Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-18 / 14. szám

6 A TORONY ALATT SZERDA, 2000. JAN. 12. Teljesítményhajszolás Zsonglörködö kórházvezetők Dr. Baráth Lajos: „Az aktív dolgozók befizetéseiből fedezik az idősek és a munkanélküliek egészségügyi ellátását, holott ez is állami feladat..." (Fotó: Schmidt Andrea) Cikkünk visszhangja A Délmagyarország január 11-i, keddi számában megjelent „Tízmilliós törlesztőrészletek" című cikkhez kiegészítésül, a kép teljessé tétele érdekében: Az ellátmány-finanszírozás időbeni változását az Államháztartásról szóló törvény és az annak végrehajtását szabályozó 217/1998-as kormányrendelet 114-123 §-ainak megváltozása okozza, melynek megváltoztatása nem OEP kompetencia. Nem mellékesen az újfajta finanszírozási rendet kialakító jogszabályi változásokról szóló egyeztetéseken a kórházszövetség képviseltette magát, tehát semmiképpen nem mondható az, hogy a gazdasági igazgatókat váratlanul érte a dolog és nem lett volna idő felkészülni rá. Ebben az esetben az egészségbiztosító csak végrehajtja a jogszabályi rendelkezéseket, nem lenne szerencsés azonosítani a törvényalkotóval. Való igaz, hogy ellátmány-finanszírozás 1999. december 3-án érkezett utoljára a szegedi kórház számlájára és a következő január 23-án esedékes. Az azonban kimaradt a cikkből, hogy 1999. december 13-án és december 27-én rendkívüli kifizetések történtek a kasszák megtakarításából, (10 milliós nagyságrendben), valamint december 20-án utalásra kerül szintén OEP pénzből az az éves teljesítményhez viszonyított 5 százalékos kamatmentes működési előleg, ami az átmenet nehézségeit volt hivatott csökkenteni ugyancsak a fentebb említett jogszabály rendelkezése szerint. Zavarón hat a cikkben, hogy a makói kórház esetében ez a finanszírozási előleg nem lett megemlítve, a szegedi kórháznál kölcsönként, a szentesi és a hódmezővásárhelyi kórháznál pedig a valóságnak megfelelően finanszírozási előlegként szerepel. Üdvözlettel: Dr. Szabó Garbai Dénes orvos igazgatóhelyettes, megyei egészségbiztosítási pénztár Szennyvíz, belvíz, falazás Hónapok óta igen sok problémát okozott a belvíz Újszegeden is. A Thököly utca és a Szóregi út között fekvó telkeken néhol 25-30 centiméteres víz áll. A lakók szerint ez azért van, mert a szabadidőközpont tulajdonosa lezáratta az ingatlanán átvezető HoltMarost, így az árkokból az esálé nem tud továbbfolyni. Mit lehet itt tenni? - kérdeztük az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) osztályvezetőjétől, Kardos Sándortál. Jogilag és technikailag igen bonyolult az újszegedi belvízhelyzet. Régebben egységes vízgazdálkodási rendszer működött itt, csak a magánosítás következtében szétaprózódott a terület mondta Kardos Sándor, az Ativizig osztályvezetője. A szabadidőközpont helyén korábban a Délép sporttelepe volt. Jelenleg a terület gazdája a Gellért Szabadidőközpontot üzemeltető káefté. A „délépeseknek" volt vízügyi engedélyük a Holt-Maros használatára, ennek az engedélynek az átírását saját nevére a napokban kérte dr. Gellért Ákos. A Holt-Maros medrének azon szakasza, mely a telepen van, a szabadidőközpont a tulajdonosa. A vízjogi engedélyhez csatoltak egy mellékletet, mely kimondja, hogy a Holt-Maros mindenkori üzemeltetője köteles biztosítani a csapadékvíz elvezetését. A medret sok évvel ezelőtt zárták le, ugyanis az esőlé mellett szennyvíz is folyt az árkokból a csatornába. Az Ativizig csak üzemelési engedélyt adhat ki a csatornára, mást nem tehet. Az újszegedi „vizes" rendszer üzemeltetője a vízmű, de a város a tulajdonos. A vízműtől kaphatnak a lakók arra engedélyt, hogy rácsatlakozzanak a csatornára. A szabadidőközpont közelében egy gazda állattartással foglalkozik, a szennyvizét és a trágyalevet közvetlenül a Holt-Marosba juttatja. Gellérték többek között ezért is záratták le a medret, hogy megóvják az egészséges vizet a pusztulástól. A szenynyezót a város és a hatóság már többször figyelmeztette és büntette, de az a füle botját sem mozdítja. A csatorna egyik tisztítónyílása pont a telkén található, amin keresztül is lehetséges a szenynyvíz bevezetése a csatornába. A Traktor utcai kertekben a gyümölcsfák is kipusztultak a belvíz miatt - állítják a tulajdonosok. Ezt azonban nem a Holt-Maros medrének a lezárása idézte elő - véli Kardos Sándor. Ugyanis az utca szintje 3-4 méter magasabban van, mint a meder, illetve az utat szegélyező árkot a lakók részleges betömték. Az más kérdés, hogy nem is lett volna szabad a városnak itt építési engedélyt kiadni, mert olyan magas a talajvíz. Az osztályvezető szerint csak úgy lehet megoldani az évek óta húzódó és sok bosszúságot, kárt okozó problémát, ha ezen a részen is kiépítenék a csapadékvízelvezető rendszert. Nemcsak a közterületeket, hanem minden ingatlant külön-külön rákötve. Ez azonban több százmillióba kerülne. K. T. Meglehetősen nagy visszhangot keltett a múlt héten megjelent, a megye kórházainak keserves anyagi helyzetével foglalkozó írásunk. Kivált az a hír, miszerint az évek óta likviditási gondokkal nem küzdő, adósság nélküli szegedi kórház meglehetősen nagy összegű visszatérítendő előleggel és kölcsönnel kezdi az idei esztendőt. Tény, városunk kórháza is nehéz anyagi helyzetbe került csakúgy, mint a többi magyarországi kórház, amelyeket ugyanazok a megszorítások érték, mint a szegedit. Az intézmény gazdasági igazgatóját, dr. Baráth Lajost arra kértük, elemezze és értékelje a hazai kórházakat sújtó újabb gazdasági megszorításokat, s beszéljen megoldási javaslatairól, mint az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke. - Igazgató úr! A kórházfinanszírozás változása miért érinti hátrányosan a fekvőbeteg-intézményeket? - Az államháztartási törvény módosítása következtében a finanszfrozási rendszer 2000. január I -jétől módosult, pontosabban csak az ellátmány-finanszírozási részét változtatták meg, ugyanakkor a teljesítményért járó finanszírozás változatlan maradt, ami azt jelenti, hogy fillére ugyanannyi pénzt kapunk a teljesítményünk után, mint 1999ben. A rendszer eddig úgy működött, hogy minden hónap első napján jutottunk hozzá a két hónappal korábbi teljesítményünkért járó összeghez. Most, 2000. januárjától nem a hónap elején, hanem 23-án - s ettől kezdve mindig 23-án - kapunk újra pénzt. Ez azt jelenti, hogy 23 napi kiadások kifizetésére nem kaptunk fedezetet, azaz a teljesítményért járó ellenértéket. Ugyanakkor a bért, az energiát, az élelmiszert, a gyógyszert stb. fizetnünk kell. Igaz, ahhoz, hogy ez az időszak anyagilag valamelyest rendezett legyen, az egészségbiztosító - 12 hónap alatt kamatmentesen visszafizetendő - finanszírozási előleg címen kiutalt 85,6 millió forintot a kórházunknak. Hangsúlyozom, ez nem a teljesítményért járó pénz, hanem előleg, ha úgy tetszik, kölcsön, amit valamennyi magyar kórház ilyen címen kapott meg, s amit vissza kell fizetni. - Ehhez jön még egy kölcsön, a 13. havi bérre felvett, amit a kórházaknak maguknak kell kigazdálkodni, jóllehel törvény rendelkezik arról, hogy a A közgyűlés múlt pénteki döntése értelmében új üzemeltető működteti a város központi konyháját, amely évente közel 17 ezer adag ételt fáz. A feladat ellátását eddig önkormányzati intézmény végezte, a közgyűlés azonban úgy határozott, hogy a SuliHost Kft.-t bízza meg az étkeztetéssel évi negyvenmillió forint bérleti díj ellenében. Tavaly hozott a közgyűlést egy határozatot, melynek értelmében az óvodások, általános iskolások és középiskolások étkeztetését ellátó központi konyha üzemeltetésére pályázatot írnak ki. A közgyűlés által felkért bizottság készítette elő és bírálta el a pályázatokat, s vétb költségvetése erre fedezetet nyújtson. - A 13. havi bérekre szánt összeg 1999-ben elméletileg végre bekerült az OEP költségvetésébe, ami azt jelentette, hogy az egészségbiztosítótól kapták volna meg a kórházak. Ám a kormány az erre szánt összeget, ami országos szinten 6,9 milliárd forint, tavaly szeptemberben zárolta és átcsoportosította a gyógyszerkiadások fedezésére. Ennek következtében 1999-ben is - a kórházak többségének - ismét kölcsönből kellett kifizetni a dolgozóik számára törvényben előírt 13. havi bért. Ennek a kölcsönnek a részleteit is az idén törleszti havonta minden kórház. - Az előleg és a kölcsön a szegedi kórháznál menynyi? - Közel 125 millió forint. A havi törlesztések összege a mi kórházunkban az év első hat hónapjában 13 millió 580 ezer forint, az év második felében havi 7 millió 155 ezer forint. Félve nézünk az idei évre, hiszen nem elég az, hogy az előlegből, kölcsönből származó havi milliós nagyságrendű visszafizetésekkel kell számolnunk, de a teljesítményünk után járó pénz reálértékvesztésével is. A kettő együtt minden kórház számára - mert ezek valamennyit egyformán érintenek - megrázó csapás. Jómagam attól félek, hogy átalakul az egészségbiztosítás teljesítmény-finanszígül a négy jelentkező közül a Suli-Host Kft. ajánlatát értékelte a közgyűlés a legjobbnak. Dr. Tímár László gazdasági alpolgármester elmondta, hogy a közgyűlés azzal a szándékkal pályáztatott, hogy azokat a tevékenységeket, amelyeket vállalkozás formájában is el lehet látni, ne önkormányzati intézmény üzemeltesse. A Kecskeméten bejegyzett Suli-Host Kft.-nek szegedi telephelye is van, a cég pedig az utóbbi időkben dinamikusan terjeszkedik dél felé, hiszen térségünkben rozása előleg-finanszírozássá, amiből következik, hogy nem lesz kiszámítható. - A kötelezően előírt bérfejlesztésre honnan lesz pénz? - Az egészségügyben 8,25 százalékos béremelést kell megvalósítani első lépcsőben, ebből 5 százalékot biztosítanak az egészségbiztosító kasszájából. Ez a papírforma, de már látható a finanszírozás változatlanságából, hogy a kórházak nem kapják ezt a pénzt. A fennmaradó 3,25 százalékot pedig létszámletöbb városban lát el hasonló jellegű tevékenységet. Az önkormányzatnak egyszerűsödnek a közétkezetéssel kapcsolatos feladatai, ugyanis a következőkben a szerződés betartását kell ellenőriznie a városnak. Ezt úgy oldják meg, hogy egy élelmezésügyi szakember kizárólag ezzel a feladattal foglalkozik majd, s ez a szakember már az étel minőségét is ellenőrzi. Ez utóbbi tevékenység eddig hiányzott. A város is jobban jár ezzel a megoldással, hiszen nem építésből kell(ene) megoldani, de ezt szeretnénk elkerülni. Nehezíti a helyzetet, hogy legfrissebb információink szerint - március elsejétől, második lépcsőben még további 5 százalékos bérfejlesztést kell végrehajtunk, aminek viszont nincs meg a fedezete kórházaknál. Miután nem változik a teljesítmény után járó finanszírozás összege, mi úgy látjuk, egyféleképpen tudunk többletbevételhez jutni: ha növeljük a teljesítményünket és saját bevételeinket, mégpedig úgy, hogy ezzel egy kell fejlesztésre költenie az önkormányzatnak. A vállalkozó által befizetett bérleti díj egy részéből el lehet végezni a szükséges beruházásokat, a fennmaradó rész pedig a költségvetés bevételi oldalát gyarapítja. Eves szinten közel tizenhétezer adag étel volt a tét ezen a pályázaton, ami nagy falatnak'számít. Ugyancsak indokolta a váltást az a tény, hogy az önkormányzat felé a korábbi időszakokban számtalan panasz érkezett, ezeknek a vizsgálata folyamatban van. Mindenesetre Tfmár László úgy látja, hogy ezzel a szerződéskötéssel a város számára is átláthatóbb lesz a működtetés, a vállalkozónak pedig elemi érdeke a szerződést pontjainak betartása. A. L. - időben a költségeink csökkenjenek. Következésképpen bizonyos területeken számolni kell az ellátás színvonalának csökkenésével, de ez nem érintheti a szakmai munka színvonalát. - Erre a zsonglőr (pénz)mutatványra mondjon kérem egy példát! - A nagy értékű eszközökkel - mint amilyen a CT, az ultrahang - minél több vizsgálatot végzünk el, tehát jobban kihasználjuk e berendezéseket. A cél, minél több beteg ellátása, a teljesítmény növeMunlcatórsunklál A Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. — hagyományteremtő szándékkal - 1995ben indította útjára a „Városi polgármesterek randevúja" elnevezésű rendezvényét. Korábban Veszprémben, Szolnokon, Vácott, Kiskunfélegyházán és Szekszárdon szerveztek ilyen jellegű találkozókat. Idén Szeged ad otthont az eseménynek. A 245 magyar város első emberei január 25-én látogatnak a Tisza partjára. A találkozó fővédnöke dr. Pintér Sándor belügyminiszter. lése, az egy vizsgálatra jutó költségek csökkentésével. - Mint a rendszert közvetlenül elszenvedő kórházi gazdasági igazgató, és egyszersmind az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke, tehát a rendszerre rálátással bíró szakember, miben látja kiutat? - Véleményem szerint újra kell gondolni az állam, az egyén és az ellátó rendszer feladatait, valamint fejleszteni a társadalombiztosítást. Be kell látni, hogy a magyar nép egészségi állapota milyen, s ennek jobbítására a növekvő gazdasági teljesítményből többet kell költeni. A nagy szűrőprogramokat, a járványok költségeit, a gondozást, a megelőzést szolgáló programokat az államnak kell finanszírozni, ezek igenis állami feladatok. A 3,2 millió magyar biztosított által befizetett tb-járulékot ezekre nem lehet(ne) elvonni. A másik: a nyugdíjasok és a munkanélküliek egészségügyi ellátásért 1997ig a központi költségvetésből fizették a tb-járulékot. Ez 1998. január elsejétől megszűnt, s azóta a tb költségvetéséből, az aktív dolgozók befizetéseiből fedezik az idősek és a munkanélküliek egészségügyi ellátását, holott ez is állami feladat, a központi költségvetést, s nem a tb-kasszát terhelné. Erre a két ellátásra 25 milliárd kellene. Ez évre 15 milliárd forintot ígért a szaktárca az orvosi berendezések amortizációs költségeinek térítésére. Az ígéretből, úgy tűnik, semmi nem lesz, pedig az amortizáció kérdésének végleges rendezése évtizedek óta várat magára, s egyáltalán nem mindegy, hogy ezért kapnak-e pénzt az egészségügyi intézmények, vagy sem. E nélkül egyébként nem lehet egészségügyi privatizációról beszélni. Az anyagi rendbetétel szempontjából fontos tényező: a kórházak, úgynevezett üzemszerű tevékenységet folytató részlegei - mint például a mosoda, a központi konyha - igényelhessék vissza az áfa-t, hiszen ezzel 40-50 milliárd forinthoz jutna a kórházrendszer az eredeti kormányprogrammal összhangban. Összesen 90 milliárd forint komoly helyzetjavulást eredményezne, s akkor még nem szóltam, a kiegészítő biztosítások forrásnövelő szerepéről. Mindezekre a beavatkozásokra, valamint egy valós értéken alapuló finanszírozásra van szükség ahhoz, hogy a magyar egészségügyön belül pillanatnyilag legrosszabb helyzetben levő kórházak talpra álljanak. Ellenkező esetben elég egy nagyobb járvány ahhoz, hogy az egész kórházrendszer összeomoljon. Kalocsai Katalin házigazdája dr. Bartha László szegedi polgármester. Minden évben, így az idén is, neves közéleti személyekből álló zsűri dönti el, hogy vajon mely város polgármesterét választják az év legjobbjának, illetve közlik a találkozóra beküldött karikatúrapályázat eredményét is. Az eseményen részt vesz többek között Szilágyi György író, humorista, Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke, Pálfjy István, a TV2 igazgató-helyettese és Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese. Ez az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztő: Kisimre Ferenc Új kezekben a közétkeztetés A Suli-Host a befutó Polgármesterek randevúja