Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-22 / 272. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1999. NOV. 22. kommentár Felvételi jjorn Gyula ma, hétfőn Szegedre érkezik és a NagyáruL± ház passzázsán dedikálja Azok a kilencvenes évek... című könyvét. A művet közelmúltbeli megjelenése után úgy értékelték frissiben, hogy vezetni fogja a politikai bestsellerlistát. Aztán mély hallgatás következett, olyan megjegyzésekkelfűszerezve, hogy a szerző kissé szelektíven emlékszik bizonyos történésekre. De hát miért is ne emlékezne szelektíven? A történelem nagyjainak ez a jog megadatik, sőt mi több, kijár. A mai dedikálásra bizonyára sokan lesznek kíváncsiak. Amiatt is, hogy az előző ciklus miniszterelnöke, a rendszerváltást megelőző évek külügyminisztere újabban sajátos szerepben tűnik föl, kriüzálja pártját, több kérdésben a különvéleményét fogalmazza meg. Egy ügyben azonban következetes: ez pedig Magyarországnak az Európai Unióhoz való mielőbbi csatlakozása. Ebben, ha úgy tetszik, teljes az egyetértés jelenlegi miniszterelnök és elődje között. Horn több évtizedes külügyi munkássága alatt megszerzett kapcsolatait, elismertségét, a Szocialista Internacionáléban betöltött szerepét, politikusi összeköttetéseit messzemenően arra próbálja fölhasználni, hogy segítse az EU-csatlakozást. Hogy sürgesse Magyarország felvételét Európába, oly módon is, hogy nem emleget dátumokat. Az évszámok, a határidők ugyanis mintha határozottan idegesítenék azon államok vezetőit, akik nem lelkesednek az Unió bővítéséért, nem akarják mielőbb a keblükre ölelni Kelet-Európát, élén Magyarországgal. Ebből a szemszögből is érdemes odafigyelni, mit is mondott a minap Horn Berlinben, a Berliner Presskonferenz díszvendégeként A

Z ex-miniszterelnök nem mást hangsúlyozott, mint hogy érdemes lenne elgondolkodni és Magyarországot akár egyetlen tagként fölvenni a készülő bővítés idején. Egyedül és elsőként a többi kelet-európai ország közül És ami még érdekes: dátum - legalábbis a tudósítások szerint - nem hangzott el A 2002-es csatlakozás fogcsikorgatva történő emlegetése ugyanis szemlátomást nem hozza lázba az EU tagállamait. Sőt: mintha ellenkező hatást váltana ki Clinton messzire ment Horn Berlinben Berlin (MTI) Magyarország európai uniós csatlakozásának támogatását kérte a berlini újságíró-kamara rendezvényén Horn Gyula. A magyar politikus a Berliner Pressekonferenz egyesület szokásos év végi vacsorájának külföldi díszvendégeként szólhatott a mintegy 200 meghívotthoz. Mintegy 20 perces beszédében Horn Gyula rámutatott: az Európai Unió előszobájában várakozó államok közül Magyarország nyújtotta a legjobb teljesítményt, amit a Bizottság októberi jelentése is megerősített. A tagságra való felkészülésben a magyarok járnak az élen, ezért feltétlenül érdemes támogatni akár egyedüliként való felvételüket is az Európai Unióba - hangsúlyozta a volt miniszterelnök. Irak és az ENSZ Bagdad (MTI) Irak visszautasítja azt az ENSZ-határozatot, amelynek értelmében a nemzetközi szervezet 15 nappal hosszabbítja meg az „olajat élelemért" elnevezésű programját -jelentette be szombaton Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter. Az iraki diplomácia vezetője szerint két hét alatt semmit sem lehet tenni, országa ezért nem fogadja el a tizenöt napos határidőt. A miniszter arról nem beszélt, hogy Irak a jelenlegi határidő leteltével, azaz szombat éjféltől felfüggeszti-e az olajexportot, vagy sem. Két reformer a firenzei Palazzo Vecchiában: Massimo D'Alema olasz kormányfő (balról) és Bili Clinton amerikai elnök. (MTI Telefotó/AP/Jerome Delay) Athén, Firenze (MTI) Bili Clinton amerikai elnök Athénban annak a reményének adott hangot, hogy az elkövetkező két hónapban jelentős lépések történnek a ciprusi kérdés megoldása érdekében. Erről azután pyilatkozott, hogy találkozott Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnökkel. Clinton és Szimitisz egyetértett abban, hogy Törökországot közelebb kell vonni az Európai Unióhoz. „Ezt azonban néhány feltételhez kell kötni" - mondta a görög kormányfő. Clinton nyilatkozatában méltatta Gögörországnak a Balkánon játszott egyensúlyerősítő szerepét. Az amerikai államfő és Szimitisz sajnálkozását fejezte ki azok miatt az erőszakos tüntetések miatt, amelyek Clintonnak a görög fővárosba való péntek esti megérkezésekor robbantak ki és 15 ember sérülésével, valamint üzletek és bankok tucatjainak romba döntésével jártak. Clinton szerint azonban ezek az események nem fogják beárnyékolni a két ország hagyományosan baráti kapcsolatait. Az amerikai elnök megelégedéssel nyilatkozott tárgyalásairól és együttérzését fejezte ki ebből az alkalomból a görög földrengés-áldozatok hozzátartóinak is. Clinton elnököt megtapsolták, amikor sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok az 1967-es puccs után az azt végrehajtó görög ezredeseket támogatta. Az amerikai elnök megfogalmazása szerint „Washington hagyta, hogy érdekeit inkább a hidegháború, mint a demokrácia iránti elkötelezettsége diktálja, holott végül is a demokrácia érdekében vívta a hidegháborút". Egy amerikai elnök először ment ilyen messzire a Görögország iránti korabeli amerikai politika bírálatában - bár egy amerikai szóvivő szóvivő megjegyezte, hogy Clinton szavai „nem jelentettek bocsánatkérést, hanem a demokrácia támogtásának szükségessége mellett álltak ki". Európát egy tudás alapú információs társadalommá kell alakítani, de úgy, hogy az előmozdítsa a társadalmi beilleszkedést és részvételt - jelentette ki Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szombat este Firenzében a „Reformizmus a XXI. században" címet viselő „csúcsszeminárium" megnyitó vacsoráján. A New York University által megrendezett firenzei tanácskozás díszvendégei olyan, magukat szociáldemokratának tartó kormányon lévő politikusok, mint Bili Clinton amerikai elnök, Lionel Jospin francia, Tony Blair brir, Gerhard Schröder német és Massimo D'Alema olasz miniszterelnök, valamint Henrique Cardoso brazil elnök. A szombati vacsorát záró pohárköszöntőjében Romano Prodi kifejtette: „mindenki azt akatja, hogy társadalmaink alkotó ereje úgy szabaduljon fel, hogy Európa hatékonyan tudjon versenyezni a világpiacokon... Állampolgáraink azonban nem akarják lebontani az európai társadalmi modellt." A szintén pohárköszöntőt mondó Bili Clinton előzőleg beismerte, hogy az Egyesült Államokban jelentős társadalmi egyenlőtlenségek vannak annak ellenére, hogy 1992-es elnökké választása óta az ország tartós gazdasági növekedést élt meg. „Nekünk, akik hiszünk a társdadaimi igazságosságban, be kell bizonyítanunk, hogy a gazdaság globalizációja hasznot hajthat a mindennapi emberek számára" - hangoztatta az amerikai elnök. Kijev (MTI) A jövő év január l-jétől Magyarország meg kívánja szüntetni az ukrán exportárukra kivetett 3 százalékos vámpótlékot és a 2 százalékos statisztikai illetéket - jelentette szombaton az Interfax-Ukraina az ukrán külügyminisztérium sajtóosztályának közlésére hivatkozva. A bejelentés a hírügynökségi jelentés szerint Budapesten történt, a magyar és ukrán üzleti körök pénteki találkozóján. Arkadij Hupalo, a budapesti ukrán nagykövetség keMegszűnik a magyar vámpótlék retében működő gazdaságikereskedelmi képviselet vezetője a találkozón elmondta, hogy a magyar-ukrán kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok megoldatlan problémáját a magyar gazdasági minisztérium által az ukrán árukra kivetett vámpótlék jelenti. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége támogatást nyújt az ukrán vállalkozóknak a kapcsolatok fejlesztéséhez és az Ukrszocbank által támogatott ukrán-magyar közös tervek finanszírozási lehetőségeinek kibővítéséhez. A találkozót a budapesti ukrán nagykövetség a FÁK-Magyarország Üzletember Klubbal és a Magyar Kereskedelmi Kamarával közösen szervezte. Ukrán részről vállalatok, szervezetek és bankok budapesti képviselői, az Ukrán Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetsége, az Urkzaliznici államvasutak, az Avialinije Ukrajini, az AeroSvit légitársaságok, az Ukrán Dunai Hajózási Társaság és az Ukrszocbank munkatársai, magyar részről pedig az Magyar Kereskedelmi Kamara, az Eximbank és 43 magyar cég képviselői vettek részt a tanácskozáson. A Politika Orbán Viktort vádolja Ki kelt zűrzavart? Belgrád (MTI) A Politika című vezető belgrádi kormánypárti napilap vasárnapi kommentárjában azzal vádolta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy zűrzavart próbál kelteni a Vajdaságban. A lap szerint a magyar kormányfő az elmúlt napokban tett radikális kijelentéseivel a „vajdasági fejezetet kívánja megnyitni az amúgy is jól szétzilált balkáni könyvben". Felidézte Orbán Viktor azon kijelentését, hogy a vajdasági magyarok nem csak magyar, hanem NATO kisebbséget is jelentenek. „A budapesti kormány feje ezzel arrogánsan és vakmerően azt üzeni, hogy ez a nemzeti kisebbség a nyugati katonai szövetség közvetlen védelme alatt áll" - írta. „A szerb nacionalizmusra és bármely itteni kisebbség állítólagos fenyegetettségére vonatkozó szólamokból kiindulva Orbán (Viktor) a nemzetiségi kapcsolatok megingását provokálja ki az észak-szerbiai tartományban, hogy később működésbe hozza az azok védelmére hivatott mechanizmust, akikről beszélt" - fejtegette az újság. A Politika szerint a magyar kormányfő a gyakorlatban mutatja be a NATO-hódítás forgatókönyvének működését. Míg a Jugoszláviával szembeni agresszió során - fogalmaz a lap - a magyar légteret nagylelkűen átengedték, a mostani módszer valamivel körmönfontabb. „Orbán Viktor a Koszovóban alkalmazott forgatókönyv alapján kísérel meg zűrzavart kelteni". A lap a vajdasági magyarok valós helyzetét tükröző tények rosszindulatú elhallgatását látja Orbán Viktor azon véleményében, hogy a vajdasági magyarokat csak a NATO mentette meg az etnikai tisztogatástól. „Orbán Viktor nem fogja elismerni, hogy az ország más polgáraihoz hasonlóan a Jugoszláviában élő magyarok minden gazdasági, politikai, kulturális, oktatási igényét kielégítik" hangoztatta az újság, amely ezzel kapcsolatban a vajdasági magyarok „irigylésre méltó kulturális autonómiájáról" ír. QU/ESTOR Borostyán Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap Szeged Kölcsey u. 11. (Kölcsey üzletház) Tel.: (621-424-565 1 650 1600 1600 1 400 1 300 . 1 250 AZ ERTEKRE HANGOLVA A Borostyán állampapír alap és MAX állampapír hozam index értékének alakulása (1998.1)9.17.-1999.09.20.) (MAX 1998.09.17.=1305,1 pont) Az elmútt 3, 6,12 hónap hozamai az 1999. 09. 15-1 állapot szerint: 3 hónapos hozam 16,19% 6 hónapos hozam 18,93% 12 hónapos hozam 22,85% Az Alap múltbeS teljesítménye nem garantálja az Alap jövőbeni hozamát Jelen hirdetés nem hetyettesiti a forgalmazási helyeken megtekinthetó tájékoztatóban taglaltak megismerését. 4 hírek Biztonságos, Banki hozamgarancia, Bármikor visszaváltható, Magas hozam. Megvásárolható a Quaestor Értékpapír Rt. és a Konzumbank fiókjaiban. Válasz Tőkésnek Bukarest (MTI) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége határozottan visszautasította azokat a megállapításokat, amelyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tett a román sajtónak adott interjúiban az RMDSZ-ről és annak vezetőségéről. Tőkés püspök a Transilvania Jurnal című román lapnak adott két interjújában is azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az RMDSZ „kommunista jellegű párt", amelynek vezetését „kommunista jellegű megnyilvánulás, totalitarizmus és intolerancia jellemzi". Tizenkét új szent Róma (MTI) Tizenkét új szentet avatott II. János Pál. A pápa több bíboros, a vatikáni diplomáciai testület és tizenegyezer hívő jelenlétében tíz spanyolt és két olaszt avatott szentté ünnepélyes szertartás keretében. Kilencen (többségük spanyol misszionárius szerzetes) 1934-ben vesztették életüket a polgárháborút megelőző esztendők társadalmi konfliktusiban, a tizediket, Giacomo Ilariót pedig a polgárháború idején gyilkolták meg. A két olasz nem e században élt: Tommaso di Cori ferencesrendi szerzetes 1729-ben halt meg, Benedetto Menni - a kórházi ápoló nővérek rendjének megalapítója - pedig 1841-ben született. Átcímletezik a jent? Tokió (MTI) A japán kormánykoalíció pártjai tervbe vették a jen átcímletezését, de a kormány gazdaságtervezési ügynökségének elnöke, Szakaja Taicsi ellenvéleményt nyilvánított. - A kormány épp csak megoldotta a 2000-ik év fordulója miatt fenyegető számítógépes problémákat. Nehéz lenne a közeljövőben belekezdeni a jen átcímletezésébe - mondta Szakaja. Úgy vélte, hogy a jen átcímletezése nem hozna érzékelhető előnyöket a gazdaságnak. Azt tanulmányozzák, hogy a mostani jent száz-egy arányban új jenre váltanák. Az új jen bevezetését 2002. januárra tervezik, akkorra, amikor az euró készpénzformában is megjelenik. Palesztin valuta New York (MTI) Ehud Barak izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy a palesztinok szabadon kibocsáthatják saját valutájukat, és elhatárolhatják tulajdon gazdaságukat az izraelitől egy végső békemegállapodás keretében. A palesztinok jelenleg izraeli sékelben, jordániai dinárban és amerikai dollárban intézik pénzügyeiket, de a PFSZ vezette palesztin hatóság már segítséget kért a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól saját valuta megteremtésére, amely a független pénzügyi rendszer gerince lenne. Az izraeli miniszterelnök leszögezte, hogy elhatárolódásra gondol csupán, és nem pedig elszakadásra.