Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-17 / 294. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1999. DEC. 17. kommentár Nőni, nőni Tkjoha a Mol-részyények most nem éppen a legkur­1V rensebb papírok a Budapesti Értéktőzsdén, a vál­lalatóriás erejét, tartalékait, jövőjét senki sem vitatja. Az a hír tehát, miszerint a Mol a romániai nemzeti kő­olajipari társaság privatizációja kapcsán ugrásra ké­szen áll, tulajdonképpen nem lephet meg senkit. A hazai „kőolaj- és gáznagyhatalom" ugyanis elju­tott arra a szintre, hogy csakis előre léphet. És ez a Mol szintjén messze nem egy belföldön való intenzív növekedéssel érhető el, hanem a terjeszkedéssel, a szó szoros értelmében vett kifelé nyújtózkodással A Mólnak - mint ahogy arról szakértők és vezetői nyilatkoznak - nem titkolt célja, hogy a térség vezető energetikai társaságává fejlődjön. Émiatt indultak el tárgyalások a horvát INA-val és ez az oka annak is, hogy megpályázták többek között a Slovnaft pozsonyi finomítóját is. Ettől az ugrástól pedig már nem lenne messze a másik szomszédos ország, Románia sem. Persze, mint tudjuk, ezek a tárgyalások és vásárlá­sok nem mennek egyik napról a másikra. Elég csak arra utalni, hogy Tudjman elnök halála „bekavarhat" a menetrendbe, Horvátország választások előtt áll, a kiszemelt olajipari cég pedig állami tulajdon. Nem tudni azt sem, milyen mértékben lehet része a tárgya­lásoknak az Adria vezeték, amelyben az INA csak résztulajdonos. A romániai nyitásnak különben hosszú előtörténe­te van: a Mol Rt. ottani leányvállalata eddig 29 kutat nyitott meg, az utolsót ez év novemberében Marosvásárhelyen. Még december folyamán, kará­csonyi ajándékként esedékes a 30. Mol-kút avatása Petrozsényben. A romániai kőolajipari társaság, az SNP Petrom privatizációjában való részvétel még­sem lesz diadalmenet, hiszen hevesen érdeklődnek az olaszok és a görögök is. Félő, hogy a Mol további terjeszkedésébe esetleg bekavarhat a politika, az, hogy egy adott pillanatban éppen mennyire kiabál­nak egymásra kígyót-békát a románok és a magya­rok, függetlenül attól, országhatáron kívül avagy be­lül vannak-e. A Mol érdeklődik Petrom-privatizáció Bukarest (MTI) A Mol Rt. is ott van a román nemzeti kőolajipari társaság (SNP Petrom) pri­vatizációja iránt érdeklődő nagy cégek között - közöl­te a román sajtó csütörtö­kön. A Curentul című lap ér­tesülése szerint az olasz ENI, a görög Hellenica és több pénzügyi beruházó mellett a magyar Mol Rt. is érdeklődést mutatott a Pet­rom magánosítása iránt. A román sajtóhírt a Mol Rt. illetékesei egyelőre nem kívánták kommentál­ni. A Mol 1994 óta van je­len Romániában, amikor képviseletet nyitott Ara­don, majd Mol Carrier Sri néven céget jegyeztetett be. Ez alakult át 1996-ban Mol Romania Srl-é. A Mol 1997-ben megvásárolta az Amoco Romániát, s ebből lett a Mol Romania Petro­leum Product Sri. Tavaly az aradi Mol Romania és a bukaresti Mol Romania Sri fuzionált. Értékesítési hálózatának mérete alapján a Mol ma a harmadik helyen áll a ro­mán piacon. Harrach Péter a Vatikánban Róma (MTI) A magyar család- és szociálpolitika célkitűzése­iről, eredményeiről, a hazai társadalmi problémákról folytatott megbeszéléseket csütörtökön a Vatikánban Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, vala­mint Semjén Zsolt, a nem­zeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának helyettes államtitkára. Harrach Péter elmondta, a felek érdekei messzemenően megegyeznek a család- és szociálpolitika kérdéseiben, hiszen a magyar kormány célja éppen a családok támo­gatása, a vatikáni külpolitika pedig ugyanezt szorgalmaz­za az államok vezetőinél. MM Aszlcm Maszhadov legitim személyiség MM Orosz katonák öltöznek át - fürdés után - a Groznijtól mintegy 21 km-re fekvő Saliban lévő főhadiszálláson. A cél: a „terroristák" teljes megsemmisítése. (MTI Telefotó/AP/Maxim Marmur) Moszkva (MTI) Moszkva „elismeri, hogy Aszlan Maszhadov legitim személyiség", de gyakorlatilag teljesen a terroristák és a banditák hatalmába került - je­lentette ki csütörtökön Valerij Manyilov, az orosz vezérkari főnök első helyettese. Az orosz tábornok nyilat­kozata változást jelent a cse­csenföldi orosz politikában, ugyanis az orosz kormány korábban érvénytelennek minősítette az 1996-os, az első orosz-csecsen háborút lezáró haszavjürti békemeg­állapodásokat - mélyen hall­gatva az 1997 májusában Borisz Jelcin orosz és Asz­lan Maszhadov csecsen el­nök által aláírt, a békemeg­állapodást megerősítő szer­ződésekről -, s egyben meg­kérdőjelezte Maszhadov le­gitimitását is, mert „nem az orosz törvények szerint vá­lasztották meg elnöknek". Manyilov úgy nyilatko­zott, hogy Groznij néhány napon belül - valószínűleg már újév előtt - a szövetségi erők kezén lesz, s a tervek szerint az év végéig meg­semmisítik a terroristák fő erőit a déli hegyvidéken. A kisebb osztagok felszámolá­sa még egypár hónapig elhú­zódhat. Az orosz tábornok közlése szerint a hadsereg a csecsen­földi hadjáratban eddig 272 halottat vesztett (egy héttel ezelőtt Manyilov még 259 ha­lottról beszélt), míg a dagesz­táni harcokban elesettekkel együtt összesen 402 katona halt meg (a belügyi alakulatok veszteségeit külön tartják nyilván Moszkvában). Manyi­lov szerint augusztus eleje óta több mint hétezer szakadár fegyverest semmisítettek meg, s ebből ötezret Csecsenföldön. A mozdoki orosz parancs­nokság szerint csütörtök reg­gel a tüzérség és a légierő is támadta Groznij peremkerüle­teit, s harcok voltak a főváros keleti peremén, Hankalában (a volt szovjet támaszpont alig tízpercnyi autóútra van a hír­hedt Minutka tértől, ahol állí­tólag éjszaka megsemmisítet­tek egy betört orosz páncélos­oszlopot), továbbá a várostól északra fekvő „Szevernij" (Manszúr sejk) repülőtérnél. A csütörtöki mozdoki köz­lemény szerint az elmúlt 24 órában a szövetségi erők har­minc csecsen fegyverest öltek meg, kilőttek hat gépjárművet, egy katonai bázist és egy rak­tárat. Az orosz erők ez idő alatt két halottat és öt sebesül­tet vesztettek. Megsebesült húsz gyermek Jeruzsálem (MTI) Az izraeli hadsereg elis­merte, hogy tévedésből lőtt reggel egy általános iskolát Libanonban. A tüzérségi támadásban 20 gyermek se­besült meg, négy közülük súlyosan. A hadsereg közle­ménye szerint a tüzérség azért lőtte a környéket, mert onnan korábban támadás ér­te az Izraelt szolgáló dél-li­banoni segédcsapatok állása­it. „A civilek megsérülését figyelmetlenség okozta, ez hiba volt. A védelmi erők a sajnálatukat fejezik ki" ­hangzik a közlemény. Arab Szalimban libanoni források közölték, hogy egy 120 milliméteres aknavető lövedéke találta el az iskolát, és két másik lövedék is a kö­zeli bozótban csapódott be. A megszállt területek föl­szabadításáért harcoló Hez­bollah gerillaszervezet bosszút esküdött. Horvát szavazók Zágráb (MTI) Horvátországban a jövő év első 5 hetében háromszor is az urnák­hoz szólítják a választó­polgárokat, hogy meg­választhassák az ország új parlamentjét és köz­társasági elnökét. Vlatko Pavletic, az ál­lamfői jogkörrel ideiglene­sen felruházott parlamenti elnök január 3-ra írta ki a parlamenti választásokat, míg az elnökválasztás idő­pontja egyelőre bizonyta­lan. Az alkotmány szerint az államfőválasztást a kor­mánynak kell kiírnia úgy, hogy azt az elnök halálától számított 60 napon belül meg lehessen tartani. A csütörtöki zágrábi na­pilapok értesülései szerint a Franjo Tudjman alapította, kormányzó Horvát Demok­ratikus Közösség (HDZ) el­nöksége az államfő halála után tartott első ülésén nem döntött arról, hogy a HDZ tagjaiból álló, egypárti kor­mány mikorra írja ki az el­nökválasztást. A 16 fős tes­tület arról sem döntött, hogy ki legyen a párt állam­főjelöltje, ahogyan arról sem, hogy ki legyen Tudj­man utódja a HDZ élén. Zágrábi lapértesülés sze­rint az elnökválasztás első fordulóját valószínűleg ja­nuár 23-án, míg a második fordulót február 6-án tart­ják. A törvény szerint az el­ső fordulóban csak az sze­rezheti meg az állámfői cí­met, aki a leadott szavaza­tok legalább 50 százalékát, plusz egy szavazatot meg­szerez. A második forduló­ban már csak az első fordu­ló két éllovasa közül vá­laszthatnak a szavazók. A zágrábi sajtó szerint a Tudjman alapította pártból egyelőre Mate Granic mi­niszterelnök-helyettes és külügyminiszter, Vladimír Seks, a parlament elnöké­nek helyettese, a HDZ egyik alelnöke és Vlatko Pavletic parlamenti elnök jöhet szóba lehetséges el­nökjelöltként. Az ellenzék valószínűleg nem indít kö­zös jelöltet az államfői poszt megszerzéséért, miu­tán Zlatko Tomcic, a Hatok néven laza koalícióban együttműködő, legerősebb ellenzéki pártok egyik veze­tője sajtónyilatkozatban erősítette meg: nincs esély közös jelöltre. A paraszt­párti politikus viszont nem erősítette meg azokat a hí­reket, hogy ő lesz a Hatok csoportján belül szorosab­ban együttműködő Négyek elnökjelöltje. Tomcicon kí­vül a sajtó szerint Drazen Budisa szociálliberális és Ivica Racan szociáldemok­rata pártelnök lehet még el­lenzéki jelölt az államfői posztra. Lászai ra emlékeztek Gyulafehérvár (MTI) Gyulafehérváron megkez­dődött a határon túli magyar millenniumi rendezvénysoro­zat: először Lászai Jánosra, a XV. században Rómában el­hunyt gyulafehérvári gyónta­tópapra emlékeztek. Lászai az 1400-as évek végén érkezett Gyulafehérvárról Rómába, ahol 1523-ban bekövetkezett haláláig a Szent Péter-bazili­kában volt a magyar zarándo­kok gyóntatópapja. Lászai sír­lapjának másolatát Pál József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára adta át ünnepség keretében Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus ér­seknek. „Temesvár szelleme" Temesvár (MTI) Temesváron csütörtökön I. Mihály exkirály is részt vett a forradalom kirobbanása tize­dik évfordulójának szentelt rendezvénysorozat hivatalos megnyitóján. Ez alkalommal I. Mihálynak átnyújtották a forradalom évfordulóját meg­örökítő aranyozott emlékér­met. A temesvári operában le­zajlott rendezvényen Costel Bursuc, a forradalomban le­tartóztatott harcosok szövetsé­gének elnöke felszólította az ország más városaiból érke­zett meghívottakat, hogy „tartsák tiszteletben Temesvár szellemét". Tengermelléki vérengzés Gdansk (MTI) Gdanskban ünnepélyes megemlékezéseket rendeztek a tengermelléki hajógyári munkások elleni 1970-es vé­res leszámolás 29. évforduló­ján. Megkoszorúzták a gdans­ki hajógyár előtt álló három keresztet, a „háromváros" (Gdansk, Sopot, Gdynia) ele­sett munkásainak emlékmű­vét. Szentmisét tartottak a Szent Brigitta templomban, majd ismét az emlékmű előtt volt megemlékezés. Hivatalos adatok szerint 1970 decembe­rében Gdynia, Gdansk, Szcze­cin és Elblag utcáin a tüntető munkások közül a rendőrség és a hadsereg egységei 44-et megöltek. Őrizetben az elnöki tanácsodé Jereván (MTI) Az örmény parlamentben október 27-én történt véres túszdrámával összefüggésben előzetes letartóztatásba he­lyezték Róbert Kocseiján ör­mény elnök diplomáciai taná­csadóját. Alekszan Arutyiun­jánt, az elnöki hivatal vezető­jét azzal gyanúsítják, hogy szerepet játszott a vérfürdő­ben, amelynek során 8 ember vesztette életét. A halottak kö­zött volt Vazgen Szárkiszján kormányfő is. Decemberi szörf-paradicsom a DÉLTÁV Interneten! Valamennyi Internet felhasználó számára (szolgáltatótól függetlenül) csökkentettük az Internet hívások telefondíját: • a kedvezményes időszakban (munkanap 5-7 és 18-22 óra között, hétvégén és ünnepnap 5-22 óra között): 2,5 Ft/perc • éjszakai időszakban (minden nap 22-5 óra között): 2 Ft/perc A december 13-31. közötti akció további részleteit megtalálja honlapunkon: http://www.deltav.hu, vagy hívja ügyfélszolgálatunkat a 184-es számon! Valamennyi díj áfa nélkül értendő! ^ DÉLTÁHNOm

Next

/
Thumbnails
Contents