Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-12 / 264. szám

PÉNTEK, 1999. Nov. 12. SZEGED 5 Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Panek József újságíró munkatársunkkal oszthatják meg, aki munkanapokon reggel 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. csörög a Pannon GSM Rendelő. Deák István a makkosházi körzeti orvosi rendelő állapotára hívta fel a figyelmet, az épületről ugyanis ellopták az ereszcsatornákat, így a víz a falra folyik és penészedést okozhat. Kacsaúsztató. Mihályteleken az Erdei Ferenc utca 88 számból olvasónk azt szeretné, ha az utcában megcsinálnák a vízlevezető csatornát. Jelenleg épp a telefonáló háza előtt egy „víztározó" díszeleg, melyet csatorna helyett vájtak, pedig talán kisebb munka lett volna a vízlevezetés. Kukák. Kulcsár István a 476-377-ről egyetértett azzal, hogy ne mindig este ürítsék a kukákat: így van ez a Baktói soron is, és az idősebbeknek nehézséget jelent a kukásautó esti várása. Buszok. Több petőfitelepi olvasónk telefonált, aggódva amiatt, hogy hírek szerint a 2l-es busz menetszakasza is megváltozik és nem jár majd Petőfitelepről. A hívók kifogásolják, hogy a tervezett változtatásokhoz nem kérik ki a petőfitelepiek véleményét, hiszen a járatot tavaly is csak egy lakossági fórum nyomására sikerült megtartani. Nélküle sok helybélinek nagyon nehézzé válna a munkába járás. (A buszokat érintő változásokról mai lapszámunkban olvashatnak, illetve később visszatérünk rá). Nem kis dolog a kisdolog A szükség vécét bont? Főtér az MTV-n, december 12-én Sándorfalvárói Fedezzük fel Magyarországot! Új, vasárnapi szórakoztató műsorral jelentkezik a Magyar Televízió - jelentette be tegnap az MTV Szabadság téri székházában Bojáki Attila, a Főtér című produkció főszerkesztője. A Főtér egy olyan kezdeményezést, amelynek volt már néhány elődje, s ismerősnek tűnhet a műsor alcíme: „Fedezzük fel együtt Magyarországot!" A Főtér hetente egyszer, vasárnap délelőtt kilenc és tizenegy óra között jelentkezik, minden héten más-más kistérség központjából. így viszonylag könnyű helyzetben volt Bojáki Attila, amikor a hosszú távú tervekről nyilatkozott: „179 adást tervezünk, ugyanis ennyi kistérség van ma Magyarországon." A főszerkesztő hozzátette: a műsor nem egzotikus szigetekre, villódzó fények Amerikájába vezeti a nézőt, ehelyett több mint 1000 éves otthonunk, hazánk hétköznapi nyüzsgését, az ünnepek meghittségét és nyugalmát szeretné bemutatni. A Főtér elnevezés arra utal, hogy a kisebb településeken a főtér ad otthont az ünnepeknek, a fontos eseményeknek, vagy a hétköznapi disputáknak. Az első adás november 14-én, Gárdony és térségét mutatja be részben a táj szépségét felidézve, részben pedig az ott élő mesteremberek munkáját bemutatva. A Főtérnek több Csongrád megyei vonatkozása is van. A műsort december 12-én Sándorfalváról közvetítik, az adás pedig szervesen kapcsolódik majd a sándorfalvi böllémaphoz. A produkció másik megyei kötődése, hogy a négy műsorvezető egyike Dióssy Klára, az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársa, aki az első adás, illetve a sándorfalvi műsor háziasszonya is lesz. A. L. Szegeden nyolc nyilvános illemhelyen végezhetjük el kis- és nagydolgunkat, ha a köztéren jön ránk a szükség. Hogyan fest és szaglik a mai magyar rögvalóságban egy köztéri toalett? Milyen az állapotuk és kihasználtságuk? Mivel lehetne nyereségessé tenni a köztéri vécéket? Ezekre válaszolunk alábbi riportunkban. Minek is nevezzük a köztéri illemhelyeket? Nyilvános vécének? Toalettnek? Zöld elefántnak? Szürke villamosnak? Vizeldének? Bőrgugyoldának vagy reterátnak? Vagy inkább kakatombának, mint ahogy a földalatti nyilvános illemhelyet hívják? Nem tudom, mert a magyar ember annyi frappáns elnevezéssel illette már a közterületen lévő vécéket, hogy azok közül igen nehéz választani. Szegeden jelenleg nyolc nyilvános illemhelyet tartanák számon, amelyek közül négy, a Károlyi utcai, a Bartók Béla és a Szent István, valamint a Széchenyi téri egész évben várja a kis- és nagydolgokra készülőket. Az Eötvös utcai, valamint az Aradi vértanúk terén, a Roosevelt téren és az újszegedi Erzsébet-ligetben található nyilvános vécék csak időszakosjelleggel üzemelnek. A városvezetés számára nem mellékes a mellékhelyiség rendezésének, rekonstrukciójának ügye. Ez abból is látszik, hogy a képviselő-testület vagy a soron következő, november végi, vagy pedig a decemberi közgyűlésen tárgyal a köztéri vécékkel kapcsolatos átalakítási tervekről. Az önkormányzati képviselők és szakemberek egy csoportja nemrégiben látogatta végig a belvárosi illemhelyeket. Török Csaba, a városrendezési, területfejlesztési és tulajdonosi bizottság elnöke aki egyben a városközpont képviselője is - elmondta: a vécéken az látszódott, hogy nincs gazdájuk. Az illemhelyek lepusztultak, romosak, elhanyagoltak. Egyszóval nem ütik meg az európai szintet. Bár minden vécének más és más a sorsa és a jövője, a város olyan rehabilitációs programot kíván elindítani a jövőben az illemhelyek vonatkozásában, amely igazodik az európai normákhoz. Nóvák István szerint az egyik legfontosabb közterületet érintő feladat az, hogy a nyilvános vécék esztétikus formában illeszkedjenek az adott környezetbe, például a Széchenyi tér architektúrájába. A városi főépítész elmondta: a legforgalmasabb helyeken lévő illemhelyeket egységes koncepció szerint kell felújítani. Nóvák szerint lehet, hogy a kevesebb több lenne, azaz: nem biztos, hogy szükség van ennyi vécére, inkább a frekventált helyen lévő illemhelyeket kellene kulturálttá tenni. Az ügyet nem lehet elbagatellizálni, hiszen az nemcsak a városi polgár komfortérzete, de az idegenforgalom szempontjából is fontos kérdés. Ez a véleménye a városvezetésnek is - tudtuk meg Török Csabától, aki elmondta: azért foglalkoznak a nyilvános illemhelyekkel, mert azokkal már hosszú évek, évtizedek óta senki sem törődött. Az üzemeltetésre vonatkozóan különböző tervek vannak. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a köztéri vécék kihasználtsága általában csak részleges, minek után az üzemeltetésük veszteséges. Bizonyos illemhelyek üzemeltetésére például alig, vagy egyáltalán nem akad vállalkozó. Ezen a helyzeten hosszabb időre szóló bérbeadással, valamint profilbővítéssel lehet javítani. Mindez azt jelenti, hogy a vécé működtetése mellett lehetőséget kell adni a vállalkozóknak arra, hogy megfelelő szeparációval kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet hírlapárusítás, csomagmegőrzés, kulcsmásolás stb. - folytassanak az illemhelyen. Amely építészetileg lehetne akár félig földbe süllyesztett vagy földalatti objektum is, úgy mint nyugaton. Persze, mindezek még csak ötletek, tervek, elgondolások. A mai magyar rögvalóságban másképpen fest és szaglik egy köztéri vécé. A Széchenyi téri zöld elefánt például beázik, a faláról hull a vakolat és a csempe. Belül hipóval keveredett húgyszag terjeng. Nagyon nagy szükséget kell éreznie az embernek ahhoz, hogy oda térjen be negyven forintért kis-, ötvenért pedig nagydolgát végezni. A lepusztultság érezhető a forgalmon is. Torma Károly vécés bácsi elmondta, hogy míg a kilencvenes évek elején öt-hatszáz, addig ma jó, ha ötven-hatvan ember betér egy hétköznap az illemhelyre. Miközben ezt mondta, egy hölgy kért segítséget az egyes bokszból, mert beszorult. Torma Károly kibokszolta az ajtót. A hölgy kicsit mérgesen távozott. Azt hiszem, hogy legközelebb inkább ő is a bokrok között intézi, mint az őzek. Ssabó C. Szilárd Tanyák, a jövőben is Kábítószeres fiatalok a bíróságon Ha nincs a tragédia... Szállás. Először így hívták a tanyákat, melyeknek máig honos nevét a szláv nyelvektől kaptuk. Tegnap az MTA szegedi székházában az alföldi tanyák múltjáról, jelenérói tanácskoztak a tudósok, akik szerint jövöje is lesz ennek a mezőgazdasági termelési, és életformának. „Hagyomány és megújulás az alföldi tanyákon" címmel rendezett tudományos konferenciát tegnap az MTA Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudományos Intézete és a Szegedi Akadémiai Bizottság Földrajzi és Regionális Szakbizottsága. A tanácskozás résztvevőit Csatári Bálint, az Alföldi Tudományos Intézet igazgatója köszöntötte. Csatári Bálint elmondta, negyed évszázaddal, és tíz esztendővel ezelőtt is tanácskoztak már a tanyák helyzetéről, ám a kép azóta jelentősen megváltozott, és így remélhető, hogy a következő konferenciára nem kell újabb egy évtizedig várni. Ezután Orosz István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára mondott megnyitó beszédet. A tudós szerint örvendetes, hogy manapság már a tanyák jövőjéről is érdemes szót ejteni, nemcsak múltbéli jelentőségükről. A múltban a tanya a függetlenség és a szabadság jelképe volt, manapság azonban egyre inkább agrárpolitikai jelentősége kerül előtérbe. „A tanya nem a szerencsétlenség, az ázsiai elmaradott barbárság jele, hanem egész egyszerűen az egyetlen lehetőség a településektől távol eső földterületek megművelésére" - hangsúlyozta a tanyasi gazdálkodás fontosságát Orosz István, aki nem tagadta, vannak megfontolásra érdemes érvek a tanyasi gazdálkodás ellen is, ám az elvitathatatlan, hogy a honi agráriumban van jövője a tanyáknak. A konferencián az érdeklődők Juhász Antal a JATE egyetemi tanárának előadásából megismerhették a tanyák kialakulásának történetét. A továbbiakban neves előadók felszólalásokból az agrárpolitika és a tanyák mai viszonyáról, a tanyás térségek szabályozási kérdéseiről és a tanyák a vidékfejlesztésben betöltött szerepéről kaphattak képet az érdeklődők. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott. K. B. Néhány szegedi fiatal számára kitörölhetetlen emlék marad 1997. december 31. Subasán szilveszterezett, bulizott a társaság, amelynek tagjai alkalmi kábítószer-fogyasztónak számítottak. Az esztendő búcsúztatására marihuánás cigarettákkal és LSD-bélyegekkel is felszerelkeztek. Egy 17 éves fiúból szörnyű hatást váltott ki az anyag: egy késsel torkon szúrta magát, nem lehetett öt megmenteni. A tragédia, az események kijózanítóan hatottak a társaság tagjaira, legtöbbjük, állítólag, azóta sem vett magához szert. A bűnbánat azonban nem mentesttett a felelősségre vonástól. Ki tudja, ha nem történik az öngyilkosság, akkor miként alakul a továbbiakban az érintettek sorsa? A nyomozás során kiderült, hogy a társaság tagjai '96 nyarától alkalomszerűen drogoztak. Az LSD-bélyegeket 1500-1700 forintért, a marihuánás cigarettát 8001500-ért vásárolták. A rendőrség kiderítette, hogy a fiatalok honnan szerezték be az • árut, így terjesztőkhöz is eljutottak. A büntetés kiszabásánál - amely ma már sokkal szigorúbb, ám ilyenkor a '97-ben érvényben lévő törvényeket veszik alapul másképpen mérlegelték a kábítószerezőket, mint az „egyszerű" fogyasztókat. A szegedi bíróságon 13 vádlott ügyét tárgyalták, kedden hirdettek ítéletet. A kábítószert teijesztők közül B. A. 2 év, R. G. pedig 1 év 10 hónap szabadságvesztést kapott, melyet fiatalkorúak fogházában kell letölteni; Ö. F.-et 2 év 4 hónap, míg T. G.-t 2 év fogházra ítélték. V. L. 1 éves börtönbüntetésének végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették, 3 vádlottat próbára bocsátottak, ötöt pedig megrovásban részesítettek. Az ítéletek zöme a kihirdetés napján még nem volt jogerős, mivel többen igénybe vették a három nap gondolkodási időt, hogy megfontolják, tudomásul vegyék-e a határozatot. V. F. S. Illemhely a Széchenyi téren. Mi lesz a zöld elefánt sorsa? (Fotó: Karnok Csaba) Városházi hírek DM-információ A Szegedi Városi Televízió önkormányzati magazinműsorában, a Városházi Hírmondóban pénteken este nyolc órakor elsőként a pedagógusok minőségi bérpótlékáról esik szó, A stúdióban ütközteti véleményét Hargittai Rita, az oktatási bizottság elnöke és Pap Jánosné, a Pedagógus Szakszervezet vezetője, akik válaszolnak a nézők kérdéseire is. Ezután a mozgáskorlátozottak és idős emberek közlekedését segítő járdaszegély-süllyesztés első ütemének befejezéséről láthatnak összeállítást a nézők, s szó esik a város jövő évi közművelődési programjairól is. Balogh József a Forgószínpadban Munkatársunktól A városi televízió magazinműsorának, a Forgószínpadnak Balogh József, a Magyar Rádió Szegedi Stúdiójának vezetője lesz a novemberi vendége, akit amatőr színjátszóként is ismernek, illetve újságíróként kritikáit, jegyzeteit kedvelik. A Forgószínpad adása pénteken este 22 óra 10 perckor kezdődik a vtv csatornáján. Fiatal Baloldal Szegeden Munkatársunktól A Fiatal Baloldal országos szervezetének megalakulását követően november 10-én este megalakult a szegedi fiókszervezet is. Az FB szegedi elnökének Virág Tamás közgazdász hallgatót választották, alelnök pedig Kovács Dominika joghallgató lett. Az FB közleményt adott ki a magyar közélet hangvételének stílusáról, mely megállapítja, hogy az utóbbi hónapokban durvulás tapasztalható. Az FB ezért „egyedüli és osztatlan felelősséget" ró a kormányoldalra és a MIEP-re, mondván, hogy a minőségi politikai kultúra kialakításában az új generációnak fontos szerepet kell vállalnia. Új műsor a Telinen Munkatársunktól A szegedi Telin tévé holnaptól kezdve minden szombaton 8 órai kezdettel a „Kora reggel" című szórakoztató és kereskedelmi információs műsorral váija a nézőket a képernyők elé. A holnapi, szombati első adás vendégei Nyilas Péter lapunk újságírója, Jakab Tamás színművész, dr. Füzesi Kristóf gyermeksebész, Bihari Vilmos, a Pick Rt. vezérigazgatója, Heizler Tamás, a Porsche Szeged igazgatója és Kovács Zsolt vendéglős. Fotókiállítás Munkatársunktól Szabó Róbert fotóiból nyílik kiállítás november 12-én 19 órakor az Impala Házban. A tárlatot Göbölyös Luca nyitja meg. Jótékonysági bál Munkatársunktól Hagyományos jótékonysági bált rendez a szegedi Zonta Club ma, pénteken este 19 órakor a Deák Ferenc Gimnáziumban. Az iskola épülete ad otthont jövő tavasszal az asztalitenisz paraolimpiának, és az immár hat éve működő Zonta Club a bál bevételét ennek támogatására ajánlja majd fel. Belépőjegyet a Royal Szálloda portáján lehet vásárolni 3500 forintos áron.