Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-17 / 268. szám

6 RIPORT SZERDA, 1999. Nov. 17. Munkatársunktól Európában nagyon kevés állatkertben, Magyarországon pedig csak a Szegedi Vadasparkban található délamerikai selyemmajom, az aranykezű tamarin. A park trópusi házában élő pár néSelyemmajmok hápy napja két kicsivel örvendeztette meg a gondozókat és a látogatókat. Az alig 30-40 grammos apróságok legtöbbször apjuk hátán kaa vadasparkban paszkodnak, az anyjuk csak a szoptatáskor veszi őket magához. A kifejlett példányok súlya is mindössze 500 gramm, állatkertben akár 1520 évig is elélhetnek. A vadaspark télen is várja a vendégeket, naponta 9 órától napnyugtáig. A november 1től március 15-ig terjedő időszakban ötven százalékkal kevesebbet kell fizetni a belépőkért. Óföldeák kincsei Az Alföld erődített temploma A Kincstári Takarékkötvény fix, lépcsős kamatozású értékpapír, amely 3 teljes évre nyújt kiszámítható biztonságot a befektetőknek. A Kincstári Takarékkötvény rendkívüli előnye, hogy futamideje alatt bármikor visszaváltható. A Kincstári Takarékkötvény névértékének és kamatainak visszafizetését az állam garantálja. Az aktuális jegyzési árfolyamokat a Kibocsátó minden pénteken a Magyar Nemzetben és a Magyar Tőkepiacban teszi közzé. Jegyezhető: Magyar Államkincstár Budapesti Értékpapírpénztára Budapest XIII., Váci út 71. • Magyar Államkincstár Megyei Fiókjai ABN-AMRO (Magyar) Bank, Inter-Európa Bank, OTP Bank, CIB Bank kijelölt fiókjaiban valamint a CIB Értékpapírforgalmazó és Befektetési Rt., az IENew York Bróker Befektetési Rt. és az OTP Értékpapír Rt.-nél. KINCSTÁRI TAKARÉKKÖTVÉNY Béres Mária kilenc évig tartó munkájának gyönyörű eredménye az újjászületett óföldeáki templom. (Fotó: Karnok Csaba) Befejeződött egy műemlék helyreállítása: Óföldeákon teljes szépségében megmutatja magát az Alföld egyetlen, teljesen helyreállított erődtemploma. E tény a régész, Béres Mária számára azt jelenti, hogy kilenc évig tartó munkája végére pont került. De a műemlék átadása egyfajta megkönnyebbülés es elégtetel is a régésznek: nem volt hiábavaló a harca azért, hogy az 1994-ben általa föltárt és megismert titok a laikusok számára is láthatóvá és élvezhetővé váljon. Mert csodálatos kincset rejtegetett évszázadokon át Óföldeák temploma és templomdombja I Az óföldeáki templom külső falának vakolatkutatását 1989-ben Vályi Katalin régész kezdte el. Ám e feladatot az ópusztaszeri munkájával együtt nem tudta ellátni. így az érdekes megbízatás teljesítése a fiatal régészre, Béres Máriára szállt, aki a feladat kedvéért elvégezte a műszaki egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki szakát is. A régésznővel kilenc évig tartó munkájáról, az óföldeáki templom rejtegette kincsekről beszélgettünk. - Katasztrofális állapotban volt a templom, mikor itt megkezdtem a feltáró munkát. A tetőszerkezetet ráterhelték a szentély boltozatára és a tornyot annyira hitványul építették meg, hogy a fugákon ki lehetett látni - idézte föl első óföldeáki emlékeit Béres Mária. Sokat küzdött a falu is, különösen a óföldeáki Rakonczai János kőműves mester azért, hogy a templommal törődjenek és a műemléki megújítás elkezdődjék. Boltozat és freskó - Vékony csíkokban levertük a vakolatot, hogy megállapíthassuk, mikor keletkeztek a különböző rétegek. De semmi érdekeset nem találtam utalt a régészkedés időnként sziszifuszi jellegére Béres Mária. - Annál izgalmasabb eredményeket hozott a falkutatás, mert megtaláltam azokat a helyeket, ahol levésték a gótikus sarok pilléreket. A tetőszerkezet eltávolítása után föltárhattam, hogy a különböző időszakokban miképpen fedték le a templomot. A hajónak eredetileg gótikus boltozata volt, amit igazoltak a „boltvállak", s egy oklevél, amelyből kiderült, hogy 1758-ban egy hatalmas vihar leszakította ezt a fedést. Kiderült: a szentélynek először, a XV. században, fából készült nyitott boltozatos fedése volt, mely a padlástérbe engedett belátást. Ilyet a középkorból máshol Magyarországon nem találtunk! E megoldást bizonyítani először itt lehetett. Köszönhető ez annak, hogy takarékosak voltak az építőmesterek, s fölhasználták az eredeti talpgerendákat a későbbi stukatúros mennyezethez, amit a XVIII. században cseh-süveg boltozattá alakítottak. Mit rejt a templomdomb? Csoda számba ment az is, hogy a belső vakolat kutatásakor egy Szent László képet találtam. Ám ez nem középkori ábrázolás, hanem XVII. századi lehet, ami késeinek számit, de így is ritka - értékelte fölfedezését a régész. Márpedig ahol Szent László király képét festik meg, azt a templomot az ő tiszteletére szentelték föl. Ugyanakkor egy középkori oklevél szerint az óföldeáki templom eredeti védőszentje - véleményem szerint - Szent Márton. A belső tér föltárásakor a régésznő megtalálta az eredeti gótikus templom záró falát, több sírt is. De nem bukkant egy korábbi, azaz Árpád-kori templomra. így nem sikerült bizonyítania, hogy a dombon ezt megelőzően állt-e egy másik templom. Kialakítása, mérete, árkolása, leletanyaga arra utal, hogy itt az Árpád-korban egy megerősített nemesi központ volt. A kripta jellegzetességei meg azt sugallják, hogy itt Árpád-kori templom állt. Bizonyosságot egy újabb, a kriptára koncentráló régészeti kutatás eredményezhet. Tény azonban, hogy Fyldeákot már 1332-től említik oklevelek, melyek szerint kizárólag nemesek lakják, s az innen származók a király szolgái, azaz diplomaták, hivatalnokok. Az épület körüli ásatás is több évig tartott. A templom körül fölfedezett Árpád-kori sáncárok kör alakú, a középkori szabálytalanabb. Közel háromszáz sír került ki innen. Az itt talált, jó állapotú gyöngyös és veretes leánypárták a XV-XVII. századi női viselet rekonstruálásához szolgálnak fontos adalékokkal. A föltárás, a kutatószelvények adatainak elemzése során vált nyilvánvalóvá Béres Mária számára, hogy erődített templomra lelt. Mivel erődtemplomokat ez ideig csak a Felvidéken és Erdélyben találtak, a szakmában igazi szenzációnak számított Béres Mária felfedezése. Tehát Óföldeákon található az Alföld első, eddig egyetlen föltárt és rekonstruált középkori erődtemploma! Az erődítés szerkezete is különlegesnek számit: másfél méterre a faltól fából készült a fedett gyilokjáró. Alul a falu lakói a mozdítható vagyontárgyaikat helyezhették el. Erőd az Alföldön A templom körül sétálva is látható: a nyugati, gyalogkaputól 4-5 lépcső vezetett az udvarra. Egy régi, kéziratos térkép azt is mutatja, hogy a makói út bevezetett az óföldeáki templomig. A szekerekkel is itt tudtak bejutni az erődbe. A kocsibejárót egy kis körbástya védelmezte a déli oldalon. A körfal 5-7 méter magas lehetett. Az erődön belül mindenhol temetkeztek eleink. A régésznő például az erőd délkeleti sarkában találta meg a csecsemők, a középkorban vélhetően elkülönített temetőjét. A templomdombot egészen Mária Terézia koráig használták temetőnek. Keletről nem kellett védeni a templomot, mert ott húzódott az úgynevezett Száraz ér, mögötte a Batidai sík, valójában egy nagy mocsár, ami még 1816-ban is akkora volt, hogy 5-6 lovas mindenestül elsüllyedt benne. A régésznő az északi oldalon találta meg az önálló, támpilléres lábazatú, fából készült harangtornyot. Ezt körbefonta később az erőd, amit a XV. század végén, a XVI. század elején építettek. A nyugati oldalra került a „függőhíd", a mai főbejárat. Az erődtemplom hadierejét mutatja egy 1660-as évekbeli oklevél, mely leírja, hogy Balassa Imre hiába ostromolta az erődtemplomot, bevenni nem tudta. A templom külső falán a fehér vakolás a gótikus részt jelzi, a sárga az újkori bővítéseket. Például a sekrestye, szép barokk boltozattal az első bővítés. A török utáni fölszabadító háborúk után a Návay család vásárolta meg a környéket. Egy nagy árvíz 1845-ben elmosta a falut. Akkor visszabontották a templom tornyát. A templomból 1870-től magtárat csináltak... Helyreállítás(ok) - A földbirtokos, Návay László orosz hadifogságba került, ahol arra gondolt, hogy ezt a sorsot bizonyára azért mérte rá az Úr, mert tűrte, hogy az óföldeáki templom magtár legyen. Ezért megfogadta: ha hazatér, fölújíttatja a templomot. így is tett: 1922-24 között, rendkívül sok pénzáldozat árán, intelligensen fölújíttatta a templomot - ismerte el „elődje" eredményeit Béres Mária. - A régészeti ásatásokat maga végezte, de az épület átalakítását az akkori makói főépítész, Istók Zoltán irányította, aki egyébként a műegyetemen Möller Istvántól is tanult középkori építészetet, műemlék védelmet. Vita alakult ki a földbirtokos és az építész között, mert Návay a brassói fekete templomot tekintette mintának, s az ő akarata győzött Istókkal szemben, aki az óföldeáki templom tömbjéhez illőbb tornyot tervezett ahelyett, amit lebontottak az épület magtárrá alakításakor. A falu ragaszkodott ahhoz, hogy az 1989-ben indult föltárás eredményeként ne az eredeti fa harangtornyot állítsák helyre, hanem a templomra kerüljön torony. A helyreállítás alapja: egy 1787-ből való, Vertics József által készített rajz, melyen látható egy huszár torony. A jelenlegi torony ennek helyére került, ám fából készült szerkezete arra is utal, hogy e templomhoz egy, a jelenlegihez hasonló küllemű harangtorony is tartozott. Magassága körülbelül akkora, mint az erőd őrtornyáé volt, ahonnan tiszta időben látni lehet Vásárhelyt és Szegedet is. Az erődített templom semmit sem mutat, ha sáncárka nincs kipucolva. A munka utolsó fázisaként, idén október végére ez is elkészült. így tíz év megfeszített munka után Óföldeákon teljes pompájában magasodik előttünk az Alföld egyetlen, látható középkori erődtemploma. Újszőszi Ilona RÉSZLETES INFORMÁCIÓ: 06-40-24-24-24