Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

II. ZÖLD ZÓNA CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 27. A talajszennyezés az ivóvizünket veszélyezteti Sok búba közt elvész... A Fémszelekt okozta károk elhárítása több száz millióba került - az államnak. (Archív fotó: Gyenes Kálmán) Környezetvédelmi program Szegeden Tiszta vizet a Tiszába! Negyvenhétezer madár elpusztult Párizs (MTI) A Franciaország atlanti partjait az Erika tankhajó szerencsétlensége miatt elárasztó olajszennyeződés nyomán eddig több mint 47 ezer madártetemet, és 9754 élő madarat gyűjtöttek össze a környezetvédők - közölte a francia környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium. Közel 12 ezer tonna fűtőolaj ömlött a tengerbe, s terjedt szét a francia atlanti-óceáni partok 450 kilométer hosszú szakaszán, miután december 12-én kettétörött és elsüllyedt az Erika tankhajó. A francia Madárvédő Liga szakemberei és környezetvédő önkéntesek százai által összegyűjtött még élő vízimadarak - főleg sirályok és kormoránok - is túlnyomórészt mozgásképtelenné váltak illetve megmérgeződtek az olajszennyeződéstől. Január közepéig mindössze húsz kimentett és megtisztított madár erősödött meg annyira, hogy a madárvédők egy távolabbi partszakaszon visszaengedhették őket a természetbe. A hajótörést kivizsgáló francia hatóságok szerint nem kivédhetetlen elemi csapás történt: a szakvélemény az elöregedett, meggyengült szerkezetű hajó üzemeltetőjét teszi felelőssé a szerencsétlenségért. A környezeti katasztrófa nem csupán a francia partszakaszra terjed ki: rengeteg Észak-Európából, illetve a grönlandi vizekről érkezett madár is elpusztult. Veszélyben az üdüláövezet Rio de Janeiro (MTI) Két héttel ezelőtt a Rióiöbölben eltörött a Petrobras brazil állami olajtársaság egyik csővezetéke, és ennek következtében 1,3 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Mint a helyi hatóságok közölték, az olajfolt már elérte az Ilha do Governador szigetet, ahol a város Tom Jobim nevű nemzetközi repülőtere található, mintegy 20 kilométerre a riói strandok központjától, de a jelenlegi szélirány meggátolhatja, hogy a mintegy 40 négyzetkilométernyi olajfolt elérje a metropolis híres strandjait: Flamengót, Botafogót, Copacabanát és Ipanemát. Olajszennyezés az ír partoknál Dublin (MTI) Kiterjedt olajszennyeződés fenyegeti Írország nyugati partjait, mivel két halászhajó összeütközését követően dl-zelolaj került a tengerbe - jelentették az ír hatóságok. A holland Friesland és a spanyol Jósé Luisa y Mary az Aran-szigetektől 142 kilométerre ütközött össze egymással. A holland hajó tartályaiból megközelítőleg 155 ezer liter dí-zelolaj ömlött a tengerbe; 3 négyzetkilométer kiterjedésű olajfolt sodródik lassan - óránként egy kilométert haladva - a part felé. Az olajszennyeződés komoly veszélyt jelent az ország nyugati partvidékén lévő halés kagylótenyésztő telepekre és a strandokra - jelentette ki Michael Woods ír tengerészeti államtitkár. A szak-értők jelenleg az olajfolt várható útvonalát, körülhatárolásának és felszámolásának lehetőségét tanulmányozzák. A holland hajó, amely az összeütközés során nem vált mozgásképtelenné, egy hollandiai kikötő felé indult. A föld, a talaj elszennyeződése nemcsak a termőterületet, hanem az ivóvizünket is veszélyezteti. Nem lehetetlen, hogy a Szeged és környéke ivóvizét biztosító vízbázis is annyira elszennyeződik, hogy csak palackozott hegyiforrásvizet fogyaszthatunk majd. A talaj védelmének jogi szabályozása ennek ellenére egyáltalán nem kielégítő; a sok felemás jogszabály és az ezek között manőverezni kényszerülő hatóságok között elveszni látszik a talajvédelem ügye. A talaj minden környezetkárosítás végállomása. Ide kerülnek az esővízzel a levegőt szennyező anyagok, és a felszíni vizek káros komponensei. De a közvetlen talajszennyezés tárháza is meglehetősen gazdag. Az egyik nagy csoportot a véletlenül, balesetből vagy meghibásodásból eredő károk okozzák. Szegeden és környékén ilyen adódhat a tranzitforgalomból (veszélyes anyagokat szállító járművek közúti balesete), vagy a szénhidrogén-bányászatból (kutak, vezetékek meghibásodása). A második nagy csoportot a termelésben keletkező veszélyes hulladékok és az alapanyagok nem megfelelő kezeléséből, elhelyezéséből adódó szennyezések jelentik. Ilyen volt az algyői Fémszelekt által felhalmozott galvániBudapest (MTI) Már a korábbi környezetvédelmi tárca is támogatta a népligeti természetvédelmi fejlesztés első ütemét, s ezt a helyes finanszírozási gyakorlatot követték, nem pedig a Fradi-pálya füvesítésére adtak pénzt a környezetvédelmi alap célelőirányzatból (KAC) - hangsúlyozta Pepó Pál az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén. A testületet a sajtóban nyilvánosságot kapott és kifogásolt döntések tisztázása érdekében hívták össze. Pepó Pál szap-szennyezés, vagy a mezőgazdasági üzemekben a műtrágya ömlesztett tárolása és a hígtrágya szakszerűtlen kibocsátása. A harmadik csoportba az illegális tevékenységből. például olajmanipulációs eljárásokból, vagy illegális szennyvfzleürítésből és hulladéklerakásból eredő szennyezések tartoznak. A szennyvíz nemcsak az illegális leürítéseken keresztül jelent komoly problémát, hanem a csatornahálózat hiánya miatt is. Az áteiesztő derítőgödrökből kiszivárgó víz ugyanis jelentősen szennyezi a talajt. A „legális" szennyezéssel szemben megoldást csak a települések teljes csatomázása jelenthet. A talajszennyezés nemcsak a föld, a termőtalaj minőségére jelent veszélyt, hanem az ivóvizünkre is, hiszen a csapadékkal a talajvízbe oldódhatnak a szennyező anyagok. A szakemberek szerint nem lehetetlen, hogy a Szeged és a környék ivóvizét biztosító Maros hordalékkúp annyira elszennyeződik, hogy - ha nem is a közeli jövőben - csak palackozott hegyiforrás-vizet fogyaszthatunk majd. - A talaj védelmének legnagyobb akadálya, hogy a jogi, hatósági lehetőségek korlátozottak - mondja Gyapjas József, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. - A három alkalmazható jogszabály - a környezetvédelmi és a termőföld-törvény, valamint a veszélyes hulladékokra vonatkozó környezetvédelmi miniszter és a KAC-cal foglalkozó munkatársai határozottan cáfolták azokat az állításokat, hogy csak kormánypárti vagy független vezetésű önkormányzatok juthatnak hozzá környezetvédelmi támogatáshoz. Mint hangsúlyozták, csakis szakmai megfontolások alapján, a jogszabályokban előirt módon határoznak, döntéseiknél nem veszik figyelembe a pártérdekeket. A miniszter rámutatott arra is. hogy a Kulturális Örökség Minisztériumához tartozó templomrekonstrukciós munkákra nem adtak pénzt a KAC-ból, minthogy ennek a finanszírozása a társminisztérium feladata. kormányrendelet - csak bizonyos részterületekre vonatkoznak. A termőföldről szóló törvény csak a művelés alá vont területekkel kapcsolatban tartalmaz előírásokat, így más területek veszélyeztetése esetén nem alkalmazható. A termőföld védelmében viszont három hatóság is illetékes: a talajvédelemmel összefüggő engedélyezési és hatósági feladatokat a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás látja el és talajvédelmi bírságot is ez a szervezet szabhat ki. A földvédelmi bírságról az illetékes földhivatal dönthet: a környezetvédelmi felügyelőségnek pedig szakhatósági jogköre van a nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezésének engedélyezéséhez. A környezetvédelmi törvény általánosságban szól ugyan a talaj védelméről, de előírja, hogy a szennyezés megítélése csak határértékek alapján történhet. A szóban forgó határértékeket tartalmazó jogszabály viszont a mai napig nem született meg, így e törvény alapján a talaj megóvása elvi lehetőség marad. Jobb a helyzet veszélyes hulladék okozta szennyezés esetén: ilyenkor a környezetvédelmi felügyelőség egy kormányrendelet alapján már intézkedhet: bírságolhat, illetve kötelezheti a szennyezőt a kármentesítésre. Ha viszont a szennyezést nem termőföldön és nem veszélyes hulladék okozza, a környezetvédelmi hatóság egyetlen dolgot tehet: Vass Nándor, a tárca helyettes államtitkára szólt arról, hogy múlt évben 3,6 milliárd forint volt az az összeg, amelyet nem sikerült elkölteni a KAC-ból. Nem kívántak megalapozatlan döntéseket hozni, és bíznak abban, hogy a Pénzügyminisztérium nem vonja el ezt az összeget. A helyettes államtitkár szerint jogalap arra, hogy a pénz náluk maradjon, többek között a fővárosi szemétégető mű füstgáztisztítójához szükséges 4,5 milliárd forint. Wohner Zsolt főosztályvezető megemlítette, hogy a kárelhárítási keretből múlt évben fel nem használt 1,2 milliárd forintot még decemberben sikerült átcsoportosítani a tera talajvíz veszélyeztetésére hivatkozva átadja az ügyet a vízügyi igazgatóságnak. Ők a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján tudnak eljárni. - A felügyelőségnek nemcsak a megfelelő jogkörök hiánya okoz gondot, hanem az is, hogy gyakran a meglévő jogi lehetőségeket sem tudjuk érvényesíteni a gyakorlatban. Az illegális tevékenységből származó talajszennyezés estében már a tettenérés is meglehetősen nehéz. Huszonnyolc „olajszőkítő" talajszennyező közül például mindössze egyetlen elkövetőt sikerült azonosítani. Ilyenkor természetesen az állam állja a kármentesítés költségeit. A Fémszelekt által okozott környezeti kár elhárítása például 360 millió forintba került, de a cégtől csak 29 milliót lehetett behajtani. Más típusű talajszennyezésnél - például a hígtrágya-kijuttatás esetében az elkövető csak akkor kötelezhető kármentesítésre, ha a talajvíz már szennyeződött, és a szennyezés ténye bizonyítható. Vagyis a talajvédelem „hálóján" jelenleg még meglehetősen sok a lyuk - mondja az igazgató. A talajszennyezésre vonatkozó tapasztalatok és a jelenlegi hatósági jogkörök ismeretében hatékony földvédelemről addig nem lehet beszélni, amíg meg nem születik az átfogó földvédelmi stratégia, az ehhez kapcsolódó egységes jogi és szakmai szabályozás. Keczer Gabriella -ról mészetvédelmet, a környezetvédelmi fejlesztéseket szolgáló célokra. így legalább ezzel nem gyarapodik az a 20 milliárd forintos összeg, amelyet a Környezetvédelmi Alap előző években fel nem használt részéből zárolt a központi költségvetés. Az ellenőrző albizottság végül ügyrendi javaslatra nem kezdett részletes vitát a témakörről. A képviselők a minisztérium által rendelkezésükre bocsátott részletes előterjesztést tanulmányozva egy következő ülésen tesznek majd fel kérdéseket. Ezt az ülést a KAC ellenőrzésére létrehozott másik albizottsággal közösen kívánják majd megtartani. Szennyvíz, belvíz, illegális hulladéklerakók, zaj, légszennyezés, por ezek okozzák a Szegedet érintő legfontosabb környezeti problémákat, amelyek megoldásra várnak. A város környezetvédelmi koncepciójáról Makrai Lászlóval, a képviselő-testület környezetvédelmi bizottságának elnökével és Mohi Miklóssal, az önkormányzat környezetvédelmi referensével beszélgettünk. - Milyen környezeti adottságokkal rendelkezik Szeged? M. L.: - A város a Kárpátmedence legmélyebben fekvő pontján terül el. A környezeti ártalmak kockázata fokozott, mivel a Tiszával és a Marossal sok szennyező anyag érkezik a térségbe. A város környezeti állapotát jelentősen rontó másik tényező a környező mezőgazdasági területekről származó szállópor és pollen. - Milyen tervek vannak Szeged környezeti problémáinak kezelésére? M. M.: - A város nemrég elkészült környezetvédelmi koncepciója már figyelembe veszi az európai uniós elvárásokat. Hangsúlyozom: nem azért tartjuk magunkat ezekhez az elvárásokhoz, mert az unió úgy akarja, hanem mert nem halogatható tovább saját környezetünk rendbetétele. A koncepcióra épülhet az a környezetvédelmi program, amely konkrét feladatokat jelöl meg, taglalva a megvalósítás lehetséges pénzügyi forrásait és a végrehajtási határidőket. Ilyen program először 1997-ben készült, melynek törvény által előírt felülvizsgálata az időközben elkészült nemzeti környezetvédelmi program figyelembevételével most folyik. E munka során többek között szakhatóságokkal, tudományos műhelyekkel, civil szerveződésekkel működünk együtt. Ebbe a munkába a lakosságot is be kívánjuk vonni, ezért februárban környezetvédelmi lakossági fórumsorozatot is tervezünk indítani. - Minek alapján frissítik a programot? M. L.: - Három lépcsőből áll a munka. Először meg kell határozni a különböző eredetű környezeti terheléseket. Ehhez széles körű adatgyűjtésre, pontos mérésekre van szükség. Utána fel kell mérni, hogy milyen a város környezeti állapota, azaz a terhelés hol és milyen jellegű problémákat okoz. Végül a program végcéljaként meghatározzuk a válaszintézkedéseket. A környezetvédelmi helyzetértékelés és koncepció március végén kerül a közgyűlés elé. A helyzetértékelést lassítja, hogy meglehetősen részletes felmérést készítünk, amelynek során minden érintett szakhatóságtól, intézettől, szolgáltatótól információ) kérünk. Szeretnénk ugyanis egy olyan számítógépes adatbázist létrehozni, amely naprakész információkat tartalmaz, és így a folyamatos frissítés könnyen megoldható. - Melyek a koncepcióban felsorolt legfontosabb környezetvédelmi feladatok? M. M.: - A legaktuálisabb terület a vízgazdálkodás, a belvíz, a szennyvíz kezelésének, elhelyezésének megoldása, a csatornahálózat mie~lobbi teljes kiépítése. A szennyvízelvezető rendszer Szeged lakott területének 60 százalékát hálózza be. Erről a szintről szeretnénk 80-85 százalékra eljutni négy-öt év alatt, miközben befejeződne a szennyvíztisztító építése. A teljes beruházás ütemének megfelelő berendezés több mint egy éve próbaüzem alatt áll. A berendezés jelenleg a szennyvízben lévő homokot és a zsírt tudja kiszűrni. Ha biológiai szempontból nézzük, akkor most körülbelül ötszázalékos tisztítottságot érünk el, vagyis az oldott szerves anyagok, nitrogén és foszfor teljes egészében a szennyvízben marad, amely a Tiszába kerülve károsítja a folyó élővilágát és annak megújuló képességét. A célunk az, hogy a további fejlesztésekkel 95 százalékos tisztítottságű szennyvizet engedjünk a Tiszába. Ha ebben az évben elfogadják az Európai Unióhoz benyújtott ISPA-pályázatunkat, akkor jövőre elindulhat a szennyvíztisztító telep további ütemeinek kiépítése, és három év alatt megvalósulhat a beruházás. A környezetvédelmi koncepció másik kiemelt területe a hulladékgazdálkodás, amelynek legkorszerűbb módját szintén ISPA-pályázat segítségével szeretnénk megvalósítani. A cél az, hogy megszűnjenek a vadlerakó helyek, és idővel egyre kevesebb hulladékot kelljen a lerakótelepen elhelyezni. Ez utóbbi akkor valósulhat meg, ha a szemetet szelektíven gyűjtjük, vagyis amit újra lehet hasznosítani, azt külön válogatjuk. A koncepció a harmadik helyen a levegő tisztaságát emeli ki. Ezt leginkább a közlekedés, a tömegközlekedés racionalizálásával, az elkerülő utak megépítésével, kerékpárutak bővítésével, gyalogos övezetek kialakításával lehetne javítani. A koncepció nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a környezetvédelmi szempontok a mindennapi tevékenységek során is érvényesüljenek. Hegedűs Szabolcs A Holt-Maros rehabilitálása már elkezdődött, amelyre mintegy százmillió forint állami támogatást nyert a város. (Fotó: Schmidt Andrea) A támogatásról nem a „politika" dönt Pepó Pál a KAC-