Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-18 / 269. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 18. HELYI TÜKÖR 7 Na, hogy áll? Két középkorú férfi járta végig egy álmos lakótelepi hajnalon a környékünk kukáit. Rivalizálás nélkül, módszeresen haladtak; egymás mellett állva kapkodták ki a konténerekből azt, ami még használható volt. Az egyik kukából a fiatalabbnak tűnő férfi hirtelen egy kissé piszkos, de még fehér, merész szabású női alsóneműt húzott elő. Nézegette néhány pillanatig, forgatta a kezében, aztán megbökte a társát: - Na, eltalálod még, hogy áll ez egy nőn ? - kérdezte, és fogatlan szája mosolyra húzódott. A másik férfi ránézett fiatalabb társára, aztán egy halk káromkodást szúrt ki még meglévő fogai közül. Úgy tűnt, a mindennapi betevő falat még nem minden... Sarnyai Tibor Ezredvég - képeslapokon Nyílt nap a hulladékválogatóban Buszok viszik a diákokat A Forrás Szállóban Sándor Péter igazgató nyitotta meg a kiállítást. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. azt szeretné, ha a lakosság is látná: mi lesz annak a hulladéknak a sorsa, amit szelektíven, speciális zsákokban gyűjtenek immáron második hónapja. Éppen ezért pénteken, november 19-én megnyitja az érdeklődők elótt a nemrégiben, a sándorfalvi út melletti központi szemétlerakó területén átadott válogatóművet. A mintegy 220 millió forintos beruházással készült hulladékválogató-művet pénteken, november 19-én megtekinthetik a szegediek mondta el lapunknak Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. A program célja az, hogy a lakosság megismerje a rendszert, mindenki láthassa, mekkora tömegű újrahasznosítható hulladéktól lehet megmenteni a természetet, környezetünket. „Büszkék vagyunk arra, hogy az országban az elsők között sikerült létrehozni egy ilyen európai színvonalú létesítményt" - nyilatkozta Szabó Ferenc. A nyílt nap alkalmából - reggel 8-tól sötétedésig - bárki beléphet a depó területére, szakképzett vezetők pedig válaszolnak a kérdéseire. Akit érdekel, megnézheti a mintegy 20 hektárnyi szemétlerakót (-hegyet) is, és láthatja, noha hulladékról van szó, a körülmények mennyire kulturáltak. A nyílt napot a kht. az iskolákban is beharangozta, hiszen a gyerekek sokat tettek eddig is a környezetvédelemért, a szelektív hulladékgyűjtésért. A szervezők maguk is meglepődtek, mekkora volt az érdeklődés. Ezért buszokat béreltek a Volántól, hogy a 19 iskola több mint ezer diákját folyamatosan'hozhassák-vihessék az iskolájuktól a sándorfalvi útig. Mivel az iskolákban ma már a tanterv része a környezetvédelem, sőt sok speciális szak is indult a különböző oktatási intézményekben, a Krúdyból például egy teljes évfolyam, a főiskoláról és a JATE-ról több csoport jelezte érkezését. A Környezetgazdálkodási Kht. a nagy érdeklődésre való tekintettel szeretné rendszeressé tenni a hasonló jellegű bemutatókat a jövőben. F. K. Az évezred utolsó évszázada elevenedik meg azon a kiállításon, amely tegnap nyílott meg a Forrás Szállóban. Putics Miklósné gyűjteményéből rendezték össze a tárlatot, amely 285 régi, vagy kevésbé régi képeslap, fénykép segítségével mutatja be az 1900-as évek egy-egy jelentős mozzanatát, személyiségeit, tájait. A kiállítást nagyon nehéz bármiféle rendszerbe is illeszteni, hiA Csongrád Megyei Önkormányzat tegnap hatodik alkalommal szervezte meg az EU-csatlakozással összefüggő feladatokra felkészítő továbbképzési programot, amelyen Agai László, a Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium osztályvezetője beszélt a csatlakozási tárgyalások fontos részét képező személy- és teherszállítás fejlesztési tennivalóiról. A közúti fuvarozásban való részvétel feltételei - tudszen a képeslapok annyira sokszínű világot ábrázolnak, olyan eltérő korokról adnak lenyomatot, hogy sem téma, sem korszak szerint nem lehet csoportosítani a képeket. De talán így is van jól: a látogató előtt ugyanazon a felületen mutatkozik meg a polgári világ, a magyar népviseletek, Nagy-Magyarország térképe, egy építőtábori üdvözlőlap, Farkas Berci, az első magyar űrhajós és a legtuk meg az uniós előkészítő fórum után rendezett sajtótá-' jékoztatón - eukonformnak tekinthetők, de a vállalkozásoknak az EU-tagság nélkül is piacképesnek kellene lenni. A személyszállításra vonatkozó hazai előírások pedig szigorúbbak az uniós elvárásoknál. A személyszállítási törvény előkészítését ennek ellenére az indokolja, frissebb élmény, a napfogyatkozás. A kiállítást megnyitó Sándor Péter, a Forrás Szálló igazgatója elmondta, hogy a képek tartalmassá teszik az életet, van hivatásuk és szépséget visznek a manapság gyakran egyhangú mindennapjainkba. A tárlat a nézelődő szegediek számára kézzel fogható közelségbe hozza a várost, és megmutatja Szeged azon arcát, amelyet hogy az unióban a közszolgálati feladatokat az állam finanszírozza, ezért az arra vonatkozó szabályokat meg kell fogalmaznia - hangsúlyozta Agai László. Tóth József, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megyei vezetője viszont arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a napokban Zentán tárgyalt abban a formában már soha nem láthatunk. Előtűnnek régi, de még teljes fényében pompázó épületek, mára már beépített terek, s az összehasonlítás kedvéért a régmúlt mellé a kiállítás rendezője odahelyezte a mai állapotot is. Okulásul, emlékül. Putics Miklósné kiállítása november 24-ig tekinthető meg, naponta 10 és 18 óra között. A. L. az eurorégió - romániai, vajdasági és magyar megyéi szakszervezeteinek több képviselője. Dr. Botka László, a megyei közgyűlés külügyekért felelős alelnöke pedig arról szólt, hogy - a települési önkormányzatok igényeit figyelembe véve - az EU-továbbképzés keretében tájékoztató hangzik majd el az uniós protokoll szabályairól is. N. R. J. Fiatal Baloldal Munkatársunktól Csongrád megyében és Szegeden is megalakultak a Fiatal Baloldal (FIB) szervezetei. Az október elején zászlót bontó új ifjúsági szervezet megyei és szegedi létrejöttéről tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a FIB vezetői. A XXL század baloldali szervezeteként jellemezte a FIB-et az országos alelnök, Újhelyi István. A FIB a küldetését befejező, ezért megszűnő Baloldali Ifjúsági Társulás tagjaiból és új érdeklődőkből áll. A FIB jellemzője - a mozgalmi és közösségi hagyományok folytatása mellett - a közéleti szerepvállalás. Megjeleníti a hagyományos baloldali értékeket (esélyegyenlőség, szolidaritás, igazságosság stb.), ugyanakkor fontosnak tartja az innovációt, a minőség ügyét, az úgynevezett zöld problémákat is. A FIB másik hat, baloldali partnerszervezettel (például a Magyar Úttörők Szövetségével, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalommal) együttműködik, akciókat szervez, szakmai kérdésekben egyeztet. A híd szerepét tölti be a helyi és az országos szervezet között a FIB megyei szövetsége. Megkeressük azokat, akik politizálni akarnak - határozta meg feladatukat Király László, a FIB megyei elnöke. A FIB megszületése óta például Hódmezővásárhelyen, Csongrádon, Kisteleken, Makón, Asotthalmon, Zsombón, Deszken is létrejött a helyi szervezet. Szegeden a múlt héten jórészt olyan fiatalok alakították meg a FIB-et, akiknek nem volt közük a BIT-hez. A leendő értelmiségiek számára műhelyeket szerveznek például a területfejlesztésről, az infrastruktúráról, a szociális problémákról - szólt sajátos programjukról Virág Tamás, a FIB szegedi elnöke. A FIB együttműködő parnerszervezete kíván lenni az MSZP-nek. EU-fórum a megyeházán Bocsánat mondja a szerkesztő és a papírkosárba ejti a kéziratot, mert nem üti meg a mértéket - írja Bodrits István a hatvanas években a Magyar Szó című vajdasági napilap készítésének kulisszatitkairól. Az aranykor elmúlt, az újság szerkesztői egyre ritkábban engedhetik meg maguknak a fenti luxust. A még dolgozó szerzők minden sorára szükség van, bár a szerbről magyar nyelvre fordított cikkek száma minden korábbit felülmúl. Arra igyekeztünk választ keresni, hogy a folyamatos munkabeszüntetések és sztrájkfenyegetések idején milyen körülmények között készül az egykor szebb napokat látott újság. A közép-európai rendszerváltozások előtt a Magyar Szó fogalomnak számított. A magyar nyelvterület legjobban szerkesztett, a legtöbb hírt közlő, a legszabadabban lélegző napilapját vehették kézbe a vajdasági és a baranyai olvasók. A jugoszláviai állapotokról ugyan ellenőrzött hírek jelenhettek Magyar Szó: ultimátum a hatalomnak csak meg, hiszen az is pártállam volt, de a szovjet rezsimről és a Varsói Szerződés más tagállamairól hiteles képet nyújtott. A Magyar Szó például 1968-ban rendkívüli kiadásban számolt be Csehszlovákia megszállásáról. Egy horgosi olvasó tízesével csempészte Szegedre a lapot, és száz forintért árulta darabját. (Egy magyarországi napilap akkor 70 fillérbe került.) Jugoszlávia zsugorodásával a Magyar Szó lehetőségei is csökkentek. A lap kiadóházát, a társadalmi tulajdonban lévő Forumot államosították, az alapítói jogokat a vajdasági képviselőház vette át. A háborúba sodródó hatalomnak nem tetszett a lap pacifista hangvétele, amiben szerbellenességet véltek felfedezni. Holott csak annyi történt, hogy a lap szerkesztői és újságírói szembenéztek Jugoszlávia elmúlt évtizedeivel. Foglalkoztak végre az asszimilációval, valamint az elvándorlással, és Negyvenöt nap '44-ben címmel bátor cikksorozatot közöltek a partizánok magyarok elleni bosszúhadjáratáról, a tömegmészárlásokról, az erőszakos elhurcolásokról és a kitelepítésekről. A hamu alatt izzó parázs akkor éledt fel, amikor a titói korszak eredményének tartott tolerancia is a múlté lett. A következmények nem maradtak el. A vajdasági lapok közül a papírhiány a Magyar Szót sújtotta a leginkább. A vajdasági képviselőház magyarul rosszul beszélő és gyakorlatlan főszerkesztőt igyekezett - sikertelenül - az újság élére állítani, majd 1993 októbere és 1994 áprilisa között hetilapként jelenhetett meg a Magyar Szó. A munkatársak egy része a behívók és a rossz megélhetési körülmények miatt Magyarországon telepedett le. Míg az utolsó békeévben százhetvenöten dolgoztak a lapnál, mára kilencven alá esett a létszám. A Magyar Szó szerkesztőségének is helyet adó Forum kiadóházban a portás nem erőlteti, hogy magyarul szólaljon meg. A lépcsőház mellett még ott lóg a testvériség-egység jegyében fogant kétnyelvű felirat: óvóhely. A hirdetőtáblán az innen alig ötszáz méterre a Dunába rogyott péterváradi híd képe a boldog békeidőkből. A ház dolgozói kis cetlikkel rakták körbe, amin lakást, kocsit, BMX kerékpárt, tojást és ki tudja még mi mindent kívánnak eladni. - Olyan pokol volt itt naponta, hogy azt alig lehetett kibírni. A légiriadók és a robbanások idején pánikszerűen menekültek a kollegák, de a lap azért megjelent - ad ízelítőt az idei év újvidéki tavaszából a főszerkesztő, Bálint Sándor. Nem szívesen beszél arról az időszakról, amikor a hatalom nem telefonon érkező kérés, hanem papírra vetett üzenet formájában közölte a szerkesztőség kötelességét. A Tájékoztatási Minisztérium minden jugoszláviai redakcióba szótárt küldött: milyen kifejezésekkel kell illetni a légicsapásokat és a NATO-országok politikáját. A Magyar Szó mindössze az „agresszió" szót vette át a brosúrából. A szerkesztőbizottság a hiteles tájékoztatás mellett fontosnak tartotta, hogy a munkatársak közül senkit se hurcoljanak el vagy állítsanak bíróság elé. Az egyik hídroncsot fényképező fotóriporternőt mégis bevitték az őrszobára, ahol az előhívás után a felvételeket megtarthatta. A tavaszi bombázásokat a Magyar Szóban két sztrájk fogta közre. A munkabeszüntetésekben közös motívum, hogy egyik követelései sem valósultak meg. Márciusban öt havi bér kifizetése, gazdasági önállóság, a vezérigazgató leváltása, a sztrájk idején is kötelezd minimális szolgáltatás eltörlése és a kollektív szerződés módosítása szerepelt az igények között. A háború miatt kihirdetett rendkívüli állapot idején a munkát ismét fel kellett venni. Nyárra immár hat havi bérrel maradt adós a munkáltató, így augusztus 22-től ismét leállt a szerkesztőség. Ekkor már csak az elmaradt bérek kifizetését és a gazdasági önállóság kivívását tűzte zászlajára a sztrájkbizottság. Másfél hónap után ígéretet kaptak a követelések teljesítésére, így a munka folytatódhatott. A szerkesztőség különösen a gazdasági önállóság kivívásához fűz nagy reményeket. A jelenlegi gyakorlat szerint az ötszáz főt foglalkoztató Forum kiadóba folynak be a Magyár Szó bevételei, amit a veszteséges vállalat egyéb részei deficitének csökkentésére fordítanak. A lap munkatársainak számításai szerint a Magyar Szó nyereséges lehet, ha önálló folyószámlán gazdálkodhatnának. A sztrájkbizottság továbbra is működik: az alapító, a vajdasági képviselőház különböző bizottságainak december 1 -ig kell elkészítenie és megszavaznia a válással kapcsolatos dokumentumokat. Ez egyben az ultimátum határideje. Ha mégsem történik változás, a sztrájk folytatódik. - Híreink szerint nehezen készül az alapszabály mondja a sztrájkbizottság és a belpolitikai rovat vezetője, Németh Zoltán. - Egyébként itt minden rendkívül körülményesen megy, de nincs más választásunk. Ha a bevételeink és a dotáció egy számlára érkezik, akkor megszűnhetnek örökös gondjaink. Egyedülálló helyzetet teremt, hogy az egyre csökkenő állami támogatás még mindig érkezik a Forum folyószámlájára. A főszerkesztő ugyan visszautasítja lapjára az ellenzéki jelzőt, mégis, ilyen, a rezsimet alapjaiban bíráló mondatok olvashatóak napról napra a Magyar Szó hasábjain: Olyan letisztulási és számonkérési folyamatra lenne szükség ebben a szerencsétlen országban, amit csakis a nincstelenné tett, kifosztott és megalázott milliók kényszeríthetnek ki. (Fehér István: A rezsim haszonélvezői, 1999. november 7.) - A tényeknek megfelelően igyekszünk feltárni mindazt, ami ebben az országban történik - törekszik pontos fogalmazásra a főszerkesztő. Egy demokráciában ugyan illik támogatásban részesíteni a kisebbség lapját, Jugoszlávia azonban nem felel meg ennek a kategóriának. A hatalom bármikor benyújthatja a számlát. A fizetések az utóbbi két hónapban pontosan érkeznek. Havonta nyolcvanöt márka, ami megfelel az országos átlagnak, valamint tizenöt márka szociális jellegű juttatás. A munkatársak november 5-én kapták meg az áprilisi bér utolsó harmadát. - Hét és fél éve vagyok főszerkesztő, azóta egyfolytában embargó sújtotta Jugoszláviát - fakad ki Bálint Sándor. - Abszurd körülmények között kellett meggyőznöm kollégáimat, hogy a Magyar Szó több mint egyszerű munkahely. Hivatás- és nemzettudatból dolgoztunk, de ilyen alapon követelni nem lehet, legfeljebb kérni. Nem vagyok elégedett a lappal, mert normális körülmények között sokkal jobbat tudnék szerkeszteni. Az olvasók érdeklődése is lanyhult, hiszen a háztartásokban az újság vásárlására elkülönített összeg gyakran valóban létfontosságú cikkekre kell. A példányszám 12 ezer körül mozog, ami tragikusan kevés a tíz évvel ezelőtti 24 ezerhez képest. Mégis, ha az újság komolyan veszi hivatását és a - fejlécben is feltüntetett - demokratikus közvélemény napilapja kíván maradni, akkor nem hallgathat el. Még akkor sem, ha a szerkesztői papírkosarat már nem kell naponta üríteni. Töth-Sxanasi Attila