Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-29 / 302. szám

14 MOZAIK SZERDA, 1999. DEC. 29. Naptár és időszámítás Itt az igazán kedvező árak kora! (9QD 118QO MHz ) Pannon GSM előfizetés + Ericsson TlOs bruttó 19 500 Ft i Pannon GSM előfizetés + Nokia 6110 bruttó 37 000 Ft 900 11SOO MHz Pannon GSM § ^ előfizetés + Nokia <s® » 3210 bruttó 3210 24 500 Ft ^9QO 113DD MHz j Pannon GSM előfizetés + Panasonic 6050 bruttó 21 500 Ft & * Új! Pannon GSM előfizetés most 2000 darab* bruttó 20 forintos SMS-sel! A bemutatott készülékeken kisül nálunk már bruttó 12 000 forinttól is telefonhoz juthat! Akciónk meglévő és új előfizetőinkre egyaránt vonatkozik. Ajánlatunk 1999. december 1-től 2000. január l-ig. illetve a készlet erejéig tart. és új előfizetőknek kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. *A 2000 db kedvezményes SMS 2000. január 1. és december 31. között használható fel. Az ajánlatban szereplő mobiltelefonok csak Pannon GSM SIM-kártvaval használhatók. A részleteket és további készülékajánlatainkat megismerheti területi képv iselünkön (Szeged, Széchenyi tér 2/A) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál. Az árak a/ áfát tartalmazzák. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. www.pannongsm.hu PANNON qsm rrm Az élvonal. Házasságot kötött Csonka Imre és Hajnal Ilona Mária, Katona Árpád és Hegedűs-Bite Mónika, Darázs István György és Dékány Aranka, Papp László István és Goczol Tünde. Született Ábrahámné Újhelyi Ritának és Ábrahám Zsoltnak Laura Éva, Domsa Sorinak és Mátó Éva Ágotának Valentin Sorin, Horváth Györgynek és Patai Hetvignek Luca, Raupach Attilának és Csúcs Ildikónak Marcell Attila, Gömöri Jánosnak és Laczkó Gyöngyi Hildának Gyöngyi Andrea, Kovács Sándor Ántalnak és Bán Krisztinának Kornél, Szefcsik Tibornak és Pásztor Erzsébetnek Dávid, Hocsaládi események ra Elliotnak és Váradi Judit Eszternek Sonia, Török Attilának és Nagy Krisztinának Ádám, Molnár Ferenc Károlynak és Lehóczky Évának Mercédesz, Antal Andrásnak és Gombos Tünde Annamáriának Máté, Bíró Tamásnak és Tubik Csilla Andreának Tamás, Varga Gábor Lászlónak és Fábján Ildikó Tündének Csenge, Tóth László Zoltánnak és Juhász Erikának Márton, Vilmos, Kulima Istvánnak és Kokovai Rózsa Erzsébetnek Dóra, Orodán Istvánnak és Árgyelán Csillának István, Tóth Szilveszternek és Csorba Erikának Kinga, Szilassi Péternek és Faragó Évának Ábel, Duska Zsoltnak és Kapusi Ildikó Angélának Zsolt, Magda Györgynek és Pintér Ibolya Ágnesnek György Ákos, Varga Lászlónak és Kavai Zsuzsannának Kornél, Kelemen Árpadnak és Zsigmond Juditnak Antónia, Zádori Csaba Antalnak és Préda Zitának Vivien KrisztiMeghalt Dékány Mihály Péter, Solymosi Rezsőné Szántó Etelka, Bartók Sándor, Kovács István, Kiss Kálmánné Kiss Mária, Kertész Ferenc, Kmetykó Lajos András, Kovács Károlyné Kovács Aranka, Kis Antal István, A 2000. év elé MTI Panoráma Valamennyi civilizáció szükségéi érezte, hogy létrehozzon egy időbeli viszonyítási rendszert, amelynek segítségével szabályozhatja a mindennapi tevékenységeket és a vallási ünnepeket, és rögzítheti az események idórendiségét. E célból dolgozták ki a különböző naptárrendszereket. Napjainkban általános a Gergely-naptár, de több ország - például Kína vagy Izrael - más, hagyományosabb naptárakat is használ. Már az ókorban megkülönböztettek három csillagászati jelenséget, melyek alkalmasak az idő mérésére: a nappal és éjszaka változását, a Hold fázisainak egymásutánját és az évszakok változásait. Az idő természetes egységei ezek alapján a nap, a hónap és az év, amelyek a Föld tengely körüli forgásából, a Hold Föld körüli keringéséből és a Föld Nap körüli keringéséből származnak. Ezek azonban egymásnak nem egész számú többszörösei: a holdhónap 29,530588 nappal, az év pedig 365,24219879 nappal egyenlő. Emiatt valamennyi naptár közelítő jellegű, időnként pontosabbá tételre szorul, mivel a hétköznapi életben célszerű, hogy mind az év, mind a hónapok egész számú napot tartalmazzanak. A naptárnak - amely az időt napokra, hónapokra és évekre osztja be - három alaptípusát lehet megkülönböztetni: a Nap járásán alapuló (szoláris), a Hold járásán alapuló (lunáris), és a kettő ötvözeteként létrejött luniszoláris naptárakat. A szoláris naptárak az évszakok változásán, a Föld Nap körüli keringési idején alapulnak. Az év itt 365 napból áll, amit 12 hónapra osztanak. Mivel az év valóságos időtartama 365,25 nap, e naptárakat időnként szökőnapokkal kell pontosra igazítani. Ilyen volt az ősi egyiptomi időszámítás, amelyben az év 360 napból állt, és járulékos napokkal egészítették ki. A lunáris naptárak a Hold fázisainak változásaira épülnek. Az év 12, 29 vagy 30 napos hónapot tartalmaz, ezek együtt 354 napos évet adnak. A szoláris évtől mért 11,25 napos eltérés rövid időn belül a hónapok más évszakba tolódását eredményezi. A luniszoláris naptáraknál az év 365 napos, de igyekeznek a hónapok elejét és végét a holdfázisokkal egyeztetni. A későbbiekben a rövidebb időtartamok méréséhez bevezették az órát (a nap 24ed részét), a {tercet, majd a másodpercet. További időegység a hét, amely valószínűleg a holdfázisokhoz kapcsolódik, de ezt megerősíthette, hogy a babilóniaiak a hetes számnak különleges szerepet tulajdonítottak, és kapcsolatba hozták az akkor ismert hét égitesttel. A hét napjainak elnevezése a nyugati nyelvekben ma is a bolygók római nevéből származnak. Az egyiptomiak, a kínaiak és a görögök eleinte dekádokban számoltak. Az első hivatalos naptárkorrekciót Julius Caesar vezette be i. e. 46-ban, amikor az időszámítás már két hónappal tolódott el az évszakokhoz képest. A reform lényege az volt, hogy három 365 napos év után egy 366 napos szökőév következett. Ezt hívjuk Julianus-naptárnak. Aló. századra ez is tíz nap eltérést eredményezett, ekkor dolgoztatta ki XIII. Gergely pápa a róla elnevezett naptárt. Ebben megmaradtak a néggyel osztható évek szökőévnek, kivéve a kerek százasokat, amelyek nem azok. A 400-zal osztható évek viszont szintén szökőévek. Ez a rendszer csak 2735 év alatt ad egy nap hibát. A Gergely-naptárt Itália, Spanyolország, Portugália, Franciaország és Hollandia katolikus része még 1582-ben elfogadta, Németország és Svájc katolikus részei 1584ben, Lengyelország 1586ban, Magyarország 1587-ben, Poroszország 1610-ben vezette be. A német, svájci és holland protestáns területek csak 1700 körül csatlakoztak a rendszerhez. Nagy-Britanniába és Svédországba 1752ben jutott el a reform. Japán 1873-ban, Kína 1911-ben fogadta el a Gergely-naptárt. A görögkeleti országok közül a Szovjetunió 1918-ban, Románia és Jugoszlávia 1919ben, Görögország 1923-ban állt át. (A Szovjetunió fennállása idején ezért ünnepelték novemberben az 1917-es „októberi forradalmat": az átállás csak ezt követően történt.) Az év kezdetének meghatározása teljesen önkényes: a Föld pályájának nincs egyetlen kiemelhető pontja sem. Galliában, a druidák által kitűzött lunáris év a téli napfordulót követő holdhónap hatodik éjszakáján kezdődött. A Julianus-naptár elterjedése nem jelentette egyúttal az egységes újévi időpont elterjedését, sok helyen a 6-7. században az év még március l-jén indult. Nagy Károly birodalmában az újév egybeesett a karácsonnyal. A 12-13. században az újév húsvét ünnepére esett, amelynek időpontja változó, s ez komoly bonyodalmakat eredményezett. A január 1-jei évkezdetet Németországban 1500 körül rendelték el, Franciaországban 1564-ben, Angliában 1752-ben. Oroszországban Nagy Péterig szeptember 1jén kezdődött az év, majd a Julianus-naptár szerinti január 12-én, illetve 13-án, egészen a Gergely naptárra való áttérésig. A naptár megreformálása ma is napirenden van, főleg a hónapok egyenlőtlensége és a munkanapok évente változó száma miatt. Fábri Ferenc Hét lövés - hangtompítóval Moszkva (MTI) Hét lövéssel végzett egy bérgyilkos a legnagyobb orosz számítógépes cég vezetőjével Moszkvában. Mihail Posztnyikov holttestét hétfőn este találták meg barátnője lakása közelében az orosz főváros északnyugati részében. A bérgyilkos akkor adta le a lövéseket a Wist nevű számítógépes cég vezetőjére, amikor az éppen be akart szállni gépkocsijába. A merénylet elkövetéséhez felhasznált Makarov típusú pisztoly az első hatósági jelentések szerint hangtompítóval volt ellátva. A rendőrség arra vonatkozóan nem közölt információt, hogy mi lehetett a gyilkosság indoka. A Wist nevű mamutcég évente 350 ezer piacra dobott számítógépével és 20 százalékos piaci részesedésével a legnagyobb számítógépes vállalat Oroszországban. A Wist szorosan együttműködik többek között a Microsoft amerikai szoftveróriással. Papp Mihály, Gácser Béláné Vass Klára Mária, Berta János, Mucsi László, Szabó Ferenc, Bárkányi Jánosné Horváth-Zsikó Rozália, Koszorús Istvánné Krajkó Irén, Antal Antalné Ökrös Erzsébet, Jójárt Ferenc, Vágvölgyi Mihály, Harkai Józsefné Nemes Ilona, Lele Istvánné Sövényházi Rozália, Turzó Antalné Kovács Etelka, Pacsa Ferenc, Sárközi Tímea írisz, Zséli Istvánné, Zombori Franciska, Monostori János, dr. Oláh Géza Gyula, Bodrogi József, Csikós Pétemé Pásztor Mária, Stanciu Maria, Dobó Mihály, Bezdán Dezsőné Szűcs Anna, Szénási Ferenc, Leichter Béla, Kiss Károly, Osváth Endre Imre, Igna Lajosné Petrov Ilona, Nagy Sándomé Hódi Anna Gizella, Maróti István Gábor, Maróti István Gáborné Szilágyi Borbála, Guti Jánosné Fodor Erzsébet, Födi József, dr. Szelei Sándorné Balogh Ibolya, Borbély Ferenc János, Zelei Pálné Kovács Etelka, Rostás Pétemé Rostás Anna, Lajos Imre, Négyökrű Antal, Terhes Richárd, Király Jánosné Barna Irén, Mázán Mátyás, Balint Balaz, Csikós Józsefné Sugár Erzsébet, Tóth Vilmos, Szegedi József Jánosné Vidics Rozália, Dudás József, Duma Dorian, Puskás Imre, Magyar József, Mézes Tibor, Kövecs Dezső József, Sebők István Ferenc, Borbély Józsefné Hegedűs Erzsébet, Lajkó József, Damjanov Attila Sándor. A Türkménbasi nélkülözhetetlen Életfogytiglani Asgabat (MTI) Saparmurat Nyazov Türkmenisztán életfogytiglani államfője lett. A közép-ázsiai egykori szovjet köztársaság parlamentje kedden törvényt fogadott el, amely kimondja, hogy Nyazov mindenféle időbeli korlátozás nélkül töltheti be az elnöki tisztséget. A törvény „meghatározatlan időre teljes elnöki hatalommal" ruházza fel az 59 éves Saparmurat Atajevic Nyazovot, akit 1992-ben a Türkménbasi (a türkmén nemzet feje) címmel tüntettek ki, és aki egy idő óta Saparmurat Türkmenbasinak nevezteti magát. A türkmén kommunista párt volt első titkárát, aki 1990 januárjában a türkmén legfelsőbb tanács elnöke lett, 1992-ben a szavazatok 99,5 százalékával választották a független Türkmenisztán elnökké. 1994-ben népszavazással 2002-ig meghosszabbíttatta megbízatását. A kezdeményezést a referendumon a szavazók 99,9 százaléka támogatta. Nyazov nemcsak a köztársaság elnöke, hanem egyben a kormány feje és a hadsereg főparancsnoka is. Személyi kultuszával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a Türkménbasi óriási portréi uralják a városképet Asgabatban és az ország más településein is és a legtöbb intézmény is az ő nevét viseli.