Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-17 / 294. szám

PÉNTEK, 1999. DEC. 17. SZEGED 5 A romáknál is az asszony a család oszlopa Nincs „cigány etnikum" (?) A romák helyz eté n e k rendezése a három leghamarabb megoldandó probléma egyike mondja ki az Európai Unió rólunk szóló országjelentése. Mivel a megoldásához uniós pénzt is kapunk, azt mondhatjuk: ez egyfajta haszna annak, hogy már bekapcsolódtunk az integrációba. Ám jelenleg e célból több pénz áll rendelkezésünkre, mint amit föl tudnánk használni a jelenlegi programokra. Magyarországon a romák számát 485 ezerre (a vegyes házasságból származó cigány származásúakkal együtt 600700 ezerre) becsülik. E létszámában jelentós népcsoport helyzetét mi jellemzi most? Hogyan segíthető elő a cigányság társadalmi integrálása? A kérdésekre a roma származású Lakatos Béla, a szegedi Humán Szolgáltató Központon belül működő Pedagógiai Intézet etnikai referense, Phare-szakértő, válaszolt, mikor a JATE szociológia szakos hallgatóival találkozott. - Egységesnek nevezhető cigány etnikum nincs. - E meglepő kijelentésével hívta föl magára a figyelmet Lakatos Béla. - Ugyanis mára, a korábban talán egységes cigányság részekre szakadt. A Magyarországon élő romák négy nagy csoportja: a román nyelvű beás; az oláh; a romungro, azaz a magyar nyelvű cigány; az orosz területeken keresztül ide érkező kárpáti cigány - tartott egy kis ismeretterjesztést az ország egyetlen „etnikai referense", aki roma származású lévén, a szegedi egyetemen szerzett friss történelem-földrajz tanári diplomával a kezében fontosnak tartotta megírni a cigányok történelméről szóló, a maga nemében egyedülálló tankönyvet. A népcsoport megosztottságát fokozza, hogy politikai szempontból is széttagolt a cigányság. A kisebbségi önkormányzatokon vagy az etnikai szervezeteken belül a baloldali, konzervatív és liberális vonal egyaránt érvényesül. Ugyanakkor az országon belüli régiós különbségek is leképezhetők a cigányságon belül. Például Dunántúlon a romák tagozódása előrehaladt, ott több olyan település is található, ahol nem tekintik „cigánynak" azokat a romákat, akik életkörülményeiket, iskolai végzettségüket illetően megfelelnek a falu átlagának. S valahol ez a cél. A vallásos cigányokat Szűz Mária különös tisztelete jellemzi, aminek eredete, hogy e népcsoport hagyományai szerint az anya központi szerepet játszik, ő a család oszlopa. Az asszonyok azok, akik a családban tartják a „purdékat", amíg csak lehet, öt éves koruk előtt nemigen járnak óvodába se. Ezért jelenthette ki Lakatos Béla, hogy a roma gyereket 40-45 (egyes régiókban 70) százaléka eleve hátránnyal indul, sőt: a „purdék" 20 százaléka nem beszél magyarul. Úgy tűnik: a roma gyerekek taníttatásának értelméről, hosszú távú hasznáról a cigány nőket kellene meggyőzni. Mert az oktatás a kulcsa a romaprobléma hazai megoldásának. Esélyt jelent a cigányságnak, hogy az EU javaslatára Magyarországon olyan cigány oktatási program indul, melyre hazánk 10 millió eurót kapott. Ez az összeg két évre szól, s az a célja, hogy a cigányságot „beszippantsa" a hazai oktatási rendszer egészébe. E Phare-program három fő „csapásiránya": az óvoda és az általános iskola, a szakképzés, valamint az érettségit adó középiskolai és a diplomával záruló felsőoktatási képzés. A cigányság oktatása 2000-től a regionális programoknak része lehet. - Az oktatást segítő tevékenység fejlesztéséhez is hozzájárul a Phare annak érdekében, hogy az óvodákba és az általános iskolákba járó cigányok helyzete javuljon, így például cigány származásúaknak dadaképzés indulhat - kezdte a példák sorát a romák Pháre "szakértője. Vagy: iskolabusz járhat a kisebb településekre, hogy összegyűjtse a roma gyerekeket, akik például speciális iskolába járnak. Mondjuk Zalában, ahol létezik egy olyan heü iskola, ahova 48 településről járnak a roma gyerekek. Ebből a Phare-pénzbői az országban akár három tehetséggondozó cigány kollégium épülhet föl. A szakképzési intézmények meg új programok indításával, de más módon is ösztönözhetik a roma fiatalok számát. A hazai felsőoktatásban jelenleg 400 roma származású diák tanul. Ezt lehetne 1000-re növelni, de nem biztos, hogy sikerül. Pedig jövőre 50, de akár 100 százalékkal is növelni lehetne a cigány származású egyetemi hallgatók számát. Ám hazánkban félő, hogy nincs ennyi érettségizett roma fiatal. Az uniós támogatástól függetlenül az Etnikai és Kisebbségi Hivatal is kidolgozta a maga középtávú roma programját. De léteznek a szegedihez hasonló helyi programok is. Ugyanakkor a többségnek sem ártana többet tudni a cigányságról, például e népcsoportnak a történelemben játszott szerepéről. Ha másért nem, hát azért, mert amit megismerünk, azt jobban értjük és talán elfogadjuk. Újszászi Ilona MILYEN S%ÍNBtS éftIAJVJAi Haszongépjármüvek fényezése fényezófülkében, 18 méteres hosszúságig! GLASURIT FESTÉKRENDSZERREL!( Acrt/I és metál festéktípussal. Szeged, Bakay N. u. 48. Tel.: 62-560-111/4650. Tel./fax: 62-560-198. KÖZLEKEDÉSI ÉS SZOKSALTATÓ RT. Jövő nyáron indulhat a munka Újabb laképarktervek Marostö ma még csendes. Svédek után magyarok terveznek ide lakóparkot. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az önkormányzat az ász elején írt ki pályázatot a marostöi városrész harmadik és negyedik ütemének hasznosítására. A város vezetésének ugyanis egyértelmű szándéka, hogy a több mint húsz hektárnyi területen igényes lakóparkot alakítson ki. A terület hasznosításával kapcsolatosan hárman nyújtottak be pályázatot. A nyertes pályázó, a budapesti székhelyű Cranium Kft. mellett az is szólt, hogy már közreműködött hasonló projektben a fővárosban. A marostői városrészben az úgynevezett Madártelep felépítésével - amely a terület hasznosításának első két ütemét jelentette - megakadtak a dolgok. A harmadik és negyedik ütemben 21,5 hektárnyi területet szeretett volna értékesíteni az önkormányzat. A korábbi városvezetés ennek megfelelően 1997 nyarán a marostői lakópark felépítésére adásvételi szerződést írt alá a Swedhouse Production-HausNet AB-vel. Ennek értelmében a svéd cég - amely referenciamunkának szánta a lakóparkot - kizárólagos jogot kapott arra, hogy a több mint húsz hektárnyi területen háromszáz, különböző típusú, igényes családi házat építsen fel. A város és a svédek közötti megállapodás azt tartalmazta, hogy 1997 és 2001 között hat ütemben adják át a háromszáz lakóépületet. Mint tudják, a lakóparkból semmi sem lett. A svédek mindössze egy bemutatóházat építettek, amelyet egyébként később lebontottak, s dolguk végezetlenül tűntek el. Információink szerint néhányan, akik annak idején előleget fizettek új otthonukra, azóta is perlik a céget. A terület hasznosítását a mostani városvezetés is számba vette, ugyanis az önkormányzat egyértelmű szándéka, hogy a több mint húsz hektárnyi területen a lehető legrövidebb időn belül igényes lakóparkot alakítson ki. - Az újszegedi terület minden szempontból megfelelő a családi házas beépítésre - mondta Dobóné Molnár Terézia, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodájának munkatársa. így gondolta a budapesti székhelyű Cranium Kft. is, amely már közreműködött hasonló projektben a fővárosban, s ide is hasonló dolgot képzel el. A pályázók egyébként különböző számításokat végezve, arra a megállapításra jutottak, hogy 200-400 telek kialakításával a beruházás számukra is gazdaságos lenne. A koncepcionális jellegű pályázatok egyébiránt nem tartalmaztak túl sok konkrétumot. Nem is tartalmazhattak mondta Török Csaba, a városrendezési, területfejlesztési és tulajdonosi bizottság elnöke -, hiszen az ügy folyamatos egyeztetést igényel majd. A területre érvényes rendezési terv módosítása és megvitatása, valamint a közművesítési és úthálózati terv elkészítése és elfogadása hosszú hónapokat vesz igénybe, hiszéb azokrórVéleményt mondanak a szakemberek és a képviselő-testület tagjai is. Szerződést majd csak azután köt a város a Cranium Kft.-vei, miután „lefutották" a kötelező köröket. Török Csaba véleménye szerint a közgyűlés várhatóan jövő év nyarán fogadja majd el a terület módosított rendezési térvét. Azt követően azonban a közművesítéssel elkezdődhetnek a marostői városrészben a munkálatok. Szabó C. Szilárd Egyelőre kevés az érdeklődés a József Attila Tudományegyetemen indított felsőfokú szakképzések többsége iránt, ezért nem is tudták valamennyit elindítani. Az egyetemi diplománál alacsonyabb, a középfokú végzettségnél magasabb oklevelet nyújtó kétéves képzések egy kivételével - költségtérítéses formában folynak, egyelőre csupán az élelmiszeripari menedzser szakot támogatja az állam. Jelenleg országszerte mintegy 3500 diák tanul felsőfokú szakképzésben, amely két év alatt az egyetemi diplománál alacsonyabb, a középfokú végzettségnél magasabb oklevelet nyújt a számukra. Eddig csupán a képzések egy részét, huszonhét különféle szakot hagyott jóvá a Magyar Akkreditációs Bizottság. A még nem akkreditált felsőfokú szakképzések nem kapnak állami támogatást, ezeken költségtérítés ellenében tanulhatnak a diákok. Az úgynevezett akkrediA felsőfokú szakképzés tapasztalatai Ugródeszka az egyetemre? tált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés nemcsak egyetemeken folyhat, hanem valamely felsőoktatási intézmény szakmai felügyelete mellett középiskolákban is. Ez a képzési forma egyelőre nem túl keresett. A József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán meghirdetett hét - jelenleg akkreditálás alatt álló - szak közül csupán háromra jelentkeztek az érettségizett diákok. A kar oktatási dékánhelyettese, Meskó Eszter úgy véli, az érdeklődés egyelőre azért is alacsony, mert az akkreditálás előtt álló szakokat nem hirdethetik meg a felvételi tájékoztatóban, és így a diákok széles köre nem szerezhet azokról tudomást. Halász János egyetemi docens tájékoztatása szerint a hulladékhasznosító technológus szakot érdeklődés hiányában annak ellenére sem tudták elindítani, hogy a szakemberek feltételezik: a piac részéről nagy lenne iránta a kereslet. A felületvédelmi technológus és a vegyipari méréstechnológus szakokon sem indulhatott el az oktatás, pedig több cég írásban jelezte, hogy szüksége lenne ilyen szakemberekre. A három évvel ezelőtt indított környezetvédelmi technológus szakon első évben húsz, a természetvédelmi technológus képzésben tizenöt diák kezdte meg tanulmányait, akiknek döntő többsége egy év eltelte után átjelentkezett valamely egyetemi szakra. A szakemberek szerint a felsőfokú szakképzések akkreditálása után egyre többen lesznek, akik nem „ugródeszkának" tekintik azokat az egyetemre, hanem úgy gondolják, hogy nekik éppen erre a kétéves, felsőfokú oklevelet nyújtó képzésre van szükségük. Elsősorban azok dönthetnek így, akik nem éreznek magukban elég ambíciót az egyetemi tanulmányokhoz. Az akkreditáció nemcsak a képzés elfogadottságát mozdíthatja elő, hanem - Kiricsi Imre tanszékvezető egyetemi tanár szerint - azzal is együtt jár, hogy az oktatási programokat az ország más felső- vagy középfokú intézményeiben is el lehet indítani. Egyelőre kevés tapasztalat gyűlt össze a telekommunikációs szakértő képzésről, hiszen az oktatás idén szeptemberben kezdődött, az előzőekhez hasonlóan költségtérítéses formában. Itt olyan szakembereket képeznek, akik a modern telekommunikációs berendezések működési alapelveinek, szolgáltatásainak és az ezekekkel kapcsolatos üzleti ismereteknek az elsajátításán túl képesek ezen tudásanyag gyakorlati alkalmazására a műszaki és az üzleti élet minden területén. - A mai „high-tech" szakmák egyre inkább keresik azokat a szakembereket, akik a mérnökök és a fizikusok között helyezkednek el - véli Szabó Gábor, a fizikus tanszékcsoport vezetője. A képzésre ebben az évben tizenhatan jelentkeztek. Szabó Gábor szerint - a többi felsőfokú szakképzéssel ellentétben ennek a szaknak nincs megfelelő egyetemi folytatása, mert a diákok sem a mérnöforrás Jó tanuló - Jó sportoló Munkatársunktól Az Eötvös József Gimnázium tanulói közül idén Nagy Gábor 11. osztályos és Börcsök Balázs 12. osztályos tanuló nyerte el a „Magyar Köztársaság jó tanulója - jó sportolója" elmet. A kitüntetést az 1998/99-es tanévi eredményeik alapján kapták meg a szegedi diákok. Karácsonyi koncert Munkatársunktól A Szeghy Endre Pedagógus Női Kar ad koncertet december 19-én 11 órától a Szent József katolikus templomban a szentmise keretében. A kar műsorán Bárdos, Kodály, Fouré, Szokolay, Mozart és Bizet művei szerepelnek. Busz, Éfoészigozolvónyol Munkatársunktól Az Értelmi Fogyatékosok Érdekvédelmi Szervezete (Éfoész) karácsonyi ünnepségét december 19én (vasárnap) 16 órakor tartja a szegedi ifjúsági házban. Az érdekvédelmi szervezet tagjai Éfoészigazolványuk felmutatása után a Tisza Volán Rt. helyközi járatain e napon ingyen utazhatnak lakóhelyük és Szeged között. „ FIGYELEM! A IAZAPR0HIRDETÉSOLDAL TALÁLT m ROVATÁBAN V| INGYEN JELENTETJÜK MEG A HIRDETÉSEKET! ki, sem a közgazdasági területhez nem kerülnek olyan közel, hogy ezekben a szakmákban folytathatnák tanulmányaikat. A tervek szerint azonban a jövőre induló alkalmazott fizikus főiskolai szakot telekommunikációs szakiránnyal is kibővítik, hogy a diákok két év után továbbtanulhassanak. A JATE Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kara négy szakközépiskolában indította el a Phare-program keretében kidolgozott, államilag finanszírozott élelmiszeripari menedzser elnevezésű akkreditált felsőfokú szakképzését, amelyben összesen 130 diák tanul. Bajúszné Kabók Katalin oktatási főigazgató-helyettes szerint ezt a szakot elsősorban azok választják, akik nem jutottak be a felsőoktatásba, de szeretnének államilag finanszírozott képzésben továbbtanulni. A főigazgató-helyettes elmondta: egyelőre nem tisztázott, hogy a szakképzésben részt vevők hogyan kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra. Mivel a szakközépiskolákban csak 22 év alatti diákok tanulhatnak, ezért a főiskola tervezi, hogy a képzést levelező tagozaton is meghirdeti. Hegedús Szabolcs