Délmagyarország, 1999. december (89. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-10 / 288. szám

PÉNTEK, 1999. DEC. 10. KITEKINTŐ 3 röviden Önfelosztó önkormányzat Tarpa (MTI) Feloszlatta önmagát a tarpai önkormányzati kép­viselő-testület. Kovács Béla polgármester elmondta: egyéni sérelmek motiválták a döntés meghozatalában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község kilenctagú közgyűlését. Kovács Béla úgy vélte: a testület három tagja nem tudja túltenni magát a választási veresé­gén, ugyanis ők is polgár­mesterjelöltek voltak az 1998. október 18-i válasz­táson, de a versenyben alul­maradtak. A polgármester állítja: feladatainak ellátá­sában képviselőként rendre megpróbálták lehetetlenné tenni. A tamási példa Bátaszék (MTI) Kilenc település társulá­sát készítik elő Bálaszéken, a legsúlyosabb munkanél­küliséggel küzdő Tolna megyei településen. A munkaügyi központ, vala­mint a Dél-dunántúli Re­gionális Fejlesztési Ügy­nökség segítségével - a ka­marák és bankok bevonásá­val - most a Tamási város környékén már bevált ame­rikai módszer tapasztalatait felhasználva, úgynevezett helyi kezdeményezésű gaz­daságfejlesztéssel próbálják feltárni, fejleszteni a térség adottságait. Jankay­gyüjtemény Békéscsaba (MTI) Békéscsaba tulajdonába került Jankay Tibor fes­tőművész 850 kötetes Los Angeles-i művészeti könyv­gyűjteménye. A művész szülővárosának önkor­mányzata letétbe adja a Kö­rös-parti könyvesháznak a Jankay-féle képzőművésze­ti könyvgyűjteményt. 2000­ben lát napvilágot a fes­tőművész életművét bemu­tató kötet két nyelven, ma­gyarul és angolul. Jankay Tibor 1899-ben született Békéscsabán. Művészeti ta­nulmányait Budapesten vé­gezte. A háború után a né­metországi munkatáborból hazakerülő feleségével ki­vándorolt Amerikába. A Los Angeles-i egyetemi ta­nárként nyugalomba vonu­ló festő (aki 1994-ben hunyt el) művészeti hagya­tékát - több ezer festmé­nyét és rajzát is - szülővá­rosának adományozta. Földhivatali épület Kecskemét (MTI) Kecskeméten felavatták a körzeti földhivatal új épü­letét. A 65 millió forintos beruházás eredményeként nemcsak a zsúfoltság szűnt meg, de azzal, hogy vala­mennyi munkahelyet szá­mítógéppel - összesen hu­szonnyolc PC-vel - szerel­ték fel, megteremtették az ügyfelek európai szintű ki­szolgálásának feltételeit. Az átadáson Tamás Károly, az FMVM közigazgatási államtitkára elismerően szólt a Duna-Tisza közi földhivatali dolgozók eddi­gi teljesítményéről. Bács­Kiskun ugyanis a megyei földhivatalok sorában az e|ső atekintetben, hogy nincs ügyirathátraléka. Finnugor népek konferenciája Szegeden Mit hoz az EU-tagság? A finnugor népek képviselői az IPU szegedi kongresszusán. (Fotó: Miskolcxi Róbert) Az Interparlamentáris Uniá Szegeden rendezte meg A finnugor népek és az Európai Unió című nemzetközi konferenciá­ját. A tegnapi tanácsko­zás hátterét az adja, hogy az EU-n belül Finn­ország soros tagsága és növekvö szerepe, vala­mint Magyarország és Észtország csatlakozása új lehetőségeket teremt ­a 25 milliós finnugorság számára. A magyarság a legnagyobb létszámú nemzet - a finnugor népek családján belül. Az 1889-ben életre hívott Inter­parlamentáris Unió (IPU) ki­lenc alapító tagja között az egyik: Magyarország. Az Eu­rópai Unió (EÜ) tagországai­nak nyelvei közül egyetlen nem indoeurópai nyelv talál­ható: a finn (ami mellé - re­ményeink szerint - a követ­kező évezred elejétől már a magyart és az észtet is föl kell sorolni). E három „unikum­mal" akár büszkélkedhetünk is. Az IPU finnugorsággal foglalkozó tanácskozásának hozadéka az is, hogy sok mú­lik egy-egy helyzet megköze­lítési módján. A finnugor népek helyzetét elemző tanácskozást dr. Géczi József, az IPU magyar nemze­ti csoportja magyar-finnugor baráti tagozatának elnöke nyi­totta meg. A konferencia résztvevőit dr. Bartha László, Szeged polgármestere kö­szöntötte. A magyar és a finnugor együttműködést az EU-hoz történő csatlakozásunk tükré­ben mutatta be Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politi­kai államtitkára. A politikus hangsúlyozta: a nyelvrokon­ság és a néprokonság közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, azaz a magyar nép kö­zép-európai nép, ugyanakkor a legnagyobb létszámú finn­ugor nemzet, amivel arányos felelőssége is. Politikai szempontból ro­kon népeink két nagy csoport­ra oszthatók: az egyikbe tarto­zik az Orosz Föderáció terüle­tén élő, önálló államisággal nem rendelkező 16 kis finn­ugor nép, a másikba a balti térség két államalkotó nemze­te, a finn és az észt. Az Orosz Föderáció terüle­tén, az Ural és a Volga mellett élő kis finnugor népekkel a legutóbbi politikai és történel­mi változások óta javult a kapcsolat. Történelmi je­lentőségű látogatást tett a ma­gyar államfő 1993-ban a finn­ugor területeken. Az észtek­hez közös történelmi emlékek is kötnek. Idén ősszel Ma­gyarország megnyitotta tallin­ni nagykövetségét, s várható­an 2000 tavaszán Orbán Vik­tor személyében először láto­gat az észt fővárosba magyar kormányfő. A finnekkel két­száz éves múltra tekintenek vissza kapcsolataink. A jelen­ben pedig Finnország mint az EU soros elnöke, illetve egyik legfiatalabb és legkeletibb ál­lama segítheti Magyarország uniós kötődését - hangsúlyoz­ta beszédében a külügyi ál­lamtitkár. Az Interparlamen­táris Uniót az ENSZ után a második legjelentősebb nem­zetközi szervezetnek minősí­tette Szűrös Mátyás, az IPU magyar nemzeti csoportjának elnöke. A parlamenttel ren­delkező országok közül kilenc 110 évvel ezelőtt alapította meg az IPU-t, melynek ma 140 tagja van. Az IPU adott fórumot az emberi- és a nem­zetiségi jogok képviseletére, utóbb a finnugor népek érde­keinek védelmére is. De az IPU világpolitikai szerepre hi­vatott - jelentette ki a politi­kus. A finnugor népekről szóló tanácskozáson képviseltették magukat például a finnek, az észtek, a mordvinok, a komik, illetve megjelent az Orosz Fö­deráció magyarországi követ­tanácsosa is. Ú.I. Vízről, pénzről, régiókról - Hódmezővásárhelyen A területfejlesztéshez idő kell A Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat Intéző Bizottsága és El­lenőrzési Bizottsága összevont évzáró ülését tartotta tegnap Hód­mezővásárhelyen, a Vándorsólyom fogadó­ban, s ezen, meghívott vendégként, részt vett Nógrádi Zoltán, a Dél-al­földi Regionális Fejleszté­si Tanács ügyvezető el­nöke is. Az évzárót Vízi István el­nök nyitotta meg, köszöntve a vendégeket, majd Balla Iván ügyvezető igazgató be­szélt az idei munkáról, illetve a jövőről. A 132 ezer hektá­ros területen gazdálkodó, 17 önkormányzattal és harmin­cezer földtulajdonossal kap­csolatot tartó társaság hat­száz kilométer csatornát gon­doz, s eszközértéke eléri a hatszáz millió forintot. Fő feladatuk a belvízmen­tesítés - idén különösen sok munka adódott ezen a terüle­ten -, de több ezer hektárt öntöznek is. A Mindszent­Székkutas öntözőrendszer­nek köszönhetően pedig friss vizet kaphat a mártélyi hol­tág is. Az állami források ná­luk sem elegendők az alap­feladatokra, a vállalkozási munkák hasznából - önkor­mányzatok megrendelésére dolgoznak - csoportosítanak át pénzeket erre a területre. Elkészült a társaság hosz­szú távú fejlesztési koncep­ciója, a végrehatáshoz azon­ban forrásokat kell szerezni. Eredményesen pályáztak Phare-pénzt, másfél év után aláírták azt a megállapodást, melynek köszönhetően tanul­mányterv készülhet Hód­mezővásárhely tisztított szennyvizének kezelésére. Balla Iván szólt arról is, hogy az európai csatlakozás előtt el kell dönteni, hogy mely te­rületek lesznek a természet* védelemé, s hol éri meg az intenzív mezőgazdasági mű­velés. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a „gödöllői rendezés" kivonná a terme­lésből Maroslele térségét. Megijedni persze még korán lenne, mindez csak terv, de beszélni kell róla. Az előadó szólt még a régiós együtt­működés fontosságáról: a Dél-Alföldön tizenkét víz­gazdálkodási társulat próbál együtt dolgozni, az általuk kezelt vagyon 3,5 milliárd forint. Nógrádi Zoltán, a DARFT ügyvezető elnöke megköszönte a meghívást, valamint értékelte a társaság területfejlesztéshez kapcsoló­dó munkáját. Az ágazatokat szét kell választani - mondotta -, a környezetvédelem, a tájvéde­lem, a mezőgazdaság, a gaz­daságfejlesztés nem sorolha­tó be egyetlen minisztérium­hoz, még ha láthatók is ilyen erőfeszítések. A területfej­lesztéshez idő kell, s példa­ként Franciaországot hozta fel, ahol 1972-ben született meg a törvény — négy régió megunta Párizs túlsúlyát -, de csak tíz év múlva kez­dődött el a gyakorlati mun­ka, s mostanra mutathatnak fel meggyőző eredménye­ket. Az előadó szerint a terü­letfejlesztés halála, ha párhu­zamos rendszereket építenek ki, vagy lebontják az öt éve „emelteket". Ezek a beruhá­zások ugyanis az EU-polgá­rok adójából valósulnak meg, így fontos a hatékony­ság. A szigetszerű fejleszté­seket sem ajánlotta Nógrádi úr hosszú távon, hiszen azok egy idő után saját korlátjuk­ba ütköznek. A pályázatok sikeréhez nagyban hozzájárul, ha a pénzért folyamodók produ­kálni tudják az önkormány­zati-gazdálkodói-civil szer­vezeti hármast, s így a ven­déglátó vízügyi társaságnak is nagyon jók a jövőbeni esé­lyei. Mindez persze csak alap, kell még a jó forrástér­kép, vagyis határozott elkép­zelés arról, honnan, mi sze­rezhető meg. Harmincszáza­lékos önerő mellé, például húsz százalékos megyei, har­minc százalékos régiós pén­zen túl a maradék már orszá­gos forrásból is előteremt­hető. Kérdésekre válaszolva a DARFT ügyvezető elnöke elmondta, hogy neki, kor­mánypárti politikusként nem is elsősorban a politika szint­jén kell megvívni kisebb-na­gyobb harcait, hanem a mi­nisztériumokban felejtett, székéhez ragaszkodó, bürok­ratikus apparátussal. Mintha a politika nem len­ne képes ellenőrizni az ál­lamapparátust, mintha kicsú­szott volna kezéből a kezde­ményezés - fejezte be mon­dandóját Nógrádi Zoltán. K. A. jegyzet Optimizmus A minap elkövettem azt a baklövést, hogy a délutá­ni csúcsban bementem az egyik, leginkább vállal­kozókat fogadó bevásárlóközpontunkba. A megtéve­lyedésnek köszönhetően aztán - a pénztárnál való sorban állás közepette - ötpercenként fogadtam meg, hogy ... legyek, ha karácsonyig bármelyik vevőcsalo­gatóba beteszem a lábam. Arra is volt időm, hogy elmélkedésbe fogjak, vajon az élelmiszerhegyeket a kocsijukba ki-be pakoló em­berek közül hánynak éri el az ingerküszöbét a parla­menti, koronával, kamarával foglalkozó csetepaté. És vajon összefügg-e a vásárlási kedv a vártnál jobban hangzó gazdasági eredményekkel, a Surányi által be­jelentett államadósság-csökkenéssel, az élénkülő tőzsdei forgalommal, valamint a 10 százalék alatti infláció hírével. Gyaníthatóan nem, hiszen az embe­rek akkor is vásároltak, amikor az ország gazdasága a csőd szélén állt, csak az idő tájt még kevesebb he­lyen költhették el a pénzüket. Pedig Surányi Györgyre, a jegybank elnökére érde­mes odafigyelni így december első harmadában, a ka­rácsonyi készülődés közepette. Surányi ugyanis az infláció fogyása közepette azt is elmondja nekünk, hogy az évi négy-négy és fél százalékos inflációcsök­kenést a csűszóleértékelésnek köszönhetjük. Annak a csúszóleértékelésnek, amelyet kormányra kerülése óta ócsárol és támad a független kisgazdapárt, Tor­gyán pártelnökkel és miniszterrel az élén. A jegybank elnöke még azt elmagyarázza, hálásak lehetünk a még egy ideig nélkülözhetetlen csúszóleértékelésnek, hiszen emiatt Csehországgal és Lengyelországgal összehasonlítva nálunk alacsonyabb az úgynevezett inflációs ingadozás. j-t 10 százalék alatti inflációs ráta tükrében esetleg Mfj érdemes azon is elgondolkodni, az új lakástámo­gatási koncepció tíz évre szóló fix 8 százalékos hitel­kamata mennyire számít olcsónak. Amennyiben ugyanis a pénzromlás továbbra is ilyen ütemben csökken, akkor valószínűleg - és sajnos - csak az első néhány évben hozhat élénkülést a lakás- és épí­tőanyagpiacon. A történelmi egyházak támogatják November elseje legyen nap Budapest (MTI) A történelmi egyházak képviselői a Fidesz-frakció vezetőivel csütörtökön folytatott megbeszélésükön egyöntetűen támogatták azt, hogy a Munka törvény­könyve módosításával be­vezetendő új munkaszüneti nap november elseje legyen - derül ki a Fidesz-kévi­selőcsoport sajtóirodájának közleményéből. A dokumentum szerint Szájer József frakcióvezető, Sasvári Szilárd és Rogán Antal frakcióvezető-helyet­tes Seregély István érsek­kel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökével, Bölcskei Gusztáv reformá­tus püspökkel, Reus And­rással, az evangélikus egy­ház képviselőjével és Schweitzer József főrabbi­val egyeztetett a témában. - Az egyházi vezetők hangsúlyozták, hogy nem egy vallási ünnep válik ál­lami ünneppé, hanem egy kialakult össztársadalmi szokást ismer el és támogat a törvényjavaslat - olvas­ható a közleményben. A dokumentum kitér ar­ra is: az egyházak vélemé­nyét már korábban is kikér­te a frakció a törvényjavas­lattal és a munkaszüneti nap dátumával kapcsolat­ban. A mostani megbeszé­lés célja az volt, hogy meg­erősítse a korábbi konszen­zust. Hamis Járai-levelek Budapest (MTI) Valóban küldtek Ma­gyarországról Járai Zsig­mond pénzügyminiszter nevében hamis, például ajánló leveleket nemzet­közi pénzintézeteknek, de ezek egyelőre nem okoztak különösebb kárt - mondta a Pénzügymi­nisztérium sajtófőnöke csütörtökön. Egy szerdai sajtójelentés szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter nevében hamis leveleket juttattak el ismeretlenek hazai és nem­zetközi hivatalos fórumok­hoz. Járai Zsigmond a nevében küldött levelek miatt felje­lentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. A sajtófőnök elmondta, tudomásuk van róla, hogy több levelet is küldtek nem­zetközi pénzintézeteknek, a feladókat azonban nem is­merik. A nyomozásba a nemzet­biztonsági hivatal is bekap­csolódott, mivel nem bizto­sak abban, hogy minden el­küldött levélről tudnak a Pénzügyminisztériumban. A levelek tartalmáról és címzettjeiről a nyomozás ér­dekeire hivatkozva a saj­tófőnök nem nyilatkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents