Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

8 HORIZONT CSÜTÖRTÖK, 1999. Nov. 11. A „néphez szólás" veszélyei Lázadás az elit ellen? Ön szerint lehet telefonálni? m A W '*« BANKOMAT Pannon Praktikum előfizetőknek igen! Pannon Praktikum feltöltés már Euronet Bankomat segítségéuel is! A feltöltéshez s/nkseges ATM Praktikum-kartjat mostantól az Euronet Bankomatnul* is megiasárolhatja. í»\ Praktikum ehifizeteset bármikor feltöltheti. Csak valussza ki a/ automatan a/ ..ATM Praktikum-kartya" menüpontot, majd a 3 600. a 7 2011 \ag\ a l-l 400 forintos összegek ko/nl az Önnek leginkább megfelelőt, es az ATM Praktikum-kartya. amellyel u megszokott módon töltheti fel Pannon Praktikum elófizetesét. máris az One - tranzakciós díj nelknl! Éjjel-nappal, országosan tobb. mint 300 Euronet Kankomatnál! Éppen olyan egyszerűen, mintha készpénzt \enne fel! Kizárólag MAI Praktikum-kártya matricaval ellátott Euronet Bankomatoknál. Pannon (iSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 020 0200. www.pannongsin.hu PANNON GSM Az élvonal. családi események Dr. Szénási Éva: Szakadás következelt be a hatalmi elit és a választópolgár között. (Fotó: Karnok Csaba) Házasságot kötött Révész Róbert Antal és Filó Henriett, Balogh Gábor és Ferenczi Éva, Tápai Zsolt Attila és Molnár Márta Anita, Stumpf Ferenc és Varga Ildikó Ibolya. Született Janovics Lászlónak és Túri Katalinnak Anett Angelika, Szabó Tibornak és Mede Brigittának Anna, Lombos Csaba Andrásnak és Farkas Gabriellának Dániel, Sipos Istvánnak és Károlyi Emesének Alexandra, Kapás Jánosnak és Csinyovszki Nórának Nóra, Urlauber Ádámnak és Zsebő Adriennek Dominika, Gyapjas Andrásnak és Lázár Juliannának Csenge Dorina, Csányi Mihály Gábornak és Novaki Ramónának Norbert Ákos, Gödi Józsefnek és Tóth Olgának Dániel Aurél, Solymosi Zoltán Jánosnak és Feketó Katalinnak Nikolett, Tasnádi Tamás Miklósnak és Gábor Szilvia Katalinnak Dorottya, Soós Tamás Jánosnak és Vőneki Edina Emmának Réka, Ormándi Gábornak és Faragó Andreának Gergő, Kiss Miklósnak és Györki Orsolyának Ádám Dávid, Hajbei Attilának és Szalma Valériának Helga, Pálvölgyi Tibornak és Berta Katalin Veronikának Andrea Bettina, dr. Borda Sándornak és Kovács Rita Anikónak Kristóf Dávid, Szekeres Krisztián Istvánnak és Botka Ildikónak Petra Luca, Domokos Ferencnek és Jegercik Erikának Márton, Korom János Istvánnak és Kónya Ibolyának Kristóf Dániel, dr. Ugrai Péter Istvánnak és Antali Éva Mártának Péter György, Veres Zsoltnak és Motyovszki Melindának Roland Zsolt, Szabó Lajosnak és Berényi Szilviának Dávid, Sultis Ferencnek és Zámbó Erika Teréziának Dorián, Miklós Attilának és Bódi Edinának Kitti, Erdélyi Sándornak és Dudás Anitának László, Brkic Dejannak és Daka Lívia Máriának Jennifer, Tóth Attilának és Jakoda Évának Krisztián, Török László Tibornak és Győri Mónikának Martin, Kormányos András Györgynek és dr. Takó Ibolyának Patrik Márk, Ördög Jánosnak és Avramut Laura Gizellának Dániel, Vastag Józsefnek és Tóth Zsuzsannának János, Kósa János Zoltánnak és Lajos Anitának Anita Barbara, Kovac-Kalic Károlynak és dr. Csoija Klaudia Mariannak Kincső, Czinkóczi Károlynak és Nyerges Andreának Regina Nóra, Nemes Péternek és Bozó Mártának Petra, Kovács Pálnak és Berényi Barbara Fernandának Kornél, Sike Józsefnek és Kozári Editnek Nóra Zsófia, Elek Róbert Istvánnak és Kovács Evelin Kittinek Kitti, Dobó Istvánnak és Vass Mária Évának Petra, Szilágyi Jenőnek és Manasses Melindának Aletta, Kolompár A Francia Politikatudományi Társaság nemrég lezajlott rennes-i konferencián a századvég nyugati társadalmának válságjelenségei között a populizmusról is szó volt. A konferencia kísérletet tett arra, hogy meghatározza a populista mozgalmak jellegét és szerepét a kilencvenes években. A tárgykörben dr. Szénási Éva történész-politológus, a Szegedi Tudományegyetem docense is előadást tartott. - A populizmus a kilencvenes évek nyugat-európai politikai életének egyik kulcsszava lett, anélkül, hogy pontosan körül lehetne határolni. Van-e meghatározása egyáltalán? - A fogalom valóban annyira sokrétű lett, hogy joggal emlegetik a Hamupipőkejelenséget: nehéz megtalálni azt a lábat, amelyre a populizmus cipője ráillik. A kifejezéssel jelenleg egyformán jelölnek politikai rendszereket és mozgalmakat tradicionális szélsőjobboldali, nemzeti, illetve neofasiszta pártokat. Sót, bizonyos politikai magatartás miatt egyes népszerű demokrata politikusok kapcsán is emlegetik a populizmust. Populistának nevezik a Le Pen-féle Nemzeti Frontot, a belga Vlaams Blokkot vagy a Heider-féle Szabadság Pártot, mint szélsőjobb pártokat, de ide sorolnak olyan új típusú pártokat is, amelyek e kategóriákat meghaladják. Ilyen az olasz Lombard Liga, amely Észak-Olaszország elszakadásáért küzd, a dán Haladás Párt, amely tipikus protesztpárt vagy a médiamágnás Berlusconi és pártja, a Forza Italia, amely a médiapopulizmus megtestesítője. - Van-e különbség a nyugati és a keleti populizmus között? - A populizmus általában a társadalomnak, mint etnikai, illetve politikai közösségnek a kettősségén alapul. Ahogy haladunk kelet felé, úgy tapasztalható, hogy a társadalom, mint politikai közösség még nem fogalmazódott meg világosan. Itt tehát a populizmus erősen nemzeti színezetű. Ez a vonás újabban Nyugat-Európában is megfigyelhető egy etnikai újrameghatározódás formájában, ám főként regionális szinten. - A populizmus jelzőt általában csak hangsúlyosan populista pártokra és pártvezetőkre használják, peLászlónak és Petrovics Olgának Norbert, Tornyai László Péternek és Vámos Iwona Csillának Panna, Kákonyi Sándor Jánosnak és Berki Bernadettnek Bence. Meghalt Varga Ferenc, Szabó Ferencné Szekeres Piroska, Pataki Ferencné Barát Mária, Asztalos István Albert, Berniczki József Mihályné Bálint Gizella, Radák Mihályné Majoros Ilona, Gergely József, Szekszárdi Sándor, Szakái Ferencné Tillik Etelka, Kiss Sándor, Tóth Andrásné Miklós Regina, Lajkó István, dr. Matolay Olivér dig - főként amióta a nagy ideológiai rendszerek elvesztették jelenőségüket többé-kevésbé minden pártban megfigyelhetők populista elemek. - A populizmus meghatározásakor már nem lehet egyedül a klasszikus szélsőjobboldali pártokra gondolni. A Tony Blair-jelenségnek is van populista jellege, hiszen a politikus közvetlen megnyilvánulásai miatt lett népszerű. Általában elmondható, hogy a politikai magatartás átalakulóban van. A társadalomban „csendes forradalom" zajlik, olyan folyamatok mennek végbe, amelyekre az intézményes politika szintjén még nem tudnak reagálni. - Mivel okolható, hogy a kilencvenes években Európa-szerte teret nyert a populizmus? - A populizmust a jóléti társadalom válságtermékeként, illetve a posztmodem lecsapódásaként is szokták értékelni. Vajda Mihállyal szólva, ha elhúzzuk a függönyt, a posztmodern mögött kőkemény tradicionalizmus található. Sokan gondolják úgy, hogy a társadalomban egy elitellenes lázadás érett meg. Szakadás következett be a hatalmi elit és a választópolgár között. Ez két következménnyel járt: egyrészt felerősítette az egyszerű és radikális megoldásokat kínáló populizmust, másrészt pedig Nyugat-Európában a formális demokrácia eszközei helyett a közvetlen demokrácia nyújtotta lehetőségeket kezdték keresni, mint amilyen a népszavazás. A populizmus a Imre, Révész Ferenc, Tanács István, Kis János, Bárkányi György Nándor, Idul József, Kiss Károly, Rácz Ferenc, Ferenczi Pálné Mózes Etelka, Pónusz József, Király Sándor, dr. Felkai Béla, Tanács Szilveszter, Kozma Gyula Sándorné Miklósvári Márta, Csillag Vince, Gombos Györgyiné Lóczi Mária, Hering Ottó, Miklós Antal, Jákfalvi János Árpád, dr. Bossányi Péter Frigyes, Sarok Katalin, Tóth István Antalné Tóth Mária, Sánta Miklósné Varga Erzsébet, Zoltai Györgyné Lengyel Piroska, Gyüre István, Bajnóczi Sándor, Szilágyi Sándorné Szűcs Mária, Szécsi Imre, Fodor Imréné Fodor Erzsébet, Szűcs Jánosné Buknicz Mária, Kiss Károlyné Rauch Irén, Labancz Lászlóné Orbán Julianna, Retek Ambrus, Körmöczi Alajos, Hevesi Jópolgári demokratikus közvetítőrendszer kikapcsolásával, a közvetlen demokrácia pedig annak bevonásával kíván „személyes" párbeszédet folytatni a tömegekkel. - Mit gondol, a populista vezető magában hordozza a diktátort? - Nem feltétlenül, bár a demokratikus ellenőrzés hiányában fennáll ez a veszély. A képviseleti demokrácia kereteinek lazítása azt célozza, hogy a választók ne érezzék: állampolgári jogaik kimerültek a szavazat leadásával. Nyugat-Európában már vizsgálják, hogy a politikai részvételnek nem kizárólagos formája a szavazáson való részvétel. A politikusok azért igyekeznek feltörni ezt a viszonylag merev rendszert, hogy közvetlenül forduljanak a választókhoz. Ez nem feltétlenül negatív jelenség. Másként tűnik azonban fel a dolog ott, ahol a demokratikus hagyományrendszer nem épült ki. Ilyen körülmények között a közvetlenül a „néphez szólás" veszélyekkel járhat. Jó példa az amerikai elnöki rendszer, amely stabil demokratikus berendezkedést eredményezett az Egyesült Államokban, mert beépítették azokat a mechanizmusokat, amelyek az elnököt ellenőrzik. Ugyanakkor, ha ezt a rendszert másutt próbálják meg alkalmazni - Latin-Amerikában vagy a mai Közép-Kelet-Európa egyes országaiban -, akkor ez az elnöki hatalom függetlenedésével, tehát a diktatúra veszélyével járhat. Panok Sándor zsef Béla, Bajor Ibolya Erzsébet, Pazsiczki Ágnes Sarolta, Katona László, Kószó Istvánná Kúra Rozália, Torma Lajosné Magony Viktória, Börcsök Ferenc, Tóth Jánosné Tanács Erzsébet, Tóth Illés, Bozsó Józsefné Jeszenszki Jolán, Patik István, Palotás Antalné Bálint Julianna, Gerencsér Dezső Lászlóné Gabnai Jolán, Simon Andrásné Simon Julianna, Kocsispéter Sándor, Sebők János Jenő, Simon Józsefné Márta Julianna, Papdi Géza, Acsai-Varc Sándor, Fehér Ferencné Benke Piroska, Biró Imre, Kálmán Antal, Lantos László, Vlasics Károly Józsefné Tóth Rozália Erzsébet, Szélpál Etelka, Koncz Jánosné Tóth-Andor Julianna, dr. Japport Katalin, Szerdahelyi Hugó, Gál László, Balogh Zoltán, Putnik Emiiné Vlascsity Krisztina.