Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-20 / 296. szám

HÉTFŐ, 1999. DEC. 20. ajánló MA A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 9 órától madárpók kiállítás (is­meretterjesztő tárlatvezetés). A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJA (Dó­zsa György u. 5.) hétfőtől péntekig 13-tól 18 óráig pol­gári szolgálattal kapcsolatos tanácsadást tart. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás, 14­től 17 óráig álláskereső­klub, 15 és 17 óra között jo­gi és honvédelmi, 17-től 19 óráig pályaválasztási és gra­fológiai tanácsadást tart. KARÁCSONYI MŰSOR A CORÁBAN, 14 órakor or­gonamuzsika, 16.30-tól Eri­ca C. Dance School műsora, 18 órától Maksa Híradó. ÉPÍTÉSZ TANÁCS­ADÁS 15.30 órától az MTESZ-székházban (Kígyó u. 4.), hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig energiatakarékossá­gi kiállítás. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órakor agykontroll klub; 17 órától Etka jóga. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT­BAN 18 órakor Strauss gála a Szegedi nemzeti Színház zenekarának előadásában. Vezényel: Molnár László. A KÖZÉLETI KÁVÉ­HÁZBAN (Kortárs Galéria) 18 órakor „Gyertyagyújtás". Közreműködnek: Dálnoky Zsóka színművész és Le­hoczky Tamás. Házigazda: Szűts László. TÁRCSÁI BÉLA festő­művész és Korom Kati kera­mikus kiállítása a Dél-ma­gyarországi MÉH Rt. klub­jában (Bocskai u. 8/B). Megtekinthető decemberben munkanapokon 10-től 17 óráig. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR Kálvári téri fiókkönyv­tárában (Kálvária tér 20.) Virághné Márta Nóra és Na­csa Andrea keramikus kiállí­tása. Megtekinthető 9.30-tól 18 óráig. A KÁLVÁRIA TÉRI FI­ÓKKÖNYVTÁRBAN (Kál­vária tér 20.) Szabó Olga, Virághné Márta Nóra és Na­csa Andrea keramikus kiállí­tása nyílik. Megtekinthető: december 13-ától 23-áig. A SZITI EGYESÜLET GALÉRIÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) Bihari Gábor fotókiállítása. HOLNAP A SOMOGYI-KÖNYV­TÁRBAN 15 órakor a 75 éves Tóth Béla József Attila­díjas író születésnapja tiszte­letére író-olvasó találkozót tartanak. Az íróval Kiss Ernő a Bálint Sándor Művelődési ház igazgatója beszélget. ENERGIATAKARÉ­KOSSÁGI TANÁCSADÁS 15.30 órakor az MTESZ­székházban (Kígyó u. 4.). A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN 16 órától fogvédelmi tanácsadó gyermekek részére. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR I. emeleti zeneszobájá­ban 16 órakor filmes önkép­zőkör. Az Interjú a vámpír­ral (1994) című film bemu­tatása. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) ma: 16 órakor gyékény­szövő és fafaragó szak­kör, holnap: 16.30 óra­kor fazekas szakkör gye­rekeknek. Népi kultúra a Délvidéken Sorskérdések egy konferencián Dr. Juhász Antal: a határon túli magyarság körében is törekednünk kell a kultúrkincsek megőrzésére. (Fotó: Miskolczi Róbert) A közelmúltban a Györffy István Néprajzi Egyesület, a JATE Népraj­zi Tanszéke és az MTA SZAB Néprajzi Munkabi­zottsága nemzetközi konferenciát szervezett Szegeden. A magyar né­pi kultúra a határainkon túl - Délvidék címmel. Dr. Juhász Antal egyetemi tanárt, ismert néprajzku­tatót, a határon túli, első­sorban a délvidéki kul­túrkincsek megőrzésének lehetőségéről kérdeztük. Erre az alkalomra megje­lent a Néprajzi Látóhatár cí­mű kiadvány, s ebből az is ki­derül, hogy a konferencia elő­adói, több mint fele arányban, határon túli szakemberek vol­tak. Vajdaságból, Drávaszög­ből, Szlavóniából és Szlové­niából (a Muravidékről) ér­keztek előadók. - Ismerős az általános po­litikai, gazdasági helyzet ezeken a vidékeken. En­nek ismeretében: miről számoltak be a vendégek a konferencián? - Időszerű dolgokról is szó volt. Természetesen ki-ki a maga témakutatásairól adott számot, de sorskérdések is szóba kerültek. így például a délvidéki magyar népesség fogyása, ami az utóbbi évtize­dekben, de különösen a hábo­rú következtében fölgyorsult. Az ottani magyarság megma­radásának problémái, identi­tásának a megőrzése, minde­zek a sorskérdések szóba ke­rültek. Hozzá teszem, nem csupán az odavalósi kutatók előadásában. Molnár Ambrus, a tiszántúli református egy­házkerület főgondnoka, lel­készként és kutatóként végig­járta a Dráva-melléki falva­kat, a háborúban nagy pusztí­tásokat megélt Harasztit, Szentlászlót és a többit, s az ottani magyarság nagy fogyá­sáról adott számot. Halász Al­bert a Muravidékről nem tu­dott eljönni, helyette Kepe Zoltán, odavalósi születésű néprajz szakos hallgató tartott előadást a Szlovéniában lévő hetési falvak népességének fogyásáról, s arról, hogy a né­pi kultúrának milyen régies elemét őrizték meg. - A honi kutatók beszá­molóiból milyen eredmé­nyekről értesülhettek a résztvevők? - A Néprajzi Tanszék rendszeresen szervez nyári terepgyakorlatokat. Ezt a képzés szerves részének te­kintjük, s az elsők között vit­tük el hallgatóinkat Szlové­niába. Az ottani magyar mű­velődési közösség igazgató­ja, Göncz László, hívott meg bennünket, először 1996­ban. Azóta minden évben visszatérünk. Bellon Tibor, Barna Gábor és jómagam voltunk első évben a tábor irányítói, azóta Bellon Tibor vezeti az ottani munkát. Mostani beszámolóikból ki­tűnik, hogy nem csak szelle­mi néprajzot, hanem tárgyi emlékeket is gyűjtenek. Ed­dig 800 tárgyat gyűjtöttek a lendvai múzeum számára. Nagy szükség van erre, mert különben kidobják őket, el­pusztulnak, helyi szakembe­rük pedig nincs a gyűjtés irá­nyítására, ezért kell nekünk segítenünk. - A határon táti magyar­ság helyzete szempontjá­ból napjainkban a vajda­sági népesség fogyása a legkirívóbb... - Ezen a területen jóma­gam is végeztem kutatásokat az elmúlt két évben, mégpe­dig az Észak-Bánságban: a magyar-jugoszláv-román hármas határ szögletében ­Majdán, Rábén és Egyházas­kéren. Erről idén kötet is je­lent meg a helyi kutatók tol­lából. Azért választottam ezt a három falut, mert kevéssé kutatták a vajdasági kutatók, s itt ugyancsak tragikusan fogy a szórványmagyarság. Rábé és Majdán lakossága az utóbbi 20 évben a felére csökkent! Elöregedő a né­pesség, de őrzik magyarsá­gukat, és ide még a délszláv szórványok nem jutottak fel. Ezek az emberek egyébként Szeged és Makó vidékéről származtak el, valamikor a XVIII. században, s az itteni kultúrát magukkal vitték. Ez nyújt valamelyest megélhe­tést is a számukra. - Mi a véleménye, az ed­digi kutatások alapján si­kerül megmenteni a népi értékeket, esetleg átmen­teni vagy megőrizni az utókornak? - Minden törekvésünk, hogy minél többet föltáijunk, megőrizzünk, és ezt a mun­kát a vajdasági kutatók évek óta segítik. Zentárói Tri­polszky Géza, dr. Burány Bé­la, Bodor Anikó, egykoron a fiatalon elhunyt Tóth Ferenc. Most azokat a témákat kutat­juk, amelyekkel eddig nem, vagy alig foglalkoztak: a gazdálkodást, az életmódot, a közösségi életet, a telepü­lések változásait a népesség fogyásának tükrében, a csa­ládi, a házassági kapcsolat­rendszert, az asszimiíációt és az identitásmegőrzést. Ebben a kutatásban elődünk, Bálint Sándor professzor nyomdo­kain haladunk, aki hatalmas munkája során a szegedi ki­rajzású észak-bánsági telepü­lésekre csak rövid időre ju­tott el - mondotta lapunknak dr. Juhász Antal. Kisimre Ferenc Új étterem a Belvárosban Munkatársunktól Új étteremmel gazdago­dott a napokban Szeged bel­városa. A Tisza Lajos körút 76. szám alatti Katedra kü­lönleges, többek között kau­kázusi ételekkel és neves magyar pincészetek - Pol­gár, Gere, Vylyan, Bock, Tiffán, Zwack és Pók Tamás - boraival váija a vendége­ket. A főszakácsnak, Bak Já­nosnak a szíve csücske a ka­ukázusi konyha, ezért grúz, örmény és más nemzetek ételeit kóstolhatják meg a szegediek. Kaukázus ételei, ízei nemcsak a magyarok, hanem az európaiak többsé­ge előtt szinte teljesen isme­retlenek. Például az adzsika, amely grúz specialitás, pap­rikakrém-szerű, fűszeres szósz. A másik „furcsa étel" a szarvasfiié kéreggel, ami­hez sült fügét szolgálnak fel. A kéreg pedig nem más, mint egy vékony tészta, ami­be a húst csomagolják. A ka­A Katedra vendégei a különleges kaukázusi ízek után kiváló magyar pincészetek borait is megkóstolhatják. (Fotó: Nagy László) ukázusi konyha azért egyedi, mert az ételek szabadok, vagyis elkészítésüknél szinte mindent felhasználnak. A kefirtől kezdve a zöldsége­ken át egészen a konyakig. Az SZDSZ és a romák Budapest (MTI) A kormány ugyanolyan cinikus PR-politikát folytat a romaoktatás területén, mint általában a hátrányos helyze­tű társadalmi csoportok vo­natkozásában - nyilatkozta Horn Gábor szabaddemok­rata ügyvivő, az SZDSZ ok­tatási tagozatának szombati budapesti ülése után. A politikus bírálta, hogy miközben két éve nem nő a Gandhi Közalapítvány támo­gatása, a kormány az egyet­len európai roma középisko­la befejezése helyett cigány kollégiumok létesítéséről tárgyal roma szervezetekkel. Közlése szerint a szabadde­mokraták ezt ellenzik, mivel a cigány fiatalok integrálását tartanák a helyes módszer­nek. Horn Gábor úgy látja: a kormány roma politikájából hiányoznak a foglalkoztatá­si, szociális koncepciók is. miről írt a DM? 75 éve Aranykorona és drágaság Közvetlenül a háború után, amikor az egyes or­szágok valutáinak a le­romlása megkezdődött, a közgazdasági körök ide­genül állottak az infláció jelenségeivel szemben. Azóta számos országnak egyező tapasztalatai alap­ján fel lehet állítani az inf­lációnak a törvényeit is. Ezek szerint a pénz érté­kének lecsökkenése és a drágulás nem haladnak azonos módon előre. Kez­detben a drágulás nem kö­veti pontosan a pénz ér­tékcsökkenését, hanem el­marad mögötte. Ez az idő, amikor a rossz valutájú országok az olcsó ország hírébe kerülnek, ahol po­tom pénzért meg lehet él­ni. Második fokon a drá­gulás eléri a pénz érték­nek a csökkenését, harma­dik fokon a pénzzel szem­ben nagyobb mértékben jelentkezik a bizalmatlan­ság, mindenki menekül a pénztől. (1924) 50 éve A MÁV fejlődése A vidéki nagy állomá­sok, így a hatvani, debre­ceni, szolnoki, székesfe­hérvári és győri pályaud­varok újjáépítését a leg­sürgősebben elvégzik. Egészen modern állomá­sépületeket építenek, az osztálykülönbség meg­szüntetésére csak egy vá­róterem lesz és egy étte­rem. A nagy közös váró­termen kívül külön váró­termet építenek a gyerme­kes anyák és a tanulók ré­szére. A személykocsik megkülönböztetésére pe­dig a fapados-kocsi, pár­názott kocsi és hálókocsi megjelölést használják majd. Először a Buda­pest-Hatvan-Miskolc vo­nalat villamosítják. (1949) 25 éve Tatarozások Szegeden Köztudott, hogy Sze­ged házai - elsősorban a Nagykörúton belüli terü­leten - nagyobbrészt egy­szerre, az árvíz után épül­tek, s korukat, meg szer­kezeti állapotukat tekintve is megérettek a rekonst­rukcióra. A most elfoga­dott rekonstrukciós prog­ram során egész utcasorok születnek majd újjá. Ilyen nagyméretű városszépítő munkára eddig nem igen volt példa, leszámítva a Kárász utca portáljainak átépítését. (1974) Az MDF és a gazdaság Az egyensúly igénye Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Fó­rum Országos Választmánya elnökségének és a megyei elnökök grémiumának az a meggyőződése, hogy a poli­tikusoknak főleg a társadal­mi és a gazdasági egyensúly javítására kell összpontosíta­niuk - nyilatkozta Székelyhí­di Ágoston a testületek együttes ülését követően. Az országos választmány elnöke hangsúlyozta: az MDF magára nézve kötele­zőnek tekinti a társadalmi és gazdasági egyensúly megte­remtését. Székelyhídi Ágoston em­lékeztetett arra, hogy az MDF Antall József vezetésé­vel tíz évvel ezelőtt dolgozta ki a rendszerváltozás prog­ramját. Hozzátette: Magyar­országot akkor történelme legmélyebb válságából kel­lett kiemelni, ezért az MDF rendszerváltoztatási prog­ramja a nemzeti független­ség mellett az egyensúly megteremtésére irányult. - Az MDF a jelenben és a jövőben is felelősséget vállal a rendszerváltozás eredeti programjának érvényesítésé­ért, ezért a 2000. évtől az MDF több területen nagyobb arányú egyensúlyjavító in­tézkedéseket kezdeményez ­jelentette ki Székelyhídi Ágoston. A választmány elnöke szerint az államnak töreked­nie kell a gyereknevelés, a középréteg, a kis- és közép­vállalkozók, a kistelepülések és a kistérségek, a közrend­védelem, valamint az euró­pai uniós csatlakozásból adódó jogharmonizáció ki­emelt és hosszú távú támo­gatására. Jr % i ARIZONA i) alapítva: 1902 EXKLUZÍV SVÁJCI ÓRA- ÉS ÉKSZERSZALON Szeged, Kígyó u. 1. (Pont a sarkon!) Tel.: 62/319-803 <*• briliáns- és arany ékszerek fehérarany-garnitúrák tenyésztett gyöngyök <o svájci órák CSAK DECEMBER 24-IG! RADO <»-«> LONGINES ««> CERTINA U 5UIKUII!) ICI.. U/./OI7 OUJ 20%

Next

/
Thumbnails
Contents