Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-14 / 11. szám

4 A TORONY ALATT PÉNTEK, 2000. JAN. 14. Ötven év, szeretetben A tanító házaspár ünnepe 75 éve Labdajáték A belügyminiszter öt nappal ezelőtt fosztotta meg a Szegedet az utcán való árusítás jogától. Tá­virati rendeletében, amelynek dr. Somogyi Szilveszter polgármester haladéktalanul érvényt szerzett úgy, hogy a rendőrök aznap délután elkobozták az újságáru­soktól a lap náluk talált példányait, nem volt semmiféle indoklás. A táviratilag közölt ukáz utolsó mondata beígérte ugyan, hogy írás megy, de az írás még mindig nem érkezett meg. Öt nap óta száműzték a Sze­gedet az utcáról, és öt nap óta érzi a száműzött Szeged Szeged város kö­zösségének egyre foko­zódó ragaszkodását. Mindenki belépett az előfizetők sorába, aki ed­dig az utcán vásárolta az újságot. A Szeged kol­portázsjogával valóságos labdajátékot játszanak az illetékesek. (1925) 50 éve Kendergyárból a bankfiákba Kedves ünnepség színhelye volt a Magyar Kender üzeme és a Ma­gyar Nemzeti Bank sze­gedi fiókja. A Magyar Kenderben búcsúztatták az üzem egyik legkivá­lóbb dolgozóját, a Nem­zeti Banknál pedig ugyan­ezt a dolgozót üdvözöl­ték új munkahelyén. Ak­kor, amikor eddigi mun­kahelyéről idehoztuk a fiókintézet élére, azt sze­retnénk, hogy tanítsa meg az itteni dolgozókat arra a munkamódszerre, amivel az üzemben épí­tette a szocializmust. Ta­nítsa meg az itteni dolgo­zókat arra a versenylen­dületre, mellyel a szö­vőgép mellett dolgozott. És hasson oda, hogy a szegedi fiók továbbra is megtartsa a bankintéze­tek között folyó munka­versenyben az első he­lyet. (1950) 25 éve Az idén elkészülnek Az idén Szegeden jó né­hány jelentős építkezést kell folytatni, illetve befe­jezni. Az Április 4. útján elkészültek már a József Attila Tudományegyetem gyakorló általános iskolája új tantermi szárnyának szerkezetszerelésével. A klinikák intenzív osztályá­nak monolit vasbetonszer­kezete is elkészült már, je­lenleg téliesítenek a DÉL­ÉP dolgozói. Belül vakol­nak és válaszfalakat építe­nek. A két hengeralakú épületet - egyikben kórter­mek, a másikban pedig ki­szolgáló helyiségek lesznek - folyosó köti majd össze. A 15 millió forintba kerülő beruházást szintén idén kell befejezni. (1975) NYOMDAI SZC 62/4 66-84 Felfedezések, amelyek megváltoztatták életünket Ezredfordulós leltár ajánló Kapovits Endre és felesége 1949 karácsonyán fogadtak örök hűséget. (Fotó: Gyenes Kálmán) MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték-klub. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT­BAN 14.30 társastánc tanfo­lyam. A KÖZÉLETI KÁVÉ­HÁZBAN (Royal Szálló) 18 órakor: Életutam a kisújszál­lási tanyától a tanszékve­zetői katedráig. Zenés be­szélgetés Monoki Lajos ny. főiskolai tanárral. Köz­reműködik: a Zákányszéki Citerazenekar. Házigazda: Kiss Emő népművelő. A KONZERVGYÁR KLUB­JÁBAN 18 órától zenés-tán­cos nosztalgiaest. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) 19 órakor: Péntek esti filmkör: A Momo című film vetítése. Rendezte: Jo­hannes Schaff 1986-ban. 19.30 órakor Móra-buli a 60-as 70-es évek nosztalgia­zenéiből. A SZOTE-KLUBBAN 24 órakor Buddy Holly házibu­li. Házigazda: Gajdács Zol­tán. A PRT ZENEKAR 21 órától zenés-táncos bulit tart a Sellő étteremben. A REGHŐS BENDE­GÚZBAN Ber-Reghős buli. Dj.: Abdul. HOLNAP A SZEGEDI NŐK KLUB­JA EGYESÜLET irodájában (Gutenberg u. 23.), 9-től 11 óráig dr. Újvári Márta taná­csadást tart „Női jogok" té­mában. A MÚZEUMBAN de. 10 órától múzeumi matiné: „Gyékényből font falu", néprajzi foglalkozás, dr. Szűcsné Kopasz Kingával. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma: 14 órától szövő szakkör. MTI Press A XX. század során szinte minden megválto­zott: módosult a táplálko­zásunk, az, ahogyan dol­gozunk, utazunk, szóra­kozunk. S noha az átala­kulás alapjai még az elózö században gyöke­reznek - az elmúlt 100 év éppen a felfedezések al­kalmazásával, továbbfej­lesztésével hozott átala­kulást életvitelűnkben. Lássuk hát e fejlődés me­netét - a XXI. században, - a teljesség igénye nél­kül. 1900: A német F. Hoff­mann szintetizálja az acetil­szalicil savat, s kollégája, a Bayer cégnél dolgozó Dreser az Aspirin nevet adja az új ve­gyületnek. Útjára indul az első irányítható léghajó, a Zeppelin. 1901: Elkészül az első elektromos mosógép. Auto­mata változatára 1937-ig kell várni. Kiosztják az első No­bel-díjakat. A Nobel-békedí­jat a svájci Henri Dunant, a Vöröskereszt megalapítója kapja. 1903: Kifejlesztik a rozs­damentes acélt. Az emberek hétköznapi életét azonban csak 1921-től alakítja át, ami­kor az evőeszközök között megjelenik a rozsdamentes acélból készült kés. Elkészül az első EKG-készülék: még 300 kilót nyom és 5 techni­A nagyszéksósi tanyai iskola már régen bezárt, de még benne lakik a ta­nító házaspár. Kapovits Endre és felesége kará­csonykor ünnepelték öt­venedik házassági évfor­dulójukat. Szívesen me­séltek mozgalmas éle­tükről, amikor a jeles év­forduló alkalmából fölke­restük az idős házaspárt. Amikor a szeged-alsótanyai kántor 1948 májusának máso­dik vasárnapján kilépett a templomajtó elé, s meglátta az ott álló, fiatal lányt, azt mondta magában: „Vagy ő lesz a fele­ségem, vagy senki..." Kapovits Endre szíve vágya beteljesült: másfél esztendő múltán, 1949. december 24-én az anyakönyv­vezető előtt, majd öt napra rá a szegedi fogadalmi templom­ban is örök hűséget fogadott Boróczy Gabriellának, rókabö­gyösi tanító leányának, aki es­küvői ruháját maga varrta. S mert közös életük meg­alapozásához kevés volt a „stólapénz" (a kántor járandó­sága) Kapovits Endre tanító­nak állt. E pályára képesítése is volt, mert elvégezte a tanító­képző főiskolát. Nagymágocs és Körösér után Rókabögyös iskolájában tanított (utóbbiban apósával együtt), majd a móra­halmi nagyszéksósi tanyai is­kola következett, amelynek közelében az ásotthalmi kis­vasút is járt. A házaspár a ta­nyai iskolában kapott szállást. A tanító úr felesége a sze­gedi Miasszonyunk Nővérek apácái közt nevelkedett, s a közgazdasági egyetemre ké­szült. A Rókabögyösön fölnőtt Boróczy-lány (akinek nemesi származású felmenői között még várúr is akadt) máig hű maradt a tanyai emberekhez, akiknek „lelki intelligenciája sokszor jóval magasabb, mint az iskolázott városiaké..." A közgadász-kereskedelmi pálya helyett az otthon körüli tennivalók adtak egész napos elfoglaltságot. Takarította, me­kusra van szükség működteté­séhez. Az első motoros repü­lés: az amerikai Wright-test­vérek gépe 280 métert tesz meg a levegőben. 1906: Egy amerikai elké­szíti a világ első rajzfilmjét. Skóciában megjelennek az italt melegen tartó termoszok. 1907: Felfedezik a vércso­portokat, s így lehetővé válik a vérátömlesztés. 1908: Megszületik a világ mind a mai napig leghíresebb népautója, a Ford T-modell. Henry Ford futószalag-rend­szerben működő gyárában 15 milliót gyártanak majd belőle. 1909: Most először mutat­nak be közönség előtt színes filmalkotást. Az amerikai Ro­bert-Edwin Peary elsőként éri el az Északi-sarkot. 1911: Az amerikai W. Car­rier feltalálja a légkondicioná­lást. Piacra kerül Hamburgban a Nivea-krém és rögtön hatal­mas sikert arat. A norvég Ro­ald Amundsen az első ember, aki eléri a Déli-sarkot. 1913: Felfedezik a hűtőgé­pet - ám a háztartásokban csak 1918-ban tűnik majd fel. Megjelennek az első kereszt­rejtvények egy amerikai lap hasábjain. Létrehozzák a PVC-t, ezt a széleskörűen fel­használható műanyagot. New szelte az iskolát, s közben „hi­vatalos" munkahelyekre is el­járt: a felső kereskedelmi isko­lát végzett asszony volt hagy­matelep-vezető, dolgozott iro­dában. S hosszú éveken át ápolta a szegedi Hattyastele­pen élő, beteg édesanyját. Mindemellett színjátszó, bábjátékos és tánc szakkörö­kön tanította a művészetek szeretetére a tanyákról bejáró gyerekeket. Mindenkit bevont a munkába: az ügyetlen táncos lábacskájára madzagot kötött a helyes ritmus eltalálása céljá­ból; a nehezebb fejű „színész" pedig susogó lombú, hajladozó fát alakított a darabban. Másutt is fölléptek, s az előadások be­vételéből vitték el a gyerekeket Pestre, a Balatonra. Gabriella néni konyha­művészetét legendák övezik (hajtogatott vajas pogácsáját alkalmunk volt megízlelni ­páratlanul finom), karácsonyra vagy húsz tepsi süteményt süt a nagy családnak. York és Berlin között létrejön az első interkontinentális tele­fonkapcsolat 1916: Einstein publikálja az általános relativitás-elméletet, ami forradalmasítja a fizikát. 1918: Az üzemekben meg­jelennek az első, kártyával működő automatikus blokko­lóórák. 1921: Piacra dobják az egy­szer használatos törlőkendőt, s ezzel megkezdődik az eldob­ható eszközök korszaka. Felfe­dezik az inzulint, s ezzel szinte egy időben kifejlesztik a tbc­ellenes védőoltást is. 1924: Létrehozzák a plexi­üveget, amely átlátszó és szi­lárd, ám jóval könnyebb az üvegnél. Milánó környékén megépítik az első európai au­tópályát: 80 kilométer hosszú és 2 sávon halad rajta a forga­lom. 1925: Kifejlesztik a Scotch-ot, az átlátszó ragasztó­szalagot. Az első ráncfelvarrás - méghozzá a páciens otthoná­ban, helyi érzéstelenítés mel­lett. 1926: Az első rakéta felbo­csátása: ez a tett az amerikai Róbert Goddard nevéhez fűződik. 1927: Az USA-ban bemu­tatják az első hangos játékfil­meket. Az amerikai Charles De Kapovits tanár úr mun­kaideje sem járt le az utolsó óra végét jelző csengőszóval: 1963-ban tíz hónapos mozi­üzemi tanfolyamot végzett Vá­sárhelyen, s egy tíz milliméte­res, aggregátorral működő ve­títővel mozit nyitott az iskolá­ban. „Elsőként az Aranyem­bert vetítettem, százhetvenhá­rom néző előtt. Máig sem tu­dom, hogyan fértek el ennyien a 6x5 méteres tanteremben. A kisvasút váróterméből áthoz­tam a padokat, a lakásból vit­tem a székeket, az első-máso­dik osztályos gyerekeket pedig fölültettem a szekrény tetejé­re..." A hetvenes évek első fe­lének körzetesítési hulláma az­tán a nagyszéksósi iskolát is elérte. Igaz, a gyerekek is csaknem elfogytak - de a taní­tóék kiszámították, hogy ha­marosan ismét lenne elegendő nebuló a padokban. Még arról is tudtak, mely családok állnak gyermekáldás előtt... (Nógrádi Lindbergh leszállás nélkül re­püli át az Atlanti-óceánt. 1928: A brit Alexander Fle­ming felfedezi a penicillint, s ezzel megkezdődik az antibio­tikumok korszaka. Szent­Györgyi Albert felfedezése: a C-vitamin. 1929: Egy új világra nyit ablakot a félvezetők felfedezé­se: ennek nyomán születik majd meg a tranzisztor, az in­tegrált áramkör és a mikropro­cesszor. Az első Oscar-díjak átadása. 1930: Az első foci-világ­bajnokság: a győztes a ren­dező, Uruguay. Az amerikai Clyde Tombaugh rábukkan a Plútó bolygóra. 1931: A brit Ernest Ruther­ford felfedezi az atommagot. Megjelenik az első elektromos borotva. 1932: A brit BBC rendsze­res tévéadásba kezd. Piacra kerül az első körömlakk, s egy kis dán cég megkezdi a Lego játékok készítését - egyelőre fából. 1935: Az amerikai Tuisa utcáin megjelennek az első parkolóórák. 1938: Kifejlesztik a teflont, s megjelenik a nejlonharisnya: ez utóbbiból 4 nap alatt 4 mil­lió párt adnak el. Az olasz En­rico Fermi kapja a fizikai No­Zoltán, Mórahalom polgármes­tere alsótagozatos kisdiák ko­rában még Kapovits tanító úr osztályába járt.) Az iskolát mégis bezárták. Mostanában viszont legalább harminc gyerek jár arról a kör­nyékről a távoli városi iskolá­ba. Tanítvány tehát ma is akadna még. Kapovits Endre nyugdíjazásáig, nyolc éven át egy Babetta kismotorral járt be Mórahalomra tanítani. A tanár úr egészen a leg­utóbbi időkig minden délben megkongatta a kerti harangot, de a régen ácsolt, ingatag ha­rangláb már nehezen bírta a megpróbáltatásokat. Kapovits Endre és felesége karácsonykor koccintott az öt­ven éve kimondott „boldogító igen" emlékére. A házaspár abban reménykedik, hogy megmaradhatnak otthonukban, s csak „Szent Mihály lován" költöznek majd el a nagyszék­sósi iskola épületéből... Nyilas Péter bel-díjat: 4 évvel korábban ő volt az első, aki urániumhasa­dást ért el. 1945: Az Egyesült Államok beveti az atombombát Japán ellen. Megjelenik a mikrohul­lámú sütő. 1946: A bikini karrietjének kezdete. A pennsylvaniai egye­temen üzembe helyezik az ENIAC számítógépet: 72 négyzetméteres területet foglal el, s 3 méter magas. 1947: Az amerikai Bell-XI repülőgép átlépi a hangsebes­séget. Az első tranzisztorokkal megszületik az elektronika. 1950: Az amerikai R. Shel­der feltalálja a hitelkártyát: en­nek segítségével eleinte 27 New York-i étteremben lehet vacsorázni. Az első veseátülte­tés: a páciens majdnem 5 évvel éli túl a műtétet. 1953: A francia SEB cég kifejleszti a kuktát. Sikerül megmászni a Föld legmaga­sabb hegycsúcsát, a Mount Everestet. 1954: Az első tranzisztoros rádió. Az Egyesült Államok­ban feltalálják a fogamzásgátló tablettát. 1957: A szovjetek felbo­csátják az első műholdat, a Szputnyik-1-et. Az amerikai Ampex cég bemutatja az első színes videomagnót. 1961: Az első ember a vi­lágűrben: Jurij Gagarin. Piacra kerül a tartós tej, s a Philips feltalálja a magnókazettát. Az NSZK az első állam, amely bevezeti a postai irányítószá­mokat. 1964: Megjelenik a mini­szoknya, amely forradalmasítja a divatot. 1967: Az első szívátültetés: végrehajtója Christian Bamard professzor, Dél-Afrikában. A sikerre azonban egy évet várni kell: az 1968-ban megoperált Emmanuel Vitria 18 évvel éli túl a műtétet. 1968: A mexikói olimpián végrehajtják az első doppingel­lenőrzéseket. Az Egyesült Ál­lamokban létrejön egy számí­tógépes hálózat, az Arpanet, ami az Internet elődje. 1969: Emberek a Holdon: az amerikai Neil Armstrong szerint ez „kis lépés nekem, de nagy lépés az emberiségnek". A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép első út­ja 1971: A mikroprocesszor­nak, a számítógép „szívének" megszületése. 1975: Az amerikai és a szovjet űrhajósok első rande­vúja a világűrben. 1976: Steve Jobs és Steve Wozniac kifejlesztik az első személyi számítógépet, az Apple-t. Ezzel egyidőben a Cray-1 „szuperszámítógép" már másodpercenként 150 mil­lió műveletet végez. 1978: Az első lombikbébi megszületése Angliában: a kis­lány neve Louise Brown. 1979: A Sony hordozható magnója, a walkman nagy si­kert arat. Ugyanekkor a Sony és a Philips közösen szabadal­maztatja a CD-lemezt. 1981: A Columbia amerikai űrrepülőgép első kísérleti repü­lése. 1986: A szovjetek felbo­csátják a Mir űrállomást. Ugyanebben az évben válik is­mertté az Antarktisz feletti ózonlyuk létezése. 1989: Japánban egy olyan miniatűr, mindössze 1 millimé­teres robotot fejlesztenek ki, amely képes az emberi vére­rekben mozogni. 1990: A Hubble űrtelesz­kóp fellövése: képei révén ren­geteg új ismeretet szereztünk a világegyetemről. 1994: A digitális tévézés kezdetei az Egyesült Államok­ban. 1996: Nagy-Britanniában megszületik az első kiónozott birka, Dolly. 1999: A mobiltelefon fan­tasztikus ütemű teijedése Eu­rópában: egyes országokban már a lakosság fele rendelke­zik ilyen készülékkel. A News­week ezt a jelenséget tette meg az év „európai főszereplőjévé". Táthné Sasvári Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents