Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-15 / 292. szám

SZERDA, 1999. DEC. 15. A TORONY ALATT 5 A pénteki közgyűlésen a helyi adók módosítása várható Kis Virág: vissza Szegedhez? hétköznapok Cinkosok közt Négy óra múlt, tömeg a trolin, zötykölődünk hazafe­lé. Egy férfi hirtelen sárga igazolványt ránt, és jegye­ket, bérleteket!" felkiáltással tülekszik át az embertö­megen. A jármű hátuljában meleg a helyzet, egy fiatal lánynak ugyanis nincs jegye. „Szálljon le gyorsan, ked­ves!" - biztatják a körülötte lévők. Nagy figyelem kíséri a kibontakozó drámát, amely a tetthelyre igyekvő el­lenőr illetve az ajtó előtt szorongó lányka közt zajlik. Vajon a troli ér a megállóhoz előbb, vagy az ellenőr a lányhoz? Szolidaritásunk hatalmas: lökjük, vágjuk, akadályozzuk az ellenőrt, ahogy csak lehet. Harcunk heves, de rövid, a troli fékez, megáll, és a lány leugrik. Nagy sóhaj; ezt megúsztukÖ De hogy is van ez? Saját pénzünk ellenében támo­gatjuk a bliccelőt? Fura egy cinkosság! Sarnyai Tibor Segélycsomagok Nagybecskerekre Tímár László alpolgármester szerint nem csak a vállalkozásoknak kell viselniük a közterheket. (Fotó: Schmidt Andrea) Segélycsomagokat in­dított útnak tegnap reg­gel a Máltai Szeretetszol­gálat szegedi területi szervezete. Nagybecske­rekre küldték a kamion­nal a segélycsomagokat, amelyeket egyébként a kölni testvérszervezet tá­mogatásával szereztek be a szegediek. A Máltai Szeretetszolgálat igyekszik támogatni minda­zokat, akik bajba jutottak, életkörülményeik nem teszik lehetővé, hogy megfelelő ru­házathoz, élelmiszerhez jus­sanak, különösképpen ilyen­kor, a karácsony ünnepek kö­zeledtével - hallottuk tegnap délelőtt Lengyel Gyulától, a Máltai Szeretetszolgálat sze­gedi területi vezetőjétől. A délvidéki városba kül­dött segélyszállítmánnyal kapcsolatban Lengyel Gyula elmondta, hogy a szeretet­szolgálat kölni szervezete gyűjtötte az adományt, illetve ők küldték el a pénzt, amelyből a szegediek megvá­sárolhatták a csomagokat. Nagyon rövid idő állt a ren­delkezésükre, mindössze egy hét alatt állították össze a küldeményt. Olyan áruházat kerestek, amelyben vállalták, hogy 2000 csomagot ilyen rövid idő alatt elkészítenek. A választásuk a Tesco áru­házra esett, amely tegnap reggelig el is készült a cso­magok összeállításával. Arra a kérdésünkre, hogy mit tar­talmaznak ezek a csomagok, a területi vezető elmondta, főleg tartós élelmiszert - lisz­tet, margarint, mézet, rizst, cukrot - csomagoltak a délvi­dékieknek. Nagybecskereken van a Máltai Szeretetszolgálat ju­goszláviai központja, ott fo­gadják a segélyszállítmányt, s innen majd o'sztják szét a rászorulók között. A segély egyébiránt a délvidéki polgá­rokhoz kerül, tekintet nélkül nemzetiségükre, mert a Mál­tai Szeretetszolgálat nem tesz különbséget az emberek nemzeti, faji, vallási hovatar­tozása között. A szegedi küldeményt várhatólag már ma kiosztják a rászorulóknak. K. F. A pénteki közgyűlésen több napirendi pont is gazdasági témájú, s je­lentós kérdésekről dön­tenek majd a torony alatt. Sokakat érint a kü­lönbözó helyi adókkal kapcsolatos rendelkezé­sek módosítása, hiszen az önkormányzat várha­tóan emel az adóterhe­ken, de ezzel párhuza­mosan egy adófajtát el­töröl, s több kedvez­ményt is bevezet majd. A pénteken várható fej­leményekről dr. Tímár László gazdasági alpol­gármestert kérdeztük. - A napirendek között szerepel az iparűzési adó­ról szóló rendelet módo­sítása. Mit tartalmaz vál­toztatás? - 2000-től az iparűzési adó jelenlegi mértékét, amely 1,7 ezrelék, 2 ezrelék­re kívánjuk felemelni. A mó­dosítás tartalmazza azt is, hogy míg 1999-ben az anyagköltség 66 százaléka volt leírható, a következő évtől már 100 százaléka ír­ható le. Vagyis a nagy anyagköltséggel dolgozó cé­gek kevesebb iparűzési adót fizetnek. A módosítás értel­mében tehát az adó a jogsza­bály által lehetővé tett maxi­mumon lesz, de más nagyvá­rosokban hasonló a gyakor­lat. Az adómentesek köre a hozzánk érkezett kérésekkel szemben nem változik: to­vábbra is csak a gyógyszeré­szek és az orvosok tartoznak majd ebbe a kategóriába. Új­donság, hogy közgyűlési ha­tározattal egy gazdaságfej­lesztő alapot kívánunk létre­hozni az életképes kis- és középvállalkozások megse­gítésére, remélhetőleg a ka­marával közösen történik mindez. Fontos módosítás, hogy az eddigi 5 százalékos adóönrendelkezéstől el lehet térni, s további öt százalék­ról dönthet a vállalkozás a pénzügyi bizottság előzetes jóváhagyásával. - Ugyancsak módosítani tervezik az építményadó­val kapcsolatos jogsza­bályt is. Erre miért van szükség? - Az építményadó-rende­let módosítása összefügg a vállalkozók kommunális adójának eltörlésével. Az építményadó módosítása a kizárólag bérbe adással fog­lalkozó cégeknél belső határt állít majd: itt az adó mérté­két az átlagos négyzetméte­renkénti 400 forint helyett a felső határ alatt 100 forinttal, vagyis 800 forintban kíván­juk meghatározni. Más adó­alanyoknál nem lesz több az építményadó, vagyis a tárgy­évi iparűzési adóelőleg 35 százalékát szabjuk ki. - Mi indokolja a telekadó bevezetését? - Az egyik oka a beépí­tetlen belterületi földterüle­tek bevonása az adózás kö­rébe. Erre azért van szükség, mert nagyon sok a beépítet­len építési telek, s az így be­folyt összeget a területek rendezésére kívánjuk fordí­tani, többek között par­lagfűirtás formájában. A te­lekadó bevezetésének másik indoka a beépítetlen terüle­tek helyben szokásos mér­téktói való eltérés, ez ugyan­csak a magánszemélyek adóztatását jelenti, ugyanis a város egyes részein nagyará­nyú az 5-6 ezer négyzetmé­teres fóliás telkek aránya. A javaslatok értelmében 25 vagy 50 forint lesz a telek­adó, s ne felejtsük el, hogy a központi jogszabályok két­száz forintos négyzetméte­renként felső határt tesznek lehetővé. Az ötven forintos változat szerint csak telek­adóból 595 millió forint be­vételhez jutna a város. Az agrárkamara adatai szerint a fóliások esetében az egy négyzetméterre eső összár­bevétel 2450 forint, s ebből kérünk el 25, vagy 50 forin­tot. Ennek az intézkedésnek is az a célja, hogy ne csak a vállalkozások viseljék a közterheket. - Mire elegendők ezek a pluszforrások ? - Egyszerűbb lenne a vá­lasz, ha a nyugat-európai or­szágokhoz hasonlóan nálunk is az önkormányzatok bevé­telének 35-45 százaléka he­lyi adókból származnak. Azonban nálunk az eddig már bevezetett iparűzési adóból csak 8-9 százalék származik, s ez egyben or­szágos átlag is. Az adózónak tudnia kell, hogy az adófo­rintjaiból az önkormányzat ebből utat épít, csatornáztat, iskolát tart fent abban a vá­rosban, ahol ő is él. Az adó­zás azért van, hogy a lakos­ság jobb körülmények kö­zött éljen, biztosított legyen az oktatás, a kultúra, a szó­rakozás. - A napirenden van a közterület-használat ren­delet módosítása is, mely már régóta foglalkoztatja a városvezetést. - 1995 óta nem volt köz­terület-használati díjemelés Szegeden. A rendeletmódo­sítás célja, hogy az engedély nélküli reklámokat felszá­moljuk és a befolyt díjat a terület rendezésére fordítsuk. Ezt a tevékenységet hatóság­ként a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. végezné el egy olyan kódex alapján, amelyben benne foglaltatik, hogy hogyan kell Szegednek kinéznie. Mind­ezzel sokkal egyszerűbbé, rugalmasabbá válik az ügy­menet. - A pénteki testületi ülé­sen szóba kerül a Kis Vi­rág ügye is. Várható előrelépés ebben a kér­désben? - Igen. Visszavesszük a Kis Virág bérleti jogát, Szer­vánszky úr megerősítette írásban is, hogy ezt felajánl­ja a városnak, s elfogadta a Nagy Virággal kapcsolatos ^elképzeléseinket is, bár ott még vannak tisztázatlan kér­dések. A közgyűlés várható­an utasítani fogja a polgár­mestert, hogy határozatlan időtartamú bérleti szerződést kössön a Kis Virágra, s ala­csonyabb bérleti díjat szab­jon meg. Van egy másik ja­vaslat is, ahol magasabb a bérleti díj, s nincs egyszeri használatbavételi díj. Nyil­vánvalóan azt a változatot fogadjuk majd el, amely a város számára kedvezőbb. Remélhetőleg februárig ren­deződik a Virág sorsa. Arató László Az oldal Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Kisimre Ferenc Nyugdíjasok karácsonya Munkatársunktól A Szegedi Nyugdíjasok Egyesülete az idei karácsony előtt is megajándékozta tag­jait. Marsi Mihályné, az egyesület elnöke arról tájé­koztatta lapunkat, hogy kö­zelmúltban, a megyeházán megtartott karácsonyi ün­nepségre a Szegedi Nyugdí­jasok Egyesületének csak­nem valamennyi tagja eljött: legalább hatszázan gyűltek össze. Az egyesület minden tag­ját megajándékozta. A nyug­díjasok karácsonyi csomag­jaiba olaj, cukor, rizs, étel­ízesítő, margarin, májkrém, csokoládé és keksz került. A megyeházán kiosz­tott ajándékok összértéke, mintegy 500 ezer forint volt. A Szegedi Nyugdíjasok Egyesületét támogatók sora segítette a karácsonyi cso­magok összeállításában. A legnagyobb segítséget a Dél­táv Rt. adta: a telefonos tár­saság 100 ezer forinttal tá­mogatta a nyugdíjasok meg­ajándékozását. Eredményes pályázatok Huszonkétmillió - közoktatásra DM-információ A Belügyminisztérium Csongrád Megyei Terü­leti Államháztartási és Közigazgatási Informá­ciós Szolgálatának igazgatója a közelmúlt­ban levelet intézett dr. Bartha Lászlóhoz, Sze­ged polgármesteréhez. Ebben arról értesítik, hogy az Oktatási Mi­nisztérium pedagógiai szakmai pályázatának elbírálása befejeződött. A szakmai bizottság ja­vaslata alapján a sze­gedi önkormányzat 21 millió 608 ezer forintot nyert. Ugyanakkor fel­hívják a felhasználó ­tehát a város - figyel­mét, hogy az egyes fel­adatokra meghatáro­zott támogatási össze­get csak az adott fel­adat elvégzéséhez lehet felhasználni. Az Oktatási Minisztéri­um által kiírt „SZAK 99" pályázaton a Szeged Város Önkormányzata a pedagó­giai szakmai szolgáltatások és szakértői tevékenység igénybevételéhez 5 eredmé­nyes projekt tervvel 24 mil­lió forintot nyert. Az alábbi­akban részletesen ismertet­jük a nyertes pályázatokat. Az első pályázat Szeged Város Önkormányzata óvo­dáiban végzett szűrővizsgá­latra vonatkozik. Egyre több gyermek küzd olvasási, írási, számolási nehézséggel. Ma­gyarország iskoláinak elsős tanulóinak 5-30 százalékát érinti a probléma. Mindez megelőzhető, ha minden 5 éves gyermek szűrővizsgála­ton vesz részt. A szűrőeljá­rás alapján kijelölhető az egyes gyermek fejlesztésé­nek céliránya, tartalma. A szűrőteszt alkalmas arra, hogy felhívja a figyelmet a tanulási zavar veszélyére, de annak bizonyítására általá­nos intelligencia mérése szükséges. A szűrőeljárás azt is megmutatja, hogy nincs tanulási zavar veszé­lye. A második pályázat a pe­dagógusok mentálhigiénés és egészségvédelmi felkészí­tése címet viseli. E felkészí­tés elősegíti a pedagógusok szemléletváltozását és at­titűd alakulását, amelyet kérdőívvel mérni lehet. A felkészítés célja, hogy a gyermekvédelmi felelősök új módszereket sajátítsanak el. Képesek legyenek az in­A különféle óvodai szűrővizsgálatokra is kaptak pénzt a szegediek. (Fotó: Schmidt Andrea) tézményükben a mentálhigi­énés szemlélet közvetítésére, ismerjék meg a módszertani fogásokat, amelyek a taní­tásban, nevelésben alkal­mazhatók. A résztvevők megismerik a konfliktuske­zelési módszereket, eszközö­ket. A harmadik pályázat a helyi önkormányzati közok­tatás tervezési rendszer ki­alakításáról szól. Célja, hogy a nyilvántartási rendszerek összekapcsolása, a települési és országos információs szinteket az egységes intéz­ményi alapadat halmazra építve kezelje, az országos közoktatási információs rendszer települési szintű elemeit részletesen meghatá­rozza, informatikailag meg­alapozza. A rendszer felépí­tése: intézményi szint, tele­pülési szint. A rendszer funkciói: adminisztráció, el­lenőrzés, értékelés, helyzete­lemzés, helyzetértékelés, adatszolgáltatás. A negyedik pályázat az úgynevezett romológiai fel­készítő (továbbképzés). Is­meretes, hogy Szegeden sok intézmény - óvoda, iskola ­mindennapi kapcsolatba van a roma lakossággal. Az in­tézményekben dolgozó em­bereknek segítséget jelent, ha az etnikai népességről is­meretekkel rendelkeznek. Megismerik az etnikum ok­tatási helyzetét és a várható programokat a közoktatás te­rületén. Az ötödik sikeres pályázat a tanuló - tanácsadó szolgá­lat működéséhez való hozzá­járulás. Célja, a képzési típu­sok iránti igény alakulásának mérése közép- és hosszútá­von, tájékoztatás a prog­nosztizált munkaerő piacról. Demográfiai adatokon ala­puló létszám és kapacitás vizsgálat. Főbb munkaerő piaci adatok föltérképezése és rögzítésük az intézkedési tervben.

Next

/
Thumbnails
Contents