Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-31 / 304. szám

10 SZILVESZTER '99 PÉNTEK, 1999. DEC. 31. Szív Ernő A juhász Van énnekem egy szívbéli jó barátom, aki hírlapíró, és a napokban lett ötvenesztendős. Onnést érkezett ő a mondatok és a hírek aljas és kétszínű világába, hol a kétkezi munkának, a föld sarának, és a homlok izzadsággyöngyeinek van inkább becsülete, mintsem a glosszaírói vénának, a publicisztikai érzékenységnek vagy az oldaltördelési varázslásnak. Évekkel ezelőtt történt, hogy meglátta ifjú, még tapasztalatlan kollégáját a szerkesztőség folyosóján munkátlanul ténferegni. Hát legott helyénvaló ötlete támadt. Arra gondolt ez az én szívbéli jó barátom, aki írt már pozitív falusi riportot, és életmentő verset is, hogy ennek a sápadt valagú, puha tenyerű belvárosi gyermekfirkásznak megmutatja a népet, a nép kérges tenyerén pedig a kérget, vagyis a való világot. S lón. Ki is autóztak a kisteleki tanyavilágba, s elballagtak Magyar Józsi bácsi juhász embörhöz, aki házának kicsiny, de takaros udvarán tűzifát hasogatott éppen. Hosszan gyönyörködtek a fát vágó ember magyaros alakjában, pontos és hibátlan mozdulataiban, egyszerű, de praktikus népi viseletében, arcának nemes mélységű ráncaiban. Majd pedig az én szívbéli jó barátom megszorította ifjú kollégája karját, hogy most nagyon figyeljen, mert a magyar parasztembör megszólítása van soron, mely müvelet, mondhatni külön, csak a beavatottaknak kijáró tudomány a tanultabb világban. - Hát hogy ityeg a fityeg a szent fityfirittyben, öregapám? így szólt az én szívbéli jó barátom. Az öreg juhász lassan kiegyenesítette a derekát, alkarjával letörölte a homlokát, kicsapta az orrát, majd nagyot sóhajtott. - Na, elhúznak ám az urak a büdös picsába, ha nem tudnak normálisan beszélni. Bedugni Volt a szerkesztőségnek egy makói gyakornoka, fiatal és lelkes ifjú, nála nélkül kisgazdát ki nem rúghattak kisgazdapártól, még égett becse Juli néni háza, amikor ő már fogalmazta a tudósítást, és amikor egy nap négy és félszer erőszakolták meg Pepe Piroskát, olyan cikket írt, hogy egész Makó könnyben és fényes orrváladékban úszott. Hanem megvolt az a kedves szokása, hogy rendre nyilvános fülkéből adta le a tudósításokat. Mígnem egyszer a szerkesztő megkérdezte tőle, hogy de például faxolni nem lehetne-é az anyagot, kolléga. Mire az ifjú felelt rögtön, hát hogyne lehetne, várjon csak szerkesztő úr, már dugom is. És a szerkesztő a vonal másik végén hallotta a bedugás hangjait, éppen csak azt nem értette, hogy a kolléga mit akar bedugni, és amit be akar dugni, azt hova akarja. Képek és képtelenségek Meghökkenfö rendezésben láthatták a nézők a Pityóka-pusztai Szabadtéri Játékok Hamlet-előadását. A dán királyfi Yorick koponyája helyett egy strucctojást tartott a kezében. A Hamlet kalapjával „itt a piros, hol a piros"-t játszó sírásót pedig maga a tojást tojó strucc alakította. Shakespeare-kutatók szerint a mű eddig föltáratlan mélységeibe enged bepillantást a „Tojásos Hamlet" címmel meghirdetett tragédia. (Fotó: Schmidt Andrea) A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., gépek hiányában, emberi erővel végzi a város közparkjainak gondozását. Képünkön éppen a gyep hengergetésére kiképzett dolgozók hallgatják a szakemberek tanácsait. (Fotó: Schmidt Andrea) Szokásos, és elöljáróim által is jól ismert szorgalmamat latba vetve ücsörögtem egy késő délutáni órán csendes kis redakciónk számomra elkerített szegletében, amikor finoman kopogtak az ajtón. Egy megnyerő külsejű fiatalember lépett be a szobába. Kérdésemre, hogy vajon kit keres minálunk, félreérthetetlenül felém bökött a mutatóujjával, és csak annyit mondott: Magát! Mivel egyik rajongómat sejtettem személyéAmikor főnöknek néztek ben, akit valamely nagyszerű írásom kápráztatott el, szerettem volna kiélvezni a pillanatot, ahogyan kimondja a teljes nevemet, megkérdeztem: Mégis, név szerint kit? Hát magát - szólt a válasz -, Véefest! Azonnal tévedésre kezdtem gyanakodni. Véefes szignóval ugyanis még egyetlen kitűnő dolgozatomat sem írtam alá, lévén, az enyém Kábé. „Pedig maga az a Véefes, ne is próbálja tagadni, tegnap reggel ott volt a tárgyalásomon." A lelkembe gázolt. Véefes, a főnököm is szép ember, de jellemzően kunos vonásokkal. Köpcös, bajszos, és szúrós tekintetű. Magam inkább az arányos testű, europid típushoz tartozom, feltűnően értelmes tekintettel megáldva. Vendégem nem tágított, és elmondta, bántja őt mélyen, hogy leírtam a nevét. (Azaz, a Véefes írta le.) Azt írta(m) a bírósági tudósításban: Cs. Endre. De mér' nem Csamangót írtam, a Cséből mindenki hídja, hogy Csurgó.,Tátja, hiába csak Véefest írt a cikk alá, én így is megtaláltam magát! És ne csodálkozzon, ha az ukrán maffia majd jól lábon lövi! Az én főnököm jól bírja magát, egyelőre nem is biceg. Újabb tévedések elkerülése végett természetesen értesítettem a névcseréről az ukrán maffia illetékeseit. A főnököm szerint ugyanis legfontosabb a pontos tájékoztatás. Kéri Barnabás Na, mégis, ki tekint(ő)? Txedves környékbeliek, szívbéli drága cimboráim, de M\. még maga is, harcsabajszú Döme bátyám, ott a sublót kiráncigált fiókja mögött! Kedvenc újságjuk legkedvencebb rovata, a Kitekintő nevében hadd öleljem most kedves mindnyájukat (kivéve a frissen fűtött vaskályhát...) a keblemre, abból a soha vissza nem térő alkalomból, hogy vége lett a mi XX. századunknak, mint ama kutya rágta mesebéli kolbásznak, s nyakunkon már a vastag, kötött sál, no, meg a XXI. század is. De mielőtt még bokáig merítkeznénk a környékbeli jövő kitárgyalásába, én bizony idefirkantanék egy-két (de lehet, hogy még több...) szót elmúlt víg esztendőnkről is. Amikoris rovatunk igyekezett a történések ütőerén, torkán és persze sípcsontvédőjén tartani a kezét, s beszámoltunk minden nagyon fontos eseményről. így például arról, hogy engedvén a tömegek harcias nyomásának, megnyílt immár a környékbéli EU-iroda. Ahol ugyan lovat patkoltatni nem lehet, meg azt mondják, hogy kombájnokhoz fáintosan illő derékszögű csapszegszíjat sem kantároznak. De ha mondjuk valaki mégis nagyon szeretné tudni, miután megkapálta a szőlejét Csengelén, miként is alakult a munkanélküli ráta a Benelux államokban a nagy étolajválság után, hát bizony már nem kell Szegedig biciklizni az irtózatosan fontos információra vadászva. No, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy miközben a fél volt szegedi járást elvitte a víz, pusztult a termés és felhőkig ugrált a gazdák káromkodása, mi még a legrázósabb kérdéseket is föl mertük tenni maguknak, kedves környékbeliek. Emlékezzenek csak! A mi rovatunk járt utána annak is, hogy szoktak-é kigyelmedék piknikelni, s ha igen, miért nem többször? Szárba szökkenő demokráciánk erejét jelzi, hogy erre a faggatózásra csak és kizárólag pozitív hangulatú visszajelzéseket kaptunk. Ezért aztán a fene se törődik már azzal, hogy cudarul drága a traktorba való gázolaj, s Kistelek városában újabb esztendőt ét ált az egykor sportcsarnoknak indult, mára viszont patinás vasrácsként meredező tákolmány... De szegjük be végre a múltnak idézgetését, és (ki)tekintsünk előre bátran a jövő évszázadba, amikor minden környékbeli nagy örömére sztrádának széles aszfaltcsíkja vágja ketté a tanyákkal ékesített lapos pusztaságot. Úgy, bizony, kedves környékbeliek, nyakunkon már a pálya, ami még véletlenül sem keverendő össze a pólyával Bár ha jól belégondolunk, eme kis újszülöttet, a mi viharos sebességgel épülő, s harminc év alatt Pestről talán meg is érkező pályánkat dédelgethetnénk akár pólyában is, mint szeretett csecsemőkkel szokás, mielőtt fenekük köré tekerjük a liberót. Hiszen ezzel az autópályával Európa kopogtat már be hozzánk, még ha az építők nem is tudtak kielégíteni minden jogos igényt. Mert, ugyebár, az kiderült mára, hogy minden fabudihoz nem terveztek sztrádalájárót, mint ahogy az is, hogy egy négyzetméter pályaügyben kisajátított földért akkor se fizetnek 77 millió dollárt, ha maga, szeretett, százszor ölelgetett Döme bátyánk kilencvenszer meg még kilencszer vágja földhöz a pántlikás butykosát. De hát az élet már csak olyan, hogy több benne a keserűség, meg a hiteltörlesztés, mint a mosolyt fakasztó vigadalom. Am, minket, magukat, (őket, stb...) kedves, környékbeliek ez már nem tud megzavarni boldog jövővárásunkban. Hiszen aszály már aligha sújtja a vidékünket két héten belül, és a hírek szerint a BUX-indexet se érheti panasz a szatymazi kocsmákban, három fél vegyespálinka után. rézért aztán kívánok én maguknak, kedves Ifj környékbeliek minden jót, virágzó kendermagot, kétszer is gyomlált vasúti sínt következő évszázadunkra, és legyenek boldogok, ha a Kitekintő rovatot olvassák. Mert nagyon tiszteli magukat a Majoros Tibor, no meg e sorok szerzője: f Egy apukának öltözött rotweiler megharapta a postaládámat, aki bármilyen információval rendelkezik a jövő évi lottó nyerőszámokról, kérem, adja postára, majd felejtse el. Jelige: „Öttömős". • Húsjellegű perzsacicák, hátukon karóra mintával eladók. Jelige: „Muslinca szállt az orrodba". • Rossz a közérzete? Fáj valamije? Bedugult az orra? Vásároljon vasalót! • Motorfűrészes lakodalmi hamvasztás. Jelige: „Egy az egyben, kegy a begyben". Szilveszteri apró dolgok Takarítson velünk! Használhat minket porszívónak, felmosórongynak. Jelige: „Bábolnai húskombinát". Szövegszerkesztőmmel élethű disznóvágást vállalok. Jelige: „Zsiga, tegezd a boádat!" • Műstoppolót keresünk az igazi helyére. Jelige: „Szalonspicces feketelyuk". • Sunda-bunda típusú cimbalmomat elcserélném személyi használatú vibrafonra. Jelige: „Fürdőkád". • Mosószappant veszek öt tételben. Körüljegyzékszám: 1648. • Fékpad kis helyesírási hibával négernek eladó. Jelige: „Mucus Cévola". • Kezdje az új évet a kertben! Jelige: „Elveszett kulcscsomó". • Lakodalmas meditációkészlet eladó, ugyanitt szolid kivitelű parkettázás használt parabolaantennával. Jelige: „Szilikonos nejlonzacskó". • Nehezen beszél? Mondogassa: „Megy a vonat Szob körül". • Nemzetközi cég keres asztalimitátort. Kereseti lehetőség, napi: 1000 Ft/láb. • Egyedülálló férfi sort keres, ahol nem állna egyedül. Jelige: „Bahama mama". • Frissnyugdíjasokat keres a beremendi téglagyár hajnali munkára. A munka lényege: a forró téglák körül kirángatni a részeg targoncásokat. Jelige: „Zuchman Tamás". • Régi, baráti országokból származó autókat keresünk. Jelige: „Zúg a Volga..." • Becsületes munkaerőt keresünk otthon végezhető bankjegy-fénymásolási munkára. Jelige: .Juharszirup". • Kötődébe felveszünk kreatív gondolkodású hurokszabadítót. Jelige: „Csőgörény". Videotéka keres 1 főt szalagmunkára. Jelige: fafaragó". ,Üzbég Fiatal, csinosnak mondott, de csúnyának értett nő megismerkedne korban hozzáillő öregemberrel, akivel megoszthatná szőnyegtisztítógépének kapcsolási rajzát. Jelige: , James Watt és a lebontott csirkeól". • Sigetelés? Sakácsmunka? Süretelés? Árusállftás? Jó, tudom, előbb menjek el logopédushoz. Kozmetikai láncos arcemelő eladó. Jelige: .Arccal a falnak". • Hegesztőpisztolyok és céltáblák eladók. Jelige: „Macskacápa a tejbegrízben". • Ajtó, ablak, fakabát eladó, vagy elcserélhető a „Szöget ütött a fejembe valami" című barkácskönyvre. • Egérfogónak is használható hófogó több színben és ízben eladók. Jelige: „Metálkék tusfürdő". • Búvárszivattyús állatmérleg eladó vagy elcserélhető hungarocell pizsamára. Jelige: „Szotyi, ne szedd ki a szempillád!"