Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-25 / 20. szám

6 A TORONY ALATT KEDD, 2000. JAN. 25. J. forrás Fotográfiáról a városházán Munkatársunktól A Dugonics Társaság elnöksége és művészeti szakosztálya - kapcsolódva a Szegedi fotográfusok című könyv és kiállítás megnyitásához - ma 18 órakor a városháza dísztermében rendezi meg soron következő előadóülését. Rózsa Gábor muzeológus Fotótörténeti érdekességek Csongrádban címmel, Szávay István újságíró A szegedi fotográfia elmúlt 30 éve címmel tart előadást. Millenniumi Kávéház DM-információ Ma, kedden 18 órakor a Dugonics tér 12. szám alatti Katolikus Ház Milleniumi Kávéházában (a pincében) A szláv írásbeliség kezdeteiről, Konsztantin-Cirill és Metód tevékenységéről H. Tóth Imre tart előadást. A rendezvény mindenki előtt nyitott. Miénk a város! Munkatársunktól A Telin TV Miénk a város! cfmű építészeti magazinja január 26-án (szerdán) 19 órakor jelentkezik. A műsort szerkesztő Becsei Péter a belvárosi épületek felújításáról, a nyitott udvarokról kérdezi vendégeit: Koczor György Ybl-díjas építészt és Szöllösi Bélát, az ÉKF Kft. műszaki igazgatóját. Bizottsági ülések Munkatársunktól Ezen a héten az alábbi napokon üléseznek a szegedi közgyűlés által megválasztott bizottságok. Január 26-án, szerdán délután 2 órakor a Széchenyi tér 5. első emelet 3. alatt a vtz- és csatornabizottság ülésezik. Témái: szivattyú beépítésének pályázati kiértékelése, támogatott csatornabekötések előirányzat módosítása, a vízügyi építési alap terhére tervezések, Klauzál tér tervezési szerződése és kitüntetési javaslatok. Ugyan ezen a napon délután 2 órakor a városháza 118-as termében a városrendezési, területfejlesztési és tulajdonosi bizottság tagjai gyűlnek össze. Témák: törvényességi észrevételek a bizottság korábbi határozatainak ügyében, illetve egyéb bejelentések. Ezen a napon délután 3 órakor a városháza éttermében a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság is összeül. Témák: a Körtöltés utca 36-48. számú szervizút bevonása a „behajtási engedéllyel" rendelkező utak körébe, korábbi interpellációra adott válasz kivizsgálása, a környezetvédelmi alaphoz beadott pályázatok elbírálása. Délután 4 órakor a városháza klubjában a kulturális és közművelődési bizottság tart megbeszélést. Témák: a Szegedi Nemzeti Színház szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, önkormányzati kitüntetések véleményezése, beszámoló az együttműködési megállapodások közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Nem lesz több fabarakk és panelszálloda A történelmi Belváros védelmében A régi idók hangulatát idéző Széchenyi téri újságos pavilonok Szeged új díszei lettek. (Fotó: Nagy László) Többéves előkészítő munka után elkészült Szeged történelmi Belvárosának szabályozási terve. Nóvák István városi főépítész úgy vélekedik, amennyiben Szeged önkormányzati testülete elfogadja ezt a tervezetet, meglesz a garancia arra, hogy négy-öt év múlva már egy minden szegletében megszépült, a múlt értékeit megbecsülő városközponttal büszkélkedhessen Csongrád megye székhelye. Tessék csak egyszer alaposabban megfigyelni, milyen álmélkodva szemlélik városunk központját a Tisza partjára érkező idegenek. Nem véletlenül teszik, hiszen Szeged belvárosa, különösen szikrázó nyári napsütésben, varázslatosan szép látványt nyújt. Mondhatjuk ezt annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben, bizony, nem kevés merényletet követtek el Szeged centruma ellen. Épülhetett ide fabarakk (lásd: Horváth Mihály utca), panelszálloda, dobozra emlékeztető irodaház. Sőt elbontottak több védett épületet is. De ennek vége, mert az utóbbi években az értékmegőrző városrendezést tekintjük célunknak - tájékoztatott Nóvák István. Városunk főépítésze beszámolt arról, hogy több éves kutató és tervezőmunka után elkészült Szeged történelmi Belvárosának szabályozási terve, amely azt tartja legfontosabb feladatának, hogy megőrizze a városközpont minden értékét, s megakadályozza például azt is, hogy az összképtől eltérő, környezetidegen házakat emeltethessen bárki is a még meglévő üres telkekre. - A történelmi Belvárosról beszélve először azt kell tisztázni, mely területek is tartoznak ide. Nos, a szabályozási terv a Tisza Lajos körúton belül eső utcákra, terekre, ingatlanokra terjed ki, s hasonlóképpen védettként kezeli a Tisza Lajos körút külső oldalát is, egy telek mélységig. Nem kell félni attól, hogy a tatarozások eredményeként netán szemet bántó színekben pompázó épületek rontják majd a városképet. Ugyanis a szabályozási tervezet megalkotása során színdinamikai terv is készült, amely irányt mutat a felújításokat végző tervezők és kivitelezők számára. - A történelmi Belváros védelme során természetes új értékek megteremtésére is gondoltunk. így például már a Kárász utca és a Széchenyi tér felújítása is az új terv szellemében fog elkészülni. Hogy megemlítsek egy konkrétumot is: Szeged főterén már látható két olyan újságos pavilon, ami jól szemlélteti, milyen igényességet várunk el a városközpont rekonstrukciója során - mondta a főépítész. - A koncepció kidolgozásakor arra is nagy hangsúlyt fektettünk építész kollégáimmal, a várostervező Kiss Istvánnal és a konzulens Meggyesi Tamás professzorral, hogy Szeged centrumából, amennyire csak lehet, kivezessük az autóforgalmat, és olyan városközpontot tervezzünk, ahol a sétáló, pihenő gyalogosoké az elsőbbség. A régi palotás várost szeretnék viszontlátni - mi építészek éppen úgy, mint a város minden polgára -, gondozott udvarokkal, s olyan utcákkal, terekkel, amelyeken minél kevesebb autót kerülgetve, nyugodtan sétálhatunk. Ezért például megemlítem azt is, hogy a szabályozási terv koncepciójához illeszkedik az a városvezetői elképzelés is, amelyik a környezetkímélő járművekkel üzemelő tömegközlekedést favorizálja - tájékozatott városunk centrumának megújítási elképzeléseiről Nóvák István. S hogy mikorra remélhetjük azt, hogy csupa mosoly lesz a szegedi polgár, s a városunkba látogató turista arca, ha rátekint a minden részletében felújított, az új kor építészeti vívmányait felhasználó, de mégis a XIX. századot idéző történelmi Belvárosra? Szeged főépítésze úgy véli, ha minden a tervek szerint halad, 2005-ben már nem lesz olyan szeglete Szeged centrumának, ami miatt szégyenkeznünk kellene... Bátyi Zoltán Gyermekvédelem, családvédelem Támogatás - közalapítvánnyal A szegedi önkormányzat több városi közalapítványt is támogat. Az egyik ezek közül a Szociális, Gyermek- és Családvédelmi Közalapítvány, melynek legfőbb célja, hogy támogassa, segítse a városban élő szociális, mentális problémával küzdő embereket. Az alapítvány működéséről, feladatairól dr. Szabó Andrea kuratóriumi elnököt kérdeztük. - Hogyan alakult meg az alapítvány és melyek az anyagi forrásai ? - A Szociális, Gyermekés Családvédelmi Közalapítványt tavaly ősszel a szegedi közgyűlés hozta létre a városban a szociális szférában munkálkodó civil szervezetek támogatására. Maga a közalapítványi rendszer a korábbi önkormányzati alapok helyén valósult meg. A különböző önkormányzati alapok a civil szervezetek támogatására a költségvetésből minimális összeget kaptak. A közalapítványi rendszer azonban magában hordozza külső források bevonásának lehetőségét is. Ilyen külső forrás lehet például szervezetek, magánszemélyek által nyújtott támogatások, adományok, a személyi jövedelmi adó egy százalékát vagy a helyi adók LA Az önmagukat képviselni nem tudó szervezetek is számíthatnak ránk - mondta dr. Szabó Andrea. (Fotó: Nagy László) öt százalékát érintő felajánlások. - A közalapítványnak mik a céljai, illetve feladatai? - A Szegeden élő szociális vagy mentális problémával küzdő személyek megsegítése, támogatása, mely segítségnyújtás elsősorban a szociális, gyermek- és családvédelemmel foglalkozó civil szervezetek támogatása révén valósul meg. A feladatokat az alapító okirat fogalmazza meg. Ezek közül a legfontosabbak a támogatáson belül a megelőzés és a problémamegoldás. A közalapítványunk segíti még az ezzel foglalkozó intézmények fenntartását, fejlesztését, de programok, kiadványok, kutatások és képzések finanszírozását is támogatjuk. - Hogyan és mire használhatják fel a közalapítvány vagyonát? - A vagyon felhasználásáról egy kilenc tagból álló, politikailag független kuratórium dönt, akik munkáját az önkormányzat is segíti. A támogatásra pályázatok kiírása és elbírálása révén van lehetőségünk. A szűkös anyagi helyzetünk miatt eddig csak egy pályázatot tudtunk kiírni, mindössze 2 millió forint értékben. Az igény ezzel szemben közel 10 millió lett volna. A pályázatunkra 39 egyesület, alapítvány és klub jelentkezett, összesen 43 munkával, ebből 33-at tudtunk elfogadni. A nyertesek 20 ezertől 200 ezer forintig terjedő összegben részesültek a kétmilliós alapból. - Mikorra várható a következő pályázat kiírása? - Ez nagyban függ a közgyűlés döntésétől. Számításaink szerint erre március végén nyílik lehetőségünk. Az érdeklődők a pályázati felhívást a Délmagyarországban is olvashatják, illetve a polgármesteri hivatal szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájában is kifüggesztik. - A segíteni szándékozók hogyan csatlakozhatnak az alapítványhoz? - Alapítványunk székhelye Szegeden, a Széchenyi tér 11. szám alatt van. Várjuk azon magánszemélyek és intézmények jelentkezés, akik a városban család- és gyermekvédelemmel, valamint szociális ellátással foglalkozó civil szervezetek támogatásával egyet értenek. Ezen túl pedig módjukban áll pénzzel vagy adománnyal segíteni munkánkat. Az alapítvány számlaszáma: Raiffeisen Bank Rt. 1206700800241471-00100008 - mondotta dr. Szabó Andrea, a Szociális, Gyermek és Családvédelmi Közalapítvány kuratóriumának elnöke. Kormos Tamás Cikkünkre reflektál a városüzemeltetési iroda Miután leomlott a fal A Délmagyarország január 19-i számában megjelent. Szabó C. Szilárd „Ahol a part szakad" című cikkére az alábbiakban kívánunk reagálni. A Szeged, Holt-Tisza sor 2. számú lakóépület tulajdonosa 1999. április 2-án a Szegedi Városgondnokságon bejelentette, hogy a Holt-Tisza partoldala az épületétől mintegy 10-12 méterre leomlott. A Városgondnokság az omlásról azonnal értesítette a vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletét. Április 6-án helyszíni szemlével egybekötött egyeztetésre került sor az Ativizig, a városgondnokság és a Dégáz Rt. részvételével. A helyszíni szemle megállapításai: A Holt-Tisza 15 + 200 km szelvényében a ^eredek rézsűpart több lépcsőben mintegy 15-20 méter hosszban a mederbe csúszott, a partéi 2-3 méterrel hátrább került. A becsúszás veszélyezteti a gázvezetéket, az utat. A kialakult helyzet a magas talajvíz következménye. Az Ativizig képviselőinek véleménye szerint a meder szempontjából a beavatkozás nem indokolt, a védelem a parti létesítmények miatt szükséges, ezért a biztonságos helyreállítás a tulajdonos feladata. A Városgondnokság 1999. június 15-én felszólította az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, mint az állami tulajdonú partszakasz kezelőjét a veszélyhelyzet megszüntetésére, partvédelmi mű kialakítására. A megkeresésre az ÁPV Rt. nem reagált. A Dégáz Rt. 1999. június 22-i keltű levelében megkereste a polgármesteri hivatalt és a partrézsű további folyamatos omlására figyelmeztetve, sürgős intézkedést kért. A polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája 1999. június 30-án azonnali vízügyi hatósági intézkedést kért az Ativizigtől a veszélyes helyzet megszüntetésére, rendelkezésre bocsátva az ügyben keletkezett előiratokat. Erről egyidejűleg értesítette az ÁPV Rt-t is. Az Ativizig 1999. július 30-i levelében arról tájékoztatta a polgármesteri hivatalt, hogy a „bekövetkezett partomlás vízgazdálkodási érdeket nem érint, ezért a helyreállításra kötelezési határozatot nem áll módjában kiadni. A parti rézsű helyreállítása a tulajdonos feladata, akit az építésügyi hatóság kötelezhet ezen építési munka elvégzésére." A polgármesteri hivatal általános igazgatási iroda építésügyi osztálya 59121/1999. számú határozattal kötelezte az ingatlan kezelőjét (APV Rt-t) a szükséges építési munka elvégzésére. A kötelezett a határozat ellen fellebbezéssel élt. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal a kötelező határozatot megsemmisítette, megállapítva, hogy nem építésügyi hatáskörről van szó. Egyben állást foglalt, hogy az ügyben meg kell vizsgálni a vfzügyi hatósági jogkört gyakorló illetékességét. Szeged Megyei Jogú Város jegyzője a Közigazgatási Hivatal határozatának birtokában ismételten megkereste a vízügyi igazgatóságot. Az 1999. november 18-i válaszlevélben a vízügyi igazgatóság újfent elzárkózott a határozott intézkedés megtételétől, egyebek között arra hivatkozva, hogy „A partfal leomlása éppen azokat a területeket és szolgáltatásokat veszélyezteti, melynek megoldása az önkormányzatnak, mint a település „gazdájának" feladatai közé tartozik." A folyamatos partomlás megállítása érdekében a polgármester úr 1999. december 20-i keltű levelében azonnali intézkedést kért az ÁPV Rt-től. Az ÁPV Rt. 2000. január 4én telefonon adott tájékoztatást álláspontjáról, mely szerint az omlás a terület csatornázatlansága, a szennyvizek elszikkasztásának következménye, ezért a megerősítés szerinte az önkormányzat feladata. A helyi védelmi bizottság január 4-én a belvízátlapot felmérésére tartott szemléjén tapasztalta, hogy a HoltTisza sor mentén a part újabb helyen leomlott. Tekintettel arra, hogy a holtág kezelője a többszöri kérés, felszólítás ellenére nem tette meg a veszélyhelyzet elhárításához szükséges intézkedést, a lakosság biztonságáért felelősséget érző városvezetés a további veszélyei megelőzésére a közgyűléshez fordult a védelmi munkák pénzügyi fedezete biztosítása érdekében. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése átérezve a további halogatás veszélyét, január 14-i ülésén 40 millió forintot hagyott jóvá a helyreállítási munkák elvégzéséhez, annak tudatában, hogy a helyreállítási kötelezettség nem az önkormányzat feladata, hanem a tulajdonost képviselő ÁPV Rt-é. A partomlással érintett gáz- és áramszolgáltató társaságokat, valamint a vfzügyi igazgatóságot január 13-án tárgyalásra htvtuk össze és kértük, hogy a helyreállítás kéltségeihez 1U-10 millió forinttal járuljanak hozzá. Az érintettek jelenlévő képviselői érdemben nem tudtak nyilatkozni, írásban adnak választ a költségviselés kérdésében, de a válaszadás eddig még nem történt meg. A part megerősítés első lépése a szükséges talajmechanikai vizsgálatok és tervezési munkák elvégzése, az engedélyezési eljárások lefolytatása, csak ennek birtokában kezdődhet el a kivitelezési munka, különös tekintettel arra, hogy a beavatkozást „idegen" tulajdonon kell elvégeztetni. Ez az oka annak, hogy január 18-án még nem voltak láthatók a munkagépek a szentmihályi Holt-Tisza partján. Azonban az önkormányzat által megkeresett kivitelező készenlétben áll, és az Ativizig engedélye esetén azonnal megkezdi a partvédelmi munkákat. Dr. Kaprinayné dr. Kádi Gizella városüzemeltetési iroda Programok a Turinformban DM-információ Megjelent Szeged város 2000. évi kulturális és sporteseményeit felsorakoztató kiadványa. A katalógus tartalmazza a rendezvények pontos idejét, helyét, estenként rövid tartalmi leírását is. Az ingyenes kiadvány mindenki számára hozzáférhető a városi Turinform irodában, Victor Hugó utca 1. szám alatt.