Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-01 / 280. szám

Az öt százalékot még csak kevesen ismerik Pántlikázott adóforintok Öt százalék. Nem mellékletünk címét „bruttósítottuk" fel ez alkalommal, hanem azt igyekszünk körbe járni, hogy az iparűzési adó öt százalékának megcímkézésével vajon hány cég, társaság élt az elmúlt időben. A szegedi önkormányzat rendelete ugyanis kimondja, a helyi adó öt százalékáról szabadon rendelkezhetnek a befizetők. Ennek ellenére mintha még kevesen ismernék ezt a lehetőséget - a városi cégek alig több mint tíz százalékban éltek ezzel. - Ez igazából a virilisták, azaz a nagy adófizetők adományozási formája - mondja dr. Zombory Pál főtanácsos, az önkormányzat adóosztályának vezetője. - A sok kis vállalkozásnak ugyanis még ez a néhány forint is hiányozhat év közben a kasszájából, hiszen az adományozott forintokat leghamarabb csak decemberben számolhatja el. Az öt százalék adományozásának szigorú szabályai vannak. „A vállalkozás évi adóelőlegének 5 százalékáig terjedő összeget az önkormányzat által létrehozott alapítványok támogatására használhatja fel" - mondja ki a helyi rendelet. Ma Szegeden éppen egy tucat ilyen közalapítvány létezik keretes anyag -, amelyben kulturális egyesületek éppen úgy helyet kaptak, mint a környezet védelmét segítő, vagy a közbiztonságot erősítő civil szervezetek. Természetesen a sportot és az egészségügyet is lehet ilyen módon támogatni. (Kiadónk, a Délmagyarország Kft. 16 millió forintos adójából ilyen módon juttatott például 800 ezret a sportnak.) Miután a rendelet 1998-tól él, így még csak egy év tapasztalatáról lehet beszélgetni. A debütálás azonban nem sikerült túlzottan fényesen: a helyi cégek 0,3 százaléka adományozott csak ilyen módon tavaly. A több mint 13 ezer. Szegeden bejegyzett vállalkozásból mindössze 40 cég élt azzal a lehetőséggel, hogy megcímezze helyi adójának öt százalékát. így tizenkét civil szervezet 18 millió 50 ezer 60 forint plusz forráshoz juthatott. Ez a matematikai átlagot tekintve alig több mint egymillió forint közalapítványonként. Sokkal érdekesebb a kép, ha mindezt „visszafelé" is kiszámoljuk: 2,7 milliárd forint az az összeg, amelyet a helyi vállalkozások az iparűzési adó előlegeként befizettek. Ebből az következik, hogy több mint 135 millió forintot pántlikázhattak volna fel. Ennek azonban alig több mint egy tizedével éltek a helyi cégek. Az ok? Minden bizonnyal az, hogy kevesen ismerik csak a lehetőségeiket. A civil szervezetek is lehetnének aktívabbak, hiszen egy-egy cégnek teljesen mindegy, hogy az év végén az önkormányzatnak, vagy egy alapítványnak utalja-e át a pénzt. Adót fizetni ugyanis így is, úgy kell. Szegeden egyébként is meglehetősen jó a helyi adómorál, hiszen az önkéntes teljesítés aránya 70 százalékos, a „feledékeny" cégeket is utoléri a hatóság, így száz forintból 96 be is folyik helyi adó címén. Ez országosan is kiemelkedő arány. - Mi csak utólag, az év végén vagy a következő év elején tudjuk meg, hogy melyik cég, kinek adományozta adója öt százalékát - mondja dr. Zombory Pál. - A gyakorlatban ugyanis úgy működik a rendszer, ahogy az adományozó átutalja az alapítványnak az összeget, majd kap tőle egy igazolást, amelyet bemutatnak nekünk. Az öt százalékok így a városi költségvetésen át sem folynak. Anélkül, hogy adótitkot sértettünk volna, csak annyit sikerült megtudni, hogy Szegeden a kulturális közalapítványok a legkedveltebbek, ezek kasszájába folyik be a legtöbb pántlikázott pénz. R. G. Közalapítványok Szegedi Szabadtéri Játékokért Közalapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Közbiztonságáért Alapítvány, Szegedi Egészségügyi Intézményfejlejsztő Közalapítvány, Aba-Novák Alapítvány, Szegedi Régiónkért Területfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Oktatásáért Közalapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Szociális, Gyermek- és Családvédelmi Közalapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Határontúli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Sportjáért Közalapítvány, Szeged Megyei Jogú Város Kultúrájáért Közalapítvány, „Esély a stabilitásra" Közalapítvány, Szegedi Biztonságpolitikai Központ Közalapítványa. (L ZALAKERAMIA ZALAKERÁMIA 1 \ „Szépséghez vezet" f K1SSM1A KFT Utolsó lehetőség ebben az évezredben! Zalakcrámia termékek: - padlólapok, faliesempék 15 - 30 %-os kedvezménnyel Mosdók. WC-k már 2353 Ft-tól Kó'porcelán (gres) lapok Itáliából óriási választékban. Márkaboltok: Szeged Kálvária Bgí 1ÍH. Tel ''fax: 62/444-W Szentes Anmv Jánus n 8. m/Out: 63/318-726 Makó I.onoviCs sgt. 85. Méhészportré Próbautakon Multimédia Heti gazdaság Az egyetlen biztos forrás a vállalkozó? A helyi adó csak nö, csak nö Az önkormányzatok nincsenek abban a helyzetben, hogy ne emeljék a helyi iparűzési adó mértékét - derül ki abból a körképből, amely azt követően állt össze, hogy az országban és a megyében érdeklődtünk a százalékok iránt. Vagyis: 2000-ben további iparűzési adó emelésre számíthatnak a vállalkozások - a nagyok és a kicsik egyaránt. Nagymágocs és Zsombó - adóparadicsom? Csongrád megyében 1999-re mindössze két település maradt az 59-ből, amelyekben a vállalkozásokat nemcsak iparűzési, de semmilyen helyiadó-fizetési kötelezettség sem terheli: ez Nagymágocs és Zsombó. Az esetleges jövő évi kilátásokkal kapcsolatban is érdeklődtünk mindkét polgármesteri hivatalban, s kiderült: nincs szó a bevezetésről 2000-ben sem. Nagymágocs polgármestere, Czabarka János elmondta, olyan szegények az emberek, hogy nem lehet őket adóztatni. Zsombó tehetősebb, mégsem adóztat, hanem gazdálkodik, hogy bevételhez jusson. 1999-ben különben 40 Csongrád megyei önkormányzat jelentősen emelte az iparűzési adó mértékét, s közülük is 15 az, amelyik a maximumot, az 1,7 százalékot vetette ki. Hat olyan település található a megyében (köztük Hódmezővásárhely, Makó, Szeged), ahol tevékenységtől függetlenül valamennyi vállalkozást a legmagasabb adó sújtja. (Kedvez vállalkozóinak Balástya, Csengele, Pusztaszer és Sándorfalva.) Az önkormányzatok egy része általában mentesíti a kisvállalkozások egy részét az adófizetési kötelezettség alól. Idén például az úgynevezett árbevételi kedvezmény volt a sláger, vagyis: bizonyos összegű árbevétel alatt eltekintettek a helyi adó fizetésétől. Szentesi városkép. Egyre kevesebb pénz marad az önkormányzatoknál. (Fotó: Tésik Attila) A leggyakrabban a néhány százezer és az 1 millió forint közötti árbevételt produkálóknak kedveztek, de Forráskúton például 4 millió, Kübekházán pedig csak 10 millió forint felett kellett helyi iparűzési adót fizetni. A kezdőknek - leginkább kamarai kezdeményezésre adómentességet kínált Ópusztaszer, Dóc, Apátfalva - tájékoztatott Kürti Klára, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági igazgatója. Ugyanakkor több település bevételei növelése érdekében megszüntette a kisvállalkozások korábbi adókedvezményeit - sajnos, a negatív példával az élen járt idén Szeged önkormányzata. Ráadásul Szegeden - és még néhány Csongrád megyei településen - nincsenek fokozatok, mindenkit egyformán az 1,7 százalék befizetése terheli. Szegeden különben léteznek kedvezmények, amelyek a beruházókat részesítik előnyben, pontosabban azokat, amelyek 10-50 új munkahelyet teremtenek, Iparűzési százalékok 1999 Szeged 1,7 Miskolc 1,7 Pécs 1,7 Debrecen 1,7 Győr 1,7 2000 (várható) 2,0 1,9 2,0 2,0 2,0 avagy 50 millió forintos nettó termelési értéket előállító „üzemet" hoznak létre. Ők általában három évig 20 százalék adókedvezménnyel élhetnek. Egyik kutya, másik eb Az utolsó néhány év számadatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a városok kieső bevételeik növelésére egyetlen kiutat találnak: a helyi adók - köztük leginkább az iparűzési — növelését. (Hogy azonban vannak még további tartalékok, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az idén Szegeden bevezetett építményadó, avagy a tervezett ingatlanadó.) A mellékelt táblázat is azt mutatja, hogy a nagyvárosokra igaz „az egyik kutya, másik eb" mondás. Hiszen, mint ahogy az jól látszik, a megyei jogú városok hajszálra ugyanazokkal a mértékekkel dolgoznak, függetlenül attól, a nyugati határszélen, avagy a legelmaradottabb térségekben fekszenek. Országos összehasonlításban roppant tanulságos Székesfehérvár esete. Azé a városé, amely majd egy évtizedig a mintapéldája volt annak, hogy lehet prosperáló ipart telepíteni egy kisebb településre, hogyan lehet megnyerni a multikat és leszorítani a munkanélküliségi rátát. Idén azonban a kiesett bevételek, a város eladósodása miatt kénytelenek voltak megszavazni az 1,7 százalékos plafont. A kiindulópont az 1998-as 1,3 százalék volt, vagyis az emelkedés mértéke messze meghaladta a többi városét. A döntést igencsak roszszallóan fogadták a multik, így a termelő szféra, valamint a városvezetés kapcsolata elmérgesedett. Ráadásul időközben lejárt a nagy nyugati cégek adókedvezménye, hiszen eltelt az első 3-5 esztendő, amikor akár 50 százalékos mérséklést is ki lehetett harcolni. Székesfehérváron jelenleg a kisebb vállalkozásokat próbálja támogatni az önkormányzat - 1999ben az 5 millió forint alatti árbevételű cégek adómentességet kaptak - erről Nagy László, az önkormányzat közgazdasági igazgatója beszélt. Érdekességként lehetne megemlíteni a Szegedről leszakadt Algyő kistelepülés esetét, ahol is nagyvárosi az adóztatás mértéke: 1,7 százalék. A Mol helyi üzeme tehát nem járt jobban azzal, hogy kikerült a nagyváros szárnyai alól. Szorosabb nadrágszíj Az ezredforduló éve csak annyiban tartogat meglepetéseket a vállalkozók számára, hogy további helyidó növekedéssel kell számolniuk. Ebből egyik önkormányzat sem csinál titkot. Az ok is teljesen nyilvánvaló: mivel az önkormányzatoknál évről évre kevesebb pénzt hagy ott az állam, számukra nem marad más hátra, mint az adóterhek növelése. Míg 1990ben a teljes szja-bevételt helyben lehetett fölhasználni, addig 1996-ban már csak a 25, 1997-ben a 22, 1998ban a 20, 1999-ben a 15 százalékát. Jövőre ez 5 százalékra csökken. Szegedet a döntés 1,1 milliárd forinttal rövidítheti meg a következő évben - mondta el egy korábbi kérdésünkre válaszolva Dobó Etelka, a közgazdasági iroda helyettes vezetője. Fekete Klára KE '•7T7T37:Til december Dátum Bevallás, adatszolgáltatás Adófizetés, támogatásigénylés 5-én Gyakorított áfa bevallása Az áfafizetési kötelezettség a gyakoribb áfaengedély alapján 12-én Összesítő járulékbevallás az egyéni vállalkozók és a foglalkoztatók részére Az előző havi kifizetésekből a munkáltató, kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg, ill. jövedelemadó A kifizető által levont osztalékadó A kifizető által külföldi személytől levont adó A tételes, illetve a munkáltató és a kifizető által százalékos mértékben fizetett egészségügyi hozzájárulás befizetése tb-kötelezettség befizetése 15-én Havi adóbevallás a beszedett idegenforgalmi adóról A beszedett idegenforgalmi adó befizetése 20-án A havi, havi áfa- vagy gyakorított áfabevallásra kötelezettek adóbevallása A játékadó fizetésére kötelezettek adóbevallása Támogatások bevallása, igénylése Az áfakötelezettség befizetése A havonta fizetők társaságiadó-előlege, az adóelőleg feltöltési kötelezettségének teljesítése A fogyasztási adó nettó összegének és előlegének különbözete Környezetvédelmi termékdíj-befizetési kötelezettsége Játékadó befizetési kötelezettsége Munkaadói, munkavállalói járulék befizetése Sertésállomány-mentesítési hozzájárulás, fogyasztóiár kiegészítés, mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás igénybevétele Az előző hónapra megállapított költségvetési támogatás 28-án Fogyasztásiadó-előleg befizetése Környezetvédelmi termékdíj előlegének befizetése APEH Csongrád Mrgsei Igazgatósága adóórs állási é, inforinációszolgállalói osztál) TOSHIBA : 2 Hűtő-fűtő klímaberendezések * DÉMÁSZ ártámogatással * POSTABANK áruhitel konstrukcióval FOSZER-ELEKTROPROFIL KFT 6723 Szeged, Római krt. 23. Tel.: 421-533, Fax: 421-637 Dímhsz PARTNER 6722 Szeged, Moszkvai krt. 30. Tel.: 420-576, Fax/üz.r.: 425-136