Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-08 / 260. szám

Zsolczai százados adatokat vesz fel: aki 14 évnél fiatalabb, hazaküldik. (Fotó: Karnok Csaba) Játszóterek. Szeged összes (230) játszóterének állapotát fölmérte a Kör­nyezetgazdálkodási Kht., szakemberek bevonásával - tudtuk meg Szolnoki László műszaki igazgató­tól. Az eredmény: tízéves felújítási program kereté­ben kicserélik a játszósze­reket. A felmérés idején a játszóterek kihasználtságá­ról is gyűjtöttek informáci­ókat, ami megszabja a re­habilitáció sorrendjét. Idén minta játszóteret kap a tar­jáni Hajlat utca, illetve fel­újítják az újszegedi Hargi­tai ABC mögötti tér ját­szószereit. A belvárosi híd lábánál található játszótér 2000-ben teljesen újjászü­letik. Árkok. A Dorozsmai úton lakik B. J.-né, aki azért „csörgött", hogy fi­gyelmeztessen: ősszel kell kitakarítani az árkokat, csak így előzhető meg a tavaszi belvízveszély. Hosszú. A Metró, a Praktiker és a Cora áruház építkezésének terhét nyög­te, most pedig a vásárlók áradatát kénytelen magán átereszteni a béketelepi Hosszú utca - „csörgött" a tarthatatlan állapotok miatt Takács István és felesége (468-950), valamint H. J. (468-629). Az utca lakói sürgős önkormányzati be­avatkozásra várnak. Ta­Munkatársunktól A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola Történettu­dományi Tanszéke és a Bel­vedere Meridionale című fo­lyóirat szerkesztősége tudo­mányos konferenciát rendez „Magyarország és Európa 1919-1939" címmel novem­ber 9-én, kedden 11 órától. más Jánosné (Tisza Lajos utca 108.) pedig azt szeret­né, ha kerékpárút vezetne a hipermarketekhez. Szobrok. Ha egy mell­szoborra jut 35 millió fo­rint a városi kasszából, mi­ért nem marad az '56-os kopjafa karbantartására néhány ezer forint? - do­hogott a közgyűlési híre­ket olvasván Kömyei Edit (325-558). Temető. A Dugonics temetővel kapcsolatos ész­revételeket szívesen fo­gadja a gondnok, Móricz Szabolcs (474-536). Pókautó. Fölháborító, hogy a klinika előtt va­dásznak a „tilosban" par­koló autókra! - bosszan­kodott Kiss Andrásné (316-110). Olvasónk el­mesélte, hogy menyét szülni vitték a női kliniká­ra, s az egyetlen lehetséges helyen, a bejárattal szem­ben parkoltak nagy hirte­len kocsijukkal. Természe­tes, hogy megvárták az örömteli, de hosszadalmas esemény végét. Ám haza felé igyekezvén hiába ke­resték a Ladájukat, azt egy pókautó elszállította. Ol­vasónk szerint a közelben nem volt parkolást tiltó tábla, de az eljárás egyéb­ként sem méltányos! PANNON GSM »»..» AB 4Iv«MI. Az ülés előadói között szere­pel Ormos Mária, Romsics Ignác és Szakáty Sándor tör­ténészek, valamint a JATE és a JGYTF egykori és mai tanárai és hallgatói. A konfe­renciát a főiskola Hattyas sor 10. szám alatti épületé­ben, a történettudományi tanszéken tartják. A megyei főkapitány­ság bűnmegelőzési osztá­lya ezekben a hetekben újabb akciókat szervez a Csongrád megyei disz­kókba. Látogatásuk célja annak felmérése, hogy járnak-e tizennégy éven aluliak az éjszakában. Pénteken este Szegeden és Mórahalmon állítottak be a rendőrök a szórako­zóhelyekre, s végeztek életkor-ellenőrzést. Péntek este, tíz óra. A leg­több családban ilyenkor a szu­permozi tizenöt éves filmjé­nek végkifejletén izgulnak a nézők, mások a hét közbeni stressz oldják valamelyik han­gulat-karbantartó egységben, a rendőrök pedig diszkóba in­dulnak. Nem szórakozni, ha­nem dolgozni, s nem is olyan sokan, hanem szám szerint ketten, plusz az egyenruhás biztosítás, ugyancsak két fő. Zsolczai István százados és Nagy Pál hadnagy, a megyei főkapitányság bűnmegelőzési osztályának munkatársai hetek óta azzal töltik el péntek és szombat estéjüket, hogy disz­kókba látogatnak, és 14 éven aluli ifjakat veszik számba ­ha vannak egyáltalán ilyen fiatalok ezekena helyeken. Pénteken este három zenés­táncos helyet kerestünk fel a rendőrökkel. Első utunk Mó­rahalomra vezetett, ahol a Bo­untyba látogatnak hétvégén a fiatalok. A helyi káembés azonban felvilágosította a kol­légáit, hogy így tizenegy óra tájban még a Ficerájban (Fa­ház kocsma és játékterem) hangol az ifjúság, iszogatnak, játékautomatáznak, aztán, amikor már a tizenegy óra után érkező busz is befut, a legtöbben elballagnak a disz­kóba. A Ficerájban is ugyanaz volt az eljárás, mint máshol: az ajtónállókat megkérték, hogy hívják ki a főnököt, aki­nek elmondták, bűnmegelőzé­si akció van, bemehetnek-e, s mivel itt a sajtó is, lehet-e ké­peket készíteni. A fogadtatás mindenhol kedvező volt, bár a rendőrök minden esetben megjegyezték, hogy nem bű­nözőket keresnek, nem drog­razzia zajlik éppen, csak a 14 éven aluliakra kíváncsiak. A Ficerájban békésnek mondható péntek este zajlott, bár a rendőrök felbukkanásá­val kissé lehalkftottak a be­szélgetők, s találgattak, mi tör­ténhetett. Egy-két szúrópróba­szerűen elvégzett igazoltatás után kiderült, hogy mindenki­nek van már személyije, vagy­is elmúlt tízennégy. Ugyanez volt tapasztalható a Bounty­ban is, habár néhány fiatalról első látásra lerítt, hogy tizen­két évesek, az igazolványuk szerint azonban már tizenhat is elmúlt némelyik. A teljes­ség kedvéért: ha kiskorút ta­lálnak a rendőrök, akkor udva­riasan megkérdezik, hol lakik az illető, majd a járőrautóval hazaviszik és átadják a család­nak, s ezzel a bűnmegelőzés remélhetőleg szerencsés véget ér. Zsolczai százados menet közben elmondja, hogy sze­rencsére kedvezőek a tapasz­talataik. Tizennégy éven alu­liakat csak elvétve találnak, s az idősebb korosztály (értsd: meglett 18-20 évesek) is egyet­értenek az akció céljával, s úgy vélik, jobb, ha a kicsik időben távoznak. A SZOTE-klubban hasonló élményekkel gazdagodtunk, sőt, itt a szigorú beléptetési rendszernek köszönhetően szinte kizárt, hogy a túl fiata­lok is betévedjenek. Ugyanez mondható el a Tisza Gyön­gyéről is: itt ugyan van tini­diszkó, de az estére véget ér, s akkor szépen elmennek a fia­talok. Amennyiben vissza sze­retnének jönni, a biztonsági őrök nem engedik be őket. Bár az egyes diszkóknak van belső szabályuk arra, hogy kiket engednek be, még­is hiányzik az átfogó szabá­lyozás, akár törvényi, akár ön­kormányzati rendeleti szinten. Nagy Pál hosszú időt töltött azzal, hogy előkeresse az ide vonatkozó jogszabályokat, de csak homályos utalásokat ta­lált arra, hogy a szórakozóhely működésének feltételeiről meg kell alkotni a szabályo­kat, ez a joganyag valószínű­leg a mai napig sem készült el. Az akció lezárultát követően a tapasztalatokat összegezve a bűnmegelőzési osztály javas­latot tesz majd az önkormány­zatnak a szükséges lépések megtételére. A pénteki éjszakai akció te­hát eredményesnek mondható, a három diszkóban csak gye­reknek látszó fiatalokra buk­kantunk, akik azonban már betöltötték a tizennegyedik életévüket Mindez két dolgot jelenthet: vagy valóban nem járnak diszkóba ilyen fiatalon, vagy pedig rosszul sikerült a helyek kiválasztása. Bízzunk abban, hogy az első változat áll közelebb a valósághoz. Konferencia Orosz muzsikával November 9-én 19 órától a Matáv Területi Képviseleti Központ meg­hívására a Szegedi Nem­zeti Színházban koncerte­zik a Matáv Szimfonikus Zenekar. Az együttes Li­geti András dirigálásával Muszorgszkij-, Szkrjabin­és Csajkovszkij-műveket játszik. A Matáv Szimfonikus Ze­nekar elődje, a Postás Zene­kar a Magyar Posta Altisztek és Szolgák Országos Egyesü­letének támogatásával negy­ven taggal alakult meg 1907­ben. Az együttes neves kar­mesterekkel dolgozott, rend­szeresen szerepelt a rádióban, hangversenyeket adott. 1990­től Magyar Szimfonikus Ze­nekar néven alapítványi for­mában működött tovább, majd 1992-től a Matáv vállal­ta, hogy egyedüli fenntartó­ként biztosítja az együttes jö­vőjét. 1995-ben a próbákhoz, szólampróbákhoz és hangfel­vételek készítéséhez is megfe­lelő körülményeket biztosító önálló székházat, úgynevezett Zeneházat kaptak a muzsiku­sok Budapesten, a IX. kerületi Páva utcában. Az együttes mellett Művészeti Pártoló Egyesületet hívtak életre, amelynek Jandó Jenő zongo­raművész az elnöke, többek között Gulyás Dénes opera­énekes és Onczay Csaba gor­donkaművész is tagja. A ze­nekar az elmúlt években szo­ros kapcsolatot alakított ki a Zeneakadémia karmesterkép­ző tanszakával, az együttmű­ködés keretében gyakorlási lehetőséget biztosít a növen­dékeknek. így olyan tehetsé­ges fiatal dirigensek dolgoz­tak már együtt a zenekarral, mint Kocsár Balázs, Kollár Imre, Hamar Zsolt és Kesse­lyák Gergely. A Matáv Szim­fonikus Zenekar a november 9-í szegedi koncertjén a zene­igazgató Ligeti András dirigá­lásával Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen, Szkijabin: Az extázis költeménye című mű­vét és Csajkovszkij: VI. („Pa­tetikus") szimfóniáját játssza. A hangversenyre 850 és 650 forintos áron a Szegedi Nem­zeti Színház Kárász utcai jegyirodájában válthatók bel­épőjegyek. H. Zs. Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat az előző héten Újszászi Ilonával oszthatták meg. E héten Panek József ügyeletes újság­író munkatársunk várja hívásaikat mun­kanap reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között a 06-20-9432-663-as rá­diótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat ke­reső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. HÉTFŐ, 1999. Nov. 8. Diszkóban a rendőrökkel Csak 14 éven felülieknek! Könyvbemutató a Dóm téren Az emberi töke válsága A halál: tabu téma Életvég és emberi méltóság Az emberi tóke válsá­ga címmel jelent meg egy könyv a közelmúltban a Veszprémi Egyetemi Ki­adó gondozásában, s ezt a „Szegedre visszatérő gondolat" című rendezvé­nyen mutattak be a mi­nap a Hittudományi Főis­kolán. A három szerző közül So­mogyi Ferenc egyetemi do­cens pályája Szegedről indult, s vele jött a könyvbemutatóra Meyer Dietmar, a BKE tan­székvezető professzora is (a harmadik szerző: Somogyi Katalin). A vendégeket Oláh János, az est házigazdája, a rendezvényt támogató Hanza­Kruger első embere mutatta be a nem csupán diákokból „összeverődő" hallgatóság­nak, s rövid vitaindító után át­adta a szót a szerzőknek. Somogyi Ferenc az emberi tőke legfontosabb összetevői közül négyet nevezett meg: az iskolázás és szakképzés költ­ségeit, a kutatásokra fordított pénzt, az egészségügyi szol­gáltatások árát és a migrációs költséget. Míg Németország minden nagyvárosában körül­belül ugyanannyit keres egy jó esztergályos, addig nálunk nagyon is zavaros a jövede­lemstruktúra. A docens úgy látja, hogy 1989 óta radikálisakba válto­zások, ám az emberi tőkével ­mint potenciállal - kapcsolat­ban alig történt valami előre­vivő. Magyarországon 64 év a várható élettartam, míg a cse­heknél és a lengyeleknél ez 70 esztendő felett van. Meyer Dietmar professzor a docens négy emberi tőke-té­nyezőjéhez még egy ötödiket is kapcsolt, a kreativitást, amiben lehet valami, hiszen az egységnyi emberre jutó magyar származású Nobel-dí­jasokban nincs mit szégyen­keznünk. (Az ironikus előadó szerint ilyen díjat szerezni egyszerű, olvasni kell tíz cik­ket, írni egyet és hosszú kort kell megérni.) A kreativitás régi, a professzor szerint már ott kezdődött, hogy az ősem­ber felismerte, családja azért nem pusztult el, mert nem evett az erdőszéli bokor gyü­mölcséből. Ezután követke­zett a kapálás, amely megsok­szorozhatta a termést, még ha az első kapavágás oka az is volt, hogy keresték az elve­szett fényes követ. Egy sajá­tos megközelítésből az emberi tőke az, amit nem tudunk megmagyarázni, de ez általá­ban is igaz a tudományra. Egy kérdésre válaszolva el­hangzott a könyvbemutatón az is, hogy a tanárok fizetését addig kellene emelni, hogy maradjon szabad idejük gon­dolkodni. Ami ilyen szem­pontból Magyarországon gya­korlatilag nagyon széles kör­ben értelmezhető, s vonatko­zik szinte minden értelmiségi szakmára, hivatásra, sőt, csak­nem minden munkavállalóra. K. A. A tanatológia neves hazai szakértői tartot­tak előadásokat az MTESZ-székházban azon a hétvégi szegedi konferencián, amely­nek célja az volt, hogy a legújabb kutatási eredmények ismerteté­sére és tapasztalatcse­rére nyújtson a szak­embereknek lehetősé­get, s egyben alkalmat a laikusoknak, hogy a halál-gyász témakörét több aspektusból meg­ismerhessék. - A modern kor tabu té­mája, mi több már mozgal­mak születtek azért, hogy örömünnepé nyilvánítsák azt az eseményt, amely az emberi lét végét jelenti: a halált, és az ezzel járó gyászt. A halál ily módon történő fogadása, a gyász fájdalmas érzésének öröm­mé alakítása a haláltól való félelem megnyilvánulása, pedig e minden ember éle­tében bekövetkező realitás­sal szembe kell nézni ­mondta a Pázmány Péter Tudományegyetem teoló­gus professzora, Bolbelitz Pál, aki a hét végén, Szege­den megtartott tanatológai tanácskozáson tartott elő­adást. - A halál és a gyász az élet természetes történése, folyamata, éppen úgy mint a szülés-születés, amit az utóbbi évtizedek során a kórházak falai közé szorít­va tettek művivé. A szüle­tés éppúgy elvesztette ter­mészetességét, mint aho­gyan elfelejtettük rítusain­kat, hagyományainkat a gyászt illetően - erről már a pszichológus, Németh Margit beszélt, akinek elő­adása arról szólt, hogy a ma embere nem tud gyá­szolni, nem képes más gyá­szában együtt érezni, mert elvesztettük gyászképessé­günket. A gyászoló magára marad, és sok esetben kép­telen megbirkózni az őt ért veszteséggel. A halál és a gyász tabuként kezelése, ez jellemzi az itt és most em­berét. A gyakorló pszichiá­ter tapasztalata is azt iga­zolja, a gyásszal az embe­rek nehezen küzdenek meg, mert nincsenek kapaszko­dóik a veszteség feldolgo­zásához. Dr. Temesvári Be­áta azt mondja: kivált az abortuszt átélt, a gyerme­küket elvesztett asszonyok keresik meg segítségért, és a terápiák szinte befejezhe­tetlenek, de legalábbis éve­kig tartanak. A Magyar Tanatolójgiai Alapítvány, amely az Élet­vég és emberi méltóság cí­mű, hétvégi szegedi ren­dezvényt szervezte, éppen a halált és a gyászt övező ta­bu megtörésének szándé­kával alakult. Első konfe­renciájával az volt a célja, hogy a halál kérdésével foglalkozó szakemberek ­teológusok, filozófusok, pszichológusok, pszichiáte­rek - elmondják legújabb kutatási eredményeiket, egymással eszmét cserélje­nek, a laikus érdeklődő pe­dig több aspektusból meg­világított képet kapjon a halálról és gyászról. A kon­ferencia első lépése volt annak a folyamatnak, amit az alapítvány végigvinni tervez - mondták a konfe­rencia szervezői, dr. Szenes Márta és Farkas Csaba -, s aminek része, hogy az ok­tatásban is helyet kapjanak a halál problematikájával foglalkozó témák. Kezde­ményezésünkre a tanárkép­ző főiskolán már van ­nagy érdeklődéssel kísért ­speciálkollégium e tárgy­körben. Az alapítvány havi rend­szerességgel tervez olyan klubjellegű foglalkozásokat, amelyekre egyrészt a tana­tológia szakembereit hívják meg, másrészt, úgynevezett tréningeken nyújtanak se­gítséget azoknak, akik nem, vagy nehezen képesek fel­dolgozni szeretett hozzátar­tozójuk elvesztését. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents