Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-29 / 302. szám

SZERDA, 1999. DEC. 29. Mi történt 1999-ben a nagyvilágban? Mozgalmas év volt a XX. század utolsó előtti esztendeje. Jutott a Föld nevű bolygónak és'lakóinak természeti csapás, éhínség, háború, emberi szenvedés - bőségesen. És botrány is akadt szép számmal, elegendő Monica Lewinskyre vagy a Kohl exkancellár elleni pénzügyi vádakra utalni. Mostani összeállításunkban az elmúlóban lévő esztendő történéseiből nyújtunk át olvasóinknak egy csokorra valót. Amúgy emlékeztetőképpen. Január 1. - Az Európai Unió tagállamaiban (Dánia, Görögország, Nagy-Britannia és Svédország kivételével) hivatalos valutává vált a közös nyugat-európai pénz, az euró. - Ausztriától Németország vette át fél évre az EU soros elnökségét. 4-22. - Tizenötezer szénbányász lépett sztrájkba a romániai Zsil-völgyben a tervezett bányabezárások ellen tiltakozva. 18-án Bukarest felé indultak, s menet közben többször összecsaptak a milíciával. 22-én a bányászok vezetői és Radu Vasile kormányfő megegyezett, és a bányászok hazatértek. Január 7.-február 12. A washingtoni szenátusban megkezdődött a Bili Clinton elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) a Monica Lewinsky volt fehér házi gyakornokkal folytatott szexuális viszonya ügyében. Az eljárás anélkül zárult le, hogy Clintont elmozdították volna hivatalából. 25-29. - Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a brit Sir Russell-Johnstont választották a testület elnökévé. A tagállamok közül 21 aláírta a korrupció elleni fellépés büntetőjogi konvencióját. Február 6-23. - A Párizs melletti Rambouillet-ben a hathatalmi összekötő csoport és az EU közvetítésével zajlott a koszovói békekonferencia első fordulója, mely nem hozott megállapodást. 14. - A caltanissettai esküdtszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a szicíliai maffia, a Cosa Nostra hét vezetőjét - köztük Toto Riinát, a szervezet első számú emberét - Paolo Borsellino maffiaellenes vizsgálóbíró és öt kísérője 1992. július 19-i palermói lemészárlása ügyében. 15. - A török hatóságok emberei Kenyában elfogták, s hazahurcolták Abdullah Öcalant, a törökországi kurdok függetlenségéért küzdő Kurdi sztáni Munkáspárt vezetőjét. 25-26. - A kameruni fővárosban, Yaoundéban a középafrikai állam- és kormányfők elhatározták a Közép-afrikai Béke- és Biztonsági Tanács felállítását. Március 1. - Hatályba lépett a gyalogsági aknák alkalmazásának, gyártásának, raktározásának és továbbadásának tilalmáról kötött 1997. december 3-i ottawai szerződés. 1-20. - A Breitling Orbiter III. hőléghajó fedélzetén a svájci Bertrand Picard és a brit Brian Jones a világon elMár az év elejétől folyamatosan nótt a feszültség Koszovóban. A szerb atrocitások miatt elindult az exodus: síró albán nemzetiségű lányok, menekültek a jugoszláv-macedón határon. Elhagyták az otthonukat... (MTI Telefotó) sóként leszállás nélkül kerülte meg a földet egy hőlégballonon. 3-5. - Brüsszelben rendezték a világ 50 országának 73 szabadelvű pártját tömörítő Liberális Internacionálé kongresszusát A globaiizáció és a nemzetállam jövője címmel. 10. - A grazi büntetőbíróság életfogytiglani börtönre ítélte Franz Fuchsot, az 1993 és 1996 között Ausztriában és Németországban elkövetett cső- és levélbomba-merényletek vádlottját. 12. - Az egyesült államokbeli Independence városában ünnepélyes keretek között, a ratifikációs okmányok átnyújtásával a NATO teljes jogú tagja lett Csehország, Lengyelország és Magyarország. 15-19. - A koszovói béketárgyalások második, párizsi fordulóján az albánok elfogadták, a szerbek azonban elutasították a béketervet. 19én elnapolták a tanácskozást. 16. - Brüsszelben lemondott az Európai Bizottság, az Európai Unió „kormánya", miután egy független szakértőkből álló bizottság megállapította: a húsztagú testület nem tudott megbirkózni az EU közös költségvetését terhelő pénzügyi visszaélésekkel. 22-23. - Barcelonában rendezték az Önkormányzatok Nemzetközi Szövetségének 34. világkongresszusát. Március 22.-április 30. Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának éves ülésén április 28-án a résztvevők határozatot fogadtak el a halálos ítéletek végrehajtásának szüneteltetéséről. 23-24. - A szerb parlament elvetette a franciaországi Koszovó-tárgyalásokon kidolgozott nemzetközi autonómiatervezetet. Javier Solana NATO-főtitkár utasította a szövetséges erők főparancsnokát, Wesley Clarkot, hogy indítsa meg a légi hadműveletet Jugoszlávia ellen, ami 24-én megkezdődött. 23. - Magyarország, Csehország és Lengyelország a Nyugat- európai Unió (WEU) társult tagja lett. 24-26. - Az EU állam- és kormányfőinek berlini rendklvüb ülése az olasz Romano Prodit javasolta az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A testület 26-án határozatban ismerte el a palesztin nép jogát az önálló államhoz, s elfogadta az EU belső reformját célzó Agenda 2000 csomagtervet. (Prodi jelölését május 5-én az Európai Parlament is elfogadta.) Április 2. - A Független Államok Közössége csúcstalálkozóján Moszkvában jegyzőkönyvet fogadtak el a szabadkereskedelmi övezet szabályainak módosításáról, illetve a FÁKköltségvetés harmadával való csökkentéséről. A FÁK végrehajtó titkárságából végrehajtó bizottság lett, élére Jurij Jarov került. 5. - A líbiai hatóságok Kairóban átadták az ENSZ illetékeseinek a PanAm amerikai légitársaság gépe elleni 1988-as, 270 ember halálát okozó lockerbie-i merénylet két gyanúsítottját. Abdel Basszet al-Megrahit és AlAmin Kalifa Fahimát Hollandiába szállították. Az ENSZ felfüggesztette a Líbia elleni szankciókat. 11-15. - Az Interparlamentáris Unió 101. konferenciáján Brüsszelben módosították az alapszabályt, így a nők már teljesen egyenrangú partnerként lehettek jelen. 15-16. - Stuttgartban az együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak a 15 EU-tagállam és 12 földközi-tengeri nemzet - köztük Izrael, a Palesztin Nemzeti Hatóság és Líbia külügyminiszterei. 16-18. - Santo Domingóban a karib-tengeri országok második csúcsértekezletén 25 állam vezetője vitatta meg a térség gazdasági fejlesztésének kérdéseit. 17-20. - Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgyűlésén a középtávú, háromöt évre szóló stratégiai irányelveket vitatták meg a tagállamok kormányzói. 23-25. - A NATO washingtoni csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat értelmében a szervezet kész felfüggeszteni a légi hadműveleteket, amennyiben Jugoszlávia elfogadja a nemzetközi feltételeket. Megünnepelték a szövetség fennállásának 50. évfordulóját, köszöntve a három új tagállamot. 24-én az Észak- atlanti Tanács ülésén az állam- és kormányfők elfogadták a szövetség új stratégiai koncepcióját. 25-én megrendezték az Euroatlanti Partnerségi Tanács csúcsszintű ülését is. 26-30. — Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 41. tagállamként felvette Grúziát a szervezetbe. 28. - Az amerikai kormányzat feloldotta az Iránba, Líbiába és Szudánba irányuló élelmiszer- és gyógyszerkiviteli tilalmat. Május Mivel Jugoszlávia visszautasította a javaslatokat, amelyek a koszovói helyzet rendezését célozták, a NATO március 24-én megkezdte hadműveleteit az ország ellen. Amerikai F-16-os vadászgép az olaszországi Aviano légitámaszpontján - bevetésre készen. (MTI Telefotó) 1. - A nemzeti ratifikációs folyamat befejeztével hatályba lépett az Európai Unió 1992-es maastrichti alapokmányát módosító, 1997. október 2-án aláírt Amszterdami Szerződés. 5. - Indonézia és Portugália New Yorkban az ENSZ közvetítésével aláirta a KeletTimor jövőjéről szóló megállapodást. 5-14. - Mintegy hatvan ország hatszáz küldöttének részvételével a kenyai fővárosban, Nairobiban tartotta 17. ülésszakát az ENSZ Emberi Települések Bizottsága, amely megtárgyalta a Habitat településfejlesztési szervezet reformját. Május 11.-június 25. - 53 ország részvételével zajlott Genfben az ENSZ Leszerelési Értekezletének ez évi második ülésszaka. 12. - Borisz Jelcin orosz elnök menesztette Jevgenyij Primakov kormányfőt. Utódját, Szergej Sztyepasint, addigi első miniszterelnök-helyettest 21-én iktatták be. 15. - A moszkvai törvényhozás alsóházában megbukott a Borisz Jelcin elnök elleni vádemelési eljárás, amelyet csaknem egy évig készített elő a baloldal. 15-29. - Szlovákiában az első közvetlen elnökválasztást Rudolf Schuster, a négypárti kormánykoalíció közös jelöltje nyerte meg a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom színeiben indult Vladimír Meciarral szemben. 31. - Jugoszlávia bejelentette, hogy elfogadja a nemzetközi közösség feltételeit a koszovói válság rendezésére. 31. - Imrali szigetén megkezdődött Abdullah Öcalan pere. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetőjét június 29-én hazaárulás és államellenes cselekmények vádjával halálra ítélte a bíróság. Június 2. - A dioxin-fertőzési botrány miatt az Európai Unió végrehajtó testülete megtiltotta az 1999-es tenyésztésű belga csirkék, tyúktojások és az ezekből készült belga termékek forgalmazását. Ezután az EU legtöbb országában betiltották a Belgiumból származó élősertés, illetve sertéshús bevitelét. 3—4. - Az Európai Unió kölni csúcstalálkozóján a szervezet kül- és biztonságpolitikai képviselőjévé nevezték ki Javier Solanát, a NATO leköszönő főtitkárát, s jóváhagyták az EU közös védelmi és biztonságpolitikai arculatának elveit. A zárónyilatkozat 100 millió euró (104 millió dollár) gazdasági segítséget helyezett kilátásba a koszovói válság által sújtott térségnek, és 196 millió eurót a menekültek visszatérésére. 9. - A macedóniai Kumanovóban a NATO és a jugoszláv hadsereg képviselői aláírták a katonai-technikai megállapodást a Koszovóban állomásozó szerb csapatok kivonásáról. 10. - Brüsszelben Javier Solana NATO-főtitkár utasítást adott a Jugoszlávia ellen március 24-én indított NATO-légicsapások felfüggesztésére, majd 20-án végérvényesen befejezettnek nyilvánította a hadműveletet. 12-én megérkeztek Koszovóba a nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) első egységei. 18-20. - Kölnben a hét legfejlettebb ipari állam vezetői nyilatkozatban szögezték le, hogy ragaszkodnak a szerbiai demokratikus változásokhoz, s Belgrád csak akkor részesülhet a nemzetközi újjáépítési segélyekből, ha megválik a Milosevic-féle vezetéstől. 23. - Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata politikust választották Strasbourgban az Európa Tanács fótitkárává. 28-29. - Rio de Janeiróban rendezték az Európai Unió 15 tagállama, valamint 33 latin-amerikai és karibi ország első csúcsértekezletét. A 69 pontos Riói Nyilatkozat lefektette a két térség gazdasági és politikai együttműködésének az alapjait. Június 30-július 2. - New Yorkban az ENSZ Közgyűlésének a népesedési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakán 170 ország képviselői tekintették át, mi valósult meg az ENSZ öt évvel korábbi, kairói népesedési világértekezletének döntéseiből. Július 1. - Hivatalba lépett Németország 8. elnöke, a május 23-án megválasztott Johannes Rau. 1. - Fél évre Finnország vette át Németországtól az EU soros elnöki tisztét. 6-10. - Szentpéterváron tartották az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlését. 14. - Az Európai Bizottság részlegesen és sok feltételhez kötve megszüntette a brit marhahúsra a BSE-kór miatt 1996-ban kivetett embargót. 27. - Az izraeli parlament illetékes bizottsága három évvel meghosszabbította a Gáza-övezet és Ciszjordánia megszállt területein beveze-