Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-23 / 273. szám
2 KÜLFÖLD • KEDD, 1999. NOV. 23. Magyar kitüntetések Kolozsvár (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét adományozta az Erdélyben élő Senkálszky Endre színművésznek és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét Benkő András zenetörténésznek. A kitüntetéseket hétfőn adta át Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. Senkálszky Endre, a Kolozsvári Magyar Állami Színház örökös tagja több mint hat évtizedes művészi pályája elismeréseként, Benkő András, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára az erdélyi magyar zenetörténet és zenepedagógia terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért részesült a magas kitüntetésben. Keresztény tiltakozás Jeruzsálem (MTI) A keresztény egyházak két napra bezárták az Izraelben, Kelet-Jeruzsálemben és a palesztin területeken lévő kegyhelyeiket, tiltakozásul a názáreti Angyali Üdvözlet temploma mellett tervezett mecsetépítés ellen. A három fő egyház az izraeli kormány azon döntése ellen tiltakozik, amellyel szabad utat adott a mecsetépítésnek, engedve a muszlim szélsőségesek nyomásának. A mecset alapkövét november 23-án szándékoznak lerakni az Angyali Üdvözlet temploma mellett, amelynek barlangjában a keresztény hagyomány szerint Gábriel arkangyal tudtára adta Máriának, hogy gyermeket fogan. Clinton hálás Szófia (MTI) Bili Clinton amerikai elnök bulgáriai látogatásának első hivatalos programjaként hétfő délelőtt Petar Sztojanov államfővel találkozott. A megbeszélés előtt Clinton újságíróknak kijelentette: „nagyon hálás" Bulgáriának azért a támogatásért, amelyet a koszovói válság alatt nyújtott az észak-atlanti szövetségnek. O az első amerikai elnök, aki hivatalos látogatást tesz Bulgáriában, amelyet Washington a feltörekvő délkelet-európai demokráciák mintaképének tekint. Szorul a gyürü Groznij, Argun (MTI) Az orosz erők három irányból fogták harapófogóba Groznijt, de a gyűrű déli irányban még nyitott, hogy a csecsen fővárost védő csaknem ötezer fegyveres kivonulhasson - jelentette az NTV tv-csatorna. Az orosz erők a jelek szerint nem kívánnak egyelőre frontális támadást indítani Groznij ellen, viszont az állandó tüzérségi és légicsapásokkal ki akarják kényszeríteni, hogy a csecsen fegyveresek elvonuljanak a fővárosból, akárcsak más településekről. Hasonló a taktika a Groznijtól keletre fekvő Argun tekintetében, az orosz csapatok itt is csak átkarolták a várost. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR CSONGRÁD MEGYEI FIÓK Horvát rapszódia jy ajban vannak a horvátok. A volt jugoszláv tagközlJ társaság 1991 óta önálló, többpártrendszerben „működő" állam, amelyben immár harmadszor tartanak parlamenti választásokat. Egészen pontosan: tartanának. De, hogy mikor, az számukra is talány. A horvát alkotmány szava szerint a parlamenti választásokat a mindenkori köztársasági elnök írja ki. Franjo Tudjman elnök viszont - most - erre nem képes. Immár 22 napja kórházban van, állapota egyre súlyosabb. Josip Broz Tito, egykori legendás partizánvezér (akkor legfiatalabb) tábornoka felett is eljárt az idő. Tudjman 78 éves, 1996-ban az USA-ban megműtötték, azóta mindenki tudja (igaz, a kormánypárti lapok erről nem cikkeznek), hogy a horvát köztársasági elnök - rákos. Felépülésére szinte semmi remény. Márpedig a horvát alkotmány, értelemszerűen a mai rendszer is, a tekintélyelvűségen nyugszik. Tudjmanra szabták az alkotmányt, így szinte lehetetlen helyzetbe hozták önmagukat. A mostani szobor (parlament) mandátuma november 27-én lejár, ha pedig a választásokat december végéig nem tartják meg, akkor „bajban lesz" az ország 2000. évi költségvetése. Hasonló problémák merülnek fel az alkotmánybírósággal is, amelynek december 6-áig fel kellett volna állnia, működését pedig csak az elnök - Franjo Tudjman - aláírásával kezdheti meg... Hatalmi űr, általános bizonytalanság uralkodik ezekben a napokban a horvát társadalomban. A kisember kívülről tétlenül figyeli a történéseket. A politikai színpad szereplői viszont annál agilisabbak. Az uralkodó párton, Horvát Demokratikus Közösségen, belül éles hatalmi harc bontakozott ki. Egyik oldalon a radikális nacionalista Ivics Pasalics, a másikon a mérsékelt Mate Granics, jelenlegi külügyminiszter tüsténkedik. Az utódlás körüli csetepaté olyannyira megosztotta a horvát közvéleményt, hogy a kormánypártot - 20 százalékkal már csak a 3. helyre rangsorolja a rokonszenv-skálán. Első a 6 kisebb pártból álló konzervatív szövetség, 50 százalékkal, a második pedig Ivica Racsan, egykori kommunista tisztségviselő szociáldemokrata pártja, 23 százalékkal. r udjman elnök a kórházi ágyon, legközelebbi munkatársai szenvedélyes (utódlási) harci tevékenységet folytatnak, az ellenzék csendben végzi a dolgát, az utca embere pedig kivár. De magában azért elmond egy imát azért, hogy a túlfűtött, rapszodikus érzelmi megnyilvánulások eredménye, még véletlenül se legyen egy balkáni (pontosabban: szerbiai) politikai rendszer meghonosulása. Ők ugyanis Európába igyekeznek. Szolgéltatásaink: Állampapírjegyzés, -visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás, korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára. Első külföldi Göncz Panamaváros (MTI) A magyar és a panamai elnök megelégedéssel állapította meg hétfőn, hogy a két ország közötti politikai kapcsolatok legmagasabb szintre emelésével sikerült lerakni a tartalmas és gyümölcsöző együttműködés alapjait. Göncz Árpád vasárnap délután érkezett meg Panamavárosba: személyében Mireya Moscoso de Gruber elnök asszony az első külföldi vendégét fogadta. A hétfői nap hivatalos programja azzal kezdődött, hogy Göncz Árpád koszorút helyezett el Manuel Armador Guerrero, az első panamai elnök mellszobránál, majd lezajlott az ünnepélyes katonai tiszteletadással egybekötött fogadás. Ezt követően a magyar államfő először szűk körű megbeszélést folytatott a vendéglátójával, majd a küldöttség tagjaival együtt plenáris ülést tartottak. Jogi huzavona Zágrábban Mikor tartják a választásokat? Zágráb (MTI) Horvátországban nem tartanak parlamenti választásokat december 22-én, mert a 22. napja kórházban ápolt Franjo Tudjman köztársasági elnök a törvényes határidőig nem tudta kiirni azokat. Az ellenzék szerint a Franjo Tudjman vezette, kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem akarja érvényesíteni az alkotmánynak azt a paragrafusát, amely szerint a kötelezettségei ellátásában tartósan akadályozott elnököt gyakorlatilag le kell váltani, mert feladatait ideiglenesen a parlament elnökének kell átadni, és elnökválasztásokat kell kiírni. Vlatko Pavletic parlamenti elnök hétfőre hívta össze a parlamentben képviselt pártok vezetőit annak a javaslatnak a megvitatására, amelyet Tudjman pártja terjesztett elő az államfő „ideiglenes akadályoztatását" kimondó formula alkalmazása érdekében. Ezek szerint összehívnák a szábor rendkívüli ülését, azon módosítanák az alkotmányt, vagy külön törvényt fogadnának el arról, hogy az államfő ideiglenes akadályoztatása esetén a parlament elnöke bizonyos államfői feladatokat elláthat. A javaslat szerint az ideiglenes akadályoztatás első és utolsó napját maga az akadályoztatott államfő határozná meg írásban. Az ellenzék egyes vezetői szerint nevetséges a kormánypárt javaslata, mivel Tudjman a választásokat sem tudta kiírni. A jogi huzavona horvát elemzői szerint az alkotmánymódosítás kizárólag az ellenzéktől függ, mert az alaptörvény megváltoztatásához kétharmados többség kell, és azzal nem rendelkezik a száborban a HDZ. A külön törvény elfogadása újabb alkotmánymódosítást tenne szükségessé, mert az alaptörvény szerint Horvátországban a törvényeket az államfőnek kell ellenjegyeznie ahhoz, hogy érvényre jussanak. A horvát törvények szerint a parlament mandátuma november 27-én lejár, és azt követően két hónapon belül parlamenti választásokat kell tartani, amelyeket legkésőbb december 25-éig az államfőnek, illetve ideiglenes helyettesítőjének kell kiirni. Ágoston András szerint Egyetlen űt a magyar autonómia Belgrád (MTI) Az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) hétfőn elégedettségét fejezte ki, amiért az európai biztonsági charta biztonsági tényezőként kezeli az autonómiát, mondván: ezáltal a vajdasági magyar autonómiatörekvések is eséllyel jelenhetnek meg a nemzetközi színtéren. A chartát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) múlt heti isztambuli csúcsértekezletén írták alá. Az MTI-hez eljuttatott közleményében a VMDP tudatta: elégedetten veszi tudomásul, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a magyar diplomácia Isztambulban sikerre vitte az autonómia ügyét. „Trianon óta először történt meg, hogy a nemzetközi közösség is méltányolta a magyar követeléseket" - írta a dokumentum. A VMDP szerint soha kínálkozott ilyen kedvező nemzetközi helyzet arra, hogy a vajdasági magyarság ne egy frontálisan támadott autonómia-koncepcióval, hanem a magyar autonómia konkrét modelljével lépjen ki a nemzetközi színtérre. A vajdasági magyarságnak nincs veszítenivalója, hiszen az autonómián kívül aligha van más módja annak, hogy az elmúlt évtizedben csaknem kétharmadára apadt közösség azonosságtudata megőrzésével tudjon boldogulni lakóhelyén. Oroszország Minden marad a régiben Moszkva (MTI) Az orosz kormányfő hétfőn kizárta a privatizáció felülvizsgálatát, és óva intett a tulajdon újrafelosztásától, mert az az eddigi magánositásnál is nagyobb problémákkal és veszteségekkel járna. Vlagyimir Putyin az állami vagyonkezelésről rendezett moszkvai konferencián mondott beszédet, és hónapok óta először szentelt nagyobb figyelmet az orosz gazdaságnak. Eddig elsősorban a csecsenföldi hadjáratról hallatta véleményét. Putyin szerint az orosz privatizáció minden gondja és hibája ellenére megteremtette a piacgazdaság alapjait. Sürgette viszont az állami vagyon sokkal hatékonyabb irányítását, hiszen jelenleg 13 ezer cég és 20 ezer intézmény van teljesen állami tulajdonban, továbbá 4 ezer cégben főrészvényes az orosz állam, amely megtartotta monopóliumát az áram- és a gázszolgáltatásban, a hírközlésben és a vasúti szállításban is. Az orosz kormányfő szerint nem kell sietni a további privatizációval, ha rossz a piaci konjunktúra, hanem ki kell várni, amíg a legnagyobb bevételre lehet szert tenni. Putyin szorgalmazta a szerkezetátalakítási reformok megvalósítását, hogy „véget lehessen vetni a nemzetgazdaság depressziójának". A tulajdonviszonyok és a pénzforgalom áttekinthetősége nélkül nem szorítható vissza a korrupció, és nem biztosítható a gazdasági növekedés sem. Közveti ásból Ritkán adatik meg, hogy közvetlen forrásból jussunk hozzá értékeinkhez. A Magyar Államkincstár fiókjaiban mindenkor közvetlenül a kibocsátótól vásárolhat állampapírt. Magyar állampapírok közvetlen forrásból, teljes körű állami garanciával. Már bankkártya-elfogadással is! MAGYAR I ÁLLAMKINCSTÁR ; CSONGRÁD I MEGYEI FIÓK j 6720 Szeged, [ Deák Ferenc u. f. j Telefon: tó2) í 488-111 4606. 4663 (pénztári órák: I hétfőtől-péntekig I 08-1} óráig) M Ali V.A K AJLLAMPAÍ4H vendégként Mireya elnökasszonynál Árpád Panamában Panamavárosban helyi népviseletbe öltözött hölgy üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnököt. (MTI Telefotó/EPA/AFP/Demostenes Angel)