Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-30 / 303. szám
2 HIRDETÉS CSÜTÖRTÖK, 1999. DEC. 30. kommentár Kínai kaptsolal A tavaszi NATO-bombázás után végképp katasztrofális helyzetbe került jugoszláv gazdaság, s az agonizáló és elszigetelődött Milosevics-rezsim most az új évezredbe komoly világhatalmi ambíciókkal belépő Kínától remél hathatóst támogatást. Mint emlékezetes, a föld legnépesebb állama mindvégig ellenezte az észak-atlanti katonai szövetség balkáni beavatkozását, a kínai média pedig politikai hátszéllel aránytalanul nagy hisztériát keltett, amikor amerikai rakéták tévedésből lerombolták a belgrádi nagykövetségüket. Az amerikai-kínai kapcsolatok órák alatt fagypont alá süllyedtek, komoly atrocitások érték a pekingi amerikai képviseletet. Miközben a demokratikus berendezkedésű államok elutasítják, hogy a jelenlegi jugoszláv vezetéssel gazdasági kapcsolatokat létesítsenek, Kína tüntetően támogatja Belgrádot. Noha a most bejelentett 53 millió dolláros hitelt a Kínai Export-import Bank folyósítja, ne legyenek illúzióink, azt valójában a pártállami vezetés adja. Mert nem egyszerű pénzügyi tranzakcióról, főképp nem jövedelmező, vagy legalábbis megtérülő befektetésről van szó, hanem jelzés értékű politikai gesztusról. Ilyenkor pedig nem számít a pénz, erről nekünk is vannak tapasztalataink még az átkosból, amikor számolatlanul szórtuk a pénzt az afrikai fejlődő „testvéri államok" megsegítésére. Probléma persze most sem önmagában a támogatással van. Világos, hogy Jugoszláviát külföldi segítséggel kell majd talpra állítani, hiszen a világ nem nézheti tétlenül, hogy a bűnös politikai vezető garnitúra miatt a lakosság hosszú évekig ártatlanul bűnhődjön. A segélyezést azonban úgy kellene megvalósítani, hogy az ne a belgrádi kormányt erősítse, hanem az önkormányzatokat és a gyengélkedő ellenzéket. A Hongkong és Makaó visszatérte után egyre magabiztosabban nagyhatalmi szerepre készülő kínai vezetésnek egészen más a véleménye. r iz évvel a Tienanmen téri vérengzés után is konokul ragaszkodik a benemavatkozási politikához. Minden bizonnyal azért is, mert az utolsó, és legfontosabb láncszem, Tajvan még hiányzik az egységes Kínához. A Belgrádnak folyósított hitel egyben azt is jelezni hivatott: Peking saját utat jár a világpolitikában, amivel a demokratikus közösségnek számolnia kell. Putyin az „év embere" Segítség Jugoszláviának Belgrád (MTI) A kínai kormány 53 millió dollár hitelt ad Jugoszláviának a tavaszi NATO-bombázást követő újjáépítésre - közölte a nemzetközi pénzügyi együttműködéssel foglalkozó jugoszláv miniszter, Borka Vucsics szerdán. A miniszter hozzátette, hogy további kínai támogatásra is van kilátás, a kölcsönöket tíz év alatt kell törleszteni. Egyéb pénzügyi részletekkel nem szolgált. Jugoszláv illetékesek december elején úgy nyilatkoztak, hogy Kína összesen 300 millió dollárt ígért segélyként és hitelként. Ebből körülbelül 100 millió dollár lenne pénzformában, a többi pedig üzemanyag- és olajszállítás - emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség. A kínai hitelek első részletét, a most bejelentett 53 millió dollárt a Kínai Export-import Bank adja, a Belgrád-környéki, pancevoi műtrágyagyár helyreállítására, és sínek importjára a vasút újjáépítése végett. A kínai külügyminisztérium-sürgeti a kínai vállalkozókat a jugoszláv újjáépítésben való részvételre. Kína és Oroszország ellenezte a NATO-bombázást, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyott jóvá - írta a hírügynökség. - A kínai hitel bizonyítja, hogy Jugoszlávia képes külföldi finanszírozáshoz jutni az európai és az amerikai pénzügyi szankciók ellenére - idézte a Borka Vucsicsot a hírügynökség. A jugoszláv parlament a múlt héten hagyta jóvá a 2000-es költségvetést 22,5 milliárd dinár (1,95 milliárd dollár) összegben. Ebből 16,38 milliárd dinárt a katonai infrastruktúra helyreállítására és az elpusztult hadianyag pótlására szánnak. Hivatalos becslés szerint az idei infláció 40 százalékos volt a tavalyi 44,3 százalék után. Független közgazdászok szerint az idei adat közelebb lesz a 70 százalékhoz, mint a 40-hez, és rámutatnak, hogy a nagy deficit és a bankóprés működtetése miatt jövőre már hiperinfláció fenyegethet - írta a Dow JoJó úton járnak" ## Toronto (MTI) A Kanadában megjelenő Magyar Élet (Hungárián Life) című hetilap összeállítást tett közzé, amelyben Nyugaton élő magyarok mondanak véleményt a Fidesz-FKGPMDF kormány elmúlt másfél évéről, egyben közli Orbán Viktor karácsonyi üdvözletét, amelyben a kormányfő a jókívánságokon túl jólesően emlékezik vissza kanadai látogatására, az ottaniak vendégszeretetére. A Magyar Élet ismertette húsz, nyugaton élő magyar személyiség véleményét, akik elismerve a megannyi nehézséget, alapvetően kedvezően értékelik a magyar kormányának törekvéseit. Vlagyimir Putyin kormányfő lett az „év embere" Oroszországban az Eho Moszkvi rádió által végeztetett közvélemény-kutatás alapján. A december közepén megkérdezett 1600 ember 40 százaléka választotta az „év emberének" Putyint. A jelenlegi kormányfő így messze megelőzi a második helyezett Szergej Sojgut, a rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetőjét, aki 10 százalékot kapott, és Jevgenyij Primakov volt kormányfőt (9 százalék). Felvételünkön: Vlagyimir Putyin egy moszkvai kórházban meglátogatott egy, a csecsen harcokban megsebesült katonát. (MTI Telefotó/EPA/AP) Veséjükkel fizetnének Teherán (MTI) Iránban több mint 500 vallási fanatikus fél veséjét felajánlotta a vallásgyalázónak tekintett brit író, Salman Rushdie meggyilkolásáért. A vesefelajánlási kampányt Meshed síita szent város iszlám milíciája kezdeményezte, és az akciót teljes mellszélességgel támogatják az ország elitalakulatának számító forradalmi gárda tisztjei is - írta a Kajhan című keményvonalas teheráni napilap. Iránban tíz évvel ezelőtt halálra ítélték Rusdie-t. A halálos ítéletről szóló fatvát (vallási rendeletet) a forradalom néhai vezére, Khomeini ajatollah bocsátotta ki az indiai származású író Sátáni versek című regényéért. Irán egykori vallási vezetője úgy vélekedett ugyanis, hogy a könyv sérti az iszlám vallást. Osztrák adéreform Bécs (MTI) Ausztriában 2000. január 1-én életbe lép az úgynevezett „nagy adóreform", amely - hivatalos számítások szerint az eddiginél 17 milliárd schillinggel többet hagy az adófizetők zsebében évente. A reform fő céljai: Ausztria mint gazdasági színtér vonzerejének növelése, a magas jövedelemadók enyhítése és a családfenntartással kapcsolatos kiadások könnyítése, például a gyerekek után leírható összegek növelésével. A havi 10 000 schilling bruttó személyi jövedelemig fizetendő adót törlik, a közepes jövedelmi fokozatokban pedig egy-egy százalékkal 21 százalékra, 31 százalékra, illetve 41 százalékra csökken az adó. A további jövedelemrészre - havi 50 ezer schilling fellett - továbbra is 50 százalék lesz az adókulcs. A leírások lehetősége közel 50 százalékkal 12 ezer 200 schillingre nő, és ebből főleg a közepes jövedelműek profitálnak majd. A mostani reform tartalmazza a családtámogatások növelésének második szakaszát: valamelyest emelkedik -a családi pótlék és az egyegy gyermek után leírható összeg. Ausztria vonzerejét egyebek között azzal szeretnék növelni, hogy a kutatásokra fordított összeg 25 százaléka levonható lesz az adóalapból. Eddig a máshol megrendelt kutatásokra fordított összeg 12 százalékát, a saját kutatásra költött pénz 18 százalékát lehetett leírni. A tanoncokra költhető adómentes összeg 50 százalékkal nő, 60 ezer schillingre. A munkatársaik ki- és továbbképzésébe invesztáló cégek e beruházásaik 9 százalékát írhatják le. Vállalatok átadásánálátvételénél a munkahelyek biztosítása érdekében megszűnik az ajándékozási és az örökösödési adó. A befektetési alapokba és az értékpapírokba fektetett összegek utáni adók megfizetésének úgynevezett spekulációs határideje 2000. október l-jétől két évre nő. Végül, de nem utolsó sorban adózási könnyítésekre számíthatnak a határokon túlra szállító vállalatok is, de ehhez az intézkedéshez még nem készültek el a pénzügyminisztérium végrehajtási utasításai. Harcok Groznijban és délen Groznij, Moszkva (MTI) Az orosz belügyi erők és a Moszkva-barát csecsen milícia egységei szerdán folytatták előrenyomulásukat a csecsen főváros, Groznij központja felé, a légierő pedig a szakadár csecsen erők déli hegyvidéki támaszpontjait támadta. Igor Szergejev védelmi miniszter kijelentette, hogy a szövetségi erők befejezik csecsenföldi antiterrorista hadműveleteik „aktív szakaszát". A hadsereg észak-kaukázusi csoportjának sajtóközpontjában szerdán elmondták, hogy a belügyi erők és a Moszkva-barát csecsen milícia egységei - a hadsereg tüzérségi támogatása mellett három irányból haladnak Groznij központja felé: a Sztaropromiszlovszkij kerület, a Rogyina szövetkezet (északkelet) és az elővárosi Sztaraja Szunzsa (észak) település felől. Az állami ORT televízió szerint az orosz erők elfoglalták a városközpont közelében lévő magaslatokat. A sajtóközpontban azt állították, hogy az előző nap grozniji harcaiban kétszáz csecsen harcost öltek meg. Az ITAR-TASZSZ-nak nyilatkozó katonai források szerint a szövetségi erők sikerei nyomán kettészakadtak a szakadár erők - egyik részük Groznijban maradt, mlg másik részük jelenleg a köztársaság déli, hegyvidéki körzeteiben található. A fővárosban maradókat Samil Baszajev vezeti, míg a hegyekbe vonult terroristákat a jordániai Hattab parancsnok. Aszlan Maszhadov csecsen elnök hivatala az AFP szerint közölte, hogy szerdára virradó éjjel ötven orosz katonát öltek meg Groznijban, s ezzel több mint négyszázra emelkedett az elmúlt három napban megölt orosz katonák száma. Mindazonáltal egyik fél sem közölt pontos adatokat az áldozatok számáról. Az orosz hadsereg frontvonal mögötti főhadiszállására ellátogató Igor Szergejev védelmi miniszter újságírók előtt elismerte, hogy a csecsen harcosok heves ellenállást tanúsítanak, ennek ellenére magabiztosan azt ígérte, hogy a szövetségi erők a nap folyamán újabb kerületet vonnak ellenőrzésük alá, s ez a Szuzsenszkij kerület lesz. Szergejev marsall szerint jelenleg Groznij északkeleti részén, a Csernorecsje kerületben zajlanak hadműveletek, s továbbra is a legfőbb követelmény, hogy a lehető legalacsonyabbra szorítsák a veszteségeket. Leszögezte: „Semmilyen frontális összecsapás nem lesz." Szergejev kijelentette, hogy a szövetségi erők befejezik a csecsenföldi antiterrorista hadművelet „aktív szakaszát". A marsall nem mondta el konkrétan mire gondol, de leszögezte: az már világos, hogy „negyedik szakasza nem lesz a hadműveleteknek, s a magunk elé tűzött célokat a harmadik szakaszon belül teljesíteni tudjuk". A hadseregcsoportnál előzőleg arról is beszámoltak, hogy a szövetségi légierő bombázói, vadászgépei és harci helikopterei az elmúlt napokban 53 bevetésben támadták a terroristák hat hegyvidéki táborát, és megsemmisítették tizenöt megerősített harcállásukat. Az ITAR-TASZSZ szerint Aszlan Maszhadov csecsen elnök parancsot adott arra, hogy a szakadár fegyveresek harci cselekményeket hajtsanak végre a déli hegyláncok lábánál fekvő acshoj-martani és uurusz-martani járásokban, Sali és Gudermesz járási központok közelében. Orosz katonai források állítólagos információi szerint a csecsen szélsőségesek arra készülnek, hogy az új év beköszöntekor terrorcselekményeket hajtsanak végre a köztársaság szövetségi erők által ellenőrzött területein. hírek Farkas Géza karrierje Belgrád (MTI) Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök előléptette a Jugoszláv Hadsereg (VJ) több magas beosztású tisztjét és személyi változásokat hajtott végre a NATO-csapások óta különösen előtérbe került 3. hadsereg vezetésében. Az államfő vezérezredessé léptette elő Milorad Obradovicsot, a Montenegró védelméért is felelős jugoszláv második hadsereg parancsnokát és Farkas Gézát, a VJ-vezérkar biztonsági osztályának vezetőjét. Milán Zecet, a jugoszláv haditengerészet parancsnokát tengernaggyá, Bosko Knticset, az egyik hadihajó kapitányát ellentengernaggyá léptette elő. „Fokozatos résztagság n Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel, az ügyvezető osztrák kormány külügyminisztere az EU bővítésével kapcsolatban az új tagok számára ,/okozatos résztagság" kialakítását javasolta. Schüssel interjút adott abból az alkalomból, hogy Ausztria január l-jén átveszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét. Ausztria továbbra is a bővítés mellett száll síkra, és mindenekelőtt a vele szomszédos országok „ügyvédjének" tekinti magát mondta. Kiep-ügy Berlin (MTI) A bonni ügyészség tájékoztatta a német törvényhozás alsóházának elnökét arról, hogy hűtlen kezelés gyanúja alapján vizsgálatot kiván indítani a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) volt elnöke ellen. Wolfgang Thierse házelnöknek 48 óra áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kifogást emeljen az ügyészi lépés ellen; ha ezt nem teszi meg, akkor pénteken Bonnban megkezdődhet a vizsgálat. Ehhez nincs szükség a Bundestagban mandátummal rendelkező Kohl mentelmi jogának megvonására. Orosz kérés Hága (MTI) A volt jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze orosz kérésre megvizsgálja, nem követtek-e el bűnt a NATO pilótái és parancsnokai a Jugoszlávia elleni tavaszi hadművelet során. Erről Carla Del Ponté főügyész szóvivője beszélt a törvényszék hágai székhelyén. Elmondta, hogy az ügyészségen bizalmas jelentés készült a légicsapásokról, amelynek tartalmát egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Romén beutazási vizűm Bukarest (MTI) Petre Román román külügyminiszter bejelentette: a vízumköteles külföldi állampolgárok január elseje után is kaphatnak beutazási vízumot határállomásokon. A román külügyminisztérium kb. két hónappal ezelőtt közölte, hogy a bukaresti hatóságok döntése értelmében 2000. január l-jétől kezdve a Romániába utazó vízumköteles külföldi állampolgárok csak a külföldi román diplomáciai kirendeltségeken és konzulátusokon kérhetnek beutazási engedélyt.
