Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-23 / 273. szám

2 KÜLFÖLD • KEDD, 1999. NOV. 23. Magyar kitüntetések Kolozsvár (MTI) Göncz Árpád köztársa­sági elnök a Magyar Köz­társasági Érdemrend tiszti keresztjét adományozta az Erdélyben élő Senkálszky Endre színművésznek és a Magyar Köztársasági Ér­demrend kiskeresztjét Benkő András zenetörté­nésznek. A kitüntetéseket hétfőn adta át Alföldi Lász­ló, Magyarország kolozsvá­ri főkonzulja. Senkálszky Endre, a Kolozsvári Ma­gyar Állami Színház örökös tagja több mint hat évtize­des művészi pályája elisme­réseként, Benkő András, a Kolozsvári Protestáns Teo­lógiai Főiskola nyugalma­zott egyetemi tanára az er­délyi magyar zenetörténet és zenepedagógia terén ki­fejtett kiemelkedő munkás­ságáért részesült a magas kitüntetésben. Keresztény tiltakozás Jeruzsálem (MTI) A keresztény egyházak két napra bezárták az Izra­elben, Kelet-Jeruzsálemben és a palesztin területeken lévő kegyhelyeiket, tiltako­zásul a názáreti Angyali Üdvözlet temploma mellett tervezett mecsetépítés ellen. A három fő egyház az izra­eli kormány azon döntése ellen tiltakozik, amellyel szabad utat adott a mecseté­pítésnek, engedve a musz­lim szélsőségesek nyomásá­nak. A mecset alapkövét november 23-án szándékoz­nak lerakni az Angyali Üd­vözlet temploma mellett, amelynek barlangjában a keresztény hagyomány sze­rint Gábriel arkangyal tud­tára adta Máriának, hogy gyermeket fogan. Clinton hálás Szófia (MTI) Bili Clinton amerikai el­nök bulgáriai látogatásának első hivatalos programja­ként hétfő délelőtt Petar Sztojanov államfővel talál­kozott. A megbeszélés előtt Clinton újságíróknak kije­lentette: „nagyon hálás" Bulgáriának azért a támoga­tásért, amelyet a koszovói válság alatt nyújtott az észak-atlanti szövetségnek. O az első amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tesz Bulgáriában, amelyet Wa­shington a feltörekvő délke­let-európai demokráciák mintaképének tekint. Szorul a gyürü Groznij, Argun (MTI) Az orosz erők három irányból fogták harapófogó­ba Groznijt, de a gyűrű déli irányban még nyitott, hogy a csecsen fővárost védő csaknem ötezer fegyveres kivonulhasson - jelentette az NTV tv-csatorna. Az orosz erők a jelek szerint nem kívánnak egyelőre frontális támadást indítani Groznij ellen, viszont az ál­landó tüzérségi és légicsa­pásokkal ki akarják kény­szeríteni, hogy a csecsen fegyveresek elvonuljanak a fővárosból, akárcsak más településekről. Hasonló a taktika a Groznijtól keletre fekvő Argun tekintetében, az orosz csapatok itt is csak átkarolták a várost. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR CSONGRÁD MEGYEI FIÓK Horvát rapszódia jy ajban vannak a horvátok. A volt jugoszláv tagköz­lJ társaság 1991 óta önálló, többpártrendszerben „működő" állam, amelyben immár harmadszor tarta­nak parlamenti választásokat. Egészen pontosan: tarta­nának. De, hogy mikor, az számukra is talány. A horvát alkotmány szava szerint a parlamenti vá­lasztásokat a mindenkori köztársasági elnök írja ki. Franjo Tudjman elnök viszont - most - erre nem képes. Immár 22 napja kórházban van, állapota egyre súlyo­sabb. Josip Broz Tito, egykori legendás partizánvezér (akkor legfiatalabb) tábornoka felett is eljárt az idő. Tudjman 78 éves, 1996-ban az USA-ban megműtötték, azóta mindenki tudja (igaz, a kormánypárti lapok erről nem cikkeznek), hogy a horvát köztársasági elnök - rá­kos. Felépülésére szinte semmi remény. Márpedig a horvát alkotmány, értelemszerűen a mai rendszer is, a tekintélyelvűségen nyugszik. Tudjmanra szabták az alkotmányt, így szinte lehetetlen helyzetbe hozták önmagukat. A mostani szobor (parlament) man­dátuma november 27-én lejár, ha pedig a választásokat december végéig nem tartják meg, akkor „bajban lesz" az ország 2000. évi költségvetése. Hasonló problémák merülnek fel az alkotmánybírósággal is, amelynek de­cember 6-áig fel kellett volna állnia, működését pedig csak az elnök - Franjo Tudjman - aláírásával kezdheti meg... Hatalmi űr, általános bizonytalanság uralkodik ezek­ben a napokban a horvát társadalomban. A kisember kívülről tétlenül figyeli a történéseket. A politikai szín­pad szereplői viszont annál agilisabbak. Az uralkodó párton, Horvát Demokratikus Közösségen, belül éles hatalmi harc bontakozott ki. Egyik oldalon a radikális nacionalista Ivics Pasalics, a másikon a mérsékelt Mate Granics, jelenlegi külügyminiszter tüsténkedik. Az utód­lás körüli csetepaté olyannyira megosztotta a horvát közvéleményt, hogy a kormánypártot - 20 százalékkal ­már csak a 3. helyre rangsorolja a rokonszenv-skálán. Első a 6 kisebb pártból álló konzervatív szövetség, 50 százalékkal, a második pedig Ivica Racsan, egykori kommunista tisztségviselő szociáldemokrata pártja, 23 százalékkal. r udjman elnök a kórházi ágyon, legközelebbi mun­katársai szenvedélyes (utódlási) harci tevékenységet folytatnak, az ellenzék csendben végzi a dolgát, az utca embere pedig kivár. De magában azért elmond egy imát azért, hogy a túlfűtött, rapszodikus érzelmi megnyilvá­nulások eredménye, még véletlenül se legyen egy balká­ni (pontosabban: szerbiai) politikai rendszer meghono­sulása. Ők ugyanis Európába igyekeznek. Szolgéltatásaink: Állampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladás­kor átutalás folyószámláról, folyószámlára. Első külföldi Göncz Panamaváros (MTI) A magyar és a panamai elnök megelégedéssel áll­apította meg hétfőn, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok legmagasabb szintre emelésével sikerült lerakni a tartalmas és gyü­mölcsöző együttműködés alapjait. Göncz Árpád va­sárnap délután érkezett meg Panamavárosba: személyé­ben Mireya Moscoso de Gruber elnök asszony az első külföldi vendégét fo­gadta. A hétfői nap hivata­los programja azzal kez­dődött, hogy Göncz Árpád koszorút helyezett el Manu­el Armador Guerrero, az első panamai elnök mell­szobránál, majd lezajlott az ünnepélyes katonai tisztele­tadással egybekötött fog­adás. Ezt követően a ma­gyar államfő először szűk körű megbeszélést folyta­tott a vendéglátójával, majd a küldöttség tagjaival együtt plenáris ülést tartot­tak. Jogi huzavona Zágrábban Mikor tartják a választásokat? Zágráb (MTI) Horvátországban nem tartanak parlamen­ti választásokat decem­ber 22-én, mert a 22. napja kórházban ápolt Franjo Tudjman köztár­sasági elnök a törvé­nyes határidőig nem tudta kiirni azokat. Az ellenzék szerint a Franjo Tudjman vezette, kormányzó Horvát Demok­ratikus Közösség (HDZ) nem akarja érvényesíteni az alkotmánynak azt a paragra­fusát, amely szerint a kötele­zettségei ellátásában tartósan akadályozott elnököt gya­korlatilag le kell váltani, mert feladatait ideiglenesen a parlament elnökének kell átadni, és elnökválasztásokat kell kiírni. Vlatko Pavletic parlamen­ti elnök hétfőre hívta össze a parlamentben képviselt pár­tok vezetőit annak a javas­latnak a megvitatására, ame­lyet Tudjman pártja terjesz­tett elő az államfő „ideigle­nes akadályoztatását" ki­mondó formula alkalmazása érdekében. Ezek szerint összehívnák a szábor rendkí­vüli ülését, azon módosíta­nák az alkotmányt, vagy kü­lön törvényt fogadnának el arról, hogy az államfő ideig­lenes akadályoztatása esetén a parlament elnöke bizonyos államfői feladatokat elláthat. A javaslat szerint az ideigle­nes akadályoztatás első és utolsó napját maga az akadá­lyoztatott államfő határozná meg írásban. Az ellenzék egyes vezetői szerint nevet­séges a kormánypárt javasla­ta, mivel Tudjman a válasz­tásokat sem tudta kiírni. A jogi huzavona horvát elemzői szerint az alkot­mánymódosítás kizárólag az ellenzéktől függ, mert az alaptörvény megváltoztatá­sához kétharmados többség kell, és azzal nem rendelke­zik a száborban a HDZ. A külön törvény elfogadása újabb alkotmánymódosítást tenne szükségessé, mert az alaptörvény szerint Horvát­országban a törvényeket az államfőnek kell ellenjegyez­nie ahhoz, hogy érvényre jussanak. A horvát törvények sze­rint a parlament mandátuma november 27-én lejár, és azt követően két hónapon belül parlamenti választásokat kell tartani, amelyeket leg­később december 25-éig az államfőnek, illetve ideigle­nes helyettesítőjének kell ki­irni. Ágoston András szerint Egyetlen űt a magyar autonómia Belgrád (MTI) Az Ágoston András ve­zette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) hétfőn elégedettségét fe­jezte ki, amiért az euró­pai biztonsági charta biz­tonsági tényezőként ke­zeli az autonómiát, mondván: ezáltal a vaj­dasági magyar autonó­miatörekvések is eséllyel jelenhetnek meg a nem­zetközi színtéren. A chartát az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) múlt heti isztambuli csúcsértekezletén írták alá. Az MTI-hez eljuttatott köz­leményében a VMDP tudatta: elégedetten veszi tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a magyar diplomácia Isztambulban si­kerre vitte az autonómia ügyét. „Trianon óta először történt meg, hogy a nemzetközi kö­zösség is méltányolta a ma­gyar követeléseket" - írta a dokumentum. A VMDP sze­rint soha kínálkozott ilyen kedvező nemzetközi helyzet arra, hogy a vajdasági magyar­ság ne egy frontálisan táma­dott autonómia-koncepcióval, hanem a magyar autonómia konkrét modelljével lépjen ki a nemzetközi színtérre. A vajda­sági magyarságnak nincs ve­szítenivalója, hiszen az auto­nómián kívül aligha van más módja annak, hogy az elmúlt évtizedben csaknem kétharma­dára apadt közösség azonos­ságtudata megőrzésével tudjon boldogulni lakóhelyén. Oroszország Minden marad a régiben Moszkva (MTI) Az orosz kormányfő hétfőn kizárta a privati­záció felülvizsgálatát, és óva intett a tulajdon újra­felosztásától, mert az az eddigi magánositásnál is nagyobb problémákkal és veszteségekkel járna. Vlagyimir Putyin az állami vagyonkezelésről rendezett moszkvai konferencián mon­dott beszédet, és hónapok óta először szentelt nagyobb fi­gyelmet az orosz gazdaság­nak. Eddig elsősorban a cse­csenföldi hadjáratról hallatta véleményét. Putyin szerint az orosz pri­vatizáció minden gondja és hibája ellenére megteremtette a piacgazdaság alapjait. Sür­gette viszont az állami vagyon sokkal hatékonyabb irányítá­sát, hiszen jelenleg 13 ezer cég és 20 ezer intézmény van teljesen állami tulajdonban, továbbá 4 ezer cégben főrész­vényes az orosz állam, amely megtartotta monopóliumát az áram- és a gázszolgáltatásban, a hírközlésben és a vasúti szállításban is. Az orosz kor­mányfő szerint nem kell sietni a további privatizációval, ha rossz a piaci konjunktúra, ha­nem ki kell várni, amíg a leg­nagyobb bevételre lehet szert tenni. Putyin szorgalmazta a szerkezetátalakítási reformok megvalósítását, hogy „véget lehessen vetni a nemzetgazda­ság depressziójának". A tulaj­donviszonyok és a pénzforga­lom áttekinthetősége nélkül nem szorítható vissza a kor­rupció, és nem biztosítható a gazdasági növekedés sem. Közveti ásból Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjai­ban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! MAGYAR I ÁLLAMKINCSTÁR ; CSONGRÁD I MEGYEI FIÓK j 6720 Szeged, [ Deák Ferenc u. f. j Telefon: tó2) í 488-111 4606. 4663 (pénztári órák: I hétfőtől-péntekig I 08-1} óráig) M Ali V.A K AJLLAMPAÍ4H vendégként Mireya elnökasszonynál Árpád Panamában Panamavárosban helyi népviseletbe öltözött hölgy üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnököt. (MTI Telefotó/EPA/AFP/Demostenes Angel)

Next

/
Thumbnails
Contents