Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-18 / 269. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 18. HELYI TÜKÖR 9 Melanchtoné lesz a volt Komócsin tér? Új lelkész a evangélikusoknál Heim halálára Heim János szegedi családban született 1927-ben. Mű­szaki érdeklődése folytán gépipari technikumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. Elűbb gépész-, majd építészmérnöki diplomát szerzett. Pályáját szülővá­rosában a kivitelező építőiparban kezdte és hűséges em­berként ott is fejezte be. A közel ötven év alatt végigjárta a szakmai hierarchia szinte minden lépcsőfokát. A Délépnél és jogelőd vállalatainál évtizedekig főmérnök­ként és termelési igazgatóként volt tevékeny részese Sze­ded és Csongrád megye legjelentősebb beruházásainak. Életútját mindenkor a gyakorlatias megközelítés, az em­beri és szakmai dinamizmus, valamint a humanizmussal társult céltudatosság jellemezte. Nyughatatlan, ízig-vérig közösségi ember volt, aki a kötelességén túl is részt vállalt a környezetének terheiből. Szakmai-társadalmi feladatai közül talán az Építéstudományi Egyesület állt legközelebb hozzá. Harmincéves megyei elnökség, országos alelnökség és választmányi tagság jelzi ez irányú elkötelezettségének értelmét és minőségét. Szakmai kvalitását és emberi eré­nyeit több miniszteri és társadalmi kitüntetéssel ismerték el vezetői és kollégái. Emlékét egykori diákjai, munkatársai és az ÉTE tagsá­ga tisztelettel őrzik. Temetése 1999. november 18-án 13 órakor lesz a Belvárosi temetőben. Mini a Blues Kertben Cserháti Sándor, aki Szegeden töltötte iskolás éveit, most lelkészként került vissza egykori gyülekezetébe. (Fotó: Karnok Csaba) Munkatársunktól Ismét várja az újszegedi Blues Kert (Fő fasor 14.) a blues, a rock és a dzsessz szerelmeseit. November 19­én, pénteken este 7 órától Török Ádám és a Mini lép DM-informóció A gitáros, dalos templomi éneklés doyenje, Sillye Jenő és barátai vendégeskednek ma, csütörtökön este a 6 órá­tól Szegeden, a móravárosi Szent kereszt templomban (Kálvária tér 21.). Mivel a fel az étterem színpadán. A közel kétórás koncerten az együttes az új CD-jét, a „Misztikus utazót" mutatja be, de azért néhány régi „mi­nis" sláger is helyet kap Tö­rökék műsorában. szentmisén egy nagy közös éneklésre lehet számítani, a zenészek kérik a szegedi fiata­lokat, hozzák el hangszereiket is. A szentmise után, „Mutasd meg nekünk az Atyát!" cím­mel, zenés beszélgetés kezdő­dik Sillye Jenővel. Szeged új evangélikus lelkésze voltaképpen ha­zatért. Cserháti Sándor ugyanis Szegeden szüle­tett, itt járt iskolába és itt is érettségizett. Mint mondja korábban is haza­jöhetett volna, de időben túl közelinek érezte a gyermekkort és a Tisza La­jos körúti kis templomban való prédikálást. Az új lel­kész beiktatása november 20-án lesz. - Mekkora feladat a szege­di gyülekezet egy fiatal lel­kész számára? - Olyan gyülekezetről van szó, amely önmagában is nagy, valamint elég komoly lelkészi munkát szokott meg. Úgy ér­zem, új és izgalmas feladatra vállalkoztam, bár egyelőre még nem tudtam mindent igazán át­tekinteni: a terepfelmérés fo­lyik. - Van-e ars poeticája ehhez a munkához? - Azt hiszem az ars poetica az élet egy nyugodtabb, böl­csebb korszakában jön el, én egyelőre nem gondolkodtam rajta. Talán azért nem, mert szeretem a magam reakcióit az adott helyzethez igazítani, ami mindig új és más. Az evangéli­kus lelkész munkáját kevesebb dogma köti, mint a római kato­likus papét, így az ember talán egy fokkal inkább a lelkiisme­retére van utalva. Ez sokszor könnyebbé, de néha épp nehe­zebbé tesz mindent. - Örökölte a szervezési fel­adatokat is, hiszen a Luther-ház is új még. - A volt iskolánk visszaka­pott épületének alagsorában már jól működik a nyugdíjas­klub, és nagyon szeretnénk, ha a felső szinten egy kollégiumot tudnánk létrehozni. Egyrészt szükség van rá Szegeden, más­részt szimbolikus üzenete len­ne annak, hogy egyszerre fog­lalkozunk a fiatalokkal és az idősekkel. Ugyanakkor szeret­nénk, ha hasonlóan a többi kis­létszámú szegedi kollégium­hoz, az evangélikus kollégium is egyfajta szellemi centrummá nőné ki magát. Ezt persze a gyülekezeten belül is tisztáz­nunk kell még. - Milyen a kapcsolatuk a várossal? Olcsó húsnak sem lesz híg a leve az idén - mó­dosíthatnánk a közmon­dást. Néhány héttel az év végi ünnepek előtt már látszik, a kereskedők ádáz harcot vivnak a vá­sárlók kegyeiért, s várha­tóan az idei karácsonyra rekordot dönt a hús ára. Pontosabban, negatív re­kordot: az ünnepi asztal­ra való húsokat az idén fele annyiért lehet majd beszerezni, mint három­négy évvel ezelőtt. A piac farkastörvényei miatt még jó ideig a vevő lehet a nevető harmadik. Míg néhány évvel ezelőtt már-már az ezer forintos ki­lónkénti árat ostromolta pél­dául a sertéskaraj, addig ma már alig több mint ötszáz fo­rintot kérnek érte a nagyobb üzletekben. A mérséklődő árak ellenére a húsfogyasztás továbbra is jelentősen csök­ken. Tavaly már harminc kiló szfnhúst sem fogyasztott el az „átlagmagyar". A hazai pia­con már évek óta egyszerre van jelen a túlkínálat és a pénzhiány. A vásárlók többsé­ge még a mérsékelt áru húst sem tudja megfizetni. A te­nyésztők pedig évről-évre job­ban panaszkodnak, hogy a ter­melési költségeiket sem tud­ják érvényesíteni. A sertéshíz­lalók egyenesen válságról be­szélnek, hiszen két éve még 290 forintot is kaptak az élő­hús kilójáért, míg ma az álla­milag garantált ár sem éri a kétszáz forintot. A vevőket persze mindez hidegen hagyja, s olykor jót kuncognak magukban, amikor - Az elődeim is szorgal­mazták a jó viszonyt, úgyhogy jó a kapcsolatunk. Jelenleg a templomkerítés és a gyüleke­zeti ház felújításába is besegít az önkormányzat. - Sőt, arról is hallani, hogy Szegeden teret is neveznek el Luther Mártonról.. - Valóban, azt a teret, ame­lyet még gimnazista koromban Komócsin Zoltán térnek hív­tak, és a rendszerváltozás után megszűnt térként szolgálni, a közeljövőben talán alkalom lesz a mi kívánságunk szerint elnevezni. Ennek az az erede­te, hogy a valamikor tervezett nagyobb evangélikus templom a nagy hipermarketek és áru­házak egymás árai alá „ver­nek". Húst most lesz igazán érdemes vásárolni. Míg a „kishentesek" 370 forintot kérnek egy kiló oldalasért, ad­dig mindezt egy nagyobb üz­letben már 190 forintért is megkapni. Igaz, olykor a vá­ros szélére kell autózni mind­ezért, ám nagyobb tételű vá­sárlásnál bőven megtérül a benzinköltség. Körkérdésünk­re, hogy hol, mennyiért lehet most egy kiló húst megvásá­rolni, meglepő válaszokat kaptunk. A legnagyobb árkü­lönbség már jó ideje a sertés­nél van. Rövidkarajt nyolc­száz forinttól 555-ig kínálnak, combot már ötszáz forintért is lehet kapni, ám akad hely, ahol 600 fölé kúszik az ára. A oda épült volna, sőt az alapkő is le van rakva valahol. Talán éppen a Hungária Szálló előtti szükőkút alatt. A névjavasla­tunk viszont nem biztos, hogy Luther tér lenne. Mivel az or­szágban rengeteg Lutherről el­nevezett tér és utca van, egy kicsit úgy tűnik, mintha az evangélikusoknak csak ez az egy személyiségük lenne, ezért ha mód lesz a javaslattételre, Melanchton Fülöp (1497­1560) nevéről is gondolko­dunk. Sajnos a magyar refor­máció nagy alakjainak, akik végig a wittenbergi ág mellett maradtak, nem igazán volt kö­zük Szegedhez. tarját, a lapockát már jó ideje mesterségesen alacsonyan, jó­val ötszáz forint alatt kínálják a „nagyok". A kevésbé kere­sett marhahúsok drágábbak és az árkülönbség sem akkora, mint a sertésnél. Felsált majd ezerért, rostélyost pedig 620 és 700 forint között lehet most beszerezni Szegeden. Hogy mit hoz a holnap? Ke­reskedők egyöntetű véleménye, hogy karácsonyig csak lefelé mozognak majd az árak: - A piaci harc csak erősö­dik az ünnepek előtt, így to­vább folytatódik a húsok árá­nak csökkenése - ,jósolja" Jancsó János, a Tesco igazga­tója. Szerinte az árakat a na­gyok egymáshoz igazítják, amiből ma enged az egyik, ar­ra holnap rálicitál a másik. - Mit kell tudnunk Me­lanchtonról? - Melanchton Luther legkö­zelibb munkatársa, az Augs­burgi Hitvallás megszövegező­je volt. Nagy tárgyi tudással és műveltséggel rendelkezett, 21 évesen már egyetemi pro­fesszor lett, és úgy tartották, hogy míg Luther szíve és mo­torja a reformációnak, addig Melanchton az agy. Természe­tesen ez így nem pontos, de tény, hogy nagy alakja volt az evangelikusságnak. Ha a tér valóban új nevet kap, szeret­nénk róla többet elmondani az ott élőknek. Panok József z égig? - Mindenki a fogyasztó­nak akar kedvezni, hogy hoz­zá járjon vásárolni. így biztos vagyok benne, hogy kará­csony előtt a pulyka, a ba­romfi és hal ára még a mosta­nihoz képest is erősen csök­keni fog. Hogyan lehet bírni a nyo­mott árakat? Nos, csak úgy, hogy a szállító és a kereskedő is lemond a haszna nagyjáról, mert versenyben szeretne ma­radni. Egészen más a helyzet a kishenteseknél, ők nem tud­nak beszállni ebbe a küzde­lembe, hiszen nem szereznek be akkora tételt, hogy alacso­nyabb árakat diktálhassanak a szállítóknak, mint a nagyok. Martonosi István, a Kisosz titkára szerint a kicsik már régóta nem bírják ezt az „ak­ció őrületet". - A hipermarketekben egy négyzetméterre százszor annyi vevő jut, mint egy egész garázsboltra. Ennek az­után az a vége, hogy a húsüz­letek lassan nem bírják a ver­senyt. Csak azok tudnak tal­pon maradni, akik maguk is gyártanak. Olyan termékeket, amelyek házias ízűek, s ezért a vevők már megadják a ma­gasabb árat. Ám úgy tűnik, a vásárlók csak nagyon megfontoltan nyúlnak zsebbe. Olcsó ár ide vagy oda, tíz év alatt tíz kiló­val mérséklődött a húsfo­gyasztás. Az olcsó disznó most az inflációval álmodik, ám a pénzromlás üteme is to­vább csökken. így azután az ünnepek múltával sem kell tartanunk attól, hogy az egek­be szöknek a húsárak. Rafai Gábor Karácsonyig biztosan nevethet a vevő A húsárak nem nőnek az A móravárosi templomban Sillye Jenő és barátai Hentesüzlet a piacon: ádáz verseny a lapos zsebü vevőkért! (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents