Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 2000. JAN. 5. f T kommentár Kipróbálják a szociáldemokráciái A horvátok (is) a változásra szavaztak. A közelmúlt­ban elhunyt Franjo Tudjman köztársasági elnök által alapított Horvát Demokratikus Közösséget már nem tartják megfelelőnek a továbblépéshez a szomszé­dos ország választói. A mór megtette kötelességét, a mór mehet! Tudjmanék elvégezték a rájuk bízott fel­adatokat: elszakadtak Jugoszláviától, kikiáltották az ország függetlenségét, végigharcolták az 1991/92-es honvédő háborút, kialakították a demokratikus intéz­ményrendszert, eltakarították a romokat és jórészt fel­építették az új otthonokat, lassan visszacsalogatták a háború miatt elriasztott külföldi turistákat. De ez nem volt elegendő, a lakosság többet akar(t). Ezért szava­zott a szociáldemokrata-szociálliberális koalícióra és a kisebb pártokból egyesült „négyesfogatra". A nép akarata tehát érvényesült. Nyolc évvel a há­ború befejezése után új szín kerül a politikai palettára, a rendszerváltó HDZ pedig a kényelmesebb ellenzéki szerepkörben ténykedik majd a Száborban (parla­ment), amit Nikica Valentic, a párt alelnöke már meg is jósolt. Hogy e kényelemhez hozzájutott a pártja, mindenekelőtt a Tudjman elnök betegsége alatti belső hatalmi harcnak köszönhető. Az utódlásért már évek­kel ezelőtt megindult a könyöklés, intenzitása pedig az elnök egészségi állapotától függött. Jellemző azonban, hogy a nagy gyomrozásból (ami Mate Granics és Ivics Pasalics között zajlott) senki sem került ki győztesként, ellenkezőleg - mindketten veszítettek. A politikai megfigyelők viszont most leginkább arra kíváncsiak, hogy a szociáldemokrata-szociálliberális koalícióban miként alakulnak az erőviszonyok. Mert, ha Ivica Racan, a horvát kommunista szövetség egy­kori titkára lesz az új kormányfő (mint ahogyan azt a koalíciós megállapodás jelenleg rögzíti), akkor nyil­ván a szocialista országirányítás gyakorlata valósul meg Horvátországban. Ha azonban a szavazatok összeszámlálásánál kiderül, hogy a liberálisok kaptak több voksot, akkor valószínűleg egy pénzközpontú, tőkecentrikus balkáni állam létrehozásán fáradozik majd az új vezetés. M indez nemsokára kiderül. Egy azonban már most bizonyos: Horvátország (Szlovéniát leszá­mítva) jóval előbbre tart, mint az egykori jugoszláv tagköztársaságok. Amelyekben még csak tanul(gat)ják a demokráciát. <£eMéu<­Horvátországban az ellenzék győzött Hatpárti kormány alakul Zágráb (MTI) Horvátországban hat­párti kormány alakul a hétfői parlamenti válasz­tások eredményeként ­erősítette meg kedden Zágrábban Ivica Racan, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke. A választásokon győztes szociálliberális (HSLS)-szo­ciáldemokrata(SDP) koalíció miniszterelnök-jelöltje hang­súlyozta, hogy e két párt a hétfői voksoláson harmadik helyen végzett négypárti koa­líció tagjaival - a Horvát Nép­párttal (HNS), a Horvát Pa­rasztpárttal (HSS), a Liberális Párttal (LS) és a Isztriai De­mokratikus Gyűléssel (IDS) ­fog kormányt alakítani. Racan szerint a választási végered­mények alapján valószínűleg kétharmad közeli ellenzéki többség lesz a parlament kép­viselőházában, de - mint mondta - nem ezt tekinti most a legfontosabb kérdésnek. Megerősítette, hogy az ed­digi ellenzéki pártok az alkot­mány módosítását, a köztár­sasági elnöki jogkör csökken­tését, a parlamenti irányítási rendszer kialakítását akarják megvalósítani, és ehhez kon­szenzust szeretnének teremte­ni a képviselőházban. „Nem akarunk koalíciót a Horvát Demokratikus Közösséggel (HDZ), de együttműködést szeretnénk (az eddigi kor­mánypárttal) a kulcskérdések­ben"- szögezte le. Reményét fejezte ki, hogy két héten be­lül összehívhatják az új össze­tételű parlamentet, és február­ban már minden hatalmi szerv megkezdheti működését. Fel­szólította a Franjo Tudjman alapította és közel egy évtize­dig hatalmon volt HDZ-t, hogy járuljon hozzá az ország demokratizálásához, és béké­sen adja át a hatalmat. Elis­merte, hogy a vesztes párt né­hány vezetőjének eddigi nyi­latkozata ebbe az irányba mu­tat. Drazen Budisa, a HSLS el­nöke, a választásokon győztes koalíció elnökjelöltje egyebek között azt emelte ki, hogy az eddigi ellenzéki pártok hata­lomra kerülésük után ki akar­ják vezetni az országot a gaz­dasági, szociális és erkölcsi válságból; fel akarják számol­ni a demokratikus berendez­kedés fogyatékosságait; ki akaiják vezetni a nemzetközi elszigeteltségéből az országot. Budisa kijelentette, hogy az ellenzéki győzelem után nagyobb optimizmussal vesz részt a január 24-én tartandó elnökválasztáson, és reményét fejezte ki, hogy már az első körben győzni fog. Drazen Budisa, a Horvát Szociálliberális Párt elnöke (balról) és Ivica Racan, a szociáldemokraták elnöke pezsgővel koccint a győzelem után. (MTI Telefotó/AP/Davor Kovacevic) Lengyelország Átvilágíthatók az újságírók? Varsó (MTI) Harminc újságíró kedden felhívással fordult a szejmhez, hogy terjesszék ki az átvilágí­tási törvényt minden újságíró­ra, nemcsak azokra, akik köz­szolgálati médiumoknál dol­goznak, hanem valamennyi sajtószerv minden munkatár­sára. Stanislaw Remuszko újság­író, a felhívás kezdemé­nyezője az átvilágítási törvény körüli vitákkal indokolta a ja­vaslatot. A Gazeta Wyborcza című, liberális szellemiségű, legnagyobb példányszámú lengyel napilap és annak főszerkesztője, Adam Michnik többször is élesen bírálta az átvilágítást, az átvilágító bíró­ságot és személyesen a köz­ügyek szóvivőjét. Remuszko elzárkózott at­tól, hogy az elgondolás gya­korlati részleteiről beszéljen, ez - mondta - a törvényhozók dolga. Személyes véleményét hangoztatva csupán annyit mondott, hogy át kellene vilá­gítani a legfontosabb nem közszolgálati médiumok szer­kesztőit és kiadóit is. Úgy vél­te, hogy a vezető tömegtájé­koztatási eszközök szer­kesztőinek meg kellene adni azt a jogot, hogy saját munka­társaik átvilágítását kérelmez­zék. A jelenleg érvényes átvilá­gítási törvény szerint csak a közszolgálati médiumok - a lengyel televízió, a lengyel rá­dió, a PAP és a PAI hírügy­nökség - vezetőit vetik alá az átvilágítási procedúrának. A ramadán vége p Rijád (MTI) A világ minden tájáról ér­kezett több mint másfél millió muzulmán hívő tartott közös imát hétfő este a szaúd-arábiai Mekkában a muzulmán böjti hónapot, a ramadánt lezáró „sors éjszakája" ünnep alkal­mából. Az SPA hivatalos sza­úd-arábiai hírügynökség sze­rint az esemény incidens nél­kül zajlott. Az iszlám vallási hagyo­mány szerint Allah 610-ben ezen az éjszakán nyilatkoztat­ta ki a Koránt Mohamed pró­fétának. Az ünnep mindig a ramadán 26. és 27. napja kö­zötti éjszakára esik, amit a muzulmán hívők az imádko­zásnak kötelesek szentelni. Fahd bin Abdel-Aziz szaú­di uralkodó és családja a szo­kásoknak megfelelően most is Mekkában töltötte a böjti hó­nap utolsó tíz napját. Ebben az időszakban rendszerint számos magas rangú muzul­mán vezető zarándokol el a szaúd-arábiai szent helyekre. Mozdok, Moszkva (MTI) A szövetségi erők kedd en kitűzték az orosz zászlót Groznij központjában - jelentet­te az NTV orosz tv-tár­saság az orosz különle­ges rendőri erők egyik tisztjére hivatkozva. Az orosz tv-társaság moz­doki tudósítása szerint a szö­vetségi erők mozdoki pa­rancsnoksága egyelőre nem erősítette meg, hogy a cse­csen főváros központja nagyrészt orosz kézre került. A keddi hivatalos közle­Orosz zászló Groznij felett mény szerint az elmúlt 24 órában súlyos harcok folytak a városban, az orosz erők három halottat és nyolc se­besültet vesztettek, míg a lázadó erők harminc fegyve­rese halt meg az összetűzé­sekben. Groznijban orosz becslé­sek szerint jelenleg még csaknem 20 ezer polgári la­kos lehet. A mozdoki parancsnok­ság tájékoztatása szerint kedden elsősorban az orosz tüzérség jut főszerephez - a ködös idő nem nagyon teszi lehetővé a légierő bevetését -, s főleg grozniji célponto­kat, valamint a lázadó erők vegyenói, illetve az arguni szorosban lévő állásait tá­madják majd. Vlagyimir Pronyin ren­dőrtábornok, az észak-kau­kázusi belügyi csapatok pa­rancsnoka cáfolta, hogy az orosz erőknek komolyabb veszteségei lennének, de azt elismerte: vannak halottak a belügyi és a rendőri alakula­toknál. A tábornok közölte azt is, hogy mesterlövész nőket fogtak el a grozniji harcokban. Beszámolója szerint a rádiólehallgatások során „baltikumi nyelveken" folytatott párbeszédeket mérnek be, ami azt jelzi, hogy e térségből érkezett ön­kéntesek is harcolnak a cse­csenek oldalán. Nyugat-barát vezetés alakulhat Márciusi háború Montenegróért? Belgrád (MTI) Jugoszlávia „minden lehetséges eszközzel" el­lenállna, ha NATO-kato­nák behatolnának Mon­tenegróba - figyelmeztet­te az észak-atlanti szer­vezetet Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő egy belgrádi lapban kedden megjelent interjújában. Bulatovics figyelmeztette a reformpárti montenegrói ve­zetést, hogy hiába hívná segít­ségül a NATO t, Belgrád nem fogja megengedni a szövetség katonáinak az országba való belépést. A kormányfő maga is montenegrói, de Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő szövetségese. Az interjú először a Szocialista Néppárt (SNP) Dan című montenegrói lapjában jelent meg, de átvette a Danasz című független belgrádi napilap. „A Nyugat-barát monte­negrói vezetés ne is remény­kedjen abban, hogy Belgrád meg fogja engedni neki a NA­TO behívását. Alkotmányos és hazafias kötelességünknek megfelelően a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság minden lehetséges eszközzel ellen fog állni mindenféle megszállási kísérletnek, még akkor is, ha az a demokrácia és az emberi jogok védelmének ürügyén történne" - jelentette ki a ju­goszláv kormányfő. A jugoszláv hadsereg el­lenőrzése alatt tartja a szövet­ségi köztársaság területét, a NATO-nak viszont a szom­szédos Boszniában, illetve Koszovóban állomásoznak szárazföldi erői. A NATO montenegrói be­hatolásának lehetőségéről a múlt héten Moszkvában be­széltek és a szerb ellenzék tagjai sem záiják ki, hogy ez megtörténhet. „A Jugoszlávia megosztására irányuló ameri­kai hadművelet 2000 márciu­sában vagy áprilisában kez­dődne Montenegró NATO­katonákkal való megszállásá­val" - jelentette ki Igor Iva­nov orosz védelmi miniszter. Vuk Draskovics, az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozga­lom elnöke pedig arról be­szélt, hogy „Montenegróban polgárháborús veszély van, és ha e konfliktus kitör, az auto­matikusan maga után vonja a NATO-nak, vagy legerősebb tagországainak beavatkozását. Ez pedig oda vezetne, hogy Szerbiát esetleg ismét ag­resszió éri" - mondta a le­gerősebb ellenzéki párt ve­zetője. Wesley Clark amerikai tá­bornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a múlt héten kijelentette, hogy a szervezet feszülten és nagy aggodalommal figyeli a mon­tenegrói helyzet alakulását. Arra a kérdésre, hogy a NA­TO beavatkozna-e, ha Szerbia és Montenegró között konf­liktus kerekedne, a tábornok azt válaszolta: „Csak ismét emlékeztetni szeretném Milo­sevicset arra, jól tudja, milyen erővel bír a NATO". Elhunyt Müller Miklós Madrid (MTI) Asztúria egy kis falujá­ban, Andrínban 86 éves ko­rában elhunyt Nicolás Mül­ler magyar származású fo­tóművész, akinek jelentősé­gét Capa, Brassai és Kertész művészetéhez hasonlította a hírről beszámoló El País keddi száma. Müller Miklós 1913Lban, Orosházán szüle­tett, 1938-ban emigrált, és 1947-ben érkezett Spanyol­országba. Már magyarorszá­gi tevékenysége során elkö­telezte magát a társadalmi valóság bemutatására irá­nyuló, most szociofotónak nevezett művészeti ágazat­ban, elsősorban a vidék, a ta­nyavilág hétköznapjainak bemutatásával. Ugyanakkor tájképeket és arcképeket is készített. Betiltott mozgalom Sicsiacsuang (MTI) Kínában négy év börtön­büntetésre ítéltek egy magas rangú tisztségviselőt, amiért annak idején kiszivárogtatta, hogy Csiang Cö-ming ál­lamfő kezdeményezte a Fa­lunkung vallási mozgalom betiltását. A 45 éves férfira államtitok megsértése miatt mondta ki ítéletét az északi Sicsiacsuang város bírósága. A hétfőn hozott döntésről a férfi felesége számolt be a sajtónak. Hszü Hszin-mu a Pekinget körülölelő Hopej tartomány személyi ügyosz­tályának helyettes vezetője volt. A vád szerint tavaly jú­niusban bizalmas kormá­nyinformációk birtokába ju­tott, amelyeket azonnal to­vábbított a Falunkung helyi központjába. Dole asszony - alelnökjelölt? Washington (MTI) Ifjabb George Bush texasi kormányzó, aki a legesélye­sebb pályázó a republikánus jelöltség elnyerésére az ame­rikai elnökválasztásra, to­vább erősítette pozícióját: megnyerte magának Eliza­beth Dole, a versenyt már korábban feladó politikusnő nyilvános támogatását. Dole asszony - Bob Dole-nak, a republikánusok egykori si­kertelen elnökjelöltjének a felesége, aki korántsem „csupán feleség", hanem ko­rábban maga is kétszer volt miniszter, később pedig az amerikai Vöröskereszt elnö­ke - kampánypénz hiánya miatt hagyott fel a próbálko­zással. Nézetei közel állnak Bushéhoz, és többen elkép­zelhetőnek tartják, hogy a jó fellépésű nő alelnökjelölt le­het a Bush-csapatban. Bírói vizsgálat Ankara (MTI) Az ankarai állambiztonsá­gi bíróság főügyésze vizsgá­latot indított Ismail Cem tö­rök külügyminiszter ellen, mert nyilvánosan szót emelt kurd nyelvű televíziós adá­sok bevezetéséért a CNN­Turk török hírműsorban. Egy ankarai kémikus pana­szolta be a török külügymi­nisztert, mert véleménye szerint Cem nyilatkozatával megsértette az alkotmányt, amely kimondja: Törökor­szág hivatalos nyelve a tö­rök. Szeparatista propaganda terjesztéséért akár három év börtönre is ítélhetik a vádlot­tat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents