Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-24 / 274. szám

SZERDA, 1999. NOV. 24. EGY SZÁZALÉK 9 A CsemegeM?"^22Jgs5nftö<arács(inyi akciója FELVESSZÜK A RITMUSÁT CIB BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (62) 425-425 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEÁK FERENC U. 1S. TELEFON: (62) 246-911 Éivénves: 1999. oMótmr 2046I BElftl KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE mn.ima £«,<«. isnMaam WM. 1 hét 8.000 (8.11) 2-3 hét 10.500 (10,65) 1-2 hó 12,500 (12,67) 3 hó 12.500 (12,67) 6 hó 12,000 12,17) 12hó 11,500 (11,66 Fotyószómla 3.00 (3.06) 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12.29) 12,250 (12,421 3 hó 12,500 12,67) 12,625 (12,80) 12,750 12,93) 6 hó 12,500 12.67) 12,625 12,60) 12,750 (12,93) 12 hó 12,000 (12,17) 12.125 (12,29) 12650 (12.42) lipa ritt visaaválas eseVe a kamal a mrtenlwí CIB Classic Magánszámla ásó Mmas/Mavaí íregBgyeaű CIB Classic Magánszámla CIB XL Áhítattál Magánszámla XLOassic Ő^SóTpl-ig ""3600™ 3,61/3,60 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6,26/6.22 500 E Ft felett 10,500 11.16/11.06 CIB Takaiilszáinla (mn. 50 E Ft) L I L EM 0-50 E Ft-ig 3,500 361 50 E FF500 E Ft 8,500 8.97 500 E Ft letelt 12.500 13,44 A KINCSEM betét kamata magánszemélyeit részére (ián. 50 E Ft) 3 hónap "T3ŐŐ0" 1348 6 hónap 13,000 13,16 12 hónap 12.500 12.67 Utána dá. vtssraváus esáen a báá kamatot nwn ew. A KINCSai 2000 kötvény dán. 10 E Ft) 1 hó "12,000" 1260 3 hó 13,000 13,00 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 * Ar Etet lamaá u MmaBá megátywóa. NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 1999. pklóher 20-iói Folyószámlahitel ™ 24,00 Betétórző hitel 19.00 Lombardhitel 20,00 Ingahanfedezetes hitel 23.00 HUF prime rate 16650 CIB^0640 »2242 A SÁNCA CCMMStCIALE (TAUANA • CSOPORT TAGJA SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 8-TÓL ESTE 6-IGI DÉLMAQYARORSZÁQ KTT. ESS TÖRI ISO 9002 ACCREDITATION OfCERlIRW BODIES Áramszállítás Szerbiába Budapest (MTI) Hétfőn megkezdődtek a kereskedelmi áramszállítások a Szerb Villamosmüveknek, de ez még nem Magyarországon termelt villamos energia, ezt az áramot Szlovákia irányából tranzitdíjak - közölte Gerse Károly, a Magyar Villamosmüvek Rt. (MVM) kereskedelmi igazgatója az MTI érdeklődésére. Szerb lapjelentések szerint az országban a hét elejétől korlátozták a lakossági áramszolgáltatást. A hűvösre fordult időjárás miatt napi 105107 millió kilowattórára nőtt az áramfogyasztás. Ez meghaladja a Szerb Villamosművek termelési lehetőségeit és a szolgáltatórendszer szétesésével fenyeget. A Glas Javnosti ctmű belgrádi napilap arról számol be, hogy a Szerb Villamosművek Magyarországról, Romániából, Bulgáriából és Görögországból naponta 5 millió kilowattórányi áramot importál. Gerse Károly elmondta: jelenleg nem szállítanak Magyarországon előállított áramot Szerbiának, mivel még nem sikerült megkötni az erre vonatkozó szerződést. A szerződés előkészítés alatt van, valószínűleg a közeljövőben aláítják. Tisztázni kell még a fizetési garanciákat, szóba jöhet banki garancia, valamint a barterüzlet vagy egy későbbi áram-visszaszolgáltatási forma. Az, hogy milyen mennyiségben és milyen áron ad el Magyarország áramot, az üzleti tárgyalások állása miatt még nem hozható nyilvánosságra mondta Gerse Károly. Annyit elárult, hogy a hazai villamosenergia-rendszer kapacitástartaléka nagyobb, mint a Szerbia felé tartó vezeték áteresztőképessége. Szerbia a nyugati országokból, illetve Szlovákia irányából csak Magyarországon keresztül szállíthat áramot, a nyugati országokkal még Szlovénián keresztül sincs villamosenergia-kapcsolata. fVásároti^^^Mn^mtemzK^decemDer 74. között/aTőrszágl I aBBotavtBRPNPvavGi Ha szerencsés, a blokkjának hátoldalán ábrázolt terméket már meg is nyerte! Semmit nem kell tennie - csak vásárolnia! ISO 9002 a Dél-Radarnak „Olajos" vagyonőrök Információs központ a kamaránál Európa vonalban van A Magyar Suzuki Rí. a)én1ata más kedvezményekkel össze nem vonható, és a limitéit modellekre nem vonatkozik. A Mol Szegedi Bányászati Üzeme három éve úgy döntött, megszünteti a társaság keretein belül működő vagyonvédelmet, hogy azt a későbbiekben a piacról vásárolja meg. A munkára pályázatot írt ki, s azt a három induló közül a Dél-Radar Vagyonvédelmi Kft. nyerte. Országh Mihály ügyvezető igazgató kilencven százalékban tulajdonosa is a cégnek, s úgy emlékszik vissza a három éve történtekre, hogy a kollégák jelentős helyismerettel rendelkeztek, s így nyerhettek. E nélkül nehéz lett volna labdába rúgni. Huszonhármán kezdtek, s nem csupán a Mol megrendelésére dolgoztak, hanem egyéb, az algyői területen megtelepedett cégek megbízásait is elvállalták. A védendő objektumok elsősorban a 47-es út két oldalán találhatók, s miután legnagyobb megbízójuk a Mol, gyakorlatilag diktálhat. Igaz ez akkor is, ha minőségről esik szó, a társaságnál kezdetektől minőségügyi menedzser dolgozik. Feladata az volt, hogy a Dél-Radar minél előbb megszerezze az ISO 9002-es szabvány szerinti tanúsítványt. Más választásuk nem nagyon volt, hiszen a MOL ma már szinte minden beszállítójától megköveteli a minősítést. Az eredményes munkához alapvető feltétel, hogy jó kapcsolatban állnak a Mol vezető rendészével, így az elvárások torzítás nélkül jutnak el a vagyonvédelmi céghez. A Dél-Radar 1999 augusztusától felel meg az ISO 9002-es minőségügyi szabvány követelményeinek, s ehhez egy angol tanúsító cég, a BVQI volt a segítségére. Érvényessége az „élőerős vagyon-felügyeleti és őrzés-védelmi szolgáltatásra, biztonságtechnikai rendszerek telepítésére és üzemeltetésére" szól. A tanúsítvány nem örök, három évre érvényes, ennek lejárta után meg kell újítani. A Dél-Radar alapító okiratában számos tevékenységre megkapta az engedélyt, ma már messze nem lehetne ilyen hosszú a potenciális lista, azaz kevesebb dolgot lehetne vagyonvédelemmel párosítani mondja Országh Mihály. Lehetne még takarítani, ami csak első ötletre megmosolyogtató, hiszen egyre nagyobb értékű berendezésekről, számítógépekről kell „törölgetni a port". Ma harmincötén, zömében alvállalkozók dolgoznak a cégnél, a számlázás elterjed gyakorlat a vagyonvédelemben. A létszám feladatfüggő, s nagy hangsúlyt fektetnek a kiválasztásra. Vannak objektumőrök és mezőjárőrök, de lehetnének lovasjárőrök is, akik vezetékszakaszon végigjárva elriasztanák az illegális csapotokat. Az ügyvezető egy köszönőlevelet is mutat: kétezer liter nyers kondenzátum eltulajdonítását akadályozta meg nemrégiben a Dél-Radar. A vagyonőrök egy hónap alatt legfeljebb 216 órát dolgozhatnak, de az egy műszak időtartama is maximált: 12 óra. Többek között ez is követelmény a minősített szolgáltatásnál. K. A. Védjegy nélkül nehéz. (DM/DV illusztráció) Európa vonalban van hirdeti magát a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara november 5én átadott új Euró Info Központja. A szomorú csak az, hogy a magyarországi kamarák történetében Európának mindig vonalban kellett volna lennie. Sajnos, ez a kereskedelmi és iparkamarák históriájában nem volt mindig így. Idén, a 150. évfordulón lehet emlékezni a kezdetekre, majd azokra a kötődésekre, amelyek a gazdaságot a korabeli öreg kontinenshez, de leginkább Bécshez fűzték. Lehet idézni a két világháború közötti békeidőket. S aztán a szünetet. Hogy végül öt évtizedes kihagyás után étjünk el a jelenkorhoz, az EU-csatlakozás küszöbére. Amikor, ha országunk még nem is, de a kamara már benne van a láncban. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Euró Info Központjának vezetője Bitó Enikő mérnök-közgazdász. A Kolozsvárról származó, második diplomáját már Magyarországon megszerző fiatal hölgy kilenc évvel ezelőtt települt át Romániából. Először a makói polgármesteri hivatalnál területfejlesztéssel foglalkozott, majd két évvel ezelőtt került a kamarához. A CSMKIK-nál a CEFTA-országokkal való kapcsolattartásért volt felelős, részt vett a Duna-Körös-Maros-Tisza regionális együttműködés megteremtésében. Ma az Euró Info Központ vezetője. őt kérdeztük a központ születésének körülményeiről, a tervekről. - A Csongrád megyei Euró Info Központ hogyan jött létre - szinte a semmiből? - Az Európai Bizottság idén év elején az Offical Journal-ben pályázatot jelentetett meg a csatlakozásra váró országok számára - válaszolta Bitó Enikő -, az Európában Bitó Enilcö. „Összekötő kapocsként" a vállalkozások és Európa között. (Fotó: Nagy László) már működő hálózat bővítésére. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályázott és nyert, vagyis - befogadó szervezetként - jogosulttá vált a központ létrehozására. - Miért kell kihangsúlyozni azt, hogy ebben az esetben a kamara egy befogadó szervezet? - Azért, mert az Európai Bizottság hozzájárul a központ működési költségeihez. Összekötő kapocsként, „első információs pontként" működik a kis- és középvállalkozások, valamint az Európai Bizottság Vállalkozások Főigazgatósága között. A bizottság minősíti is a létrehozott központ munkáját, vagyis ha nem érzi úgy, hogy eredményes lenne, megvonja a pénz folyósítását. -Az év eleje óta háromnegyed év telt el. Miért kellett ennyit várni a központ megnyitására? - A jogot ugyan 1999 elején nyertük el, de a szerződést csak szeptemberben írtuk alá. Az év folyamán különben már részt vettünk integrációs programokban, nemzetközi szemináriumokon, felkészítőkön. Kiépült az a belső számítógépes hálózat, amelynek segítségével a központokat egymással, valamint a bizottsággal is összekötötték. - Hány Euró Info Központ van jelenleg a kontinensen? - Európa 24 országában összesen 272, a csatlakozásra váró országokban 44. A délalföldi régióban a szegedi az egyetlen ilyen, az Európai Bizottsághoz tartozó központ. - A szolgáltatásokat csak kamarai tagok vehetik igénybe? - Nem. A cél az, hogy a központ mindenkit, vagyis a régió összes kis- és középvállalkozását kiszolgálja. Ugyanakkor a kamarának is jó az Euró Info Központ léte, hiszen segítségével többet nyújthat tagságának. - Milyen szolgáltatásokért fordulhatnak a vállalkozók a Tisza Lajos körúti új kamarai intézményhez? - Természetesen alapinformációkat nyújtunk az EU intézményeiről, a különböző alapokról, jogszabályokról, programokról, pályázatokról, közbeszerzésekről. Foglalkozunk tanácsadással - hazai és külföldi szakértők bevonásával. Üzletember találkozókat, szemináriumokat, konferenciákat, kiállításokat szervezünk. Üzleti partnerkeresését is vállalunk. A kamaránál velem együtt - hatan-heten is dolgozunk a különböző témákon, de szeretnénk további szakembereket bevonni, mindig a vállalkozások igényeinek megfelelően. - Amikor manapság az ember az interneten keresztül is nagyon sok információhoz hozzájuthat, mit gondol, miért keressék a vállalkozók mégis inkább az Euró Info Központot? - Központunk szerepe elsősorban a koordináció. Vagyis abban segítünk, hogy a meglévő információk tengerében ne vesszenek el a vállalkozók, azokhoz jussanak hozzá, amelyekre - tevékenységük ismeretében - szükségük lehet. Hogy lehetőleg egy helyen minden tanácsot, címet, kapcsolatot megszerezhessenek. A közeli jövőben már személyre szabott szolgáltatásokkal is az érdeklődők rendelkezésére állhatunk. Fekete Klára