Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22 / 18. szám
SZOMBAT, 2000. JAN. 22. BELFÖLD 3 röviden Gógl Árpád - praxisról és fizetésekről A mozdonyvezetők nyomában Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerint ha 0,2 százalékkal is, de nőtt az orvosok reálbére. (Fotó: Karnok Csaba) jegyzet Békeidőkre várva A Z elmúlt tíz évünk egyik tanulsága volt, hogy nincsenek csodák. Nincsenek a kultúrában sem, és a rendszerváltozás utáni tizedik magyar kultúra napja úgy érkezett el, hogy gyötrelmes, lassú kapaszkodás áll közéletünk eme szegmense mögött is. Természetesen a millennium és az államalapítás évfordulója jó alkalom rá, hogy kulturális értékeink közzététele ne sikkadjon el, és e szerencsés helyzetet illik is kihasználni. Mégis, nemzeti kultúránk finanszírozási állapotára (és szemléletére) jellemző, hogy a millenniumi év kulturális költségvetése több mint 60 százalékkal haladta meg a korábbi évekét, és arányaiban még tgy is csak emlékeztet ez a millennium a száz évvel korábbi, világkiállítással fémjelzett évfordulóra. A magyar kultúra számára a száz évvel ezelőtti békeidőt csak az európai struktúrákhoz való csatlakozás hozhatja megint el. Az uniós csatlakozásnak szerződésekben szabályozott módon kell közelítenie a kulturális költségvetést egy európai minimumhoz, másrészt pedig, ha Magyarország a most futó európai kulturális programoknak csak a felében részt vesz, a korábbihoz képest ez már, ha nem is csoda, de látványos fejlődés lenne. Ennek természetesen ára van. Külföldről senki nem tud beleszólni abba, hogy a magyar kultúrának mekkora fogyasztótábora van itthon, és ez a tábor milyen áron hajlandó e kultúrához hozzájutni Ahhoz ugyanis, hogy a jelenlegi, feje tetejére állított állapot végre megtalálja az egyensúlyát, idő kell. Ma a kultúra fogyasztói általában vékonypénzű emberek, a mecénási viszony gyakorlata és etikája pedig ugyanolyan kiforratlan, mint más szponzori területeké, amíg pedig e kettő nem változik, nincs fejlődés sem. A magyar kulturális intézmények éveken keresztül tartó depresszív gondolkodása nyilván a finanszírozási tapasztalatok eredménye, akár költségvetési finanszírozásról, akár kalapozjásról van szó. £ nnek megváltoztatására talán elég lesz a millenniumi év megélénkülő kulturális ajánlata, mely némi komfortot hozott a csodavárásba belefáradt közgondolkodásba. HŐSZIGETELT, BEJÁRATI y^KiM AJTÓK, /V > ABLAKOK A KCIÓJA! MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 31. Tel.: 62/491-022. Szeged, Tűzoltó u. 4. Tel.: 62/466-092. Dávid Ibolya a korrupció elleni intézkedésekről „Bezárjuk a kiskapukat" Göncz Árpád influenzás Budapest (MTI) Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke influenzás, ezért orvosi tanácsra lemondta utazással együtt járó programjait - közölte Faragó András, az államfő szóvivője pénteken. A köztársasági elnök influenzája miatt nem utazik a stockholmi nemzetközi holokausztfórumra sem, amelyet 2000. január 25-27-én rendeznek a svéd fővárosban. Tejtermelők tüntettek Pécs (MTI) Kétszáz Baranya megyei tejtermelő követelte pénteken délelőtt a MIZO Baranyatej Rt székháza előtt tartott tüntetésen, hogy a társaság ne késlekedjen tovább a leszállított tej ellenértékének kifizetésével. Németh István, a tejtermelők képviselője a tüntetésen a gazdák drámai helyzetéről szólva kijelentette, hogy a hátralékos fizetés miatt sokan már a közüzemi díjakat sem képesek fizetni, s a pénzhiány nemcsak tevékenységük folytatását, de családjaik megélhetését is veszélyezteti. Leégett egy vegyitelep Békéscsaba (MTI) Éjfélig égett Békéscsaba határában egy tönkrement vegyészeti kisvállalkozás ezer darab, veszélyes nyomdaipari mellékterméket tartalmazó hordója. A Békéscsaba fényesi határában lévő Weisstanyán a tönkremenéséig működő Gyopáros Gmk., amely veszélyes nyomdaipari melléktermékek földolgozásával foglalkozott, otthagyott mintegy ezer hordót, amely kigyulladt. A tízszer húsz méter alapterületű nyitott színben mintegy ezer hordó veszélyes hulladék volt, ezt valaki megint meggyújtotta, mert tavaly már volt hasonló gyújtogatás. A telep két helyen is •égett, s ez alapozza meg a gyanút. A rendőrség a környéket lezárta, s folytatódik a vizsgálat, hogy kiderüljön, mi okozta a tüzet. Fékbetétexport Kisvárda (MTI) Csaknem kétmilliárd forint értékű fékbetétet gyártott és exportált a nyugat-európai országokba tavaly a Kisvárdai Caroflex Fékbetétgyár Kft. A társaság árbevétele összesen 2 milliárd 100 millió forint volt, ennek 90 százalékát a külkereskedelem hozta. Főként nehéz gépjárművekhez, illetve autóbuszokhoz készítettek fékbetéteket. Legnagyobb megrendelőjük a német piac volt, de szállítottak termékeket a többi nyugat-európai országba is. PannonplasN TVK-üzlet Budapest (MTI) Előszerződést írt alá a Pannonplast Műanyagipari Rt. és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. a TVK teljes műanyag-feldolgozó üzletágának eladásáról. E tranzakcióval a TVK teljesen kivonul a műanyag-feldolgozás területéről és a továbbiakban erőforrásait elsődlegesen petrolkémiai tevékenységének fejlesztésére fordttja. Az akvizíció eredményeképpen a Pannonplast olyan technológiákkal és termékválasztékkal bővíti üzleti területét, amellyel növeli piaci lehetőségeit és szélesíti piaci jelenlétét. Elsősorban a háziorvosi praxistörvény, illetve az egészségügyi dolgozók bérezése köré csoportosultak azok a kérdések, melyeket tegnap dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszternek tettek fel kollégái Szegeden. A miniszter szerint téves az a feltételezés, mely szerint a praxisjoggal valódi vagyont adnak az orvosok kezébe, ugyanakkor azt is elárulta: bár száz százalékos fizetésemelésre senki sem számíthat az egészségügyben, az egészen biztos, hogy a kezdő orvosi fizetések hamarosan a mozdonyvezetők induló bérének nyomába érnek. A SZOTE új klinikájának előadójában tegnap, az egészségügyi szerkezetváltás aktuális problémáiról rendezett fórum vendége dr. Gógl Árpád egészségügyi miniszter volt. Gógl Árpád leszögezte: a háziorvosi praxisok privatizálása miatt nem keletkezik majd bérszakadék a háziorvosok és a fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő kollégáik között. „A törvény lényege, hogy a beteg és az orvos szerződéskötése gyakorlatilag személyes lesz. Az sem igaz, hogy a teljes vagyont a háziorvosok kezébe adjuk, hiszen a privatizáció nem az infrastruktúrára, és az orvosi eszközkészletre vonatkozik, hanem arra az immateriális eszközre, amelyet know-how-nak, azaz szellemi tőkének nevezünk" - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ily módon később a fekvőbeteg-ellátás privatizációja is megoldható, Az egészségügyi miniszter azt is elmondta, a kezdő orvosoknak nem kell attól tartaniuk, hogy nem tudnak praxist vásárolni. Egyrészt azért nem, mert vezető bankok felmérései szerint az orvosi diploma hitelképessége akár 35 millió forint is lehet, másrészt pedig azért, mert a praxisokat valódi értéken lehet megvásárolni, tehát az is előfordulhat, hogy valaki ingyen jut praxishoz. (Ennek ellenére a konferencia résztvevői közül sokan nem értették, hogyan is kompenzálják majd a kórházi orvosokat, hiszen a praxisjog valamilyen szinten mégis valós értékkel bír. A fekvőbeteg-ellátó intézmények koncentrált tárgyi és szellemi tőkéjét azonban nem lehet szétosztani az orvosok között.) A miniszter a legtöbb kérdést az egészségügyi dolgozók bérezésével kapcsolatban kapta. Elmondta, a tárca nem tervezi különböző bérpótlékok bevezetését, inkább a tényleges feladatellátáshoz kötött bérezést szorgalmazzák. „Mikor éri el egy kezdő orvos fizetése a kezdő mozdonyvezető bérét?" - kérdezte egy fiatal orvoscsoport. A miniszter válasza, hogy: „hamarosan, hiszen az egészségügyben nemhogy reálbércsökkenés, de reálbéremelkedés érzékelhető, melynek következtében a magyar orvosok bruttó átlagbére elérte a 102 ezer forintot", hangos felzúdulást keltett a teremben. Egy fiatal orvos hozzászólásában elmondta, jelenlegi, 59 ezer forintos bruttó alapfizetése 14 százalékos fizetésemelés és 8 százalék adójóváírás-csökkentés eredményeképpen jött ki. Azaz ténylegesen csak 6 százalékkal növekedett a bére akkor, amikor a hivatalos infláció tlz százalék volt. így a képlet négy százaléknyi reálbércsökkenést mutat. A miniszter szerint elképzelhető, hogy az egészségügyi dolgozók 49 százalékának bére csökkent, ugyanakkor nagyobbik részüké növekedett. Ám a tavalyi reálbérnövekedés így is elérte a 0.2 százalékot. A választások idején ígért 100 százalékos fizetésemeléshez azonban 230 milliárd forintnyi központi forrás kellene, így ez legfeljebb a második kormányzati ciklusban képzelhető el - vélte a miniszter. Kéri Barnabás Munkatársunktól A szervezett bűnözés, a korrupció és az emberkereskedelem elleni határozottabb fellépés szükségességéről beszélt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azon a jogászkonferencián, amelyet tegnap a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tartottak. Egyúttal kérte a jogi területeken dolgozó kollégáit, hogy munkájukkal segítsék a kormányzatot az új minőségű bűnözéssel szembeni harcban. - Nem fogadjuk el a biztonságunkat alapvetően fenyegető súlyos jogsértések létét jelentette ki az új évezred legveszélyesebbnek számftó bűnözési jelenségei kapcsán a kormányzat és a jogász társadalom nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter egy tegnapi szegedi konferencián. A tudományos tanácskozást a Magyar Jogász Egylet Csongrád megyei szervezete rendezte az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székházában. A szegedi jogász társadalom tagjai előtt Dávid Ibolya a szervezett bűnözést, a korrupciót és az emberkereskedelmet nevezte meg az új évezred legsúlyosabbnak tekintett kriminalisztikai jelenségeiként, amelyek ellen határozottabb fellépést sürgetett. Úgy vélte, a szervezett bűnözés azért jelent komoly feladatot a bűnüldöző szervek számára, mert ez ellen a klasszikus eszközökkel már nem lehet felvenni a harcot. A korrupció a miniszter szerint fenyegeti az ország gazdasági, társadalmi és politikai fejlődését. Úgy véli, legalább olyan markáns álláspontot kell képviselni ezzel szemben, mint amilyen határozott jogszabályok születtek nemrég a kábítószeres bűncselekmények ellen. • Szegedi látogatása során szerkesztőségünket is meglátogatta dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, aki - Balogh László MDF-es országgyűlési képviselő kíséretében - a Sajtóházban mintegy egyórás kötetlen megbeszélés folytatott Dlusztus Imrével, a Délmagyarország főszerkesztőjével, Balogh Józseffel, a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetőjével, Olajos Csongorral, a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezetőjével és Arató Lászlóval, a Szegedi Városi Televízió szerkesztőség-vezetőjével. Az igazságügy-miniszter, aki egyben az MDF elnöke is, beszámolt arról, hogy meglepetésként érte Manninger Jenő és Demeter Ervin MDFből történő kilépésének indoka. Dávid Ibolya kifejtette, hogy a kormánypártok bázisának bővítése érdekében minden pártnak a saját eszmerendszeréhez közel állókat kell megnyernie. így tehát az MDF számára a kereszténykonzervatív értékek népszerűsítése a cél, igaz, sokszor nehéz az ennek megfelelő kommunikációs csatornát megtalálni. A számszerű ezredévváltással, a Szent Korona egyéves országházi elhelyezésével elkezdtünk kiegyenesedni. Régen vártuk ezt a pillanatot, nehezen, de megvalósult. Sajnos, azok, akik Kun Bélától szeretnék dátumozni a történelmünket, mindent megtettek a közhangulat mérgezéséért. Kun Béla csak azért jut eszembe, mivel róla kpztudott (már ahol), hogy árúba bocsátotta a Szent Koronát: komolyan tárgyalt egy bécsi kereskedővel.. Kun Béla, a Kolozsvárról kiebrudalt, csaló szakszervezeti vezető így is „megmaradhat" a magyar történelemben. A Szent Korona körüli összefogás azonban nem feledteti velem: népünk önmagáról való tudása annyira hiányos, hogy a téveszmék hirdetői - hangerejükkel, képtelen hazudozdsukkal - sok embert félrevezetnek. Nemzettudatunk hiányos, s ez évszázados gond. Magyarnak lenni (22,) Ideje kiegyenesednünk A jövőnket azonban a gazdasági teljesítményünk fogja meghatározni A mostani bátortalan kísérletek közepette hazánk versenyt fut az idővel, s nyernünk kell - ehhez azonban egy olyan nemzeti gazdaságfejlesztési tervre van szükség, amely konkrét, kézzelfogható, például autópálya- és lakásépítési illetve az elektronikus kereskedelem fejlesztését szolgáló programokból áll. Közgazdászok kiszámították, hogy például 60 kilométer új autópálya építése 0,5 százalékos gazdasági növekedéssel jár. Európa gyorsanfejlődő pereméhez tartozunk A gazdasági felzárkózást azonban a tömeges társadalmi felzárkózás öt-hat év fáziskéséssel követi. Növekedésünk nem pörgethető fel állami-, illetve mesterséges eszközökkel, de már nincs ellentét a növekedés és az egyensúlyi követelmények között. A magyar gazdaság a külső adósságát kinőtte, az infláció egyszámjegyűvé válik, a munkanélküliség csökken. Amikor az Európai Unió tagjai leszünk, jelentős vagyonátértékelődés következik be. A föld, az ingatlanok és a szolgáltatási teljesítmény felértékelődik, igaz, ez inflatorikus nyomással is jár. Kockázati tényező marad demográfiai helyzetünk és a fizikai infrastruktúra alacsony színvonala. Azért kell versenyben maradnunk, mivel a gazdasági megfigyelők szerint a most kialakuló számítógépes világ érvénytelenít majd olyan gazdasági alapszabályokat, mint a gazdasági ciklusok, fellendülés és hanyatlás. Az olyan gazdaságpolitikai célok, mint a növekedés, árstabilitás és teljes foglalkoztatottság immár nem látszanak ellentmondásban állni egymással. Ehhez el kell érjük, hogy a munkavállalók termelékenysége állandóan növekedjen. Ez csakis a csaknem minden gazdasági területen végbemenő, átfogó számítógépesítés hatására következhet be. Akkor, a teljesítmény ilyen növekedése mellett jelentős béremelések válnak lehetségessé anélkül hogy az árak stabilitását vagy a pénz értékét veszélyeztetnék. Erőteljes belföldi keresletet kell kialakítani. Ezt az a természetes vásárlási láz táplálhatja, amit a családok akár adósságokkal finanszírozhatnak £ zen reményeinket csak egy világméretű pénzügyi robbanás torpedózhatja meg. Azt viszont csak néhány száz jól megtermett Princz Gábor tudná előidézni - ha parancsszóra cselekszik.. Szükségünk van a pozitív nemzeti és gazdasági jövőképre, mivel erőfeszítéseink értelmét ebben leljük. Ideje kiegyenesednünk Pataki Sándor