Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-29 / 302. szám

SZERDA, 1999. DEC. 29. ajánló MA A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 9 órától játék és tanulás, bemutató foglalkozás ke­retében, ahol a tanulás nem kény­szer és nem nehézség. A foglalko­zásra a gyerekkel együtt a szülő­ket is várják. Kérik, hogy az ér­deklődők az Ablak Zsiráf c. köny­vet hozzák magukkal! 10 órától játszóház kicsiknek és nagyoknak. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 10 órától Etka-jóga. A SZITI EGYESÜLET MAN­DALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól J5 óráig „Újra dolgo­zom", munkaügyi tanácsadás. 14-től 17 óráig, „Álláskereső­klub". A SZITI EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 16.30-tól 17.30 órá­ig mobilitás (külföldi csoportos cserékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30-tól AMIGA számítógépes­klub. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) 16-tól 18 órá­ig az óvodás gyermekek szülei ré­szére ingyenes jogi és pszicholó­giai tanácsadást tart. HANGFORRÁS ZENEI MŰ­HELY a Forrás Szálló halljában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. A VÍZMŰ-KLUBBAN 19 órától rock and roll oktatás. Veze­ti: Kalapos József. A SZOTE-KLUBBAN 22 óra­kor nosztalgiabuli. Házigazda: dj. Öcsi. A DÉL-ALFÖLDI Bibliotéka Könyvtárban (Kálvária sgt. 14.) december 29-éig „A barátaim ér­tékesek" címmel téli olvasótábor. A SZITI EGYESÜLET GA­LÉRIÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) Bihari Gábor fotókiállítása. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR aulájában két kiállítás „Régi idők karácsonyai a Somogyi-könyvtár gyűjteményében" címmel. HOLNAP ÉPÍTÉSZ TANÁCSADÁS 15.30 órakor az MTESZ-székház­ban (Kígyó u. 4.). A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN 18 órakor: Új évezred címmel, Bornemisza Ger­gely előadása. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc-u. 1-3.) ma: 15 órától hímző szakkör, 15.30 órától fazekas szak­kör felnőtteknek, 16.30-tól kosárfonó szakkör. Hol­nap: 15.30 órától fazekas szakkör felnőtteknek. Postarablás Budapest (MTI) Kiraboltak egy postahiva­talt kedden délután fél négy körül a főváros XVII. kerü­letében, a Péceli úton. A BRFK sajtóügyeletese el­mondta: a tettes símaszkot viselt, és fegyvernek látszó tárggyal követelte a bevételt. Az akcióban senki nem sérült meg. Nem tudni, hogy a rabló mekkora összeget zsákmányolt. y B jjoplóJ MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den, a Szilágyi u. 2. 11/210. alatt. Telefon: 62/420-259. „Messziről jött ember" az urológiai tanszék élén Az orvosképzés: beépített akna Dr. Pajor László: Ki vagyunk rekesztve az egyetem életéből. (Fotó: Schmidt Andrea) Nemrég tartotta tanszék­foglaló előadását dr. Pajor László, a SZOTE Uro­lógiai Tanszékének veze­tője. A budapesti szárma­zású professzor két éve nyerte el a tanszékvezetői állást, és ma már otthon érzi magát - mindkét gaz­dájánál, az egyetemen és az oktató kórházban. Pa­jor László szerint a tan­szék felemás helyzete hosszú távon nem tartha­tó fenn. Tősgyökeres budapesti va­gyok: a fővárosban születtek már a szüleim is, én is; ott ta­nultam a Fazekas Mihály Gimnáziumban és a SOTE-n; és ott dolgoztam az Urológiai Klinikán egészen addig, amíg két évvel ezelőtt megpályáz­tam és - láss csodát - elnyer­tem a SZOTE Urológiai Tan­székének vezetői állását. - Mire vonatkozik a „láss csodát"? - Arra, hogy a magyar or­vosegyetemekre nagyon jel­lemző a „mi kutyánk kölyke" felfogás. Ha megnéznénk a SZOTE vezetőinek nacionálé­ját, kiderülne, hogy a döntő többségük Szegeden végzett. Ez részben érthető, hiszen a saját neveltjét már ismeri az intézmény, így jobban bízik benne, a messziről jött ember pedig, mint tudjuk, azt mond, amit akar. Más országokban, például Németországban vi­szont senki nem pályázhat an­nak a tanszéknek az élére, ahol „felnőtt". Ennek az az oka, hogy belátták a „vércse­re" szükségességét. Ezt ma­gam is fontosnak tartom, hi­szen a tanszéken nevelkedett orvos nyilván azt tudja, azt az iskolát képviseli, mint a fel­jebbvalója. Márpedig az új szemlélet, a kívülről jövő ötle­tek szükségesek a fejlődéshez. A falak a mai napig nem tűn­tek el körülöttem: két év után is úgy van, hogy az általam operált betegek döntő többsé­ge nem szegedi. Van egy bi­zonyos speciális műtét, ame­lyért hozzám jönnek Záhony­tól Sopronig, de a szegediek szívesebben fekszenek olyas­valakinek a szikéje alá, akit régóta ismernek. - Milyen speciális műtét­ről van szó? - A húgyhólyag-pótlásnak egy olyan új módszerét dol­goztunk ki és vezettünk be, amelyet korábban nem alkal­maztak. Az a lényege, hogy a valamilyen okból eltávolított húgyhólyagot nem egyszerűen a bél egy darabjával pótolom, hanem addig szabom, varrom és hajtogatom a béldarabot, amíg a húgyhólyaghoz hason­ló gömböt nem kapok. Ez sokkal jobban át tudja venni az eltávolított húgyhólyag funkcióját, és összehasonlítha­tatlanul jobb életminőséget biztosít a betegnek. - A budapestiek általában nem könnyen döntenek ágy, hogy hosszú távra, ta­lán örökre vidéken tele­pednek le... - Tudja, úgy éreztem, olyan labda pattant fel, amely nem túl gyakori az ember éle­tében. Hiszen lehet valaki bár­milyen tehetséges, ha „fölöt­te" az ő idejében éppen nem szabadul fel vezetői szék, nem tud előre lépni. Az egyetemi tanszékvezetői állás pedig na­gyon vonzó volt számomra, mert szeretek oktatni, kutatni, így ez a feladat sokkal jobban kielégít, mintha egy pusztán betegellátással foglalkozó in­tézmény vezetője lennék. Azon kívül azt gondolom, hogy fiatalon jobb a főváros­ban élni, hiszen az élet ott zaj­lik, de egy bizonyos kor után, amikor az ember már össze­gezni szeretné mindazt, amit korábban befogadott, jobb egy kis csend. így hát meghoztam a döntést. - Milyen elképzelésekkel vállalkozott a tanszék, mint oktatási egység veze­tésére? - Evek óta azt tapasztalom, hogy az orvostanhallgatók egyre gyengébb képességűek és felkészültségűek. Legin­kább az okos, határozott fiúk választanak más pályát; el­mennek bankárnak vagy bró­kernek. Az ok nyilvánvaló: az orvosi fizetésből egy fiatal férfi nem tudja eltartani a csa­ládját. Ez félelmetes beépített akna a magyar egészségügy­ben! A katasztrófát úgy lehet elkerülni, hogy foggal-köröm­mel védjük az orvosegyetemi oktatás minőségét. Az uroló­gia egy féléves tárgy, amit a hallgatók eddig a vizsga előtt egy héttel a könyvből megta­nultak, szépen levizsgáztak belőle, majd körülbelül ugyanannyi idő alatt elfelejtet­tek. Ezzel szemben mi kiala­kítottunk egy egészen más rendszert. A félév elején a hallgatók kapnak egy rövid urológia jegyzetet, azt néhány hét alatt megtanulják, levizs­gáznak belőle, és ettől kezdve úgy járnak gyakorlatra, hogy tudják valamihez kötni a látot­takat. Nagyon fontosnak tar­tom, hogy minden tárgyból szigorúan meghúzzunk egy minimális követelményszin­tet, amelyet mindenkinek tel­jesítenie kell, aki orvosi diplo­mát akar szerezni. Amikor én idejöttem, az urológia jegyek átlaga négyes-ötös között volt. Nos, mostanra ez jelentősen lejjebb ment. - Az urológia sajátos hely­zetben van Szegeden, hi­szen tanszék van, klinika vagy klinikai osztály vi­szont nincs; a kettes kór­házban „laknak". Gondo­lom, ez az állapot nem mondható ideálisnak. Le­het-e rajta változtatni? - A szegedi helyzet egye­dülálló Magyarországon: min­den más egyetemen van uro­lógiai klinika. Nekünk való­ban két gazdánk van: az egye­tem és a kórház. Mit gondol, mi történik, ha az ember pénzt kér a tanszéknek? Egymásra mutogat a két gazda. Sajnos az a tény, hogy az urológiát helyhiány miatt száműzték az egyetemről, nemcsak a gaz­dálkodás szempontjából hátrá­nyos, hanem lerontja ennek a csapatnak a teljesítményét is. Az egyetemnek nem véletle­nül egyetem a neve; azt jelzi, hogy ha a belgyógyász, az idegsebész és az urológus együtt ebédel, abból születhet valami új ötlet, gondolat, ami a dolgokat előre viszi. Akárki akármit mond, mi ki vagyunk rekesztve az egyetem életéből. Mondok egy példát. Mit gon­dol, a telefonkönyvben a SZO­TE ctmszó alatt benne van az urológiai tanszék? Hát, nincs. Volt kollégáim mondták, ami­kor Budapestről fel akartak hívni, hogy nincs is olyan tan­szék az egyetemen, amit állí­tólag én vezetek. Tudom, hogy ezen a helyzeten egyelőre nem lehet változtatni, mert nincs pénz. De hosszú távon, ha a SZOTE meg akarja őrizni a presztízsét, létre kell hoznia egy urológiai klinikát. Termé­szetesen azzal is tisztában va­gyok, hogy nem elégedhetünk meg jelenlegi, a többi tanszé­kénél jóval gyengébb tudomá­nyos teljesítményünkkel arra hivatkozva, hogy nem va­gyunk klinika. Éppen ellenke­zőleg: minél többet teszünk le az asztalra, annál hangosabban verhetjük azt. Kecxer Gabriella Budapest (MTI) Elviekben egyetértett a Fővárosi Közgyűlés szakbi­zottsága azzal, hogy jövőre az eddigi 78 objektumon kí­vül újabb fővárosi közterüle­teket, építményeket lássanak el díszvilágítással. A tanul­mány újabb 114 létesítményt Milliárdos díszvilágítás? jelölt meg, s a város leglát­ványosabb, leglátogatottabb részeinek díszvilágítására tett javaslatot. Elvben egyet­értettek azzal, hogy a pénz­ügyi források birtokában az első -15 helyre sorolt terüle­tet jövőre díszvilágítással lássák el. Az összesen több mint 1,4 milliárd forintra be­csült díszvilágítási tervek között szerepel a Budavári Palota és a Parlament dunai oldala, a Nemzeti Múzeum, az Erzsébet híd, a Műegye­tem és a Tudományos Aka­démia épülete is. Több templom, így a Bazilika, a Dohány utcai zsinagóga és a Ferencesek temploma is díszvilágítást kapna. miről írt a DM? 75 éve Szeged karácsonya Az a bizakodó hangulat, amely a karácsonyi vásárt megelőzte, úgy elhamvadt, hogy a kereskedők maguk sem hiszik el, hogy a várva várt karácsonyi vásár el­múlott. Pedig tíz hosszú esztendeje ez volt az első karácsony, amikor a drága­ság rohanó paripái megtor­pantak, és a közönség ahe­lyett, hogy ujjongott volna az első drágaságmentes ka­rácsonynak, csak a csillogó kirakatokat bámulta meg, széjjel nézett az áuval zsú­folt kereskedésekben, anél­kül, hogy vásárolt volna. Fekete karácsonyuk volt úgy az ünneplőknek, mint a kereskedőknek. (1924) 50 éve A kukoricabegyűjtés Azelőtt a kulákok kötöt­tek szerződéses termelést, mert ez igen jó jövedelmet bitosított nekik. Most azon­ban népi demokráciánk csak a dolgozó parasztság­nak biztosítja ezt a nagy jövedelmet jelentő szerző­dést. Ez fáj a kulákoknak, s igyekeznek rémhírter­jesztéssel visszatartani a dolgozó parasztságot a szerződéses termeléstől. Nagyszegeden eddig 29 vagon kukorica gyűlt be, amely az előírt mennyi­ségnek csupán 41 százalé­ka. A legnagyobb lemara­dás Felsőközponton van, itt van a legnagyobb szük­ség a kulákok ellenőrzésé­re. (1949) 25 éve Nívódíjak művészeknek A városi tanács műve­lődésügyi osztálya évente nívódíjjal jutalmazza azo­kat a szegedi művészeket, akik kiemelkedő alkotá­sokkal, művészi teljesít­ményekkel járulnak hozzá a város kultúrális, művé­szeti életének gazdagodá­sához. Ebben az évben né­gyen kapták meg a műve­lődésügyi osztály nívódí­ját, amelyet Radnóti Ta­más osztályvezető-helyet­tes adott át a művészeknek. Nagy István zongoramű­vésznek, magas művészi színvonalú koncertjeiért, Cs. Pataj Mihály festőmű­vész elsősorban szabadkai és pozsonyi önálló kiállítá­sáért, Simái Mihály költő az idén megjelent Kenyér­szegő című kötetéért, Sinkó György operaénekes a Don Pasquale-ban nyújtott ki­emelkedő teljesítményért. (1974) Szilveszteri kabaré a rádióban Egyről a kettőre" ff Budapest (MTI) ,,Egyről a kettőre" címmel jelentkezik idén a Magyar Rádió immár évtizedek óta hagyomá­nyos szilveszteri kabaré­ja az év utolsó napjának estéjén, ezúttal három és félórás műsorral - kö­zölte Farkasházy Tiva­dar, a program egyik szerkesztője. Elmondta: a műsorfolyam végén az egykori rádiákabarésok sziporkái, emlékezetes mondásai felidézésével tisztelegni kívánnak az elődök, a műfaj nagyjai elótt is. Sinkó Péter, a B. ú. é. k. 2000!, a Rádiókabaré ezred­váltó műsorának társszer­kesztője megemlítette, hogy bár a műsor minden eszten­dőben kevés pénzből készül, mégis évről évre kiváló szer­zők, előadók vállalják a köz­reműködést. Az óévbúcsúztató szóvi­vője Fábry Sándor. A nép­szerű showman tolmácsolá­sában meghallgathatja a kö­zönség a Fábry család évszá­zadának összefoglalóját is. A szerkesztőknek újólag sikerült megnyerniük Hofi Gézát a rádiókabarés szerep­lésre, mintegy félórás műso­rának címe: Gondolj apádra! Az összeállításban olyan népszerű szerző-előadók lépnek fel, mint Éles István, Majláth Mikes László és Trunkó Barnabás, Maksa Zoltán, Nagy Bandó András, valamint Megyesi Gusztáv. Heilig Gábor, Ayala, Brindisi és a dalosokat cite­rán kísérő Széles András Be­tyár-nótákkal szórakoztatja a nagyérdeműt a rádiós hul­lámhosszokon. Kern András előadásában ismerheti meg a közönség a Pont, Kukac, Hu világhálós számot. Bekapcsolódhatnak a hallgatók Az utolsó lakó­gyűlésbe is, amelynek részt­vevői Kern András, Bajor Imre, Boncz Géza, Nádas György és a jelenet szerzője, Ihos József. A Teri néni és a világvége című beszélgetésben az 1999-es szilveszteri éjszakán is Usztics Mátyás és Fábry Sándor a közreműködő. A teljes kabarét január 6­án csütörtökön, 14 órától is­mét meghallgathatják az ér­deklődők a Petőfi Rádióban. A 2000. év első szombatján, azaz 8-án újra a Kossuth rá­dió tűzi műsorra, reggel fél kilenctől. Decemberi szörf-paradicsom a DÉLTÁV Interneten! A DÉLTÁV Nyílt Csomag használói számára az internetezés költsége csak 2 Ft/perc! (a helyi telefonhívás díján felül) A december 13-31. közötti akció további részleteit megtalálja honlapunkon: http://www.deltav.hu, vagy hívja ügyfélszolgálatunkat a 184-es számon! Valamennyi díj áfa nélkül értendő! + DÉaJtf kátám

Next

/
Thumbnails
Contents