Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-15 / 266. szám

HÉTFŐ, 1999. Nov. 15. BELFÖLD 3 a i Í. / i röviden Alföldi tárlat Békéscsaba (MTI) A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban szom­baton megnyílt a 31. Alföldi Tárlat, amelyen 104 festő, grafikus, iparművész és szobrász 166 műve látható. A tárlatot 135 művész 400 beküldött alkotásából állítot­ták össze. Az Alföldhöz kö­tődő képzőművészek hagyo­mányos tárlatának díjait az ünnepélyes megnyitón ve­hették át a nyertesek: Kéri László és Végh László festő­művész, Széri-Varga Géza szobrászművész, valamint Dobos Éva grafikusművész. Banner Zoltán, a tárlat ren­dezője elmondta: a viharsar­ki kiállítás idei meglepetése a kisplasztika tekintélyes je­lenléte. „Pipáló" csatornák Székesfehérvár (MTI) Jövő évtől egy, Magyar­országon még újnak számító eljárással derítik fel Székes­fehérváron a szennyvízrend­szerre illegálisan csatlakoz­tatott csapadékvíz-vezetéke­ket. Az eljárás lényege: nagy teljesítményű ventillátorok segítségével sűrű, egészség­re ártalmatlan füsttel áraszt­ják el szennyvízvezetékeket, így az engedély nélkül bekö­tött esőcsatornák „pipálni" kezdenek. A fotó a későbbi eljárásban bizonyító erejű le­het. Orgonaavatás Szombathely (MTI) Szent Márton ünnepéhez kapcsolódva püspöki konce­lebrációs szentmisén avatták fel a szombathelyi székes­egyház új orgonáját szomba­ton. Az egyházmegye ünne­pén jelen voltak a térség papjai, a hívók közül sokan Ausztriából és Szlovéniából jöttek. A monumentális, 12 méter magas, 4,5 ezer - az álló sorban hatméteres - sí­pokból álló, 54 regiszteres hangszer megépítésére azért volt szükség, mert a székes­egyház eredeti orgonája 1945-ben. egy bombatalálat következtében teljesen el­pusztult. Vitézi Rend Balassagyarmat (MTI) Emléktáblát avattak a Vi­tézi Rendnek Balassagyar­maton. annak az épületnek a falán, melyet 1936-ban ka­pott a rend a várostól szék­kapitányság céljára. A mű­emlék jellegű épületet erre az alkalomra felújíttatta az önkormányzat. Juhász Péter, Balassagyarmat polgármes­tere hangsúlyozta: a Horthy Miklós által 1921-ben életre hívott rend legfőbb célja az első világháborúban hősie­sen harcolók, a csatákban megsebesültek társadalmi el­ismerése volt. Az emléktáb­lát Bercsényi Miklós, a Vité­zi Rend ügyvezető elnöke leplezte le. Radnóti­verseny Gyár, Abda (MTI) Az eredményhirdetéssel véget ért a Radnóti Miklós nemzetközi versmondó ver­seny vasárnap Győrött. Az első dijat Tóth Krisztina győri, a másodikat Fodor Eszter tapolcai, a harmadik dijat Marcinkó Annamária szlovákiai versenyző nyerte el. Független ufókutaték A földön kívüli intellingens élet, illetve a parajelenségek kutatásának legújabb eredményeiről volt szó a kétnapos magyar ufó kongresszuson, amelyet immár kilencedik alkalommal rendeztek meg Magyarországon, ezúttal a főváro­si Ady Endre Művelődési Központban. A csillagászat, a számítástechnika, illetve a pszichológia iránt érdeklődőknek is szerveztek bemutatókat, beszélgetéseket. A független ufókutatók szakmai fórumán az érdeklődők kötetlenül beszél­gethettek az ufók és a parajelenségek magyarországi kutatásáról. Felvételünkön: egy elképzelt földönkívüli a kong­resszuson. (MTI Telefotó: Bruzák Noémi) Pintér Sándor nyilatkozata a szervezett bűnözésről Rejtett nyomozók Visegrád (MTI) A szervezett bűnözés egyik legfőbb területe eddig az autólopás volt, e tevé­kenység visszaszorítására január l-jétől olyan auto­mata rendszámtábla-azono­sító rendszereket állítanak fel a határállomásokon, amelyek nagy biztonsággal kiszűrik a körözés alatt álló kocsikat - jelentette be Pin­tér Sándor belügyminiszter szombaton, Visegrádon, egy joghallgatóknak rende­zett konferencián tartott előadásában. A miniszter kifejtette: ilyen berendezéseket a for­galmas utak, hidak mentén is rendszeresítenek. Emlékeztetett: az autólo­pásokat tekintve a tavalyi év jelenti a csúcsot: 18 ezer ko­csit kötöttek el a tolvajok. Utalt arra is, hogy a prog­nózis szerint a jövőben a szer­vezett bűnözés elsősorban a kábítószerpiac erősítésére tö­rekszik majd. A belügyminiszter közölte: egyelőre még aránylag ala­csony a tiltott drogok forgal­ma, az életszínvonal és a fize­tőképes kereslet emelkedése azonban hozzájárul veszélyes növekedéséhez. A miniszter arról is szólt, hogy előrejelzések szerint a jelenleg hozzávetőleg 240 kü­lönböző szervezett bűnbanda a kábítószer, a számítógépes bűnözés, a bankkártyahamisí­tás, a prostitúció piacán osz­tozva egymás ellen fordul, s nagy leszámolások várhatóak. Krausz és Csurka Budapest (MTI) A szélsőjobboldal Ma­gyarországon is berendezke­dett - jelentette ki Krausz Tamás, az MSZP-n belül mű­ködő Baloldai Tömörülés egyik vezetője a platform szombati, budapesti tanács­kozásán. Közölte: a magyar szélsőjobbnak legális pártja van. A politikus elhatárolódott azoktól a véleményektől, amelyek - közlése szerint ­nyilas-fasiszta pártnak tartják a MIÉP-et, mert szerinte „az úri fasiszta, dzsentroid, le­szakadt középosztályok" szélsőséges mozgalma feje­ződik ki a Csurka István ve­zette pártban. - Ezzel az irányzattal szemben csak a tömegmoz­galom lehet hatásos - fogal­mazott Krausz Tamás, aki szerint „ezeket a rasszista, antiszemita figurákat" nem érdeklik a kulturált nyilatko­zatok, mert a kultúra szó hallatán is „pisztolytáská­jukhoz kapnak". Vannak esetek, amikor bizonyos po­litikusok nagy kétségbeesé­sükben elfedelkeznek önma­gukról, a múltjukról és elfe­ledkeznek arról, hol élnek ­mondta Csurka István szom­baton. - Krausz Tamásnak azt üzenem, hogy Magyarorszá­gon él, és tartsa magát a ma­gyar törvényekhez, és azt ne­vezze fél, vagy egész, vagy úri fasisztának, akinek ilye­tén voltáról meg van győ­ződve és valamivel bizonyí­tani is tudja az állítását ­mondta Csurka István. Hozzátette: Krausz Tamás kijelentését nem lehet komo­lyan venni, az „pániknyilat­kozat". A címben szereplő rö­vidítések határozzák meg az utóbbi időben a tőzsdék szerepléseit, hi­szen a gyorsjelentések és a 2000. év problémá­ja egyre inkább előtérbe kerülnek. Alacsony részvényforga­lom és a blue chipek csökke­nő árai jellemezték a buda­pesti kereskedés elmúlt 5 napját. A nyilvánosságra ke­rült gyorsjelentésből kide­rült, hogy dinamikus növe­kedést produkált a Matáv az első 9 hónapban. Az elemzői becsléseknek megfelelő 55,8 milliárd Ft nettó eredmény 29%-os erősödés jelent. Erő­teljesen javult az Égis, és kis mértékben a Fotex eredmé­nye. A várakozástól elma­radtak a vegyipari cégek. így a TVK és a Borsodchem. Ér­dekessége és talán jellemző­je a tőzsde világának, hogy mindkét részvény drágult az elmúlt héten. Ugyancsak jó­val többet ért a Graboplast papíija a hét végére, bár ko­rábbi negyedéves vesztesé­gei után a harmadik negyed­év nyeresége csak mérsékel­ni tudta a felhalmozott nega­tívumokat. Amerikai meg­rendelés hírére emelkedett az ára a 18 részvényből álló BUX-kosár egyetlen B kate­Értékpapír Forgalom milliárd Ft Előző heti záróár Heti záróár Változás % Matáv 6,92 1487 1481 -0,4 Mol 9,79 5130 4870 -5,07 OTP 7,51 11465 11450 -0,13 Richter 6,03 12 000 11 775 -1,88 Démász 0,22 18 450 18 500 2,27 TVK 236 3945 4000 139 Borsodchem 134 7620 7795 23 Rába 0,44 2380 2390 0,42 Égis 0,51 7800 7700 -138 Pick 0,91 8600 8700 1,16 NABI 0,62 4820 4980 332 Synergon 136 1875 1925 2,67 BUX 7271,93 719833 -1,01 (Jnzor ^^^ Értékpapír Rt. Szeged (A BNP-Dresdner Értékpapír Rt. partnere) .Befektetni pedig szükséges ­- mozgisbetn a CENZOR" góriás részvényének, a NA­Bl-nak. Az elemzői kon­szenzustól kis mértékben tért el a konszolidált árbevétel­ben 5%-ot, adózott ered­ményben %-ot csökkenő Pick, és az orosz piac vesz­tés miatt visszaeső Richter jelentése. Az elmúlt hét legna­gyobb emelkedését az ams­terdami központú Cofinec papírta érte el. A csomago­lóipari társaság részvényeire a Montina B.V. osztrák pap­írgyártó cég tett vételi aján­latot 15 dolláros áron. A fi­nanszírozási költségek csökkentésével jelentős eredmény javulást elérő Co­finec részvénye a néhány napos, saját kérésére történő kereskedési szünet után több. mint 35%-al az előző záróra felett folytatta tőzs­dei pályafutását, és két nap alatt 1,2 milliárd Ft forgal­mat könyvelt el. A felvásár­lási árajánlat közel meg­egyezik a társaság gyorsje­lentésében szereplő saját tő­ke értékével. Az Egyesült Államokban a befektetők figyelme a keddi FED ülés felé fordult. A kérdés a szokásos: lesz-e kamatemelés? Egyébként a 12 regionális bankból álló FED System 125 millió dol­lárt kötött az YK2 problé­májának megoldására. Ugyanez a Citigroup eseté­be több, mint 800 millió dollár. A Hasa Sportbook on-line fogadóiroda meg­adott esélye arra. hogy hogy az említett szervezetek mi­nimum 24 órára bezárnak ez évváltás okozta számítógé­pes sérülések miatt. 1000:1 az előbbi. 700:1 az utób­bi esetben. Ugyanitt 1.000.000:1 az esélye, hogy világvége lesz január else­jén. Ez esetben telitalálatnál a fő kérdés: hogyan lehet felvenni a nyereményt? Simády Béla múl t i id 11 0 ben Magyar csúcs, magyar módra Z árónyilatkozattal fejeződött be a második Magyar Állandó Értekezlet, bár a kifelé mutatott kompro­misszum-keresést kis híján tönkretette a marakodni minden alkalommal hajlandó magyarországi pártok vitája. A magyar-magyar csúcsnak hármas célja volt: rendezni a magyar kisebbségek európai integrációnk nyomán kialakuló helyzetét, támogatást adni a vajda­sági magyarok autonómia törekvéseinek, illetve az uniós országok jogrendszerének mintájára alakítani a külföldön élő magyar állampolgárok választási jogát. Az értekezleten született kompromisszumos zárónyi­latkozat a résztvevők kötelező derűlátása mellett sem kecsegtet sok konkrét eredménnyel Ami konkrét lehe­tett volna, mint a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítása, azt az SZDSZ és az MSZP nyomására ismét elvetették. Bekerült viszont a szövegbe a státustörvény szükségessége, mely azonban csak egy pengeélen táncolva elfogadott megfogalma­zás, nem sokkal több. A lényege az lenne, hogy maj­dan az Európai Unió határain túlra került magyarok ne szakadjanak el évtizedekre az anyaországtól, hiszen a magyar EU-tagság számukra szinte bizonyosan ví­zumkényszerrel járna. Ezért itthon szükség lenne egy olyan törvényre, amely a határon túli magyarok ma­gyarországijogállását szabályozza. Nélküle a környe­ző országokban élő magyarok az elzártság miatt job­ban ki lennének téve a többségi nemzet asszimilációjá­nak, mint valaha, és növekedne a szülőföldről való el­vándorlás kényszere is. Az általános román szemlélet például eddig hontalanoknak bélyegezte az erdélyi magyarokat: egy olyan törvény, amely elzárkózna a megkülönböztetett magyarországi jogállás megítélésé­től, éppen ezt a ferde hajlamú gondolkozást legalizál­ná. És persze lennének nem megvetendő technikai előnyei is egy státustörvénynek, hiszen egyúttal azt is el lehetne kerülni, hogy a magyar kultúrájú családok helyett román kupecek használják ki, hogy Magyaror­szágra került az Európai Unió keleti határa. A törvény másik fontos szerepe lehetne, hogy meg­könnyítse a magyar nemzetiségű kérelmezők ál­lampolgársághoz jutását. Jelenleg csak azok vannak a visszahonosítás intézménye által könnyített helyzet­ben, akik magyar területen születtek, vagy állandó la­kosként ott éltek. Ez érinti az 1940 és 1944 között visszacsatolt területek akkori lakóit, minden más eset­ben viszont a magyar jelentkezőnek ugyanolyan bo­nyolult és költséges magyar állampolgárságot szerez­ni, mint a vietnáminak. És az sem mellékes, hogy egy státustörvény megalkotásával egyáltalán nem lennénk egyedül a világon: más-más okokból, de van hasonló törvénye Németországnak, Horvátországnak vagy Iz­raelnek is. A magyarországi pártok között folyó mérges és parttalan vita alighanem folytatódni fog a törvény megalkotása közben is. A magyar-magyar csúcsot nagy szégyen lett volna zárónyilatkozat nélkül hagyni, elvégre nem egy közel-keleti békeszerződést tárgyaltak Budapesten, és nem is ellenséges hatalmak néztek far­kasszemet. A törvényalkotás közben viszont már nem lesz több ország szeme az önérdektől vezérelt hazai pártokon, a szocialisták sem lesznek kénytelenek a lát­szat kedvéért aláírni egy nyilatkozatot, az SZDSZ pe­dig folytathatja különös megfogalmazásokkal alátá­masztott politikáját, melynek hallatán az ember azt gondolná, a románokat és szlovákokat készülnek meg­védeni attól a kísértéstől, hogy üzleti érdekből a ma­gyar kisebbség tagjainak hazudják magukat. A státustörvénnyel ellentétben a külföldön élő ma­gyar állampolgárok választójogának biztosítása so­kadjára ismét lekerült a napirendről. Pedig erre a megoldásra rengeteg példa van a demokratikus vá­lasztási törvények között, és az európai országok több­sége is jogot ad külföldön élő polgárainak az ország­gyűlési választásokon való szavazásra. Ezt a javaslatot a magyar ellenzék már említett két pártja viszont las­san tíz esztendeje ellenzi, így a mostani csúcson sem volt meglepetés. hogy inkább hagyták a státustörvény célszerűségét szövegbe foglalni, mintsem a külföldi magyar állampolgárok választójoga ismét tárgyalóasz­talra kerüljön. A tét természetesen nem az itthoni vá­lasztók akaratának megóvása, és nem is az adókérdés (a nyugati magyarok önként vállalt „becsületadót fi­zetnének"), sokkal inkább a parlamenti matematika: a jórészt 1956-ban kivándorolt amerikai, kanadai, ausztrál, stb. magyarok akkor sem biztosan az MSZP voksait gyarapítanák, ha jobb emlékeik lennének a magyarországi baloldalról. Az anyagi és szellemi füg­getlenségben élőket nem lehet az itthoni tömegbefo­lyásolási technikákkal megmozgatni. így az ő agitálá­suk haszontalan volna. A magyar értekezletnek egyedül a korábban kiforralt vajdasági támogatás lett a konkrét eredménye, és van egy tanulsága is: az itthoni rövidlátó pártérdekek és a zsigeri előítéletek mellett egy magyar-magyar csúcsot sajnos egy nemzetközi találkozó körültekinté­sével kell megszervezni ahhoz, hogy széthúzásunk ne legyen köznevetség tárgya.

Next

/
Thumbnails
Contents