Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-31 / 304. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 1999. DEC. 31. ajánló MA A KONZERVGYÁR KLUB­JÁBAN 18 órától zenés-táncos nosztalgiaest. A JATE-KLUBBAN 20 órá­tól szilveszteri JATE-buli. Lépj át velünk 2000-be! Tombola ér­tékes ajándékokkal és más meg­lepetések. Házigazdák: a nagy­teremben: Dj. Alma. A kiste­remben: Szilveszteri Vegyes Felvágott Molnár Lajossal. A REGHŐS BENDEGÚZ­BAN évezredbúcsúztató: Buli 2000. Dj.: Abdul. SZOMBATON A ZACC CAFFÉBEN 20 órától (Kölcsey u. 11.) Funky buli és rock and roll. A leme­zeknél: Kakuszi Béla. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától szabad szombat parti. Házigazda: Dj. Öcsi. VASÁRNAP AZ ALAGÚT SÖRÖZŐ­BEN nosztalgiaest élő zenével 19 órától. Szabad Magyarországért Munkatársunktól Bensőséges ünnepség ke­retében hetvenen vehették át tegnap a megyeházán a Sza­bad Magyarországért emlék­lapot. A kormány által ado­mányozott Szabad Magyaror­szágért emléklapot azok a Csongrád megyében élők - a posztumusz kitüntetettek ese­tében a hozzátartozók - kap­ták elismerésként, akik 1945 és 1956 között a haza szabad­ságának és függetlenségének védelmében szereztek elévül­hetetlen érdemeket. A kitünte­téseket Mózes Ervin, a Csong­rád Megyei Közigazgatási Hi­vatal vezetője adta át. Zsombói program Munkatársunktól Dr. Bodosi Mihály lesz hétfői vendége a zsombói Wesselényi Népfőiskolának. Az idegsebészet legújabb módszereiről, a képalkotó technika tökéletesedése révén megnyíló új lehetőségekről, az agysebészet távlatairól be­szélget hallgatóival. Szilveszteri bolondozás Erdős Borcsával „Ami a szívemen, az a számon" Szilveszter este rend­hagyó Csókos asszonyt kap a publikum a Szege­di Nemzeti Színházban: a népszerű Zerkovitz­operettet alkalomhoz illő óévbúcsúztató meglepe­tésekkel, poénokkal tűz­delik meg. Rica-Macát a Fővárosi Operettszínház fiatal szubrettje, Erdős Borcsa játssza, akit mos­tanában A dzsungel könyvében Ká szerepé­ben is láthatunk Szege­den. - Azt már tapasztaltam, hogy remek humora van, fergetegesen énekel-táncol, és vendégként két szerepben is sikerült rögtön meghódí­tania szegedi közönséget. Mit árul még el önmagáról bemutatkozásképpen ? - Budapesti vagyok, tizenhat éves voltam, amikor ismeretle­nül bejelentettem Schubert Évá­nak, hogy színésznő leszek. Amikor halványlila hajjal meg­látott, azt mondta, kellőképp őrült vagyok ehhez a pályához. Mindig ő volt a példaképem, mert hasonló alkatú, magas, szép, hosszú lábú, remek humo­ra van, nőies és nagyon intelli­gens. Színészi indulásom a Ve­rebes István vezette nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz kötődik, ahol a kétéves prózai gyakorlatomat töltöttem. Ren­geteget tanultam ott, eljátszot­tam többek között a Hókirály­nőt és A vörös postakocsi Al­vinczy Piroskáját. Nyíregyháza után a Fővárosi Operettszínház zenés színészképző iskolájába kerültem, abol két éve végez­tem. Jelenleg az operettszínház tagja vagyok, már növendék­ként játszottam például a Van, aki forrón szereti és A muzsika hangja című darabokban. Az előző évadban Bambi szerepé­ben volt nagy sikerem a Hotel Mentolban, valamint játszom a Vidám Színpadon az Egy bo­lond százat csinál című zenés produkcióban. - Hogyan adódott a szegedi felkérés? - Böhm György, a Csókos asszony rendezője ajánlott Ri­ca-Maca szerepére Korognai Károly igazgató úrnak, aki ta­lálkozásunk után rögtön felkí­nálta nekem Ká szerepét is A Erdős Borcsa (Rica-Maca) és Csonka András (Ibolya Ede) a Csókos asszonyban. (Fotó: Kamok Csaba) dzsungel könyvében. Boldogan vállaltam. Nagyon szeretek Sze­geden játszani, mert remek a társulat és csodálatos a közön­ség. - Főként zenés szerepeket játszott; elsősorban énekes­színésznőnek tartja magát? - Szeretném jó prózai szere­pekben is gyakrabban próbái­gami a szárnyaimat, de az ope­rettszínházi tagságom eléggé behatárolja, hogy mit játszha­tok. Talán meglepő, de elsősor­ban prózai színésznek tartom magam. Ugyanakkor ma már nem lehet élesen szétválasztani a szerepköröket, egy profi szí­nésznek táncolni és énekelni is kell tudnia. - Melyik szegedi szerepe ha­sonlít inkább a civil karak­teréhez? - Úgy érzem, Rica-Maca szerepe pofon csapott. Civilben is hasonlóan harsány, bővérű, bulizós, kicsit bolond és nagy­szájú fiatal lány vagyok. Ami a szívemen, az a számon. Ká egé­szen más: egy igazi démoni nő. - Úgy hallottam, a Csókos asszony szilveszter esti elő­adása meglepetésekkel lesz teli... - Még egymásnak sem árul­hatunk el mindent, csak annyit mondhatok, jól megtervezett őrületre készüljenek a nézők. Örülök, hogy ilyenkor is játsz­hatok, mert tapasztalatom sze­rint, a szilveszteri bulik nem jók, mert mindenki görcsösen próbál jókedvű lenni. - Hogyan viseli a váratlan színpadi helyzeteket, a kollé­gák improvizációit? - Mészáros Tamás váratla­nul betűzdelt apró poénjaival gyakran meg tud lepni. Szereti kihasználni, hogy nagyon könnyen nevetek. Például a Csókos asszony végén, az om­nibuszos szám előtt van egy ér­zelmes közös jelenetünk, ami­ben Rica-Maca meghatottan megkérdi Ibolya Edét, emlék­szik-e a kapcsolatuk kezdetére. Tamás a szövegkönyvben sze­replő „Lehet azt elfelejteni?" után jelentőségteljesen végig­mérve egyszer azt is hozzátette: „Mennyit nőttél azóta!" Ott ül­tünk egymás mellett, majd' két­szer akkora vagyok mint ő ­nem tudtam visszafojtani a ne­vetésemet. Mindketten „rajz­film tagozaton" végeztünk, ak­tív a mimikánk, nem a klasszi­kus szabályok szerint játszunk, hasonlóképp őrültek vagyunk. Amikor A dzsungel könyve próbáin a nyáron először talál­koztunk, mondtam neki, a 178­as magasságommal érdekes párt fogunk alkotni. Rögtön megnyugtatott, ne aggódjak, volt már 185 cm magas barát­nője is. - Mit vár a 2000-es eszten­dőtől? - Még több szerepet! Sikert és boldogságot - magamnak és mindenkinek. Hallási Zsolt A Délmagyarországban 1997 márciusában szá­moltunk be arról, hogy az SZBK kutatóinak sikerült először a világon mester­séges kromoszómát előál­lítaniuk. Mostanra kide­rült: a kromoszóma mű­ködőképes. Kanadában ugyanis egy egér pete­sejtjébe ültetve ezt a kro­moszómát megszületett Lucy, akinek sejtjeiben már ott van a laboratóri­umban előállított anyag. Sőt, a híressé vált egér utódainak is átörökítette a mesterséges kromoszó­mát. Mindez hihetetlen le­hetőségeket nyit a génte­rápiában. Ha megfelelő „udvariasság­gal" kérjük a sejteket, akkor építenek nekünk új kromoszó­mát - magyarázta a mestersé­ges kromoszóma-csinálás titkát 1997 márciusában Hadlaczky Gyula, a Szegedi Biológiai Központ genetikai kutatócso­portjának vezetője. Abból az al­kalomból, hogy a szegedi csa­patnak sikerült először a vilá­gon laboratóriumban emlős­kromoszómát előállítania. Ez már akkor nagy eredménynek számított, ám nemrég az is ki­Lucy egér és a mesterséges kromoszóma Kutatóbravúr derült: a mesterséges kromo­szóma működőképes, használ­ható: állati sejtbe ültetve életké­pes, sőt, örökíthető. A világsaj­tó szenzációként számolt be az eredményről. - A kanadai Vancouverben indult egy kutatási program ar­ra vonatkozóan, mi történik, ha a mesterséges kromoszómát be­ültetjük egy élő állat szerveze­tébe - számol be Hadlaczky Gyula a fejleményekről. - Az anyagot béinjektálták egy transzgenikus egér megtermé­kenyített petesejtjébe, majd a sejtet visszaültették az álvem­hes egérbe, és vártunk. 1998­ban megszülettek az utódok, és kiderült, hogy van közöttük olyan egér, melynek a sejtjeiben teljesen épen ott van a mi kro­moszómánk. Lucy teljesen nor­mális egér, azzal a különbség­gel, hogy nem 40, hanem 41 kromoszómája van. Ezzel meg­dőlt az a mindeddig általánosan elfogadott nézet, hogy az álla­tok (így az ember) kromoszó­maszámát nem lehet végzetes károsodás nélkül megváltoztat­JBKHSB! •J " WÁÍCw >, . rt- ­Hadlaczky Gyula: Kiderült, hogy a kromoszómánk életképes, sőt, örökíthető. (Fotó: Karnok Csaba) ni. Egyben az is kiderült, hogy a beültetés nem károsította a szin­tetikus genetikai anyagot, vagy­is az eljárás működik. A követ­kező nagy lépés az volt, amikor Lucy maga is utódokat hozott a világra, immáron háromszor, és a szintén teljesen ép, egészséges kölykök sejtjeiben is ott van a mesterséges kromoszóma. Ez azt bizonyttja, hogy az ivarsej­tekbe is beépült a mi genetikai anyagunk - mondja a kutató­csoport vezetője. Á Kanadában született ered­mények több lehetséges fel­használási területen is hihetet­len lehetőségeket nyitnak. Te­kintettel arra, hogy a mestersé­ges kromoszómák korlátlanul tölthetők fel genetikai informá­cióval, lehetséges olyan transz­genikus állatokat létrehozni ­sőt, az örökítés révén tenyészte­ni -, amelyek szervezetükben képesek gyógyszer-alapanyago­kat előállítani. Ez azért fontos, mert a gyógyászati célokra használatos fehéijék némelyikét például csak élő állaü sejtek ké­pesek termelni. De amiért a ku­tatási eredmények világszenzá­ciónak számítanak, az az ivar­sejtekben történő génterápia le­hetősége. Lucy példája igazolja, hogy már az ivarsejtekbe bevi­hető a megfelelő genetikai in­formáció, mellyel számos be­tegség megelőzhető. És hogy a „szegedi" kromo­szóma miért egy kanadai egérbe került? Nos, azért, mert Had­laczky Gyula kutatócsoportja itthon gyakorlatilag nem kapott pénzt a munkájához. Ezért még 1996-ban megállapodást kötöt­tek a kanadai Chromos nevű céggel, melynek értelmében a szabadalmak tulajdonosa az SZBK, a hasznosítási jog vi­szont a vállalaté. Ennek fejében a Chromos megadja a szükséges pénzügyi támogatást a Biológiai Központban folyó munkához. A szerződést nemrég megújítot­ták, így a szegedi kutatások anyagi háttere további két évre biztosítva van. Ami a hazai kö­rülményekhez képest nagy do­lognak számít... Koczor Gabriella miről írt a DM? 75 éve A pénzügyminiszter sommázala Bod János pénzügymi­niszter sommázata ma ke­rült ki a nyomdából. „Az első percekben megál­lapítható érdekességnek tűnik az a tény, hogy Ma­gyarország területének kétharmad része elveszett, de a közigazgatás nem csökkent le ebben az arányban. Föltűnik mind­járt az is, hogy bizonyos minőségű tisztviselők most többen vannak, mint 50 éve voltak a nagy Magyaror­szágon. A belügyminisz­térium adataiból kitűnik, hogy míg 1913-ban egy államtitkár volt, addig ma hét államtitkár van. Ma kétszer annyi a miniszteri tanácsos, mint 1913-ban. Ez a szaporulat nem csak a magasabb beosztásoknál van így, hanem a kisebb kategóriáknál is ezt talál­juk." (1924) Két kubikos Gallyatetön A termelőcsoportok legjobbjaihoz hasonlóan most a kubikusok legjobb­jai is a jó munka jutalma­ként 14 napig üdülhetnek. A Défosz megyei titkársá­ga a Défosz országos köz­pontjának leirata alapján két nagyszegedi kubikost küld kéthetes üdülésre Gallyatetőre. Már ki is je­lölték a két kubikost, aki­ket jó munkájukért megér­demelt üdülésre küldenek. Szegedről Kócián Antal élmunkás kubikos, Tabán utca 3. szám alatti lakos utazik kéthetes pihenőre. A másik szerencsés id. Döme Sándor dorozsmai kubikos. Mindketten nagy örömmel fogadták a hírt, hogy népi demokráciánk őket küldi most 14 napos pihenőre. (1949) 25 éve Moszkva-Budapest távhívérendszer Hétfőn délelőtt Rödö­nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter dol­gozószobájában megcsen­dült a szürke színű tele­fonkészülék, amelyen közvetlen telefonhívás ér­kezett Moszkvából Buda­pestre. A hívó Ny. V. Ta­lizin, a szovjet közleke­dés- és postaügyi minisz­ter első helyettese volt, s köszöntötte miniszterün­ket abból az alkalomból, hogy megindult az auto­matikus telefonforgalom Moszkva-Budapest kö­zött. Az ünnepi telefonbe­szélgetésnél ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete és Tóth Illés, a posta vezér­igazgató-helyettese. (1974) Drágábbak a buszjegyek DM-információ A Tisza Volán tájékoztatja utasait, hogy 2000. január 1­től változnak a helyközi sze­mélyszállítás díjai Szegeden. Az emelés mértéke 6 százalé­kos. Lényegesen módosulnak a távolsági járatokon eddig biztosított üzletpolitikai ked­vezmények is, a változásokról az utasokat szórólapokon, il­letve az autóbusz állomások­ban kihelyezett hirdetőtáblá­kon értesítik. Január l-jétől önkormányzati jogkörben tör­tént ármegállapítás alapján át­lagosan 6 százalékkal módo­sulnak Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Szentes és Ma­kón is a helyi járatok tarifái. Az emeléssel összefüggő át­árazási munkák miatt, a janu­árra érvényes menetjegyek, bérletek árusítását január 1­jétől kezdik. A decemberre érvényes bérletjegyek érvé­nyességi idejét január 9-én 24 óráig meghosszabbítják. Januártól kisvállalkozói törvény Budapest (MTI) Törvény szabályozza janu­ár 1-től a kis- és középvállal­kozások fejlesztésének szabá­lyait, az állam ez irányú elkö­telezettségét. A törvény értelmében a költségvetésben a kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztésére célelőirányzatot kell létrehoz­ni. A 2000. évi költségvetés már tartalmaz is ilyet, mintegy 7 milliárd forint összegben. Ezentúl minden jogszabály-al­kotáskor külön kell vizsgálni a készülő törvény hatását a kis­és középvállalkozásokra. Töb­bek között a gazdasági szabá­lyozó rendszer egyes elemei­nek változtatása során is az előterjesztőnek be kell mutat­niuk az intézkedésnek a szek­torra gyakorolt hatását. A tör­vény kimondja, a kis- és kö­zépvállalkozások fejlesztésé­vel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásának kötelezettségét. Bővül a Vál­lalkozásfejlesztési Tanács fel­adatköre is, a véleményezés mellett a jövőben döntés-elő­készítő, javaslattevő funkció­kat is eliát. Magyarországon több mint egymillió vállalko­zást tartanak nyilván, 37 szá­zalékuk társas, 63 százalékuk egyéni vállalkozás. A működő cégek 97 százaléka tíz főnél kevesebb munkaerőt foglal­koztat. A kis- és közepes vál­lalkozásokban dolgozik az al­kalmazottak több mint 65 szá­zaléka, a GDP 30 százalékát ez a szektor állítja elő.

Next

/
Thumbnails
Contents