Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-04 / 283. szám

SZOMBAT, 1999. DEC. 4. HIRDETÉS 5 Fél évtizedes múlt ingatag jövő Kelepcében a kamarák? Fél évtizedes fennállá­sa alkalmából jubileumi küldöttgyűlést tartott tegnap Szegeden, a Ti­sza Szállóban a Csong­rád Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara. Az 1994-ben jogszabállyal létrehozott közjogi ka­marák sorában elsőként a Csongrád megyei szer­vezet jött létre, ám a ka­marai törvény december végi módosítása most mégis bizonytalanná te­szi a szervezet jövőjét. - Nem kellett öt évvel ez­előtt a nulláról indulnunk, hiszen-a korábban is műkö­dő magánjogi kamara jó ala­pot adott ahhoz, hogy gyor­san végrehajtsuk a törvényi előírásokat - kezdte a visszaemlékezést Dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Már az induláskor közel húszezer vállalkozót tömörí­tett a szervezet, ami szép eredmény a viszonylag kis lélekszámú megyénkben. Gyorsan megalakultak a ka­marai osztályok is, amelyek a munka motorjaivá lettek az elmúlt öt esztendőben. Ám a szervezet sorsa sosem volt igazán szerencsés, az ígért állami segítség elmaradt. Azonban így is sikerült meg­alapozni gazdaságélénkítő tevékenységüket, az induló öt fős csapat mára 38 alkal­mazottra szaporodott. Szükség is" volt erre, hi­szen időközben közjogi fel­adatokat - többek között a vállalkozói engedélyek ki­"adását - is rájuk testálta a kormány. Az elnök többek között gyorsan fejlődő infor­matikai rendszerüket, széles nemzetközi kapcsolataikat és a szakképzésben kivívott helyüket emelte ki az elmúlt fél évtized sikerei közül. - Nehéz volt megértet­nünk a vállalkozókkal, hogy a kötelező tagdíj nem egy plusz adó, hiszen a kamara éppen értük van. Az elmúlt fél évtizedben közel 100 millió forintot nyert a szervezet a térség vállalkozóinak különféle pá­lyázatokon. Ám mára így is körön kívül kerültek a tér­ségfejlesztési programok­ban, hiszen már csak megfi­gyelőként vehetnek részt a területfejlesztési tanácsok munkájában. - Bármilyen irányban is változik a kamarai törvény, a szervezet egyben marad, s a bevételeink sem lesznek lé­nyegesen kisebbek, csak ép­pen a vállalkozásainkból és " nem a tagdíjakból folynak majd be - mondta optimis­tán az előadó. Kevéssé tűnt derülátónak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Tol­nay Lajos, aki szerint folya­matos a „kiszorítósdi" a szakmai szervezetekkel szemben. - A vállalkozói kamara mostani meghirdetése egyér­telműen kelepce - állította előadásában, hiszen tagság nélkül éppen a lényeg, az ön­kormányzatiság szenved majd csorbát. Miközben az Európai Unióba igyekszünk, ezek után nem lesz majd, aki mikroszinten felkészítse a vállalkozókat a csatlakozásra. Nyugaton sem felhőtlen a kamarák élete, s több rossz példa is akad arra, hogy a nem közjogi intézmények csak lobby-szerepet képesek felvállalni. Nekünk pedig ar­ra lenne szükségünk, hogy a helyi kamarák is a gazdaság­fejlesztést erősítsék. Tolnay Lajos azonban még bízik ab­ban, hogy a törvény módosí­tásáig hátralévő két-három hétben sikerül meggyőzniük a honatyákat arról, hogy a kamarák kiérdemelték a po­litikai bizalmat is ahhoz, hogy nem kelljen a jövőben vagyon nélkül, megcsonkít­va működniük. R. G. csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten Nyilas Péterrel oszt­hatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon reggel 8 és 10 óra kö­zött, vasárnap 14 és 15 óra között hív­ható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon­számon. Elveszett tárgyaikat kereső, il­letve talált tárgyakat visszaadni szán­dékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Saj­tóházban és hirdetőirodáinkban. Mikulás-futás. Többen is hálásak az idei Mikulás­futás szervezőinek, és per­sze maguknak a gyorslábú Télapóknak, akik ajándé­kokkal örvendeztették meg többek között a Bécsi körüti nyugdíjasklub tagjait, vala­mint az újszegedi vakok in­tézetének lakóit is. Mintajátszótér. Készül a tarjáni Csorba utcai minta­játszótér, amelyhez kutya­futtatót is építenek. A kör­nyék kisgyerekes lakói örül­nek a fejlődésnek, de akkor lennének igazán nyugodtak, ha az ebek futópályáját ket­tős, egymástól úgy arasznyi távolságban kihúzott drótke­rítés választaná el a gyere­kek játszóhelyétől. így a ki­csik biztosan nem nyúlkál­nának be a kutyákhoz, s azok sem dughatnák át orru­kat a gyerekek felségterüle­tére. Szájkosarat! Ugyancsak tarjáni olvasónk amiatt há­borgott, hogy „a Zápor-tó környékén szájkosár nélkül rohangásznak a vérebek." Hívónk maga is kutyabarát, ért a fajtákhoz, így biztosan állítja, hogy veszélyes ebe­ket engednek szabadon gaz­dáik, minden óvintézkedés nélkül. „Bár némely félel­metes gazdit elnézve, nehéz eldönteni, rá, vagy kutyájára kéne inkább a póráz és száj­kosár" - összegezte megfi­gyeléseit olvasónk. laazoajgaa Finnek az Európai Unióról A tagfelvétel „kétoldalú üzlet" Szeged finnországi testvérvárosa, Turku de­legációja vendégeskedik nálunk. A finn küldöttsé­get Turku polgármestere, Armas Lahonitty vezeti. Az Európai Unió fejlődé­se, jelenlegi működése és jö­vőbeli stratégiájának megha­tározása. Ez volt a címe an­nak a szemináriumnak, me­lyen tegnap Turku szakembe­rei beszéltek az Európai Uni­óról a szegedi önkormányzati intézmények és cégek veze­tőinek, a települési képvise­lőknek. A szeminárium előadóit és hallgatóságát dr. Bartha László polgármester köszön­tötte, méltatta Szeged és Tur­ku 1971 óta Ictező testvérvá­rosi kapcsolatának jelentősé­gét abból a szempontból is. hogy annak új távlatait nyit­hatja meg Magyarország uni­ós tagsága. Az EU születéséről, fejlő­déséről és jelenlegi helyzeté­ről, valamint jövőbeli straté­giáiról és a bővítés menetéről Esko Antola, a turkui egye­tem professzora tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. A téma fölvezetésének sajá­tos akusztikát adott, hogy je­lenleg Finnország tölti be az EU soros elnöki tisztét. A finn professzor többször A finn-magyar barátság jele Turku és Szeged testvérvárosi kapcsolata is - hangsúlyozta a két polgármester, Armas Lahonitty és dr. Bartha László. (Fotó: Miskolczi Róbert) hangsúlyozta: csatlakozásunk nem csupán Magyarország alkalmasságán, hanem az EU bővítésre való fölkészültsé­gén is múlik. A tagfölvétel ugyanis minimum kétoldalú üzlet. A jövő héten Helsinkiben megtartandó uniós tanácsko­záson dől el, hogy az EU előbb megújul, majd új ta­gokkal bővül, vagy új tagok­kal gyarapodik, s aztán ezzel együtt megújul. A professzor az első lehetőség megvalósu­lására voksolt. E döntés azért fontos, mert ettől is függ, hogy Magyarország mely év­ben válhat az EU teljes jogú tagjává. Azt is hallgatósága figyelmébe ajánlotta az elő­adó, hogy a csatlakozási tár­gyalások Finnország eseté­ben 11 hónapot, míg Spanyo­lországgal 8 évet vettek igénybe. A finn delegáció ma, szombaton a Csongrád Me­ggyei Kereskedelmi és Iparka­marába látogat, megtekinti az ottani Euró Info Központot, majd este szegedi vendéglá­tóikkal együtt megünneplik Finnország függetlenné válá­sának évfordulóját. Ú. I. Egyik legrégebbi test­vérvárosa Szegednek a finnországi Turku. Szá­mos szegedinek szem­élyes élmények és emlé­kek sokaságát is fölidézi a finn nagyváros neve. Mi arra voltunk kíván­csiak, hogy a nálunk két napon át vendégeskedő finn delegáció vezetője, a városunkat jó két évti­zede ismerő turkui pol­gármester hogyan véle­kedik a mai Szegedről. - A közel három évtize­des testvérvárosi kötelé­ken túl mi kapcsolja össze most Turkut és Sze­gedet? - Mindkét várost érinti és érdekli az Európai Unió és az ezzel kapcsolatos kérdé­sek. Magyarországnak és Szegednek is meg kell építe­nie azokat az alapokat, me­lyeken az uniós csatlakozás állni fog. Turku városának nagy tapasztalatai vannak abban, hogy az uniós pénza­Beszélgetés Armas Lahonitty turkui polgármesterrel Közös Európa és függetlenség lapokból miképpen lehet mi­nél többet megszerezni, hasznot hajtva a település­nek és környékének. De ar­ról is szereztünk ismerete­ket, hogy az Európai Unió hógyan valósul meg a váro­sok szintjén. - Finnország öt évvel ez­előtti uniós csatlakozása milyen előnyöket és hát­rányokat hozott Turku­nak? - Az együttműködés min­den területen megerősödött, így például a szociális intéz­kedésekben ugyanúgy, mint az ifjúsági vagy az oktatási kérdésekben. A mi váro­sunkban központi probléma volt a munkanélküliség, s en­nek elhárítására, a foglalkoz­tatási kérdések megoldására támogatást kaptunk az unió­tól. Ezzel komoly teher ke­rült le a város válláról. Hát­rányt, mint az uniós tagság következményét, helyi szin­ten nemigen lehet felfedezni. Mert ugyan mindenképpen, az unió nélkül is lettek volna új nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink, de az tény, hogy a város fejlődése szem­pontjából fontos szerepet ját­szó külföldi cégek a csatla­kozás után sokkal bátrabban mertek vállalatokat felvásá­rolni Turkuban. - Mi a finn delegáció je­lenlegi szegedi látogatá­sának célja? - Az első cél, hogy Ma­gyarország csatlakozása előtti, illetve a két ország' uniós tagsága utáni lehetsé­ges együttműködés konkrét megnyilvánulási formáiról beszéljünk. A másik: a hét végén Finnország független­ségének 82. évfordulóját ün­nepli, s egy közös megemlé­kezéssel a szegediek figyel­mét is a pártatlanság jelentő­ségére irányítsuk. Bár közös, nagy Európát építünk, mégis kiemelkedően fontosnak tartjuk annak hangsúlyozá­sát, hogy Finnország e szá­zad nagy részében meg tudta őrizni függetlenségét. - Többször, először jó húsz éve járt Szegeden. Most milyennek látja a várost és lakóit? - Érdekes tapasztalni, ho­gyan változott meg a város és a szegediek. Szeged nem­zetközibbé, aktívabbá, szeb­bé vált, e szempontból sokat gyarapodott. De mindig ba­rátságosak, változatlanul kedvesen fogadják a turkuia­kat a szegediek! Újszászi Ilona Kora reggel a Telinen Munkatársunktól Ma, szombaton 8 órakor ismét jelentkezik a Telin té­vén a „Kora reggel" című magazin. Az adásban la­punk újságírója, Bátyi Zol­tán beszél „intim ügyek­ről", utána a Vendéglő a ré­gi hídhoz szakácsának né­hány receptje következik. Bemutatnak egy fiatal sze­gedi tehetséget, Zsurkán Zsanettet, majd Száraz Fe­renc hétvégi programokat és filmeket ajánl. A síelés­ről, síterepekről Olasz Imo­la ad tájékoztatást, a műsor végén pedig exkluzív inter­jút láthatnak a nézők Esze­nyi Enikővel. „Mik vagytok ti, iste­nek?" című könyve kapcsán dr. Kende Péter író és dr. Ábrahám László ügyvéd vi­táját a Telin tévé holnap, vasárnap este 6 órakor su­gározza. Bartha László a városi büdzséről Nincsenek likviditási gondok Tegnap Bartha László polgármester városházi sajtótájékoztatóján az el­múlt időszak eseményeit taglalva elmondta: min­den ellenkező híresztelés­sel szemben az önkor­mányzatnak nincsenek likviditási gondjai. A vá­ros gazdasági helyzete stabil. A szokásos, hetente meg­rendezett városházi sajtótájé­koztató ünnepélyes aktussal kezdődött, amelynek-során Bartha László polgármester és Pomázi Csaba ügyvezető igazgató aláírták az önkor­mányzat és az Alfa-Nova Kft. között létrejött szerződést. Az Alfa-Nova Kft. hét városban, körülbelül hetvenezer lakás­ban végez távhőszolgáltatást. Pomázi Csaba elmondta: a fo­gyasztókkal együttműködve eddig minden városban telje­sítették vállalásaikat. Szege­den három-öt év alatt alakítják majd át a távhőszolgáltatási rendszert. A jövő évi költségvetésről szólva Bartha László elmond­ta, hogy az önkormányzat fo­lyamatosan egyeztet intézmé­nyeivel. Plusz forrásai a te­lekadó bevezetéséből, vala­mint újabb részvénypakettek eladásából származhat a vá­rosnak. A 2000. évi költség­vetési tervkoncepciót a leg­utóbbi közgyűlésen elfogadta a képviselő-testület. A pol­gárméster szerint mindez azt mutatja, hogy jó irányba ha­lad a város. Bartha László kö­zölte: minden ellenkező hí­reszteléssel, szemben az ön­kormányzatnak nincsenek likviditási gondjai. Az 1995­96-ban felhalmozott adósság nagy rész'ét törlesztette a vá­ros. Szeged gazdasági helyze­te stabil. A polgármester nagy fon­tosságot tulajdonított annak, hogy újjáalakult a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, amely három évre tízmilliár­dos költségvetési kerettel ren­delkezik. Bartha szerint sike­res politizálással, lobbizással meg lehet duplázni az össze­get. Mint mondta, a régió fej­lődését nagyban segítené a dé­li Tisza-híd megépítése, ami­nek megvalósításáért mindent megtesznek. A polgármester beszámolt még arról, hogy az elmúlt napokban holland, illet­ve dán befektetőcsoporttal tár­gyalt a Sancer-tavak környéki terület rendezéséről, kong­resszusi központ létesítéséről. Az ismert magyar vállalkozó­val, Demján Sándorral a jövő héten tárgyal az ügyben. SE. C. Sz. Számítás­technikai vásár Munkatársunktól Szegeden a Technika Há­zában (Kígyó u. 4.) számí­tástechnikai szakvásár nyi­totta meg kapuját tegnap délelőtt. Á december 22-ig nyitva tartó kiállításon töb­bek között fénymásológépe­ket, számítógépeket, nyom­tatókat, digitális kamerákat és laminálógépeket ajánla­nak az érdeklődők figyelmé­be. A vásár hétköznap 9 órá­tól 19 óráig tart nyitva. Rendőrségi fogadóóra Munkatársunktól A szegedi rendőrkapi­tányság új vezetője, dr. Ba­logh Zoltán alezredes de­cember 6-án, hétfőn lakossá­gi fogadóórát tart. Az érdek­lődők 13 és 16 óra között kereshetik fel az alezredest a Párizsi körút 16-22. szím alatti irodájában. A Karitász a Nagy­áruházban Munkatársunktól A Szeged-Csanádi Egy­házmegyei Karitász idén ha­todik alkalommal rendezi meg a karácsonyi vásárát, mellyel a rászoruló családo­kat, időseket szeretné segíte­ni. A vásárlók fiatalok által készített ajándék- és dísztár­gyak között válogathatnak a Nagyáruházban, a papírosz­tály melletti standokon. A vásár december 3-tól 12-ig várja az érdeklődőket. Matiné­koncert Munkatársunktól Vasárnap délelőtt 11 órá­tól tartják a Filharmónia ma­tinébérlet sorozatának első koncertjét a Szegedi Nemze­ti Színházban. A Mikulás­hangverseny műsorán Doh­nányi: Változatok egy gyer­mekdalra és Britten: Szent Miklós kantátája szerepel. Közreműködik Hauser Adri­enne zongoraművész és 77­mothy Bentch operaénekes. A Szegedi Szimfonikus Ze­nekart és a Vaszy Kórust Gyüdi Sándor dirigálja. Grafikák és szobrok Munkatársunktól Albert Ilona szobrász és Fülöp Ilona grafikus alkotá­saiból nyílt kiállítás tegnap a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárá­ban. Fülöp Ilona 1977-ben diplomázott az Iparművésze­ti Főiskolán, tanárai voltak: Somogyi János, Klimó Ká­roly, Kass János, Baska Jó­zsef és Szántó Tibor. Alkotá­sai harminc éve szerepelnek hazai és külföldi kiállttáso­kon, folyóiratokban, köny­vekben. Albert Ildikó szob­rászművésszel közös tárlata 2000. január 9-éig látható a képtárban, hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között. Mikulás Algyén Munkatársunktól Az algyői faluházba de­cember 6-án (hétfőn) 17 óra­kor érkezik a Mikulás. A vá­rakozó gyerekeket az Ander­sen Gyermekszínház a Ma­radj nálunk Mikulás! című mesével szórakoztatja.

Next

/
Thumbnails
Contents