Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-18 / 14. szám

KEDD, 2000. JAN. 18. MOZAIK 9 Tanulmányúton a vízmüvesek Az avar alól A közelmúltban hétnapos külföldi szakmai tapasztalatcserén vehetett részt a Szegedi Vízmű Kft. közel harminc dolgozója. Az út során meglátogatták a Vízmű Kft.-hez hasonlóan a francia Vivendi cégcsoport érdekeltségébe tartozó berlini vízmüvet, illetve a franciaországi Troyes városának vízellátásáért felelős vállalatot. Ahogyan azt Rupp Tamástól, a Szegedi Vfzmű Kft. vezérigazgatójától megtudtuk, a harmincfős delegáció először a Berlini Vtz- és Csatornamű telephelyét kereste fel. A látogatás igen tanulságos volt, elsősorban az 1963-ban épült szennyvíztisztító okán, amely egy, a Tiszánál jóval kisebb vízfolyás, a Spaar vizét menti meg az agglomerációval együtt hatmilliós népességű város kommunális szennyvizétől. A szakemberek a berlini vízmű multifunkcionális, egy térben elhelyezett ügyfélszolgálatának mindennapjaival is megismerkedhettek. Ez annál inkább hasznos - hangsúlyozta Rupp Tamás - mert a közeli jövőben mintegy tízmillió forintos beruházás eredményeképpen Szegeden is hasonló ügyfélszolgálati infrastruktúra készül el. Az iroda kialakítása azonban nem elég; azért, hogy az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak berlini kollégáikhoz hasonlóan - valóban valamennyi hozzájuk intézett kérdésre érdemi válaszokat tudjanak adni, a közeli jövőben nyolcvanmilliós képzési programban vesznek részt. A berlini tapasztalatcsere után a Szegedi Vízmű Kft. dolgozói egy merőben szokatlan, ám korántsem új ivóvíz-nyerési módszert ismerhettek meg Troyes városában. Míg Szegeden 3500 méter mély kutakból elektromos szivattyúkkal hozzák a felszínre a vizet, addig Troyes-ban a közeli erdő talajába, három-négy méterrel a felszín alá lefektetett csőhálózatban gyűlik össze a csapadék, és folyik le egy 35 kilométeres csatornán az alacsonyabban elterülő városba. A módszerrel így a vízdíjak átlagosan közel tíz százalékát kitevő elektromosenergia költségeket takaríthatják meg. Az avaron átszűrődő víz egyébként akárcsak Szegeden - tisztítás nélkül fogyasztható, ám ehhez az is kellett, hogy az erdőt jó előre, közel százötven évvel ezelőtt védett területté nyilvánítsák. A beruházás egyébként 1910-ben készült el, és máig kiszolgálja a városlakókat. Rupp Tamás szerint hosszú távon mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kifizetődőbb lenne, ha manapság is ilyen hosszú időre terveznék előre a közüzemi beruházásokat Magyarországon is. Kéri Barnabás // Bánatos" sikerek Deszki néptáncosok Belgrádban A harmadik helyre táncolták magukat az Európa-fesztiválon a deszkiek. (DM-fotó) Mintegy harminc éve alakult a deszki Bánát Kulturális Egyesület. Azóta a néptáncosok különféle sikereket értek el mind itthon, mind külföldön. Legutóbb Belgrádban lépett színpadra az együttes. A szerb kultúra negyedik Európafesztiválján a deszkiek harmadik helyezést értek el. A vendégszereplésről és az egyesületről a művészeti vezetővel, Brczán Krisztiforral beszélgettünk. A Szegedhez közel lévő Deszk lakosságának tíz százaléka szerb, ezért fontosnak találták, hogy alakuljon egy olyan egyesület, mely őrzi, ápolja e nemzetiség kultúráját, népszokását. A Bánát Kulturális Egyesület 1973 óta működik, a táncosokkal, az utánpótlással és a zenekarral együtt 90 tagja van. - A gyerekek, ha ők és a szüleik akarják, már az óvodában elkezdhetik a tánclépések elsajátítását - mondta Brczán Krisztifor művészeti vezető. A kicsik és a nagyok deszki faluházban hetente két alkalommal gyűlnek össze, ilyenkor a bemelegítés után a lépéseket gyakorolják, majd az épp aktuális koreográfia következik. A szerb népviseletre igen jellemző a sájkácsá (fejfedő) és a pörge orrú bocskor. A hölgyek ruhája többnyire piros, kék, zöld és sárga színben pompázik, míg a férfiak egyszerű, fekete-fehér öltözéket hordanak. Európában közel kétezer szerb egyesületet tartanak nyilván. Tavaly negyedik alkalommal rendezték meg részükre a szerb kultúra Európa-fesztiválját. Ezeken az összejöveteleken nem vesznek részt jugoszláviai együttesek, csak más országokban élő, kitelepült szerbek. Hazánkat a deszkiek képviselték a belgrádi versenyen, ahol a stuttgarti és a bázeli táncosok mögött a harmadik helyen végeztek. A „bánátosok" a bronzérem mellé a Nis környéki táncuknál viselt XIX. századi rekonstruált ruhákért különdíjat is kaptak a nemzetközi zsűritől. Csikós Zoltán raktárosként dolgozik, de 1982 óta táncol az egyesületben. Barátai unszolására csatlakozott a Bánáthoz, pedig nem is szerb nemzetiségű. A tagok próbákon kívül is összejárnak, beszélgetnek, sőt közös vacsorákat is szerveznek. Zoltánnak leginkább a Vladicsi Han-i tánc tetszik a legjobban, mert igen látványos és pörgős. Az alaplépéseket nem nehéz megtanulni, csak a stílust. A lábtartás kicsit nehéz, ugyanis a szerbek szinte pipiskedve táncolnak. A JATE negyedéves hallgatójának, Lung Juditnak az édesapja szerb, ezért csatlakozott a Bánáthoz. Judit már 10 éves kora óta táncol, korábban a Szeged Táncegyüttesnek volt a tagja. A délszerb táncokat részesíti előnyben, mert ezek igen temperamentumosak, sőt néha robbanékonyak. A magyar néptánctól annyiban tér el a szerb, hogy itt kóló szerűen, sorban táncolnak, addig a magyarnál inkább párban. A zenében is lehet egy kis különbséget felfedezni, ugyanis a magyarnál nincs harmonika, tambura és dob. Kormos Tamás Ne lepődjön meg. ha a mobilja ezután még gyakrabban csörög. A billentyűkön szinte behunyt szemmel zongorázhat. Mert megéri a mobilt gyakrabban használni. Egyre többet nyújtunk egyre kevesebbért. Havidíjmentes szolgáltatások előfizetőinknek (Hangpostafiók. MenüÁsz. Hívásvárakoztatás. Hívásátirányítás. Hívástartás. Konferencia-beszélgetés. Internet és WAP hozzáférés). Továbbá haVÍ 20 SMS küldése ezután is díjmentes. Roaming Kapcsolat öt földrész 70 országában. Minőségi Kapcsolat már több. mint 800 000 előfizetőnknek. MAGYARORSZÁG PIACVEZETŐ MOBILSZOLGÁLTATÓJA További fettételek és információ: 1230 (esek a Westel 900 hálózatából hfvható - díjmentesen). 2Ó5-9210. illetve az üzletekben www.westel900.hu Ásotthalomtól Újkígyósig A Dél-Alföld gyógyfürdői Gyula (MTI) Gyógyító vizek a Dél-Alföldön címmel könyvet jelentetett meg Gyulán a térség idegenforgalmi bizottsága. Az Albel Andor és Unk Jánosné által összeállított kötet a fontosabb dél-alföldi fürdők helyzetét és fejlesztésük lehetőségeit méri föl. Albel Andor elmondta: a Dél-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság által közreadott kötet az 54 BácsKiskun, Békés és Csongrád megyei, gyógyvizet hasznosító fürdőből 31-t mutat be. A térség idegenforgalmi adottságainak az áttekintését követően a ismerteti a gyógyfürdők gyógyászati tevékenységét, majd egyenként mutatja be a 31 dél-alföldi, hévízre alapozott fürdőt. Fürdőről fürdőre haladva leírja e gyógyhelyek adottságait, amelyekre befektetést, fejlesztést lehet alapozni. A három megyét átfogó térség meleg vizű fürdőiből Ásotthalomtól Újkígyósig fejlesztésre pályázó 31 között olyan országosan ismert, nagy forgalmú fürdőhelyek szerepelnek, mint amilyen például a gyulai, a lakitelki (tősfürdői), az orosházi (gyopárosi), a kiskunmajsai és a tiszakécskei (kerekdombi). A kötetet a fürdőkről készült „képeskönyv" zárja. A Déi-Alföldet Termálvölgynek nevező kötet utánnyomását és német nyelvű változatának kiadását is tervezik.