Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-31 / 304. szám

Kossuth L. sgt. 113. Tel.: 62/473-740. szervizelése, alkatrészek forgalmazása. Volvo, Man, Mercedes, Scania, Nissan, Daf, Kögel, Schmitz, BPW, IFA W50, IFA L60, Tátra, Zuk, Nysa, Liaz, Robur, Avia, Barkas kiegészítők, akkumulátorok, gumiköpenyek. Közösen Önökért! Szeged-Napos 3­TeUfax: 62/472-327. 6 A TORONY ALATT Átalakuló közterület-felügyelet Változások két lépcsőben Kerékbilincs Szegeden is? A legutóbbi közgyűlé­sen a testület rendeletet alkotott a közterület­használatról. Az új szabá­lyozás azért vplt szüksé­ges, mert a közterületek állapota jelentősen rom­lott. Ezen túl szigorúbb szabályok érvényesülnek majd az építkezésekre, rendezvényekre, s egy következő lépésként az önkormányzat a belváros egyes részein a járdán parkoló gépkocsikat is büntetni fogja. 1995 óta mintegy nyolc al­kalommal módosította a sze­gedi közgyűlés a közterület­használatról szóló rendeletet, ezért a legutóbbi tanácskozá­son új, egységes szerkezetbe foglalt szabályozást készttet­tek. Makrai László, városüze­meltetési bizottság elnöke el­mondta, hogy azért volt szük­ség az új rendeletre, mert a korábbi, laza szabályozásnak köszönhetően meglehetősen leromlott közterületeink álla­pota. Különösen sokakat za­var, hogy építkezések, útépí­tések, rendezvények után az érintettek nem teszik rendbe az általuk használt területet. Ezen túl azonban a rendezvé­nyek, vagy az építkezések megkezdése előtt teljes, fény­képes leltárt kell felvenni az adott területről, majd az ese­mény után leltár szerint kell visszaadni az utcákat, tereket. A rendeletnek ugyan nem ré­sze, ehhez kapcsolódó sza­bály, hogy csak szigorú felté­telek teljesítése esetén épít­hetnek ki nyomvonalas léte­sítményeket. A rendelet új elemként tet­te kötelezővé az óvadékot. A közterület-használat megkez­déséig a használat díjával együtt kell befizetni az óva­dékot, mely a díj néhány szá­zaléka. Az igénylő a terület visszaadását követően har­minc napon belül megkapja az óvadékot. Az imént emlí­tett közterület-használat díj jelentősen nem emelkedett, ugyanakkor a város területét ebből a szempontból három övezetre osztották. A nagykör­úton belüli övezet, mint a leg­inkább óvandó városrész a legmagasabb díjjal rendelke­zik. A második övezet a kör­töltésig terjed, míg a harma­dik a város körtöltésen túli te­rületeit foglalja magában. Makrai László elmondta, hogy a rendelet szerint az építkezéshez szükséges anya­gokat, illetve az építkezési törmeléket 48 órán túli táro­lás esetében zárt edényben kell tartani. Erre azért van szükség, mert a belváros le­vegőjét legnagyobb mérték­ben a szállongó por rontja, a por forrása pedig az építkezé­sek területe. A közterület-használat fontos szabálya, hogy az igénylést a tevékenység meg­kezdése előtt 30 nappal ko­rábban kell benyújtani a hiva­talhoz. Ez idő alatt kell ren­delkezni a díjról, az óvadék­ról, és a terület leltár szerinti átadásáról is. A Széchenyi tér a belvároson belül is kiemelt helyzetben van: itt csak külön kérelemre lehet engedélyt tar­tani, a tér védelme érdekében. Makrai László kifejtette, hogy az illegálisan elhelye­zett reklámokkal szigorúbban járnak el, s az engedély nélkül kihelyezett reklámokat 48 órán belül eltávolítják. Makrai Lászlótól tudjuk, hogy az önkormányzat tervei között szerepel a belváros visszaadása a gyalogosoknak. Pillanatnyilag ugyanis a jár­dák jelentős részét parkoló­ként használják az autósok. Ennek felszámolása érdeké­ben megállási tilalmat vezet­nek be több helyen, azt köve­tően pedig a következő félév­ben a szabálytalanul parkoló autókra kerékbilincset szerel­nek. Amennyiben a „megbi­lincselt" autóért egy napon belül nem jelentkezik a tulaj­donos, elszállítják a járművet. A. L. Akcióban a közterület-felügyelet: Juhász János azt vizsgálja, nem illegálisan árulnak-e fenyőfát a Csillag téren. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szeged város vezetése a közterület-felügyelettel kapcsolatos problémá­kat két lépcsőben kíván­ja megoldani: először az önkormányzat irodájá­hoz csatolják a felügye­letet, az alkalmazottakat pedig köztisztviselőként alkalmazzák, tavasszal pedig várhatóan meg­szüntetik a városgond­nokságot. Nemrégiben a parlament megalkotta a közterület-fel­ügyeletről szóló törvény, melynek értelmében azokban a városokban, hogy működik ez az intézmény, a felügyelő­ket köztisztviselőként kell al­kalmazni. Jelenleg a város­gondnokság önálló osztálya­ként, közalkalmazottakat foglalkoztatva működik a közterület-felügyelet. A köz­gyűlés legutóbbi ülésén arról döntött, hogy a közterület­felügyeletet továbbra is fenn­tartja, azonban a városüze­meltetési irodához integrál­ják őket, így közvetlen veze­tésnek lesznek alárendelve. Vaskeba György, a váro­süzemeltetési iroda vezetője hozzáfűzte, hogy a város ve­zetése gondolkodik a közte­rületek rendjének további szabályozásán is, ugyanis a tervek szerint a városgond­nokságot más szervezeti for­mában kívánják működtetni. A közgyűlés döntése is efelé mutat, hiszen úgy határoztak, hogy áprilisig megszüntetik ezt az egységet. Újdonságnak számít, hogy a felügyelet a jövőben nem egy, hanem két műszakban dolgozik majd, ezzel is fo­lyamatossá téve a köztéri je­lenlétet. A pontos működési rendet még nem dolgozták ki, a szándék azonban egyér­telmű: több időt a városban töltetni, sőt, egy éjszakai ké­szenléti ügyeletet is fenn kí­vánnak tartani. Segíti a közterület-fel­ügyelők munkáját, hogy a törvény a közbiztonság és a közrend megőrzése érdeké­ben jogosítványokkal ruház­za fel a felügyelet munkatár­sait, akik ezáltal hatékonyab­ban intézkedhetnek. Az önkormányzati rende­let meghatározta a létszámot is: tizenhét közterület-fel­ügyelő dolgozik ezentúl. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi létszámot csökkenteni kel­lett, de mint Vaskeba György elmondta, elsősor­ban azoktól a dolgozóktól váltak meg, akik a köztiszt­viselői alkalmazás feltételei­nek nem felelnek meg. Az tgy foglalkoztatott felügye­lők a törvény rendelkezésé­nek megfelelően március 31­ig közterület-felügyelői vizs­gát kell tenniük. Vaskeba György szerint fontos körülmény, hogy a felügyelet a közterületekkel kapcsolatos helyi rendelete­ket fokozottabban ellenőriz­zék, hiszen ez a működésük első számú célja. Mindez azt is jelenti, hogy néhány ilyen jellegű rendeletet korszerűsí­teni kell. De ez már az ön­kormányzat 2000. évi felada­tai közé tartozik. Arató László Phare-jövö Budapest (MTI) A Phare-támogatással megvalósuló jövő évi intéz­ményfejlesztés területén az agrárnyilvántartás és a határ­ellenőrzés fejlesztését, a be­ruházások közül pedig a közlekedési infrastruktúra korszerűsítését és a környe­zetvédelmiprojekteket emel­te ki Boros Imre, a Phare­program kormányzati koor­dinációjáért felelős tárca nél­küli miniszter csütörtökön adott nyilatkozatában. Elmondta, hogy 2000-ben várhatóan 230-240 millió euró, azaz 60 milliárd forint Phare-pénzt folyósítanak, ugyanis az 1996-os, az 1997-es és az 1998-as prog­ramból is valósítanak meg projekteket. Elszaladt, sőt azt is mondhat­nám végigfutott rajtunk egy esz­tendő, de mielőtt végleg búcsút intenénk neki, álljunk meg egy pillanatra. Mindahányan itt élünk, más­ként éltük meg 1999-et, min­denkitől mást vett el, és minden­kinek mást adott az évezred utolsó esztendeje. Egy dologban azonban ma, szilveszter napján, mindannyian hasonlítunk egy­másra, mégpedig abban, hogy számot vetünk az eltelt idővel, lepergetjük a hátunk mögött ha­gyott évet, mint egy filmet, és új tervekkel indulunk a jövőbe. A nagy vigasság, mulatozás mellett talán minden szilveszter éjszaka magában rejti azt a né­hány percet, amikor egy kicsit elkalandozva már a jövőbe te­kintünk. De gondolunk-e ilyenkor Szegedre, arra a helyre, ahol életünk, mindennapjaink zajla­nak, elképzeljük-e, milyen lesz jövőre, 5 vagy 10 év múlva? Valljuk be alig - alig jut eszébe valakinek ez a gondolat, hisz olyan természetes az, hogy a vá­ros itt van, körülvesz bennünket. Ma, szilveszter napján ne feled­kezzünk meg róla, a helyről, mely észrevétlenül, kimondatla­nul is életünk része. Egy várost vezetni nehéz feladat, ugyanakkor óriási lehe­tőség is. Munkatársaimmal együtt mi sem vagyunk mások, mint szegedi lakosok. Ugya­núgy érzünk, ugyanúgy látjuk városunk erényeit és hibáit, mint Önök. Úgy kell hát dol­goznunk, hogy az Szeged érde­keit szolgálja. Többször elgondolkoztam már a Szegedet ért csapásokról, eseményekről, melyek nagy ré­sze ma már történelem, és pár­huzamot véltem felfedezni a múlt századbéli nagyárvíz és a mostani balkáni válság között. Engedjék meg nekem, hogy megosszam Önökkel gondola­taimat. Talán groteszkül hangzik, de a Szeged legnagyobb tragédiáját okozó 1879-es árvíz, egyben a legnagyobb lehetőséget is jelen­tette, e közösség számára. Mint azt mindnyájan tudjak, európai városok összefogásával épült újjá Szeged, olyan európai városokéval, melyek maguk is a fejlődés élenjárói voltak. így la­kóhelyünk is modern, európai nagyvárosként emelkedett ki a mindent elborító sártengerből. Az évszázados töretlen fejlő­dést a délszláv helyzet is vissza­vetette, de most a balkáni hely­zet rendezésével Szeged a na­gyárvíz óta másodszor is újjá­született. A nemzetközi politikai színtéren odafigyelnek ránk, mi Tisztelt Szegedi Polgárok! sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy októberben nálunk ke­rült sor a Stabilitási Egyezmény keretében megtartott konferen­ciára, és a kiemelkedő szerve­zésnek köszönhetően 2000 már­ciusában a stabilitási folyamat soron következő konferenciáját is mi rendezzük meg. Szeged ma ugyanúgy él és virul, mint múlt századbeli fel­támadása után. Egy évvel ezelőtt terveink még csak papírra vetett sorok voltak, ma pedig már együtt örülhetünk Önekkel jó pár ered­ménynek. Ma már nem kétsé­ges, hogy Szeged régióközpont­tá vált, s mint ilyen, Magyaror­szág egyik legdinamikusabban fejlődő területének tekinthető. Különösen fontos ez akkor, amikor tudjuk, hogy Magyaror­szágon néhány éve még a Dél­alföldi régiót igen mostohán ítélték meg. Éppen ezért fontos stratégiai célunk a város gazdasági fej­lesztése. Olyan városfejlesztési prog­ramokat dolgoztunk ki, ame­lyek hangsúlyozzák kitűnő föld­rajzi és logisztikai helyzetünk­ből adódó lehetőségeinket, illet­ve idevonzzák a beruházókat. Azt tapasztaljuk, hogy a befek­tetőket érdekli Szeged, hiszen újabb és újabb érdeklődők je­lentkeznek nálunk, akik itt sze­retnének letelepedni. Nem csak a befektetők, de a lakosság szá­mára is fontos az autópálya kér­dése. Sajnos jelenleg nincsen sem jogi, sem pénzügyi lehető­ségünk az építés felgyorsításá­ra, de felkészülten kívánjuk vár­ni a munkálatok befejezésének időpontját. Ez azt jelenti, hogy megterveztük a városba vezető, és a várost elkerülő utak nyom­vonalát és az ehhez kapcsolódó létesítményeket. így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után Szeged lesz az Unió legna­gyobb szárazföldi határvárosa a balkáni országok felé. Másik fontos fejlesztési terv a vasúti híd megépítése - hiszen Szeged a közlekedésben játszott vezető szerepét csak úgy szerez­heti vissza, ha a közvetlen vasú­ti közlekedést tudja biztosítani Románia felé. Ha az autópálya és a vasúti híd elkészül, és mind­ezek kiegészülnek egy modern tiszai kikötővel, akkor elmond­hatjuk, hogy városunk végérvé­nyesen kitört eddigi infrastruk­turális elszigeteltségéből. Gondolják csak el, milyen öröm az otthonteremtés, a lakó­hely szépítése. Miért lenne ez másként tágabb lakókörnyeze­tünkben? Bízom abban, hogy a fejlődő, értékeit megőrző, de ugyanakkor folyamatosan ala­kuló város, a megújult középü­letek és a jövőben elkészülő Kárász utca-Klauzál tér dísz­burkolat látványa mindenkit örömmel tölt majd el. A jövőben több pénzt fo­gunk áldozni a közbiztonságra is, amelyek során új alapokra helyezzük a közterület-felügye­let és a rendőrség kapcsolatát. Olyan Szegedet szeretnénk, ahol mindenki biztonságban érezheti magát, hiszen mi Önökkel együtt városunkért dolgozunk és az itt élők elége­dettsége, öröme a munkánk mozgatórugója. Bár a mai nap az eredmé­nyek számbavételének, új ter­vek felsorakoztatásának a napja is egyben, mégsem kívánom most az összest ismertetni, hi­szen bizonyára mindannyiuk­hoz eljutott az a kiadvány me­lyet az elmúlt egyéves mun­kánkról készítettünk. Ez volt a mi karácsonyi ajándékunk a szegedi polgároknak, és ebből is tájékozódhatnak sikereinkről, illetve a várost érintő jövőbeli fejlesztési elképzeléseinkről. Kedves Barátaim! Nézzék el nekem, ha némi nosztalgiával tekintek az 1999­es esztendőre, de ez volt az első teljes munkaévünk a város élén, és sok nehéz, de még több örömteli pillanat jut ilyenkor az ember eszébe. A munkát mi is olyan félelemmel vegyes vára­kozással kezdtük, mint az az ember, aki először megy be új munkahelyére, és mindjárt ez első héten bizonyítani is szeret­ne. Mi is bizonyítani kívánunk. Pontosan azt tettük eddig és tesszük a jövőben is, amit vá­lasztási programunkban alapos munkával kidolgoztunk. Önök, Szeged polgárai ak­kor, annak a programnak bizal­mat szavaztak, és nekünk köte­lességünk ezt megvalósítani. Nemcsak kötelességtudatunk, de lelkiismeretünk is ezt kíván­ja. Eredményességünkhöz szük­ségünk van az Önök építő jelle­gű kritikájára. A mindennapi munkám so­rán vagy akár a parlamenti fo­lyosón kapott visszajelzések kö­zött sokszor találkozom olya­nokkal, amelyek élenjáró, pél­damutató városnak tartják Sze­gedet. Mindez azt jelenti szá­momra, hogy jó úton haladunk, és az elvetett magoknak már vannak és folyamatosan terem­nek is a gyümölcsei - melyeket együtt aratunk le, mi, szegediek. Az én álmaimban Szeged jö­vőre, 5 vagy 10 év múlva is a valódi OTTHON szerepét teste­síti meg, ahol jó élni, mert a vá­ros virágzik és a polgárok elége­dettek, ahol lehet tervezni, és ahova a messzi földre szakadt emberfia bármikor, örömmel visszatérhet, mert Szeged visszavárja. Munkatársaimmal együtt mindent megteszek azért, hogy ez az álom mindannyiunk számára valóra váljék. Köszönöm Önöknek a bizal­mat és azt az aktív érdeklődést, melyet munkánk iránt tanúsítot­tak. Bízom abban, hogy tevé­kenységünk immár a következő évezredben is megelégedéssel tölti el Önöket, és továbbra is aktív közreműködői lesznek a szegedi közéletnek. Mindannyiuknak sok sikert kívánok a magánéletben és munkában egyaránt, és kívá­nom, hogy büszkén vallja magát mindenki szegedinek abban a tudatban, hogy mi Önökért, vá­rosunkért dolgozunk tovább 2000-ben is. Boldog új évet kívánok Önöknek! Dr. Bartha László polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents