki. Mindezek alapján úgy gondolom, nem kell bővebb kommentár ahhoz, hogy egyértelműen lássa bárki: tényszerű adatok alapján került sor a vis maior keret felosztására. Csanytelek mellett pedig még további 15 település sem részesült e támogatásban. Példaként említhetem - többek között - a jelentős, 18 milliót meghaladó védekezési kiadással terhelt Sándorfalvát, vagy a közel 14 milliót igénylő Domaszéket, de Üllés számára is óriási terhet jelentene a 7,8 milliós várható kiadás. Szerencsére azonban a kormány által garantált segítségre néhány napon belül ők is számíthatnak. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy hosszabb távon a gond ezzel sem oldódik meg. Tudomásul kell venni, hogy sürgősen fel kell újítani, illetve rendszeresen karban kell tartani a belvízelvezető árkokat, csatornákat, mert az ország költségvetéséből is csak más kiadások terhére lehet előteremteni az alkalmi támogatási összegeket. Ennek pedig valamennyien kárát látjuk. N. Rácz Judit