Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-13 / 290. szám

HÉTFŐ, 1999. DEC. 13. SZEGED ÉS AZ ORSZÁG 5 A „heroinista lány" táncol és libeg, majd rádöbben: a kábítószerezést abba kell hagyni, különben belepusztul az „álmodásba". (Fotó: Karnok Csaba) csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Kormos Tamás újságíró munkatársunkkal oszthat­ják meg, aki munkanapokon 8 és 10 óra, va­sárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20­9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Csendrendelet. Török Tibomé huszonegy éve lakik az önkormányzati tulajdon­ban lévő újszegedi tizenhét emeletes házban. Már hetek óta minden nap buliznak az egyik szomszédukban. Az áthallatszó üvöltésektől és zenétől senki sem tud aludni. A házban biztonsági szolgá­lat működik. A lakók az őrökhöz fordultak segítsé­gért, akik annyit mondtak, hogy már nincs csendrende­let, mindenki akkor és olyan hangerővel szórakozik, ami­lyfcnnel akar. Már többször szóltak a bulizós szomszé­doknak is, akikkel lehetetlen tárgyalni: trágárságokat vág­nak a panaszkodó szomszé­dok fejéhez. Olvasónk kér­dése: a csendre vágyókat va­lóban senki sem védi? Temető. K Gézáné félje két évvel ezelőtt hunyt el. Azóta nem múlt el olyan hét, hogy ne vitt volna a Belvá­rosi temetőben lévő sírra vi­rágot, amit ismeretlenek rendszeresen ellopnak. Miért nem őrzik a temetőt? - teszi fel a kérdést olvasónk. IZEBHimm .....». EDE: együtt a drog ellen - az első forgatási nap „Törd szét a hamis álmokat!17 Vonzó a „multi", de olcsóbb a piac Ezüstvasárnapi ajándékvadászat Reggeli úszás Szándékolt sorscsa­pás, önként vállalt terror a reggeli úszás. Az em­ber kedve ilyenkor az egekben szárnyal, a víz hőfoka pedig csak fokoz­za e kedélyt. A medence szélén csöppségek álldo­gálnak, arcukon az enyémhez hasonló kifeje­zés. Aztán egy farmer­nadrágban és farmering­ben sétálgató férfi utasí­tására undorral ugrál­nak be a vízbe. Az egyik kisfiú ellenáll a víz csá­bításának, erre a megle­hetősen ellenszenves úszásoktató a Szelíd rá­vezetés eszközéhez nyúl; felnyalábolja és a vízbe hajítja a srácot. Bent a vízben eltörik a mécses, könny, nyál és egyéb testnedvek kavarognak a medencében. Bennem a jelenet láttán felmegy a pumpa, a szívverésem felgyorsul, adrenalin ömlik vérembe; a fickó vízbedobásának módoza­tait fontolgatom kéjesen. Közben pedig teljesen fe­ledem, hogy hideg a víz, és hogy semmi kedvem úszni. Nocsak, mégis ha­tással van rám a rég el­feledettnek hitt testneve­lés órák meghitt hangu­lata... S. T. Alig több mint tíz nap választ el bennünket szentestétől. A keresz­tény világ a Megváltó születésének csaknem kétezredik évfordulóját ünnepelheti az idén. A karácsony emellett per­sze régóta egymás meg­ajándékozásának ünne­pe is. Mai világunkban különleges hangsúlyt ka­pott a Krisztusról történő megemlékezés e felfogá­sa. Ajándékvásárlásra természetesen számtalan lehetőség adódik most, decemberben. De vajon hol vásárolnak az embe­rek? Ennek jártunk utána tegnap. A Szilléri sugárúti butikso­ron kezdjük a vizsgálódást. A lakás-felszerelési bolt ve­zetőnője nem ér rá nyilatkoz­ni. „Csúcsban vagyok!" ­vágja hozzánk, noha egyetlen vevő sincs az üzletében. A néhány lépéssel arrébb talál­ható felsőruházati butik tulaj­donosa, Vass Vilmosné mást mond. Ő nem érzi a kará­csonyt. A lakótelepen, ahol zömében nyugdíjasok és fia­tal házasok laknak, nincs pénz vásárlásra. Szerinte nem a „multik" csalják el a vásár­lóit, hanem a Cserepes sori piac. Valóban, a „Cserepes" felé tartó járatokon nehéz egy talpalatnyi üres helyet találni. A vásártéren még nagyobb a tömeg. „A karácsonyi ajándé­kokat elintéztem" - nyugtat meg Tóth Kálmánné. „Pénzt adok a gyerekeknek, ők meg vesznek, amit akarnak" Tóth­né tehát csak nézelődik a pia­con. Nem úgy, ahogy a kislá­nyával érkező Lipták Ilona. Ő évek óta itt vásárol be kará­csonyra. Mert olcsóbb. Sze­rinte ha az ember jól kutako­Pécs (MTI) Minél világosabbá válik a külföldi elkövetők számára, hogy nem jó üzlet Magyar­országon fegyveres rablással próbálkozni, mert annak ko­moly kockázatú van, és kicsi az esély a sikerre, annál in­kább csökken az a veszély, mely a polgárokat és a szol­dik, akkor még minőséget is találhat. Ezt állítja Vidáko­vics Józsefné is, aki néha ugyanazokat a ruhákat találja meg itt, amiket a „Kárászon" árulnak, csak fele annyiért. Az olcsóság miatt jár ide évek óta a Zakó család is, a fiatal családfő, felesége és a jövendőbeli nagymama. Bár szerintük a piac nem túl jó, egyhangú és zsúfolt. Balogh Józsefné, egy Cserepes sori butik tulajdonosa kérdésünk­re elmondja, hogy „a legtöbb ember csak nézgelődik, de nem vásárol. Nincs az embe­reknek pénze, nem veszik az árukat még akkor sem, ha fél áron adom". Ugyanezt meséli Wentzel Zsanett is, aki a Ró­kusi körúti hatalmas bevásár­lóközpontban dolgozik. Ő il­latszereket próbál eladni ­egyelőre nem túl sok sikerrel. „Csak érdeklődnek az embe­rek" - panaszkodik a fiatal lány. Pedig az angol cég leg­nagyobb közép-európai áru­házában elképesztően sok ember nyüzsög. „Csupán egyszerű bevásárlás" - hárítja el kérdésünket Bakos Katalin. Ő rendszeres vásárlója az áru­háznak. Ahogy Palkó Rita és Csiszér Ferenc is. Ők mar pénteken megvették az aján­dékokat, ma csak vacsorának valót keresnek. Az áruház egyik biztonsági őre kérdé­sünkre kifejti, hogy nagyon megnehezíti dolgukat ez a tö­meg, hiszen a tolvajoknak ilyenkor könnyebb „dolgoz­ni". „Hiába van minden árun riasztó, egyesek csak próbál­koznak" - mérgelődik az őr. Tegnap a legtöbbször kisgye­rekek próbálkoztak, akiknek csak egy kis csokira fájt a fo­guk. Reméljük, ők is megta­lálják majd a fa alatt azt, ami­re vágytak. Samyai Tibor gálatot teljesítő magyar rendőröket fenyegeti. Ezt a csütörtöki ékszer­rablásra utalva jelentette ki vasárnap a pécsi klinikán új­ságírók előtt Orbán Viktor. A kormányfő délután ér­kezett Pécsre,, és meglátogat­ta a pécsváradi tűzharcban megsebesült rendőröket. Veszélyek leselked­nek a gyerekekre! Ezek között az egyik legalat­tomosabb: a kábítószer. A megelőzés, a lehetsé­ges helyzetek és követ­kezmények fölvázolása a célja annak a harminc másodperces filmekre épülő drogellenes kam­pánynak, melyet a sze­gedi Contour Line pro­dukciós iroda vezetője, Koroknay Károly kez­deményezett. Az első film forgatására lapunk szerkesztősége is meg­hívást kapott. Tiszta üdeség a lány, nem illik a kezébe az „anyag" és a tű. Mégis be­lövi magát, mert szépet akar látni: egy bálteremben ki­rálynőként táncol, angyal­ként repül és repül... De az „Sírnak a betegek a várában, a bátrab­bak meg aláírást gyűjtenek a nyugdíj­ba küldött doktornő mel­lett" - ez a páciensek egy csoportjának reakciója. Mások úgy vélik, nem árt a fiatalítás az egészség­ügyben Algyön sem. A történet mégsem csupán a nyugdíjazás körül min­dig is fölbukkanó dilem­mákról szól, hanem ­mint cseppben a tenger ­benne foglaltatik a bete­gek érdeke, az orvosok egzisztenciája, az egész­ségügyet érintő jogok és az önkormányzati kötele­zettségek. Algyő három háziorvosa közül kettő, illetve az egy fogorvos az önkormányzat közalkalmazottjaként, a har­madik háziorvos és a gyer­mekorvos vállalkozóként dol­gozik. E helyzetet egységesí­teni akarta az önkormányzat, ezért a képviselők szeptem­beri ülésükön úgy határoztak, hogy január elejétől minden orvosi praxist vállalkozási formában működtetnek. Az érintett doktorok mindegyike elfogadta a változást. A két közalkalmazottként tevékenykedő háziorvos kö­álom szertefoszlik, s marad a döbbenet, hogy ez a lebe­gés a beteges vég és'a pusz­tulás felé visz. E rémséges látomástól megriadva a lány összetöri az álnok álomosz­tó eszközöket. Ez egy a ti­zenkét történet közül. A Kass szálló báltermé­ben hideg és hatalmas a tér, mégis családias a hangulat. Koroknay Károly örül, hogy végre már rendezheti az ál­tala kigondolt-menedzselt filmeket: élfényt kér Molnár László fővilágosítótól, M. Kovács Zoltán operatőrrel a beállítás részleteiről be­szél... Felesége, Mező Éva, aki szerkesztője a drogpre­venciós kampány egészét bemutató riportfilmnek, a rövid pihenők alatt forró te­át és kávét kínál... Tini fia, Árpád - aki a saját, középis­kolás történeteivel akár a zül az egyik még az év elején nyugdíjba ment. Az akkor meghirdetett álláshelyre ti­zenhatan pályáztak, az öt leg­jobbat szakértőkből álló bi­zottság választotta ki, a győztes orvos, dr. Bálind Sándor április óta gyógyítja az algyői betegeket. A másik háziorvos, dr. Örsi Ibolya 27 esztendeje praktizál Algyőn. Számára sok változást hozott 1999. - Még a nyáron elhagytam az Egészségházban az önkor­mányzattól bérelt lakásomat, mert azt mondták, az épület átalakítása elkezdődik, s ott csak laboratórium és ren­delők lesznek - kezdett tör­ténetébe a doktornő. - Aztán október 12-én értesítettek az önkormányzati döntésről, megkérdezték: elmennék-e vállalkozó orvosnak. A vála­szom az volt, hogy: „Termé­szetesen." November köze­pén az önkormányzat bekérte azokat a papírjaimat, amelyek egy állás betöltéséhez szüksé­gesek, majd november 25-én egy bizottság kérdezgetett. Rajtam kívül még három fia­tal kolléga is meghallgatásra várt. Akkor derült ki szá­drogellenes filmsorozat ih­lető-ötletadójának is tekint­hető -, a másik operatőrnek, Szögi Lackónak segít. A főszereplő, a „heroinista lány" meg Lackó párja: Osztás Anett, aki a cifra tü­kör előtt libben-táncol... A fiatal szépségből összetört vénséget „varázsoló" sminkmester, Patai Alice a rendező állandó segítője... A többiek is fél szavakból értik egymást. Az egyetértésre, az ön­kéntes és önzetlen részvétel­re ösztönöz az EDE, azaz az „Együtt a drog ellen " elne­vezésű kampány. Aki tudo­mást szerez a tervről, könnyen belátja: közös ügy a kábítószerek használata és terjedése ellen tenni. A 30 másodperces filmek azt a célt szolgálják, hogy a szülőknek és a gyermekeik­momra, hogy az állásom a tét. Egy nap múlva az önkor­mányzati képviselők előtt kö­zölte velem a polgármester, hogy a „pályázók közül" nem rám esett a választás, nyug­díjaznak, nincs szükség to­vább a munkámra... Akkor szóhoz sem tudtam jutni a meglepetéstől. De azóta tu­dom, s levélben meg is írtam a polgármesternek, hogy egy­részt pályázat nélkül töltik be az állást, másrészt a praxis ­27 év szolgálat után megérde­melt - működtetési jogától akar megfosztani a testület. Ezért kértem: a képviselők vizsgálják fölül döntésüket. Számomra erőt ad, hogy a maradásom érdekében három nap alatt kétszáz aláírást gyűjtöttek össze a betegeim. A háziorvosi állásra, mivel az nem vezetői megbízatás, nem kötelező pályázatot kiír­nia az önkormányzatnak. Az algyői képviselők ez év ele­jén kiírt pályázathoz nyúltak vissza: az akkor fölállított rangsorban a győztest követő három orvost, illetve dr. Örsi Ibolyát kérték föl elképzelé­sei megfogalmazására. - A képviselő-testület no­nek segítsenek fölismerni a veszélyt jelentő szituációkat, elképzelni a kábulatot, majd a fizikai rosszullétet, a függőség kényszerét és az ebből következő leépülést. Az első filmet most szombaton forgatták. A kész „spotokat" januárban, illet­ve februárban már láthatják a tévénézők. A helyi tévék találkozójának körülbelül 40 résztvevőjével már meg­állapodott a producer, hogy a kampánysorozatnak az adott hónapban esedékes darabját a helyi csatornákon naponta legalább egyszer műsorra tűzik. E társadalmi célú reklám története, szereplője más és más, de szövege mindig ugyanaz: „Törd szét a ha­mis álmokat! Élj drog nél­kül!" Ú. I. vember 26-i ülésén egyhangú szavazattal úgy döntött, hogy a nyugdíj korhatárt betöltött háziorvos helyére új házior­vost választ - számolt be a határozatról Kiss Andrásné jegyző. - Ugyanakkor a tes­tület - a kötelező jogszabályi feltételeken túl - erkölcsi és anyagi elismeréséről biztosí­totta a nyugállományba vo­nuló, hosszú évtizedek óta a településen tevékenykedő doktornőt. - Miért most, a háziorvosi privatizációról szóló törvény •elfogadása előtt döntött egyik orvosa nyugdíjazásáról, egy másik kinevezéséről az algyői önkormányzat - kér­dezik Algyőn is. - Nem a privatizációra irányult a képviselő-testület döntése, hanem arra, hogy 2000. január l-jétől vállalko­zói alapon működhessen az algyői egészségügy - hangsú­lyozta dr. Piri József polgár­mester. - Az Egészségház fölújítá­sa és bővítése jelzi, hogy az önkormányzat újabb 20-30 évre szeretné rendezni az egészségügy helyzetét - vá­zolta a történtek hátterét Beck Deutsch szavai Budapest (MTI) Magyarországon ma a gyermekek és az ifjúság vilá­ga a közösségi fórumok hiá­nyától szenved - fogalmazott Deutsch Tamás szombaton az Országos Gyermek- és If­júsági Parlament (OGYIP) ötödik jubileumi közgyűlé­sén Budapesten. Az ifjúsági és sportminiszter arról is be­szélt, hogy hiába alakult 1989 óta rengeteg ifjúsági szervezet, azok legtöbbje még mindig csak formális közösségként működik. Gábor a képviselő-testület szociális, kulturális és egész­ségügyi bizottságának elnö­ke. - A praxisjog arra az or­vosra vonatkozik, aki decem­ber 31-én területi ellátási kö­telezettséggel rendelkezik, azaz birtokon bélül van - a törvénytervezet szövege sze­rint - vélekedett dr. Komáro­mi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara titkára. - Tehát dr. Örsi Ibolyát jogsérelem nem érte. Ebből következően azonban az állásra kinevezett fiatal doktornő helyzete bi­zonytalan. Nem érintené két orvos egzisztenciáját, ezért etikusabb lett volna, ha a jog­szabály elfogadása után lép az algyői önkormányzat. Már csak azért is, mert e helyzet­nek a bizalmon alapuló or­vos-beteg kapcsolat láthatja kárát. - A praxisjog szabályozá­sa a bizonytalan, nem pedig az új doktornő kinevezése, mert az a testület jól előkészí­tett határozatán alapul ­mondta Beck Gábor. - Az önkormányzat ma sem tudja, hogy a háziorvosi privatizá­cióval kapcsolatos jogszabály mikor lép életbe, ezért dönté­sekor azt nem vehette figye­lembe. Ezután derül ki: mit akar­nak az algyői betegek, ho­gyan reagálnak az esetleges „idő előtti beavatkozásra". Úfszászi Ilona Kormányfői vizit Idő előtti a beavatkozás? Algyön köt orvos egzisztenciája a töt

Next

/
Thumbnails
Contents