Délmagyarország, 2000. január (90. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. JAN. 13. BELFÖLD 3 Spórolással pótolják a veszteséget Ami „sínen tartja" az utast? Szabó Gyula igazgató szerint a vasutasoknak nem kell tartaniuk létszámleépítéstől. (Fotó: Schmidt Andrea) Ezermilliárd S ihuhuhu, mondja lányom kitörő örömmel a dorozs­mai vasúti átjárónál, ahol kettőből egyszer biztosan sorompót kapunk az anyóshoz menet. Hétfőn és kedden hiába jártunk arra, a vonatok nem jöttek, s én hozzá sem fogtam a magyarázkodáshoz, pedig záporoztak a miértek. Amikor vonatot látunk, együtt számoljuk a vagono­kat, közben azonban figyelem az emberfejeket is. Ha nem InterCity, vagy gyors, akkor bizony alig bóbiskol néhány ember a szerelvényen. Őket pedig fűtött-hűtött luxusautó is szállíthatná, egyenruhás sofőrrel, talán az is olcsóbb lenne. Hajózni pedig kell - mondták a régiek, mi tenger nélkül a vasutat nem adhatjuk feL Még akkor sem ha Katona Kálmán Torgyán Józsefnél is nagyobb számot mondott, amikor a vasút rendberakásának tíz­éves költségéről beszélt. Ezermilliárd forint - ennyi a szakminiszter becslése -, de itt már elveszíti a fonalat a halandó. Eközben a szakszervezet és a kormány elbeszél egymás mellett, az utóbbi azt kommunikálja, hogy az érdekvédők már nem a vasút, hanem a szakszervezet érdekeit védik. Lehet benne valami, mára ez annyira kiüresedett, hogy csupán a stratégiai ágazatoknál van valami értelme, ahol bénítani lehet, s jelentős kárt okoz egy-egy munkabe­szüntetés. Sok helyen a mikulásünnepség adja a legtöbb munkát a szakszervezetnek, s ez így nincs jóL A vasútnál meg szinte semmi sincs jól, s valahol ha­tárt kell szabni a belepumpált pénznek. És harmincmilli­árdért tényleg jobb vasutat érdemelnénk. A MA V meg­fontolásra ajánlja a szakszervezeteknek azt a tényt, szük­ség van-e a jelenlegi létszámnál kétszer nagyobbra mére­tezett kapacitású sportlétesítményre, óvodára, nevelőott­honra, üdülőre. Persze hogy nincs, de ez a megtakarítást tekintve sajnos részletkérdés. Érdekes, a sztrájkkal okozott veszteségeket a szakszer­vezetek rendre kétszer akkora összegre saccolják, mint a vasút, ami ez esetben egyenlő a kormánnyal. A veszteség persze nem mindig mérhető számokkal, még néhány vas­utassztrájk és zsákutcának minősítik a környező országo­kat. És mondjuk továbbáll az Audi, amely alkatrészeinek és késztermékeinek kilencven százalékát vonaton szállítja Győr és Ingolstadt között. A sztrájk két és fél napjának kára esetükben sok százmilliós nagyságrendű, úgy, hogy már napokkal korábban előszállításokat végeztek. De a mai versenyképes autógyártás egyik titka éppen a pontos ütemezés. F ivatizáció, vélik sokan megtalálni az üdvözítő utat, ám ez csak részletekben lehetséges, az állam nem vo­nulhat ki egyszerre a vasútból. Mazsolázni persze lehet­ne, az InterCity bizonyára elkelne, mint ahogy elkelt a Szeged-Hódmezővásárhely autóbusz-koncesszió is, vala­mi nagyon sajátos versenyértelmezéstől vezérelve. És ta­lán a kereskedelmi szállítás is hasznos profil volna, de akkor mi lenne a szárnyvonalakkal? Egyszer azért neki kell rugaszkodnunk, s vághatnánk az eddigi toldozás-foldozás helyett. Benzinárfogyás Budapest (MTI) Pénteken három forinttal három forinttal a motorben­zinek árát. Budapest (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök az igazságügy-miniszter előterjesztésére Csere László ezredest büntetés-végrehajtási dandártábornokká, a belügymi­niszter előterjesztésére Tatár Attila ezredest tűzoltó dandár­tábornokká nevezte ki, 2000 ja­nuár 1-jei hatállyal - közölte szerdán a Köztársasági Elnöki Sajtóiroda. A tájékoztatás sze­rint a kinevezésről szóló okmá­nyokat Göncz Árpád a Parla­ment Nándorfehérvári-termé­ben nyújtotta át. Új tárlat Eger (MTI) Húsz esztendő után elbont­ják az egri Dobó István Vár­múzeum vártörténeti kiállítá­sát; az új tárlat a tervek szerint 2001. május 30-án nyílik meg. A vár gótikus palotája emeleti termeiben berendezett kiállítást 198l-es megnyitása óta mint­egy 8 millióan látták. A tárlat mára elavulttá vált, nem felel meg egy, a modern múzeum­mal szemben támasztott köve­telményeknek, továbbá az el­múlt két évtizedben jelentős új kutatási eredmények is szület­tek. Kompresszorgyár Balassagyarmat (MTI) Az adás-vételi szerződés aláírásával a DAS-CC Kft. né­ven bejegyzett amerikai-japán vállalkozás tulajdonába került az a csaknem 14 hektár terület, melyen kompresszorgyárat épít majd a társaság. A földtulajdon megszerzésével elhárult a gyár­építés előtti utolsó akadály is. Megkezdődtek a tervtárgyalá­sok is, így minden való­színűség szerint ez év második felében megkezdődhet az épít­kezés. Ez a gyár látja majd el a világ autógyártó cégeit a lég­kondicionáló berendezésekhez szükséges kompresszorokkal. Kosso-Miskolc kht. Miskolc (MTI) Közös részvétel az EU pá­lyázatain, valamint a Miskolc­Kassa közötti gyorsforgalmi út megépítésének előkészítése szerepel a Miskolc-Kassa Ré­gióért kht. közvetlen célja kö­zött. A kht. alapító okiratát szerdán írták alá Miskolcon. A közhasznú társaságot Borsod­Abaúj-Zemplén megye és Mis­kolc város önkormányzata, va­lamint egy budapesti és egy miskolci székhelyű gazdasági társaság hozta létre. Miután a társaság nyílt, ahhoz természe­tesen váiják minden olyan tár­saság, szervezet jelentkezését, amely részt kíván venni a két régió fejlesztésében. Tegnap délben befe­jeződött a vasutasok 60 órás sztrájkja. Lassacskán újra a régi „kerékvágás­ban" megy tovább az élet a MÁV-nál. A tárgyalások pedig folytatódnak a cég­vezetés és a szakszerve­zetek között. Szabó Gyu­lát, a MAV szegedi igaz­gatóságának vezetőjét rövid értékelésre kértük. - A sztrájkot megelőzően lapunk szeretett volna egy kerekasztal-beszélgetést összehozni, amelyen a szakszervezetek területi képviselőivel együtt kifejt­hette volna nézeteit a vitás kérdésekben, ám kitért ez elől Miért? - Amikor ennek lehetősége felmerült, akkor a tárgyalások ígéretes szakaszban voltak ­magyarázta az igazgató -, egyébként egyeztettem e kér­Budapest (MTI) Szerda délben befe­jeződött a 60 órás vas­utassztrájk, és délután 14 órára helyreállt a bel­földi személyforgalom. A tegnap délelőtt megtar­tott szakértői egyeztető tárgy­aláson sem született megáll­apodás a szakszervezet és a MÁV között, így megállapo­dás nélkül zárult a vasutasok munkabeszüntetése. Az egyeztetést pénteken 10 óra­kor folytatják szakértői szin­ten, a nyilvánosság kizárásá­val. A 60 órás vasutas sztrájkot eltérőképpen értékelték a munkaadó és a szakszerveze­désben a szakszervezeti part­nereimmel is. Csupán találgat­hattunk volna csütörtökön, hogy milyen döntés születik szombaton. Ezt nem akartuk. - Vannak-e már adatok arról, hogy a szegedi igaz­gatóság területén a dolgo­zók hány százaléka vett részt a munkabeszüntetés­ben? - A szakszervezetek min­dig magasabb részvételi arányról beszéltek, de abban maradtunk, nem érdemes egy­mással számháborúzni. Mi nyilatkoztattuk dolgozóinkat, a munkabér elszámolása miatt volt erre szükség. Az éjszakai műszakoknál - ez 670-700 dolgozót jelent igazgatósá­gunknál - 40 százalék sztráj­kolt, a nappali szolgálatnál ­mintegy 3800 fő - pedig csu­pán 20 százalék. A mozdony­vezetők egységesebbek vol­tak, ott a 120-140-ből csupán 3-4 kívánt dolgozni. Ha már a számoknál tartunk: a terüle­tünkön a napi 560 személyvo­natból 110 közlekedett. - Nem tart attól, hogy hosszabb távon az utasok átpártolnak a közútra? - Akik jobb kiszolgálásban részesülnek ott, mint a vasút­nál, azoknál ez a veszély fennáll. De, ha arra gondo­lunk, hogy a buszon mekkora helye van az utasnak, a cso­magoknak, mekkora a moz­gástér menet közben, akkor azt kell mondanom, hogy a vonat kényelmesebb. - Becsült adat: 700 milliós veszteséget okozott a mos­tani sztrájk. Hogyan lehet ezt kigazdálkodni? - Ezt az összeget a szak­szervezetek mondják, a MÁV vezetése éppen a felével szá­mol. Mi is összegeztünk. Hat­van óra alatt egyetlen tehervo­nat sem közlekedett, az egyéb­ként szokásos utaslétszámnak csupán az ötödével számolhat­tunk. Az utóbbi mintegy 23 milliós kárt okozott, az előbbi pedig részben pótolható. A kárt a költségek visszafogásá­val lehet kiegyenlíteni. - Ennek egyik módja a lét­számleépítés... - Igazgatóságunk területén ilyennel nem számolunk, ez üzleti tervünkben sem szere­pel - nyugtatta meg Szabó Gyula az esetleg aggodalmas­kodó vasutasokat. - A költsé­gek visszafogásának nem a humán erőforrás apasztása a módja. A kocsik javítása, fe­lújítása, a mozdonyok forgó­vázcseréje, az időszakos vizs­gák megtétele - sajnos, ezek egy részének el kell maradni­uk. Ez már így volt 1998-ban és tavaly is. És így lesz az idén is. Saj­nos. V. Fekete Sándor szerződés nélküli foglalkoz­tatást a MÁV-nál. A Mozdonyvezetők Szak­szervezete és a Vasutasok Szakszervezete január 18-án és 19-én értékeli a kialakult helyzetet és dönt a nyomás­gyakorlás további eszkö­zéről. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének sztrájkbizottsága már szerdán ülésezett és a társ reprezenta­tív szakszervezeteknek meg­határozatlan időre, a megáll­apodás megkötéséig szóló sztrájk meghirdetését java­solja. A Mávinform tájékoztatá­sa szerint szerda délután 14 óra után helyreállt a belföldi személyforgalom. csökkenti a motorbenzinek literenkénti árát a Mol Rt., míg a gázolaj 2 forinttal ke­rül majd kevesebbe - közöl­te szerdán az olajtársaság. A döntést az indokolja, hogy a kőolajtermékek nem­zetközi jegyzésára, valamint a dollár és a forint egymás­hoz viszonyított árfolyama az utóbbi időben mér­séklődött. A Mol Rt. idén ja­nuár 7-én már csökkentette Péntektől a 9l-es ólmo­zatlan benzin listaára literen­ként 204,50 forint, a 95-ös ólmozatlan benziné 207,50 forint, míg a 98-asé 216,50 forint lesz. A gázolaj ára a csökkentést követően 200,50 forintba kerül majd literen­ként. Az egyes töltőállomáso­kon - az elhelyezkedéstől függően - eltérhetnek az árak. Helyreállt a forgalom tek képviselői sajtótájékozta­tóikon. Kukely Márton, a MÁV vezérigazgatója a rendezett munkaügyi kapcsolatok fon­tosságát hangsúlyozta és re­ményét fejezte ki, hogy a kö­vetkező napokban folytatódó tárgyalásokon sikerül megál­lapodásra jutni a szakszerve­zetekkel. A vezérigazgató kö­zölte, hogy előzetes becslések szerint a MÁV vesztesége a 60 órás sztrájk alatt 300-350 millió forintra tehető. A sztrájk tanulságait összegezve Bajnai Gábor ve­zérigazgató-helyettes a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve hiányossága­ira hívta fel a figyelmet. A szakszervezetek vezetői sikeresnek minősítették a hatvan órás munkabeszünte­tést, függetlenül attól, hogy nem sikerült megállapodásra jutni. A munkavállalók érdek­képviselői elfogadhatatlan­nak nevezték a kollektív Növekvő agrárárak Orbán Viktor a vasútról Budapest (MTI) A mezőgazdasági termelői árak 1999 novemberében 14,7 százalékkal voltak magasab­bak, mint egy évvel korábban és 2,7 százalékkal nőttek ok­tóberhez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből. Az éves dráguláson belül a növényi termékek termelői ára 27,5, az élő állatoké és ál­lati termékeké 2,6 százalékkal emelkedett. A múlt év azonos időszakához viszonyítva a nö­vényi termékek közül a gabo­naféléket 45,2 százalékkal magasabb árszinten vásárol­ták fel. Az átlagosnál na­gyobb mértékben a búza, a ta­karmányárpa és a zab árszín­vonala emelkedett, sorrend­ben 55,4, 76,7, illetve 62,5 százalékkal. A zöldségféléket és a gyü­mölcsöket 14,7, valamint 43,2 százalékkal magasabb áron értékesítették a termelők. Az élelmezési burgonya 1,7 szá­zalékot veszített árából. A must és bor átlagárának növekedése 33,5, a hüvelyes termékeké 38,2 százalékkal nőtt az előző év novemberé­hez képest. A vágóállatok közül a vá­góborjú és a vágósertés ter­melői átlagára 34,7, illetve 7,5 százalékkal emelkedett. Az egyéb vágómarha és a vá­góbaromfi esetében viszont csökkent az ár. Az étkezési tyúktojás árszintje 12,1, a te­héntejé 4,2 százalékkal növe­kedett a tavaly novemberihez képest. A november havi áremel­kedésen belül a növényi ter­mékeké 3,9, az élő állatok és állati termékeké pedig 1,3 százalékkal emelkedett, októ­berhez képest. A gabonafélék árszintje 3,7, a hüvelyes termékeké 34,7 százalékkal nőtt. Az élel­mezési burgonya átlagára nem változott. A vágóborjú termelői átla­gára mintegy 40 százalékkal haladta meg az októberit. A tyúktojás árszintje 6,2, a te­héntejé 0,7 százalékkal emel­kedett. Budapest (MTI) Orbán Viktor miniszter­elnök kiáll amellett, hogy a tervezett infláció ütemén túlmenően a várható gaz­dasági növekedés száza­lékának felével emelked­hessen az állami alkalma­zottak - így a vasutasok ­bére, a többit pedig a gaz­daságba forgassák vissza. - Nem akarok második szo­cializmust, hogy mire észre­vesszük, csökken a bérek és juttatások értéke, az ország versenyképessége is messze el­maradt a világtól - fejtette ki a kormányfő a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli inteijújában. A miniszterelnök azt emelte ki a MÁV tervezett átalakítá­sából, hogy az adófizetőknek ne kelljen évi 70-72 milliárd forintot fordítaniuk a vasút fenntartására, amiből az évek során autópálya-hálózatot le­hetett volna kiépíteni, vagy akár 50 százalékos nyugdíj­emelésre nyílt volna lehetőség. Ennek kapcsán beszámolt arról, hogy a kormány elfogad­ta a reform fő vonalait, amely­nek keretében a sínpályák álla­mi tulajdonban maradnának, a személy- és árufuvarozás terü­letén viszont nem elkapkodott, de gyors és értelmes privatizá­cióra kerülne sor. Orbán Viktor annak a véle­ményének is hangot adott, hogy a kormány által megvaló­sított, az Európai Unió gyakor­latához közelebb álló új érdek­egyeztetési rendszer jobb mint a régi volt. A környezetvédelmi köz­igazgatási államtitkár távozá­sáról szólva a kormányfő kifej­tette: Medgyesy Balázs párt­tagsága ellenére nem fideszes, hanem kisgazda államtitkár volt, a kormány koncepciója értelmében ugyanis a minisz­tert delegáló párt viseli a fe­lelősséget valamennyi tárca esetében. Elmondta: néhány hónappal ezelőtt megkérte Pepó Pál mi­nisztert és az államtitkárt, hogy próbáljanak együttműködni, értelemszerűnek tartja ugyan­akkor, hogy miután ez nem va­lósult meg, az alacsonyabb be­osztásúnak kell engednie. A környezetvédelmi tárca munkáját értékelve Orbán Vik­tor leszögezte: a parlament elé terjesztett törvényjavaslatok tekintetében a minisztérium ki­állta az összes szakmai és poli­tikai próbát, a tárca körüli bot­rányok között - amilyen példá­ul a nemzeti parkok ügye - ő sem tud azonban kiigazodni. Közölte: amennyiben a gazdák úgy érzik, jogtalanul vettek el tőlük földeket, polgá­ri pert indíthatnak, nem egyér­telmű azonban, hogy a bün­tetőjogi felelősség is megáll-e ezekben az ügyekben. Közlése szerint január vé­gén készül el az a jelentés, amelyben az Igazságügyi, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési illetve a Belügyminisz­térium munkadelegációja pró­bál válaszolni erre a kérdésre.

Next

/
Thumbnails
Contents