Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-23 / 299. szám

Karácsonyi összeállításunk a 8-13. oldalon 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAQ CSÜTÖRTÖK, 1999. DEC. 23., 89/299. ÁRA TELE-7-TEL: 45 FT (ELŐFIZETVE: 37 FT) A

film egy francia hegyvidéki faluban játszódik. Az idetelepedő régészek egy különös leletet faggatnak, a falusi vadászok a kocsmában rendesen nyakalják az ánizspálinkát, és a környék különce is teszi a dolgát: lovagol és nagyokat hallgat. A tudós csapatnak egy tizenkettedik századból ittmaradt sir okoz fejtörést, mivel ilyet még nem láttak. Ölelkező csontvázpár egy megbolygatlan, keresztény kriptában. Semmi jel arra, hogy mérget vettek volna magukhoz, hogy bárki az életükre tört volna, ráadásul a kedvező hegyvidéki levegő még ennyi év után is a fölismerhetőségig konzerválta összetekeredő ruházatukat. A környék különce — aki épp oly idegen itt e világtól elzárt, ezért egyszerű lelkeket őrző faluban, mint a kutatók - nem törődik a tényekkel. Két lóval játja az erdőt, az egyiken ül, a másikat vezeti, s ha virágot pillant meg vagy egy forrást, közel hajol választott tárgyához. A régészek választott tárgya, az ölelkező pár nem mond semmit. A kutatók doyenje beutazik a közeli levéltárba, hogy a környékre vonatkozó forrásokban lelje föl a megoldást, s végül rátalál a legendára: a reménytelen szerelmesek annak idején farkasbőrbe varrták magukat, s így várták az éhhalált. A vadászok, jónéhány ánizspálinka után, a környékre tévedt farkas után indulnak, de nem tudják, hogy a különc férfi már párbeszédben áll az állattal: eteti és az útját figyeli, modern Szent Ferenc. A vadászok a férfit lövik meg, aki megsebesül ugyan, de lovait, akiket szerelmeseknek hív, már másnap a forrás felé irányítja. A régészek minden apró jelet újraértelmeznek, hiszen nem alapozhatják tudományos következtetéseiket egy legendára, a különc férfi pedig tovább keresi az erdő szépségeit, mert jól tudja, hogy a legenda maga a valóság, sőt: álom nélkül nem ér semmit a lét, s akinek nincsenek földöntúli vágyai, az bezárkózik a tények durva ketrecébe. Az emberiség akkor fog veszíteni, amikor a tömegbe szürkülnek a különcök, vagyis amikor már ezzel is kifejezésre juttatja: nem bízik többé önnön sorsában. Innen nézve a többiek helyett vállalt különút az emberiség igazi útja - mondja ez a francia film, és mondja az alkotó szellemek és a meg nem értett szentek története, meg az üdvtörtéFarkasok közt Dürer: Jézus születése net is, ami ma kezdődik, a születéssel. Rosztropovicsról, az orosz csellistáról beszéltek nemrég a tévében a zenésztársai Azt mondták, mágneses erővel töltötte föl az egész zenekart, amikor beült a hangszeréhez, a karnagy arról mesélt, hogy a karmesteri pálca valójában a csellista vonója volt, s egyikük csak azt az egyetlen szót ismételgette, hogy „megrendítő". M

egrendítő gyászról fogalmaz az ittmaradt. Megrendítő ütés, mondjuk a számolást érő balhorog után. Megrendít a föld is, ha a mély számon kéri a jussát. És megrendítő a betlehemi gyertyafénynél az igény is, hogy történjen végre valami velünk. Tanár barátom meséli, hogy a mostani középiskolások vagy nem törődnek egymással, vagy civakodnak, de végül is egyik létformában sem érzik jól magukat. Jellemző még, hogy nem szeretnek és nem tudnak szembenézni a megméretéssel. Ha egy szobában bent ülne az az ember, akivel állandó vágyaik keretében találkozni szeretnének, s csak a kilincset kellene lenyomni, attól a félelemtől húzódnak vissza, hogy ez az ember valamiben több, okosabb, s ezzel legyőzheti őket. Ugyanígy félnek kérdezni, igazi könyvet, valódi filmet választani. Marad a szenvtelen távolságtartás, a mindennapos döntésképtelenségbe menekülés, vagy a sehová sem vezető agresszió. Azt hiszem, az emberek már képtelenek arra, hogy saját maguk akarjanak érvényes választ adni a jelenségekre. A francia film vadászni csak együtt és csakis egyféleképpen léptek: egy készen kapott minta kottájából olvasták ki, hogy mi a teeendő. A cselekmény úgy folytatódott, hogy megverték a különc férfit, mert érezték, hogy helytelenül jártak el a vadászaton, de a hibát nem beismerni, hanem csak tetézni tudták. Ma a kész válaszok ömlenek az amerikanizált filmantikultúrából, az agyszűkítő menedzsertanodákból, és úgy tűnik, talán még e nélkül is amerikanizálódik az életünk, mert üres frázisokat és gonosz indulatokat engedünk meg magunknak. A nemek harcban állnak egymással, a köz érdekében tüsténkedőt leköpik az önző tehetetlenek, a munkahelyeken görcsös irigység az úr, a rokonság a gazdag unokaöccs zsebében kotorász, és közben zúgnak a fogyasztás malmai. Volt egy nagyon nagy szívű tanárom, egy igaz lélekből gyúrt pedagógus, aki zeneszerzést tanult ugyan, de mert templomba járó ember hírében állt, „csupán" egy katedra jutott neki. Ez a tanárom olyan lendülettel és erővel tudta szívni és kieregetni a cigarettafüstöt, hogy annak hangjával egy egész nagyénekkart el tudott irányítani. Amikor beteg lett, s bezárkózott a saját zenekarával a lélek legmélyebb termébe, csak ült a kórházi ágyon, két ujja között mélyeket szippantott a semmibői, és vezényelt, hazatalálva, átszellemülten dirigálta a nincset. Én azt mondom, ebben és az ilyen tragédiában kellene megtalálni a szépet. Beszélgetni róla, fölfedező útra indulni e történet emelkedőire és lankáira, fölkutatni azt, ami nekünk lehet fontos. Nem hiszem, hogy el kellene fogadnunk egy egész nemzetnyi közösség görcsös szorongását. Azt a minden mindegy állapotot, ami egyformán fogadja a sikert és a bukást, a fólemelőt és a hitványt. Azt a nézetet, hogy nem érdemes foglalkozni ölelkező csontvázak, önmagukkal azonos művészek vagy megbomlott, igaz szívű tanáremberek üzeneteivel. L

egalább most vegyük észre, hogy mindenki számára látható a betlehemi jászol, s abból gőgicsélve szól a hang, hogy álljunk meg ezen a tévúton. Nem a luftballonra fújt ezredforduló, nem az évszázad legnagyobb mézeskalácsa, meg az összes többi, kommersz bűbájoskodás miatt. Hanem önmagunkért. ^yUtMi ( Kötelező kamarai tagság Novembertől megsxünik Budapest (MTI) A kedden elfogadott kamarai törvény szerint a kötelező tagság intézménye 2000 október 31-éig megmarad, s ennek megfelelően addig fizetendő a kötelező tagdíj is - nyilatkozta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fótitkára szerdán annak kapcsán, hogy az utóbbi időben ez ügyben különböző időpontok láttak napvilágot. A kamarai rendszer azonban nem szűnik meg, a jövő év november l-jétől annak önkéntes, köztestületi rendszere kezdi meg működését, vagyis a kamara léte folytonos marad. Az elfogadott kamarai törvény jelentősebb elemei közül Dunai Péter kiemelte a köztestületi jelleg meghagyását az önkéntes kamarai tagság mellett, a közigazgatási feladatok elvételét, valamint a kézműves kamarák beolvadását a kereskedelmi és iparkamarákba. Tovább fogyatkozunk Budapest (MTI) Az év közbeni átmeneti javulás után októberben tovább gyorsult a magyar lakosság természetes fogyásának üteme - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából. Az ezer lakosra számított természetes fogyás mutatószáma 3,8 ezrelék volt, ami 1,5 ezrelékponttal magasabb a szeptemberi adatnál. Október végén a KSH adatai szerint a magyarországi népesség száma 10 millió 55 ezer fő volt. A KSH adatai szerint októberben 7643 gyermek született, ami valamivel kevesebb a tavaly októberi adatnál. Az első tíz hónapban összesen 79 ezer 237 volt a születések száma, szemben a tavaly első tíz havi 81 ezer 981-gyei. A halálozások számában is hasonló tendencia figyelhető meg, októberben 10 ezer 866-an haltak meg, míg tavaly a tizedik hónapban a halálozások száma 11 ezer 742 volt. Az első tíz hónapban az elhunytak száma 115 ezer 598 volt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 116 ezer. A KSH adatai szerint 1990 óta minden évben csökkent a népesség száma Magyarországon. 1990ben a természetes fogyás mutatója 1,9 ezrelék volt, ami azóta szinte folyamatosan, évről-évre növekszik, és 1998-ra elérte a 3,8 ezreléket. Az idei első tíz havi adatok alapján valószínű, hogy az idén még ennél is magasabb lesz a mutató, hiszen az 1998 első tíz havi természetes fogyás értéke 4 ezrelék volt, szemben az idei 4,3 ezrelékkel. Karácsonyi ajándék Szegednek Újra virágzik a Tisza Tavaly nyáron avatták fel a Tisza-parton Farkas Pál, Szegedről elszármazott szobrászművész alkotását. A Tiszavirágzás azonban nem sokáig maradhatott a helyén. Már az első napokban megrongálták a sérülékeny alkotást, ám az idén tavasszal az egészet egyszerűen belehajították a megáradt folyóba. A szobrot a művész tegnap állította vissza a védfalra. Kevéssel több mint fél évig állt csak a Tisza-parti védfalon Farkas Pál szobrászművész Tiszavirágzás című alkotása. A kecses bronzszobor e rövid idő alatt is a szegediek, s a turisták egyik kedvencévé vált, ám a tavaly szeptember másodikán felavatott szobrot az idén tavasszal, március 14én vandál kezek a megáradt Tiszába lökték. Most, karácsonyi ajándékként a város visszakapta a szobrot. Tegnap délelőtt Farkas Pál, és szegedi művészbarátja, Kalmár Márton végezték el az utolsó simításokat az alkotáson, miután azt a talapzatára emelték. A tiszavirágok fellegét formázó szobron esett sérüléseket másfél hónapos munkával tudta csak helyreállítani a művész, aki szerint ez talán még nehezebb is volt, mint a mű megalkotása. A tanulságokból okulva Farkas Pál most igyekezett a vandál kezek pusztításának még inkább ellenálló szobrot készíteni, amely szilárdan áll a védfalon, s az apró rovarok is kevésbé sérülékenyek, mint pórul járt elődeik. Remélhetőleg azonban ezt a jövőben senki sem fogja ellenőrizni... Kéri Barnabás Farkas Pál hosszas munkával tudta csak kijavítani megsérült szobrát, melyet már kilenc hónapja várnak a szegediek. (Fotó: Miskolczi Róbert) tőzsde Újabb rekord Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 48,24 pontos emelkedéssel, 8458,01 ponton zárt szerdán, ami az idei év eddigi legmagasabb záróértéke, és a keddihez képest 0,58 százalékos növekedés. A BUX nyitásban, újabb éves rekordot ért el 8515 ponton, napközben azonban ezt már nem sikerült túlszárnyalni és megtartani sem. A napi részvényforgalom közepes, 10 milliárd forint volt. A vezető részvények vegyesen zárták a napot. A Richter és az OTP ára visszaesett előző napi záróértékéhez képest, míg a többié emelkedett. A vezető részvények közül a nap vesztese az OTP volt, amely 1,23 százalékkal csökkenve 14 ezer 420 forinton zárta a napot. A Richter értéke 0,1 százalékkal 15,585 forintra olvadt. Ugyanakkor a Mol részvénye 3,61 százalékkal 4875 forintra nőtt. Az 1725 forinton záró Matáv 0,29 százalékkal, míg a 4770 forintot érő TVK 1,49 százalékkal növekedett. A legnagyobb forgalmat 2,79 milliárddal a Mol érte el, amelyet 1,74 milliárd forinttal az OTP és 1,61 milliárddal a Matáv követett. A kárpótlási jegy 3 forinttal csökkenve 512 forintot ért el. A jövő decemberi BUX-határidő lejárata 75 pontos emelkedéssel 9310 ponton zárt.