Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-06 / 284. szám

HÉTFŐ, 1999. DEC. 6. BELFÖLD 3 Százéves Kivvmeieii Debrecen (MTI) A Vitézi Rend Hajdú-Bihar Megyei Szervezete emlékéremátadási ünnepséget rendezett a második világháborút megjárt egykori Magyar Királyi Honvédség katonáinak. A debreceni Református Kistemplomban tartott istentiszteletet követően vitéz Szoboszlai Endre megyei székkapitány elmondta: egykori honvédeink számára utólagos erkölcsi elismerést kívánt adni a mai vitézi rend azzal, hogy elismerte az 1938-1945 közötti hősies helytállást. Tizenketten vették át az emlékérmet. Közöttük volt a debreceni Denk József nyugalmazott ezredes, aki az idén töltötte be 100. életévét. Új irodalmi társaság Békéscsaba (MTI) Körös Irodalmi Társaság néven irodalompártoló egyesület született, amelynek több mint félszázán lettek alapító tagjai. Havonta tartandó (rói estjeikre a bemutatkozó szerzők 200 példányos, könyvgyűjtőknek készülő kötet-különlegességeit jelentetik meg a könyvtár támogatásával. A társaság újraindítja a Békésben néhány éve megszűnt ünnepi könyvhetet. A társaság elnöke Elek Tibor Gyulán élő irodalomtörténész, a békéscsabai Bárka című folyóirat főszerkesztője, alelnöke pedig Banner Zoltán békéscsabai író, műtörténész, az erdélyi képzőművészet kiváló ismerője. Mária-szobor Jászjákóhalma (MTI) Eredeti szépségét visszakapva ismét látható Jászjákóhalmán az a Szeplőtelen Máriát ábrázoló szobor, amely a 18. század közepétől volt a jászsági település egyik nevezetessége. Az egyházi ünnepség keretében vasárnap felállított alkotást Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke áldotta meg. A Máriaszobrot 1761-ben Kuczonay Ferenc, a település egyik legmódosabb gazdája, községi képviselő emeltette. Önkormányzati lakások Pécs (MTI) Tizenkét évi kihagyás után ismét épít lakásokat Pécs városa. Az önkormányzati lakásprogram százharminc millió forintos első beruházásaként harminc lakásos garzonház épül Pécs déli negyedében, a hatvanezer lakosú Kertvárosban. A harminc új önkormányzati lakás jövő augusztusban készül el; az ötszintes garzonház alagsorában tíz gépkocsitároló is lesz, s az épület mellett húsz parkolóhelyet alakítanak ki. Lengyel beruházás Egerszalók (MTI) A Heves megyei Egerszalókon felavatták a Bella Hungária Kft. országos központját és gyáregységét. A higiéniai termékeket, kötszereket, gyógyászati cikkeket kínáló Bella Hungária egerszalóki gyáregysége mintegy negyven embernek ad majd munkát, s összesen 223 millió forintos költséggel épült fel. Az üzembe világszínvonalú gépsorokat állftanak be, s a későbbiekben további bővítést terveznek. Az 1951-ben alakult, s ma is teljesen lengyel tulajdonban lévő, lengyel állampolgárok által privatizált cégnek ez az elsó gyártó üzeme Lengyelországon kívül. „Nem kérünk jóváhagyást!" Jogfosztott kistelepülések Pénteken Szegeden járt Makovecz Imre: a Magyar Építész Szövetség Dél-alföldi Régiójának rendezvényének egyik vendége volt. Makovecz Imre a Magyar Építész Kamara egyik alelnökeként a települések építési hatásági munkáját érintő tervekről beszélt. - Melyek a Magyar Építész Kamara elölt álló, legsürgősebb feladatok? - Hamarosan igen súlyos problémával nézünk szembe: december közepére hfvjuk össze a kamara területi vezetőit, hogy megvitassuk az önkormányzatok hosszú ideje tartó jogfosztottságának ügyét. Ugyanis azok a polgármesteri hivatalok, amelyeknél nincs okleveles építész, nem adhatnak ki építési engedélyt, ezenfelül nem dönthetnek a település sorsáról, jövőjéről sem. Az önkormányzat nem készíthet általános rendezési tervet. Ez magyarul annyit jelent, hogy az adott település nem dönthet az agrárszövetség és a téeszek kezében lévő földekről. Nem jelölheti meg a kül- és belterület határát, s ha a helyzet majd úgy hozza, az önkormányzat nem szólhat bele a településhez tartozó földterületek eladásába sem. - Az említett „hátrányos helyzetű" települések lakói sokszor csak többszöri utazgatással juthatnak építési engedélyhez... - Ráadásul az engedély kiadójához többnyire nem is egy, hanem akár több tucat település is tartozik, így kellő helyismeret nélkül dönt, így fogalma sem lehet, mire adja Makovecz Imre a szegedi városháza elölt. Nem szerelik a budapesti vezetők? (Fotó: Kantok Csaba) ki az engedélyt. A gyakorlatban persze az történik, hogy a kérelmező hazamegy, aztán azt épít, amit akar, mert jóformán teljesen hiányzik a hatóság ellenőrző munkája. - Hogyan változtatnának ezen a helyzeten? - A Magyar Építész Kamarának több mint nyolcezer tagja van. A háromezer százhetven magyar település közül jó néhány csupán egy-kétszáz lelket számlál. Ha mozgósítani tudnánk mondjuk ezer-ezerötszáz építészt, akik szerződést kötnének a településekkel, ók segíthetnék az önkormányzatok építési hatósági munkáját. Rendszeresen látogatnák a hozzájuk tartozó településeket, megismernék a helyi viszonyokat, a jegyző összeírhatná a megoldásra váró feladatokat, a kerítésügyektől kezdve a házépítésig. Az épitész közreműködésével a helyi képviselőtestület már felelős döntést hozhatna a településhez tartozó területek sorsáról is. - A legfelsőbb döntéshozók mit szólnak ehhez a tervhez? - A politika süket erre a problémára! A felelős beosztást betöltők nem adják meg a szükséges válaszokat. Nagyon sok energiám fekszik már a megoldás keresésében, s most azt remélem, hogy a területi kamarák vezetői megértik a helyzetet, fölvállalják a döntést, megszervezik a munkát, és megcsináljuk amit elterveztünk. - Mindehhez nem szükséges a minisztérium jóváhagyása? - Nem kérdezem meg! Módunkban áll lépni, tervünkhöz nem kell jóváhagyás. Ha a politika és a közigazgatás nem érzékeli a problémát, s nem tudják, hogyan kellene emberi körülményeket teremteni e téren, akkor magunknak kell megtalálnunk a megoldást. - Elkanyarodva a kamarai munkájától: min dolgozik jelenleg? - Nézze: hatvannégy éves vagyok, és tervem, munkám, hál'istennek, számtalan... A mi irodánk dolgozik Szlovákiába, Romániába (Szerbiába most éppen nem, de korábban oda is terveztünk), aztán Szlovéniába, Németországba, és persze Magyarországra. Egyetlen helyre nem dolgozunk: Budapestre. -Miért? - Engem nem szerettek korábban a kommunisták se, meg azok se, akik most Budapestet vezetik. Nyilas Péter Keresztény-keresztyén találkozó Nem vagyunk másság Budapest (MTI) Mi keresztény magyarok. Szent István Magyarországa nem vagyunk másság, mi nem vagyunk szubkultúra, más lehet hozzánk képest más, de mihozzánk képest más - közölte Semjén Zsolt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten egy keresztény-keresztyén találkozón. - Ahhoz, hogy ezekből a gondolatokból valóság legyen. ahhoz meg kell nyerni a következő választást - tette hozzá Semjén Zsolt a Van-e, lesz-e keresztény Magyarország címmel szervezett találkozón. - Minden, ami ezt a kormánykoalíciót gyengíti, és ennek a kormánykoalíciónak árt, életveszélyes, a tűzzel való játék, mert senkinek ne legyen illúziója: ha az Orbánkormány bukik, vagy ennek a koalíciónak bármelyik pártja megroppan, nem harmadik erő jön. hanem a szocik. hátukon az SZDSZ-szel - mondta a helyettes államtitkár. Kollektív szerződések Kedvező az arány? Budapest (MTI) A feltételezettnél kedvezőbb, több mim 50 százalékos a kollektív szerződések hatálya alá tartozó dolgozók aránya - állapítja meg a Gazdasági Minisztérium tanulmánya, amely az 1998. évi bejelentett szerződéseket dolgozza fel. Ez az arány azonban még mindig elmarad a kívánatostól és több uniós országban elért eredménytől. így például Ausztriában a dolgozók 98, Franciaországban 95. Németországban 92 százaléka tartozik kollektív szerződések hatálya alá. Az Egyesült Királyságban 47, Japánban 21, az Amerikai Egyesült Államokban 18 százalékos ez az arány. A versenyszférából és a közalkalmazotti munkaterületekről összesen csaknem 3300 kollektív szerződést jelentettek be a Gazdasági Minisztérium illetékes szakmai főosztályára. A versenyszférából 1217 vállalati szintű szerződésről informálták a főosztályt, ezek hatálya alá 735 ezer dolgozó tartozik. Torgyán József a kormányátalakításról Pepót meg kell erősíteni posztján Polgár (MTI) A kisgazda miniszterek személyét illetően a kormányban nem lesz változás az idén — jelezte Torgyán József szombaton a Polgáron tartott sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy az FKGP nem tartja indokoltnak az APV Rt. fenntartását. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a Független Kisgazdapárt elnöke a kormányátalakítást firtató kérdésre válaszolva kijelentette: az FKGP a köztársasági elnök személyének jelöléséig, illetve a poszt elfogadásáig még csak nem is gondol kormányzati változtatásra. Pepó PáI marad-e a környezetvédelmi tárca élén tették fel az újságírók Torgyán Józsefnek a következő kérdést. A miniszter-pártelnök hangsúlyozta: Pepó Pál kiváló szakértője a környezetvédelmi kérdéseknek. Körülötte mesterségesen szítottak az indulatokat. Pepó Pált nem megmozdítani. hanem megerősíteni kell a posztján - mondta a pártelnök. Megítélése szerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) kapcsán valóságos hadjáratot folytattak a környezetvédelmi miniszter ellen. Torgyán József tudomása szerint a HNP-nél „elképesztő törvénysértések történtek". Kilátásba helyezte, hogy ezeket az FVM a vizsgálata után nyilvánosságra hozza. Torgyán József közölte: az Orbán Viktorral korábban folytatott konzultációin a miniszterelnök soha nem vetette fel, hogy a környezetvédelmi tárca élén változtatni szeretne. A földművelésügyi miniszter a sajtótájékoztatón úgy vélte: a nemzeti földalap hiánya késlelteti a birtokrendezést. Ebben a kérdésben nincs konszenzus a legnagyobb kormánypárt és a Kisgazdapárt között - ismertette. A Kisgazdapárt szerint a nemzeti földalapot a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztériumnak kell kezelnie, a Fidesz azonban az ÁPV Rt hez rendelné ezt az ügyet „Az ÁPV Rt. a nemzeti ' vagyon kiárusításában jeleskedett. drága, költekező szervezet, fenntartását a Kisgazdapárt nem tartja indokoltnak" - mondta Torgyán József. Megítélése szerint a koalíciós megállapodás szellemiségével is ellenkezne, ha a nemzeti földalap nem az FVM-hez kerülne. Ez a téma is szerepel a legközelebbi Orbán-Torgyán találkozón - mondta a FKGP-pártelnök és miniszter Polgáron. F. múlt i Csapdák ideje M

intha valami távoli múlt elevenedett volna meg SeatÜe-ben, az USA egyik leggazdagabb városában. Ostromállapottal és éjszakai kijárási tilalommal járó tüntetések, zavargások, gyújtogatás és fosztogatás dúlta föl a WTO-konferencia helyszínét. Chikán Attila szerint, aki a magyar tárgyalóküldöttséget vezette a konferencián, és aki megpróbált szóba elegyedni a demonstrálókkal, a tüntetők sem tudják igazán, mit is akarnak. Illetve: ahány csoport, annyiféle az akarás. Mindez aligha lephet meg bárkit is. Ugyanis - ahogyan egy kommentátor fogalmazott - a világgazdaság bonyolult összefüggésrendszere nem éppen általános iskolai tananyag. Am, amint az eredmény végül is bizonyította, nemcsak a tüntetők, hanem a világgazdaság gurui sem igen látnak tisztán. Ők sem mindig tudják, mit is kellene - és lehetne - akarniuk. Erre látszik utalni a konferencia kudarca, lévén, hogy a részvevőknek semmi egyébben nem sikerült megállapodniuk, mint hogy jövőre Genfben folytatják a megbeszéléseket Soványka eredmény. Amiért mégis érdemes beszélni róla, az talán az a világméretű társadalmi csapdahelyzet, amivel mi is küszködünk, és ami többé-kevésbé meghatározza a hazai politika pártcsatározásait is. Gondoljunk csak végig néhány dolgot! Amikor mi örülünk, ha az Audi vagy az Opel gyárakat telepít Magyarországra, azt enyhén szólva nem szeretik Németországban. Hiszen ott nemcsak munkaalkalmakat veszítenek, meg az új gyárak adóit, hanem a német szolgáltatóipart és mezőgazdaságot működtető keresletet is. No meg tébé- és szja-bevételeket, ami igencsak jól jönne a német államkincstárnak is. És exportot, ami a fizetési mérleget rontja. Aligha véletlen, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások során már megfogalmazódott: Magyarországon a lakosság egészségi állapota katasztrofális, így nincs kizárva, hogy a csatlakozás egyik foltételeként partnereink ragaszkodni fognak az egészségügyi ellátás és a bérek javításához. Ez természetesen sokféleképpen értelmezhető. Úgy is, hogy az EU nem kíván egy ilyen deficitet behozni határai mögé, meg úgy is, hogy az ily módon drágábbá váló magyar munkaerő miatt esetleg kevésbé legyen érdemes működő tőkét hozzánk irányítani Ugyanerről szóltak azok a tüntetők is, akik a „korrekt" munkakörülmények, a gyermekmunka tilalmának és a szigorúbb környezetvédelmi normáknak a kiterjesztését követelték a harmadik világ országaira, csökkenteni kívánván ezzel versenyképességüket Szavuk - hisz' választópolgárok! - Clinton elnököt is befolyásolta, akinek ilyen irányban voltak is lépései Mint ahogyan az EU-val szemben is ami természetesen érinti az érdekei és tagjelöltsége által az Unióval együtt föllépő Magyarországot is -, mondván, hogy a mezőgazdasági termékek erőteljes támogatása versenyhátrányba hozza a világ összes többi termelőjét Az EU - és hazánk - pedig hallani sem akar a támogatások csökkentéséről, még kevésbé megszüntetésérői hiszen az nem annyira gazdasági hanem elsősorban politikai, szociális és társadalmi kérdés. M

indezt úgy hívják: globalizáció. Ami előtt immár Kína is kénytelen volt szélesre tárni kapuit, hisz' több mint egymilliárd embert nem lehet hosszá távon szegénységben és elmaradottságban tartani Ma már legföljebb Kuba és Észak-Korea tart ki a bezárkózás mellett. Hogy milyen eredménnyel azt láthatjuk Pedig a globalizációnak vannak kétségkívül hátrányai is. Mindenütt relatívvá válik például a nemzeti szuverenitás, hiszen a szellemi és anyagi tőke, az áruk és termelő kapacitások világméretű mozgását a kormányok nemhogy akadályozni, de lassítani sem tudják. Legföljebb valamelyest befolyásolni kedvezményekkel, jó működési környezet biztosításával stb. De tény: a multik nélkül képtelen ötről a hatra jutni egy ország. Álmodozni valóban lehet Csak veszélyei is vannak egy olyan világban, ahol mondjuk az USA-ban kifejlesztett újdonságot néhány hét múlva már Tajvanon vagy Dél-Koreában gyártják, rá két hétre pedig már egy világméretű marketing- és értékesítési hálózat jóvoltából mondjuk Magyarországon használják. Amely használat ugyan el is maradhatna, csakhogy az esetleg azonnali veszteségek forrása lenne. (Mint ahogyan emlékezhetünk arra, hogyan működött, illetve nem működött az a szocializmus, ami azt hitte, minden megoldható nemzeti vagy regionális keretekben. Minek következtében az egész befuccsolt és generációk élete ment tönkre t kísérletben.) A dolgok lényege szerint kapitalizmus sem képzelhető el már nemzeti keretek között úgy, hogy versenyképes is legyen, és ne szakadjon le a világtól Hiszen egy ország - bármekkora is és bármily gazdag - sem szellemi-anyagi tőkével s*m marketinggel sem értékesítési hálózattal sem piaccal nem bírná a versenyt, arról nem is beszélve, hogy előnyös feltételek mindenkinek csakis a kölcsönösség alapján juthatnak. Ha valaki kirekeszti magát e folyamatokból körülbelül annyi jóra számíthat, mint az egykori szocialistának nevezett országok vagy éppen Kuba. £

zéri is életveszélyes, ha egyes politikai erők azt próbálják elhitetni magukról: kezükben a varázspálca és a (nemzeti) megoldás tudománya. A csapdáknak ugyanis az a lényegük, hogy egyedül képtelenség kiszabadulni belőlük. Legföljebb ahogyan a róka teszi, aki lerágja a saját lábát, hogy aztán vadászatra képtelenül haljon éhen. A világméretű globalizáciás csapda feloldása is csak világméretekben lesz lehetséges.