Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-30 / 303. szám

10 HIRDETÉS CSÜTÖRTÖK, 1999. DEC. 30. Az ezredfordulóhoz közeledve jobban fi­gyelünk a jelekre, me­lyek „a" fordulat be­következtére utalnak. Talán ez az oka annak is, hogy az 1999-ben történteket mérlegelve elsősorban a természe­ti katasztrófák vagy a bűnözőkkel kapcsola­tos szenzációk, a poli­tika berkein belüli vi­ták, s nem az ország jövőjét pozitívan érintő lépések jutnak eszünk­be. Pedig 1999 nem csupán arról neveze­tes, hogy vasutasszt­rájkkal kezdődött és végződött, vagy hogy a víz uralja az esz­tendőt, hanem arról is, hogy országunk a NA­TO teljes jogú tagja lett, vagy hogy a csa­ládok nyugodtabban gondolnak a jövőre, mert például alanyi jo­gon jár a családi pót­lék és az építkezési kedvet ösztönző dönté­sek születtek. Mi történt itthon 1999-ben? Az év főbb belpolitikai eseményeit az MTI híranyagára tá­maszkodva foglaljuk össze. Január 1.: Alanyi jogon jár a családi pótlék, a gyermek­gondozási támogatás és az anyasági ellátás. 4-8.: 21 százalékos bér­emelést követelve részle­ges vasutassztrájk zajlott a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete szervezé­sében: a vasutasok körül­belül 10 százaléka szüntet­te be a munkát országszer­te. 8-án a Fővárosi Munka­ügyi Bíróság első fokon a sztrájkot jogellenesnek minősítette, ezért a szak­szervezet felfüggesztette azt. Június 9-én a Leg­felsőbb Bíróság jogerősen jogszerűnek ítélte az akci­ót. 12.: Az Európai Unió statisztikai jelentése sze­rint 1998-ban Magyaror­szág bekerült az EU tíz legnagyobb kereskedelmi partnere közé. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet visszavonta a Reálbank Rt. működési engedélyét, tel­jes körű kifizetési tilalmat rendelt el a hitelintézetnél és felügyeleti biztost ren­delt ki. 19-én a Fővárosi Bíróság elrendelte a bank felszámolását, a Hitelinté­zeti Felszámolót kijelölve felszámolónak. 14.: Az Államadósság­kezelő Központ először bocsátott ki tízéves futami­dejű államkötvényt. 15.: Budapesten újabb OTP-rablás után elfogták a whiskysként ismert soro­zatrablót, Ambrus Attilát, aki július 10-én megszö­kött a vizsgálati fogságból. A rendőrség október 27-én a főváros XIV. kerületében elfogta. Addig újabb há­rom rablást követett el, ez­zel összesen 30 rablással gyanúsítják, amelyek -al­kalmával több 100 millió forintot zsákmányolt. Erdős André nagykövet, állandó ENSZ-képviselő a Magyar Köztársaság nevé­ben New Yorkban aláirta a Nemzetközi Büntetőbíró­ság Statútumát, s ezzel Magyarország csatlakozott a jogi dokumentumhoz. 24.: Ausztriában baleset ért egy kőszegi diákokat sítúrára szállító autóbuszt. Tizennyolcan meghaltak, 35-en súlyosan megsérül­tek. A vétkes autóbuszve­1999: a természeti katasztrófák, de NA TO­Mi is történt az elmúlt Ezen a folyóparti vityillón már a tűzoltók sem segíthettek. (Fotó: Tésik Attila) zetőt augusztus 11-én Grazban jogerősen három évi börtönre ítélték. 29.: Megkezdte műkö­dését az APEH nyomozó hatósága. 30.: Az MDF tisztújító országos gyűlése Budapes­ten Dávid Ibolya igazság­ügy-minisztert választotta meg a párt új elnökévé. Február 1.: A Pénzügyminiszté­rium az állam nevében fel­jelentést tett Princz Gábor, a Postabank volt vezetője ellen. 10-én az ORFK megkezdte a nyomozást. Princz Gábort július 23-án büntetőeljárás alá vonta és gyanúsítottként hallgatta ki az ORFK Szervezett Bűnö­zés Elleni Igazgatósága. 2.: Budapesten egy presszóban ismeretlen tet­tes - valószínűleg alvilági leszámolásként - megölte a börtönbüntetését külső munkával töltő Döcher Györgyöt és bolgár társát. 4.: Deutsch Tamás ifjú­sági és sportminiszter — gazdasági szabálytalansá­gok miatt - felfüggesztette a Magyar Labdarúgó Szö­vetség elnökének, elnöksé­gének és ellenőrző bizott­ságának működését. Már­cius 12-én az elnökséget, május 10-i hatállyal pedig Kovács Attila elnököt is visszahelyezte jogaiba. 8.: A Fővárosi Bíróság első fokon bűncselekmény hiányában felmentette 7o­csik Márta jogásznőt, aki 1997-ben 804 millió forin­tos sikerdíjat vett fel az ÁPV Rt.-től, miután peren kívüli egyezség keretében a legalacsonyabbra szorí­totta le a belterületi ingat­lanokért az önkormányza­toknak járó összeget. 9.: Az országgyűlés megválasztotta a televízió kuratóriuma elnökségének négy kormánypárti tagját, közülük Bakó Lajos (MDF) lett az elnök. Egyet­értés hiányában az MSZP és az SZDSZ nem szava­zott. Október 28-án, illetve november 25-én a Leg­felsőbb Bíróság jogerős végzésében elutasította az SZDSZ és az MSZP kérel­mét az MTV Rt. működé­sével kapcsolatos törvé­nyességi felügyeleti intéz­kedés iránt. 10-20.: Rendkívüli időjárás, folyamatos hóe­sés, hófúvások sújtották az országot. Február 13-án 416 település volt elzárva a külvilágtól. A tíz nap alatt több mint húszan meghaltak. 11.: Budapesten aláírták az első magyar külföldi kötvényről szóló szerző­dést a kibocsátásban részt­vevő bankok és a PM kép­viselői. 13.: Budapesten külföldi neonáci fiatalok egy szóra­kozóhelyen összetűztek az őket igazoltató rendőrök­kel. 25-én gyorsított eljá­rásban 8 külföldi fiatalt első fokon felfüggesztett börtönre ítéltek. 20.: Magyarország és a határon túli magyarság ­1999 címmel magyar-ma­gyar csúcsot tartottak Bu­dapesten. Magyar Állandó Értekezlet néven politikai konzultatív testületet hoz­tak létre, amely november 11-12-én tartotta első ülé­sét. 23.: Az Alkotmánybíró­ság több ponton alkot­mányellenesnek ítélte a Magyarország légterét és repülőtereit. 30.: Ötven év után ismét gyárt autóbuszt a Rába Rt.: elkészült az első tíz jármű. Április 9-10.: A Magyarok Vi­lágszövetségének budapes­ti küldöttgyűlésén Csoóri Sándor elnököt megerősí­tették tisztségében. 13.: Az Országgyűlés elfogadta a nemdohányzók védelméről és a dohányter­mékek forgalmazásáról szóló törvényt. 19: A Legfelsőbb Bíró­ság felülvizsgálati eljárási határozatában fenntartotta az Agrobank egykori ve­zetőit, Kovács Mihály el­nököt és Kunos Péter ve­zérigazgatót elmarasztaló jogerős Ítéletet, így hatály­ban maradt a másodfokú ítélet, amely Kunos Pétert két év börtönre, Kovács Mihályt három év próba­időre felfüggesztve, másfél év szabadságvesztésre ítél­te. 26.: Martonyi János külügyminiszter Strasbo­urgban aláírta az Európa Tanács (ET) által kidol­gozott korrupcióellenes egyezményt. Az első utántöltő NATO-gépek Ferihegyen. (Fotó: MTI Telefotó) szervezett bűnözés elleni 1998. december 22-én el­fogadott törvényt. Március 1.: Elindult az elektroni­kus kereskedés a magyar árutőzsdén. Schwajda György mi­niszteri biztos bejelentette: az új Nemzeti Színház épí­tésére nem írnak ki új pá­lyázatot, a teátrum vezető építésze Siklós Mária lett. 9-én Schwajda Györgyöt kormánybiztossá nevezték ki. Augusztus 17-én a kor­mány a dél-dunai város­központban a ferencvárosi volt expo-telket jelölte ki az új Nemzeti Színház helyszínéül. 12.: Csehország, Len­gyelország és Magyaror­szág a NATO teljes jogú tagja lett, miután a három ország külügyminisztere az egyesült államokbeli Inde­pendence városában ün­nepélyes külsőségek között átadta a csatlakozási okira­tokat Madeleine Albright amerikai külügyminiszter­nek. 22.: A Fővárosi Bíróság elsőfokú Ítéletében felmen­tette az 1997 elején kipat­tant, úgynevezett Nyírfa­ügy vádlottjait. A Nyírfa fedőnevű akció során az Információs Hivatal több munkatársa - jogtalanul ­adatokat gyűjtött ország­gyűlési képviselőkről. Március 25-én az ítélet jogerőre emelkedett. A március elejétől tartó „évszázados" áradás nyo­mán a Tisza Szolnoknál 974 centiméterrel tetőzött, s ez 65 centiméterrel ha­ladta meg az addig mért legnagyobb magasságot. 23.: Magyarország a Nyugat-európai Unió tár­sult tagja lett. 24.: Az országgyűlt, hozzájárult ahhoz, hogy a Jugoszlávia elleni légi csa­pásokban résztvevő NA TO-repülők használhas Május 5.: Megérkezett Feri­hegyre az első KC-135-ös amerikai légi utántöltő tan­kergép. Az üzemanyag­szállító-repülőgépek a Ju­goszlávia elleni NATO-lé­gicsapásban vettek részt. A gépek június elején hagy­ták el Magyarországot. 18.: A Népszava közöl­te: három fideszes politikai államtitkár és 32 fideszes és 2 kisgazda képviselő amerikai szenátoroknak írt levélben a Lockheed-cég egyik vezetőjét ajánlotta új budapesti amerikai nagy­követnek. Az aláírók közül 20-án lemondott Balsay István és Selmeczi Gabri­ella, a Miniszterelnöki Hi­vatal két politikai államtit­kára, amit Orbán Viktor kormányfő 21-én elfoga­dott. Június 1.: Az országgyűlés mó­dosította a felsőoktatási in­tézményhálózat átalakítá­sáról, továbbá a felsőokta­tásról szóló törvényt. Esze­rint 2000-től 17 állami és 5 egyházi egyetem, 13 álla­mi, 21 egyházi és 6 ma­gán-, illetve alapítványi főiskola működik. Államtitoksértés bűntet­tének alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltek el Juszt László, a Kriminális című lap főszerkesztője el­len, mert lapjában az or­szággyűlés által titkosnak minősített dokumentumot hozott nyilvánosságra. A Legfőbb Ügyészség au­gusztus 13-án megszüntet­te a nyomozást. Szeptem­ber 8-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a rendőrsé­get a nyomozás folytatásá­ra utasította. 3.: A honvédségnél rendszei e állították a Mistral-2 írancia gyártmá­nyú NATO-kompatibilis légvédelmi rakétákat. 6-11 iöncz Árpád öztár:- elnök első-

Next

/
Thumbnails
Contents