Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

6 GAZDAOLDAL A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 27. Belvíz idején Hektárok, köbméterek A FVM-mek adott tájékoxtatónk alapján a vízborított terület az alábbiak szerint alakult: szántás - 19 ezer 500, vetés 19 ezer, rét-legelö - 19 ezer, egyéb - négyezer. Összesen ól ezer 500 hektárt borit víz, az elvizesedett terület nagysága 65 ezer hektár. A falugazdászok jelentése valamivel nagyobb vízborítást jelez, ók 71 ezer hektárról szólnak. Az 1999 novembere óta tartó, megfeszített belvíz elleni védekezésnek köszönhetően mára lassan, de folyamatosan csökken a belvízzel borított teriilet nagysága. A védekezés csúcsán Tiszába szivattyúzással átemelt és a gravitációs úton befolyó vlz együttesen elérte az 5-6 millió köbmétert. A védekezés naponta 10-11 millió forintba kerül. A legsúlyosabb helyzet a belterületeken alakult ki, ahol elmulasztották megépíteni, vagy karbantartani a belvízelvezető árkokat, csatornákat. A befogadó főcsatornák magas vízszintje késleltette a belvízelvezetést. Az Ativizig önhibáján kívül elmaradt fenntartási munkáit a védekezés során működtetett nagyszámú kotrógépével, a védelemben résztvevők nagy számával igyekezett pótolni. A kotrási munkának, valamint a csapadékmentes és fagyos időjárásnak köszönhetően a főgyűjtők vízszintje mára mintegy 50-60 centiméterrel csökkent. (Hasonló lemaradás van a vízgazdálkodási társulatok csatornafenntartásában is.) A belvíz kialakulásának okai között első helyre kell tenni a novemberben és decemberben lehullott közel 200 milliméteres csapadékot. A sokévi éves csapadékátlaggal (556) szemben 870-950 milliméter csapadék esett. A belvízvédelmi csatornák állapota elsősorban anyagi okok miatt nem kielégítő. A több mint tíz évig tartó aszályos periódus elaltatta a tulajdonosok - legfőképp a magyar állam - éberségét és karbantartási kötelezettségét. Az okok között kell említeni a talajművelésben rejlő, de költséges lehetőségek elmaradását, amik segítenek a belvízképződés kialakulásának megelőzésében. Ilyenek a mélyszántás, altalajlazítás, melioráció. A kialakult helyzet kezelésére a kormányzat az érintett tárcák munkájának összehangolásával és a védekezési költségek biztosításával válaszolt. Az FVM intézkedési tervének részeként a megyei hivatal valamennyi földtulajdonoshoz, földhasznáróhoz felhívást intézett a védekezésben való részvételre. Felmértük a vízgazdálkodási társulatoknál azokat az elmaradt fenntartási, beruházási munkákat, amelyek segíthetnek a jelenlegi gyors belvízelvezetésben, szerepük lehet a tavaszi belvízkárok mérséklésében. Nem megnyugtató a „volt üzemi csatornák" állapota. Az egykor szövetkezetek, állami gazdaságok működtette és jól funkcionáló rendszer mára a sokszámú földtulajdonos nehezen összeegyeztethető érdeke miatt nem mindenhol üzemel. Antal József Cs. m.-i FVM hivatalvezető Terméktanács - alkupozícióban Hungarikum a mákéi hagyma A magyar hagymatermelók első szerveződése 1901-ben alakult. Az elmúlt évszázadban többszőr változott a szervezet neve, ám a kitűzött célok és feladatok ma is aktuálisak. A terméktanács jelenleg az irányárak kialakításában is közreműködik. A Hagyma Terméktanács elődszervezete a Makói Hagymatermelési Rendszer volt. Az 1989 nyarán létrehozott új szervezet már nemcsak a makói tájkörzetet, hanem az egész országot is átfogta, s a termelésen kívül a feldolgozással, valamint a forgalmazással foglalkozott. A hivatalos terméktanácsi elismerésre 1994 májusában került sor: a Hagyma Terméktanács az ötödik volt az országban, amelyet a földművelésügyi miniszter elismert. Az alapszabályban rögzített célokat és feladatokat a következőképpen valósította meg a terméktanács: 1. Az elmúlt tíz esztendő alatt minden év elején megrendeztük a Hagymás napokat, amelyek az év elindításához fontos információkat adtak a termelőknek. 2. Minden évben a betakarítás előtt megszerveztük a termésbecslő, termékminősítő határszemléket az ország különböző tájegységeiken lévő hagymaföldeken. 3. 1992-ben termelési útmutatót adtunk ki fokhagymára, vöröshagymára, amely az EUszabványokat és az egyéb követelményeket is tartalmazta. 4. 1995-ben termesztés technológiát adtunk ki a dughagymás vöröshagymára, az áttelelő és magról vetett vöröshagymára. 5. 1996-ban a fokhagymatermesztés technológia kiadására került sor. A kiadott technológia nagy hiányt pótolt, mert a termelők nem rendelkeztek megfelelő technológiai leírással. 6. 1994-tól folytatjuk a vöröshagyma félüzemi fajtaösszehasonlító kísérleteit hazai és külföldi cégek bevonásával. A kísérletre minden esetben bemutatót szerveztünk és az értékeléseket tagjaink részére az információs füzeten keresztül eljuttattuk. 7. 1990-től működik belső információs rendszerünk, amely a termelési tudnivalókon kívül a piaci tendenciák ismertetésére, az árak alakulására is kiterjedt. Ezzel az információs rendszerrel csatlakozhattunk. illetve szerződést köthettünk az FVM ARH-val és így már nemcsak tagjainA Vízöntő korszakában A szója az új évezred növénye? Makói hagymakutató. Nem csak termesztik, vizsgálják is a vöröshagymát. (Fotó: Kamok Csaba) kat, hanem az állami szerveket is tájékoztathatjuk. 8. 1991-től minden évben megrendezzük a nemzetközi makói hagymafesztivált, amely egy 1934-ben kezdeményezett rendezvény felelevenítését, a hagyományokhoz való visszanyúlást jelentette. Az 1995-96-os hagymatermelési világválság hatása Magyarországot sem kerülte el. A hazai túltermelés egymilliárd forintos veszteséget hozott a termelőknek és a szárítóiparnak. Ekkor határoztuk el, hogy termelési önkorlátozásra van szükség, meg kell teremteni a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összhangját. Ezek figyelembevételével közel kétévi egyeztető munka után bevezettük a vöröshagyma termékpálya-szabályozást. 9. A vöröshagyma termékpálya-szabályozást a Földművelésügyi Minisztérium és a Hagyma Terméktanács szerződésben rögzítette. A szerződés lényeges elemei: a) az országos hagyma vetésterület és termés optimalizálása a piaci információk, a termelési igények alapján (a terméktanács javaslatára a minisztérium hirdeti meg december l-ig a következő évre a területet és termésmennyiséget); b) a vetésterület és termésmennyiség elosztása a termelési tájkörzetek és a megyék között, illetve az éves szerződések megkötése a termelőkkel, integrátorokkal (ez a Hagyma Terméktanács feladata); c) az irányárak kialakítása a Hagyma Terméktanács feladata. A terméktanács javaslatára a minisztérium hirdeti meg az irányárat minden év március 31-ig, az irányár megfigyelésére a terméktanács árfigyelési rendszert (monitoring) működtet, amelynek célja: amennyiben a tényleges felvásárlási ár az irányár 70 százaléka alá csökken, intervenciós beavatkozásra kerüljön sor, d) az intervenciós beavatkozás feltétele, hogy a terméktanács rendelkezzen közös kockázati alappal - ebből és az állami intervenciós kasszából bonyolítható le a piaci beavatkozás; e) a piaci beavatkozás résztvevői a terméktanácsi tagok, akik termékpálya szabályozási szerződéssel rendelkeznek és a közös kockázati alapba befizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Fontos feladat a piaci igényeknek való megfelelés, úgy a termelés, mint a feldolgozás vonatkozásában. Az áruházi láncok magyarországi térnyerése segíti és biztosítja a termelés és kiszerelés számára a piacot, de ezeket az új követelményeket tudni kell teljesíteni. 10. A piaci igényeknek való megfelelést jelenti a „makói vöröshagyma" eredetmegjelölés, mint földrajzi árujelző bevezetése 2000-től. Ennek jelentősége a hazai áruházláncokba történő beszállításnál és az exportnál jelentkezik. Lényeges, hogy a „makói vöröshagyma" mint különleges termék jusson el a fogyasztóhoz. 11. A 2000-ben induló agrárkörnyezet-gazdálkodási program keretében szeretnénk, hogy a vöröshagyma és fokhagyma termesztéstechnológiában alkalmazzuk a környezetkímélő növényvédelmet. Az így termelt hagyma ugyanis felértékelődik a piacon. A „makói vöröshagyma" földrajzi árujelző és a környezetkímélő hagyma növényvédelmi technológia bevezetése és ezek terméktanács általi ellenőrzése nagy feladat, de ez a piacon való maradás egyetlen lehetősége. 12. A technológia fejlesztésen belül fontos a gépesítés. Az 1980-as évek közepétől új gépet alig vásárolt a hagymaágazat. A termelést szolgáló gépek elavultak, ezeket a kézi munka „váltotta ki", a termelók a „minimum technológiák" alkalmazására szorítkoznak. A gépesítés nemcsak a termesztéstechnológiánál szükséges, hanem a tárolás, a kiszerelés folyamatában is. Ma már a piacos áru elkészítéséhez a hűtve tárolás, a kiszerelés, a csomagolás gépesítése elengedhetetlen feltétel. 13. A vöröshagyma eredetmegjelölése, a környezetkímélő növényvédelem alkalmazása mellé marketing eszközök bevonása is szükséges. Ebben a munkában támaszkodni kívánunk az FVM Agrármarketing Centrum Kht. szakmai és anyagi segítségére. A hungarikumokat előállítóknak össze kell fogniuk. A dél-alföldi régióban megtermelt termékekből, például a szegedi fehértói halból, a szegedi paprikából és a makói vöröshagymából olyan végterméket lehet előállítani, mint a szegedi halászlé. Jó marketingmunkával és összefogással az egyik legcsodálatosabb magyar tájjellegű étel a szegedi halászlé, amely jól eladható a fogyasztónak és így piacot ad a hal-, a paprika- és a hagymatermelőnek egyaránt. Fiileki László HTT-titkár A tapasztalatok egybehangzóan igazolták, hogy a szója szinte az egyetlen olyan növénykultúra, amely a vetést követóen egészen a betakarításig jól túri még a tartós vízborítást is. Ezt a rizsen kívül egyetlen hazánkban termesztett növényról sem mondhatjuk el. Több partnerünk számolt be arról 1999-ben, hogy a rendkívüli csapadékos időjárás következtében egyedül a szója volt az a növény, melyet be tudott takarítani. így az adott terület harmadik vetéseként kompenzálni tudta az előző ősszel, majd tavasszal elvetett, de a víz által elpusztított növények árbevételének kiesését. Mivel a fent említett időjárás tendenciózus, szeretnénk a GK Kht. szójafajtáit a termelők figyelmébe ajánlani. Elősegítve ezzel a növénytermelés alkalmazkodását a mostoha körülményekhez, s reményt keltve egy megfelelő árbevétel megalapozásához. Ugyanakkor az illetékes szaktárca közlése alapján feltételezhetünk egy, a tavalyinál kedvezőbb normatív támogatási rendszert is. A GK Kht. már az alapítást követő években foglalkozott a szója honosításával, termesztésével és nemesítésével. Jelenleg a mindenkori piaci igényeknek megfelelően folyik az értékes fehérjékben és az emberi szervezetre stimuláns hatású anyagokban gazdag fajták fenntartása, nemesítése. A nemesítési célok közül meg kell említenünk olyan fajták előállítását, melyek a szélsőséges időjárási viszonyok között is- jó minőségű és mennyiségű termést adnak. E kritériumoknak mindenképpen megfelel a Primőr nevű, honosított, korai éréscsoportba tartozó fajtánk. Az Otilia középérésű fajtánk jól tűri a csapadékot, vízborítást és emellett kiváló termőképesség jellemzi. A középérésű Stefi jó alkalmazkodóképességével, magas olajtartalmával hívja fel magára a figyelmet. A Flóra középérésű, nagy vízigényű, jó termőképesség, termésbiztonság és sokrétű (többek között humán célú) felhasználási lehetőHagymás napok Munkatársunktól Február l-jén és 2-án az Agro Maros Szövetkezet I. emeleti tanácskozójában (Makó, Deák Ferenc utca 6.) rendezik meg a 10. makói hagymás napokat. Az elmúlt évet a baromfiágazat valamennyi szereplője a nehéz esztendők közé sorolja. A kelet-európai piac súlyos problémái kihatottak.a magyar baromfiágazatra. Ezen kívül az állami támogatások csökkenése, valamint az alacsony kül- és belpiaci árak mind-mind fokozták az ágazat problémáit. A baromfiágazat nehéz helyzete ellenére is megtartotta jónak mondható exportimport arányát (4 dollár exporttal szemben 1 dollár import áll). Az export az elmúlt évben meghaladta a 400 millió dollárt, ami ebben a hátrányos helyzetben nem tekinthető rossznak. Az értékesítési nehézségek miatt azonban Baromfi: nehéz eladni, felhalmozódott készletek Támogatás nélkül nem megy szinte valamennyi feldolgozóüzem az „egészségesnél" nagyobb vágóbaromfi készlettel zárta az 1999-es évet. Az elmúlt évben a felmerült gondok orvoslására szükségessé vált a termelés szabályozása. Meghatározták a minőségileg támogatott vágóbaromfi mennyiségét, amely összességében 330 ezer tonnát tett ki. Ezen belül a csirke 160 ezer (később 180 ezer tonnára módosult), pulyka 83,5 ezer, a vízibaromfi 86,5 ezer tonna volt. Ez a rendszer 2000-ben is megmarad. Mintegy 400 ezer tonna élőbaromfi felvásárlását lehet prognosztizálni, amelyből 366 ezer tonna lenne az első osztályú áru, ezért minőségi támogatásban részesülne. A javaslat az, hogy a 190 ezer tonna élőcsirke, 90 ezer tonna pulyka és 86 ezer tonna vízibaromfi részesüljön minőségi támogatásban. Lényeges változás, hogy minőségi vágóbaromfi támogatás csak az EU-kódszámmal ellátott üzemek által feldolgozott vágóbaromfi után igényelhető. A támogatás mértékére tett javaslat csirke esetében az eddigi 10 helyett 14.50 forint, az egyéb baromfifélék esetében pedig 5 helyett 7,30 forint kilogrammonként. A másik fontos támogatási forma az exporttámogatás. Várhatóan ebben az évben mintegy 96 ezer tonna vágott baromfitermék kivitele részesíthető támogatásban, amennyiben a FVM a javaslatot elfogadja. A minisztériumhoz benyújtott javaslat tartalmazza még az állategészségügyi prevenciós költséget, a húsvizsgálati díj, valamint a tojótyúkok vakcinázási költségeinek támogatását. Az egyéb támogatási formák közül meg kell említeni a baromfiágazat hosszú távú versenyképessége szempontjából különösen fontos beruházási és technológiafejlesztési támogatásokat. Lényeges kérdés az ágazatban keletkező, mintegy 100 ezer tonna hulladék ártalmatlanításának támogatása. Az EU-normáknak megfelelő termékek miatt ugyanis az állati takarmányból kiszorul a húsliszt. A feldolgozott állati hullák egyéb „hasznosítási módját" kell megoldani. Az ártalmatlanítási költség állami támogatása elengedhetetlen. Jó lenne, ha az FVM fogadókésznek mutatkozna egy, az egész baség jellemzi. Mindegyik fajtánkról egyöntetűen elmondhatjuk, hogy az ismert kórokozókkal és kártevőkkel szemben toleránsak, így a gyomirtáson kívül más növényvédelmi beavatkozásokra ritkán van szükség. A sikeres termesztéshez főbb technológiai elemek betartására hívjuk fel a figyelmet. Fontos a talajvizsgálatokon alapuló őszi alapműtrágyázás, lehetőség szerint a szervestrágyázásról sem feledkezzünk meg. Megjegyezni kívánjuk, hogy a szója nitrogénmegkötő képességénél fogva jó előveteménynek tekinthető. Fontos az időben elvégzett középmély szántás, hiszen ez is segíti az egyszerre, nagy mennyiségben lezúduló csapadék megfelelő időn belüli bejutását a talajba. A fő cél a talaj tömörödésének elkerülése, az ideális laza szerkezet megteremtése. Tavasszal a vetést előkészítő talajmunkákat említjük meg, kiemelve az aprómorzsás, egyenletes vetőágy megteremtését, ügyelve arra, hogy az alkalmazott munka- és erőgépek a lehető legkevésbé terheljék, tömörítsék újból a talajt. Éppen ezért a vetés előtti (PPI) gyomirtást lehetőség szerint a talaj-előkészítéssel egy menetben kell végrehajtani. A vetést megelőzően a fémzárolt vetőmagot a kereskedelemben kapható speciális baktérium készítménnyel kell kezelni, oltani. A beavatkozás akár 20 százalékos terméstöbbletet is eredményezhet. A szója azon ritka kultúrnövények közé tartozik, amelyek kevésbé érzékenyek az optimális vetésidő szigorú betartására. Ennek ellenére javasoljuk az április 20. és a legkésőbb május 5. közötti időszakot. Amennyiben az átlagosnál jóval több csapadék hullik, érésgyorsítást, desszikálást kell alkalmaznunk. A betakarítást éréscsoporttól függően szeptember közepén, október elején (esetleg még később) végezzük egy menetben, megfelelően beállított és előkészített kombájnnal, 10-12 százalékos nedvességtartalomnál. Kurnik András osztályvezető A Gazdaoldalt szerkesztette: Fekete Klára romfiágazatot átfogó szalmonella gyérítési program beindítására és támogatására. Összességében az ágazat által kért támogatási összeg 12-13 milliárd forint, mely elengedhetetlenül szükséges a 2000. évi tervek "valóra váltásához. E nélkül tovább nőne az ágazatban a lemaradás, növekedne a jövedelemhiány, visszaesne az export. Sajnálatos, hogy a FVM részéről még január közepéig sem született döntés a támogatási formákról és mértékekről. Az ágazat szereplőinek ezek ismerete nélkül kellett az évet indítani, terveket készíteni 2000-re. Musitz László Hungerit Baromfifeldolgozó RL, termeltetési igazgató