Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-06 / 284. szám

HÉTFŐ, 1999. DEC. 6. A TORONY ALATT 5 A szerette város F

alamikor májusban, a szomszédunkban éppen akkor zajló, rosszemlékű események idején, több nyugati újságíró kolléga látogatott Szegedre. Azért jöttek a városunkba, hogy tájékozódjanak. Nem rólunk, a Tisza-parti város életéről, hanem a Jugoszláviát ért NATO-támadásról. Beszélgetéseink végén azonban mindig Szegedre terelődött a szó. Egyesek arról kérdeztek, hogy a város miként viseli el a ráragasztott „háborús végvár" lelkileg nehezen elviselhető terhét, mások viszont - nyilván tapintóiból - az itt szerzett tapasztalataikról is szóltak. Emlékszem, egyik német, úgynevezett „mértékadó" magazin munkatársa, azt mondta: ilyen tiszta várost még nem látott a volt szocialista országok egyikében sem! Jólesett e (hihetően őszinte) megnyilatkozás. Azután arra gondoltam, mennyit szidjuk, szapuljuk mi a várost kétes tisztaságáért (igaz, a cigarettacsikket, a villamosjegyet minden további nélkül eldobjuk az utcán, a milliós limuzinok ablakán pedig lelkiismeret furdalás nélkül kihajítjuk a rágógumipapírt, esetleg a márkás gyorsétkezde sült krumplis zsacskóját!), megjegyzést teszünk a közlekedésre (de nagy nyugalommal felhasogatjuk az üléshuzatokat és telepingáljuk az utasteret), keveselljük a parkolóhelyet, duzzogunk, ha a városban közműcsere miatt feltúrják az utcát, panaszkodunk, ha a belvárosban - nyáron - nagy a zajIlyenek vagyunk. De bizonyára ahhoz sem férhet kétség, hogy mi, szögediek, „bennszülöttek" és „gyüttmöntek" egyaránt - szeretjük ezt a várost. Szeretjük a szőkének ugyan már nem nevezhető, de bennünket örökké vonzó Tisza miatt, a Széchenyi téri platánok, a századforduló csodálatos épületei, gyönyörű parkjai és ligetei, köztéri szobrai, egyetemei, főiskolái, világhíres termékei, meg barátságos, vendégszerető polgárai miatt is. A

városlakó polgár pedig szeretne minél többet megtudni saját környezetéről Természetes, velünk született tulajdonság - a kíváncsiság. Hát, ez az, amiért ilyen hosszú bevezetőt kanyarintottam. Merthogy Szeged önkormányzata és a város lapja, a Délmagyarország, e természetes kívánalomnak óhajt eleget tenni a jövőben. Hetente három alkalommal jelenik majd meg a Torony alatt című oldalunk, amelyben rengeteg hír, információ, közérdekű tájékoztató anyag, portré, riport hozza majd közelebb az Olvasót a környezetéhez. A Szerette városhoz. Kisimre Ferenc r/A határ nem elválaszt hanem összeköt" Szeged, a régióközpont Mészáros Rezső: Fontos feladat hárul Szegedre a régiós fejlődés megvalósításában. (Fotó: Miskolczi Róbert) A finn függetlenség ünnepe DM-információ A hétvégén finn testvérvárosunk, Turku küldöttsége látogatott Szegedre. Vendéglátóival együtt szemináriumon vett részt, melynek az Európai Unió jelenlegi működése és jövőbeni stratégiájának meghatározása volt a témája. Szeged 1971 óta tart fenn testvérvárosi kapcsolatot Turkuval, együttműködésünk az utóbbi időben biztatóan alakul. A finn delegáció szombaton találkozott a Csongrád Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel, megtekintette az Euró Info Központot, délután pedig kerekasztal-beszélgetésen vett részt a város azon intézményeinek képviselőivel, amelyek kapcsolatban állnak az EU különböző irodáival és a Phare-program felhasználói. Este a finn függetlenségi évforduló alkalmával díszülésen vettek részt a Városházán. Ezen dr. Gombos József professzor tartott előadást Finnország függetlenné válásáról magyar történész szemmel, az ezt követő fogadáson dr. B art ha László szegedi és Armas Lahoniity turkui polgármester mondott pohárköszöntőt. rópa határa itt húzódik. A nyugat-európai gondolkodásban a schengeni határ nem elválaszt, hanem összeköt. Ezért kellene a másik oldal infrastruktúráját is kiépíteni. Minél hamarabb megcsináljuk, annál jobb. - Szeged, a jelek szerint, régióközpont lesz, - Valóban, ez már eldöntöttnek látszik. Szeged már központja a Dél-Alföldnek, tehát ennek a régiónak. Fontos, hogy részt tudjon venni a későbbi régió formálásában, akár úgy is, hogy például Temes-' várral, Szabadkával, Újvidékkel, Araddal együtt dolgozzon e feladaton. Alig száz kilométerre van egymástól három egyetemi város, s ha a világ fejlődésének történetét nézzük, akkor tapasztalhatjuk, hogy az egyetemek mekkora integráló erővel bírnak. Egyébként az is kell ehhez, hogy minél több európai intézménynek legyen Szegeden „fiókja", hivatala, irodája. Nagyon okosan és célzatosan kell a fejlesztést tervezni. - A meglévő testvérvárosi kapcsolatok segítenek-e ebben? - Ebben a térségben egy célszerű funkciómegosztás is bekövetkezhet, hiszen DunaTisza-Maros régió hatalmas -* fél Magyarország nagyságú terület, mintegy 4 millió ember él itt, egy központtal valószínűleg nem is tud működni. Az lenne a jó, ha nem csak a területek, hanem a meghatározó városok között is ilyen jellegű együttműködési tárgyalások kezdődnének. - Rektor úr, mikor lesz térségünkben egy hatékonyan működő európai régió, olyan, mint amilyenre Nyugat-Európában számos példa van? - Azt gondolom, hogy ha ez a munka nem gyorsul fel a következő 2-3 évben, akkor lehet, hogy történelmi vesztesek leszünk ismét, merthogy ennek a régió fejlődésnek egész Európában van egy kihordási ideje: kialakulnak az új területi egységek, utána bezárulnak, a folyamatok másfelé haladnak, 10-20, akár 50 évnek kell eltelni, hogy létrejöjjön egy ilyen régió. Ami a környezetünket illeti, nyilván a jugoszláv belső helyzet rendezése szükséges, és egy élénkebb határ menti együttműködés a román és a magyar gazdasági szervezetek között. Ehhez viszont a magyar területfejlesztési politikának, a magyar „nagypolitikának", de a külpolitikának is érdemi területfejlesztésre kellene törekednie. K. F. Mi a véleménye a karácsonyi vásárrél? Szilveszter a Belvárosban Munkatársunktól Európa nagyvárosaiban hagyomány, hogy az év legvidámabb napját az emberek a ./szabadban" töltik: a város főterére vonulnak és ott vígadnak szilveszter estétől újév reggeléig. Idén Szegeden új formát ölt az ünneplés, tudniillik a város vezetése a 2000. év jövetelét most szervezett programokkal kívánja emlékezetesebbé tenni. A Szegedi Hagyományőrző Körrel (amely idén a farsangkihordás elnevezésű szabadtéri programmal már bizonyította szervező készségét) és a Tourinform bekapcsolásával, a Dugonics téren és Kárász utcán tartja a szilveszteri mulatságot. A „nagy bulit" azonban egy érdekes vetélkedő előzi meg, amelyre 12 fős csapatok nevezhetnek be - december 10-éig. Három forduló keresztül vetélkednek majd egymással különféle mókás, vidám versenyszámokban, a legjobbak pedig szilveszter estéjén mérik majd össze tudásukat, feltehetőleg nagy közönség előtt... Erre a vetélkedőre egyébként a Tourinformnál, vagy az Art videotékában, illetve a 0630-9030726-os telefonszámon lehet jelentkezni. Balogh Gábor, nyugdíjas gépkocsivezető: - Az első egy-két vásáron voltam, majd kihagytam pár évet, s most újra itt vagyok. A korábbiakhoz képest jelentősen nem változott, mintha egy kicsit nagyobb és rendezettebb lenne. Szinte minden kapható itt, csak sajnos nem a kisnyugdíjasok pénztárcájához alakították néhány termék árát. A családomnak így csak apróságokat vásárolhatok. A gyerekeimnek és négy unokámnak inkább a feleségem szerzi be a karácsonyi ajándékot. Ő jobban tudja, hogy kinek mi a kívánsága. Szeged történelmi léptékkel mérhető lehetőség előtt áll: egy olyan gazdag, kulturális, színes társadalmi környezet központjává válhat néhány év múlva, amely meghatározó jelleggel vehet részt az európai régiók további fejlődésében. Hazánk várható csatlakozása az Európai Unióhoz, az integrálódó nyugati világban való teljes jogú tagsága, hatványozottabbá teszi a régiós központ jelentőségét. A régiós fejlődésről és Szeged jövőképéről beszélgettünk dr. Mészáros Rezsővel, a Szegedi Tudományegyetem megválasztott rektorával. - A napokban a Határok és régiók elnevezésű szegedi nemzetközi tanácskozáson kifejezésre jutott a belső kényszernek is nevezhető megnyilvánulás, amely a határok átjárhatóságának mielőbbi létrejöttét kívánta. Miből ered ez a kényszer? - Ha az európai régió-fejlődés történelmi alakulását és a gazdaság fejlődését nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a gazdaság megkeresi magának azt az optimális térméretet, amelyben hasznosan tud működni, ahol a tőke meg tud fordulni, duplázódni. Ez pedig az utóbbi időben igencsak „átlépi" a határt. Ebből következően alakultak ki az ügynevezett határ menti régiók, amelyek tulajdonképpen Európa azon határ menti területein jöttek létre, ahol a történelmi azonosság, etnikai összefüggések miatt, valamiképpen együvé tartoznak. Már 1995-ben megjelent a Duna-Tisza-Maros interregionális együttműködés, amely gyakorlatilag az elképzelt régió vázát hozta létre. Ha most megnézzük, hogy mi a helyzet, akkor tapasztalhatjuk, hogy a határ most is átjárható, hiszen Szegeden szerb és román emberek tömege van jelen minden nap. Nagyszámú jugoszláv vállalkozás van a dél-magyarországi régióban, Kovács Klára, köztisztviselő: - Igazi karácsonyi hangulatot hoztak a Széchenyi térre a rendezők. Sötétedés után gyönyörű, ahogy a pavilonokon és a vásár közepén felállított hatalmas fenyőfán világítanak a színes izzók. Nagy a kínálat, az árak meg úgy-ahogy elfogadhatóak. Az emberek többsége még csak nézelődik, most választják ki, hogy mit is vegyenek szeretteiknek. Ezzel én is (gy vagyok. Már többször végigsétáltam a standok között, de még elképzelésem sincs, mivel lepjem meg a családomat szenteste. Békés megye területén pedig sok magyar-román közös vállalat működik. Persze, olyan szintre még nem emelkedett ezek tevékenysége, mint mondjuk a Strasbourg környéki régióban, vagy Európa másik 200 régiójában. A fejlődésnek viszont ez az egyetlen lehetséges útja itt a határ mentén. - A mostani helyzetben Szegednek milyen szerep jut? - Nagyon fontos feladat hámi a városra ebben a szituációban: három határhoz rendkívül közel van, rendelkezik azokkal a funkciókkal, amelyek működtetni tudják a régiós feladatokat, így azután joggal hangoztatjuk, hogy nemzetközi város, vagyis „Európakapu szerepet" töltünk be. Mindehhez azonban még fontos néhány tényező. - Melyek ezek? - A közlekedési hálózat rendszere, vagyis az autópálya, vagy egy új Tisza-híd, amelyen a vasúti közlekedés is lebonyolódna, meg egy repülőtér, tehát az infrastruktúra, amely az európai rendszerekhez kapcsolna bennünket. S még egy dolog: ha Magyarország előbb kerül be az Európai Unióba, mint Románia vagy Jugoszlávia, akkor Nyugat-EuDr. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára: - Én a vásár rendezőgárdájához tartozom, ezért erre a kérdésre egy kicsit elfogultan válaszolnék. Inkább a magánvéleményemet mondom. Európa sok városában megfordultam már, ahol hasonló karácsonyi vásárokat rendeznek, mint nálunk. Annyi a különbség, hogy a külföldi egy kicsit puccosabb, mint a szegedi. Maradjunk a Széchenyi téren. A pavilonok beillenek a városképbe. Itt a vásárlók mégkaphatnak szinte mindent, ami az ünnephez kell. Nyugodtan bámészkodhatnak, sőt egy-két pohár forralt bort is megihatnak. Bencze Zsolt, a Szeged LC labdarúgója: - Budapesten élek, korábban mindig a Népstadionban lévő vásárban vettem meg a családomnak az ajándékokat. A fővárosi jóval nagyobb, mint a szegedi, de itt kedvesebbek az eladók, szebbek a lányok. Tetszik a díszítés, jó hangulatot „csinál" a vásárláshoz. Őszintén szólva, a barátaimmal most csak a forralt bor miatt kerestük fel a Széchenyi teret. A vásárlást későbbre hagyom. Különben még nem is nagyon tudom, mi kerüljön szenteste a karácsonyfa alá. Farkas Gabriella, tanuló: - Még nagyon az elején vagyunk, nem kezdődött el az igazi roham. A korábbiakhoz képest nőtt a színvonal, csak a zenét hiányolom. A halk karácsonyi dallamok sokat javítanának a hangulaton, s talán még több embert ide lehetne csalogatni. Összességében azért tetszik minden. Nem kell boltról boltra rohangálni, itt egy helyen meg lehet kapni szinte mindent. Sok ismerőssel lehet itt összefutni, akiktől még tanácsot is lehet kérni, hogy kinek mit vegyek. K. T. Ruhagyűjtés a Tabánban Munkatársunktól A szegedi önkormányzat családsegítő és hajléktalanellátó intézményei ruhagyűjtést szerveznek rászoruló emberek megsegítésére. A tél beköszöntével egyre több hajléktalan igényelné a meleg ruhákat. A segíteni szándékozók az adományaikat elsősorban férfi dzsekiket, pulóvereket, sapkákat, sálakat, kesztyűket és lábbeliket - a következő helyeken és időpontokban adhatják le: Tabán Családsegítő Közösségi Ház (Kereszttöltés utca 13.), hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, illetve a Népkonyhán (Algyői utca 3.), hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig. Bővül a gyermekkórház Munkatársunktól Új pavilonnal és kismamaszállóval bővül a szegedi gyermekkórház. A Temesvári körút 35-37. szám alatti intézmény könyvtártermében december 9-én, csütörtökön 11 órától kerül sor az ünnepélyes átadásra. Köszöntőt mond Tekulics Péter orvos-igazgató. A polgármester válaszol Munkatársunktól A szegedi polgárokat egyre több dolog foglalkoztatja, érdekli. Sokan szeretnék megtudni, vajon mi történik a városházán, hogyan döntenek a képviselők egyes kérdésekben. Mások inkább arra kíváncsiak, vajon miért turistaszezonban túrják fel az utcákat, miért nem tesznek valamit annak érdekében, hogy tisztább legyen, a belváros, illetve miért nem ügyelnek az illetékesek arra, hogy az amúgy is drága tömegközlekedés európaibb legyen. A város vezetőségének érdeke, hogy mind az itt lakók, mind az ide látogatók jól érezzék magukat a napfény városában. Az önkormányzat szeretné, ha minden szegedi magának érezné a várost, segítene az előremenetelében. Ennek érdekében a polgárok levélben kérdéseket tehetnek fel dr. Bartha Lászlónak. A polgármester válaszait pedig minden héten pénteken olvashatják a Délmagyarország „A torony alatt" című oldalán. A leveleket a következő címre küldhetik: 6745 Szeged, Pf.: 473. Filharmóniai koncert Munkatársunktól Ma 19.30-tól tartják a Filharmónia Fricsay-bérlet sorozatának második koncertjét a Szegedi Nemzeti Színházban. A hangverseny műsorán Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra és Britten: Szent Miklós kantátája szerepel. Közreműködik Hauser Adrienne zongoraművész és Timothy Bentch operaénekes. A Szegedi Szimfonikus Zenekart és a Vaszy Kórust Gyüdi Sándor dirigálja. Az oldal Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Kisimre Ferenc