Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-11 / 263. szám

CSÜTÖRTÖK, 1999. NOV. 11. BELFÖLD 3 röviden Törökök és ember­csempészek Kötegyán (MTI) Hat törökkel együtt az őket Romániából Magyarországra segítő magyar embercsempészt is elfogták a határőrök Köte­gyánnál. Kötegyán térségében az országhatár magyar oldalán az orosházi igazgatóság bűn­ügyi felderítő szolgálata fogta el a hat török állampolgárt és az őket a zöld határon át Ma­gyarországra kalauzoló magyar állampolgárt. A határőrök a tö­rököket meghallgatásuk után visszaadták a román szerveze­teknek, a magyar embercsem­pésszel szemben - őrizetbe vé­tele mellett - eljárást kezdemé­nyeztek. Népfőiskolák Paks (MTI) Önkormányzatok és népfő­iskolák a helyi társadalom mű­veltségéért címmel kétnapos országos fórumnak ad otthont Paks. A konferencián önkor­mányzati képviselők és népfő­iskolai vezetők megvitatják a civil társadalom önszerveződé­sét, műveltségét szolgáló intéz­mények fejlesztését segítő fel­adatokat, különös tekintettel az EU-hoz való csatlakozási elő­készületek közigazgatási hatá­saira. A tanácskozás szervezői - a Magyar Népfőiskolai Tár­saság és a Megyei és Kisvárosi Önkormányzatok Szövetsége ­célul tűzték ki egyfajta gyakor­lati útmutató kiadását is. Támogatás 233 befektetőnek Nyíregyháza (MTI) Újabb 233 befektetőnek adott beruházási támogatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Területfejlesztési Tanács. Az érintettek 1 milliárd 702 millió forintot kaptak befekte­tési tervük megvalósításához, melynek összértéke meghalad­ja a 7 milliárd 276 millió forin­tot. A 233 beruházót 631 pá­lyázó közül választotta ki a nyírségi területfejlesztési ta­nács. A testület a munkahelyte­remtő támogatásokat részesítet­te előnyben. Ilyen célra 164 be­fektető több mint 1,2 milliárd forintot kapott. Késedelmes gázberuházás Szekszárd (MTI) Valószínűleg a jövő héttől megkezdődik a gázszolgáltatás a Tolna megyei Gyönkön, Hő­gyészen és a többi környékbeli településen, ahol a Dél-dunán­túli Gázszolgáltató Rt. nem tud­ta a vállalt határidőre befejezni a beruházást. Sikerült ugyan a szolgalmi jogért kártérítést kö­vetelő földtulajdonosokkal megállapodni a vezetékek ön­kényes kiemelése a munkaárok­ból azonban nagyban hátráltatta a munkálatok befejezését. Mennyit kaphatnak az önkormányzatok? Részletes vita a részletekről megyei átlag Miskolc (MTI) Tartós és egyre mélyül a mezőgazdaság válsága BAZ megyében, az üzemek, szövet­kezetek tönkrementek, az ag­rárvállalkozások szinte kilátás­talan helyzetben vannak, sürgős segítségre szorulnak. A megyé­ben öt évvel ezelőtt 74 ezerről hektár volt az őszi búza vetéste­rülete. Ez mára lecsökkent 40 ezer hektárra. Az 1995. évi 300 ezer tonnával szemben az idén már csak 111 ezer tonnát taka­rítottak be. s a korábbi 3 tonna helyett már alig 2 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. Budapest (MTI) Nem közeledett a frakciók álláspontja a jö­vő évi központi költség­vetés jelentős vitopontja­iban, azaz az önkor­mányzatok és az agrári­um finanszírozásának ügyében szerdán a par­lamentben, a 2000. évi büdzséről szóló törvény­javaslat részletes vitájá­ban. A Fidesz csak belső átcso­portosítást tart elképzelhető­nek a földművelésügyi tárca előirányzatán belül: 10 milli­árd forinttal indítványozzák növelni a garanciavállalásból származó pénzügyi bevétele­ket, és 5 milliárdot csoporto­sítanának át beruházási tá­mogatásra a piacra jutási ke­retből. Az FKGP viszont tovább­ra is kéri a koalíciós partne­rek támogatását képviselő­csoportjuk módosító-cso­magjához, amely 93,3 milli­árd forintos forrásbővítést tenne lehetővé az FVM-nél. Álláspontjuk szerint ha az ágazat nem kapja meg a fel­adatarányos támogatást, ak­kor az uniós csatlakozás kár­vallottja lesz. Az MSZP szónoka eldön­tetlennek Ítélte az agráriumot érintő koalíciós vitát. Mint mondta, „kipukkadt a lufi", hiszen szó sincs 413 milli­árdról, és a kisgazdákat csak a tárca, nem pedig a gazdák finanszírozása motiválja. A szocialisták 47 milliárd fo­Varga Mihály (Fidesz), a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára a költségvetési vita szünetében. Az a legény, aki állja...? (MTI Telefotó: Rózsahegyi Tibor) rint többlettámogatást szán­nak az agrárágazatnak. Az önkormányzatok fi­nanszírozásával kapcsolatos javaslatok szerint az SZDSZ 72 milliárd forinttal növelné a kormány által indítványo­zotthoz képest a helyhatósá­gok támogatását, az MDF pedig 5-ről 7,5 százalékra emelné az szja-nak az önkor­mányzatok szabad felhaszná­lásában maradó hányadát. A Fidesz ezzel szemben csak azokat az indítványokat támogatná, amelyek figye­lembe veszik a forráselosztás rendszerében meglévő kü­lönbségeket. A MIÉP a kutatás-fejlesz­tés fontosságát hangsúlyozva 3,5 milliárd forinttal növelné a Magyar Tudományos Aka­démia kutatóintézeteinek ki­adásait és 620 millióval az OTKA pályázati előirányza­tát. Ennek forrását az szja­bevételek 3,5 milliárdos nö­velésével, illetve a pénzinté­zeti nyereségadók 1,5-2 mil­liárd forintos emelésével te­remtenék elő. A társadalombiztosítás jö­vő évi költségvetésének rész­letes vitájában hosszas két­perces szócsata alakult ki a Club Aliga értékesítéséről. Az ellenzék - az egészség­ügy nehéz helyzetére hivat­kozva - bírálta azt a kor­mányzati elképzelést, misze­rint a Club Aligát az orvos­társadalom használja majd, és oktatási központot is ki­alakítanak benne. Budapest (MTI) Magyarország jövőre 250-300 millió euró Phare­támogatásra számíthat az idei 100 millióval szemben - mondta el Boros Imre tár­ca nélküli miniszter vállala­Újabb Phare-támogatások 300 millió euró ti szakembereknek a Ma­gyar Menedzsment Intézet szerdai budapesti rendezvé­nyén. Ez az összeg tartal­mazza két új program, a mezőgazdasági és vidékfej­lesztési célú Sapard, vala­mint az infrastrukturális és környezetvédelmi projektek számára létrehozott ISPA forrásait is. A Megyei Közgyűlés Kisgazdcrfrakciéjának sajtóközleménye A Csongrád Megyei Közgyűlés Fidesz-frakciójának néhány tagja saj­tótájékoztató keretében értékelte a me­gyei közgyűlés eltelt egy évének mun­káját (amit még a megyei közgyűlés nem tett meg!), és azt nagyvonalúan pazarlónak minősítette. A kritika senkinek sem esik jól. de a kritikára oda kell figyelni - az épftő jellegű kritikára különösen. Az odafigyelés miatt a demokráciában éppen ezért úgy illik, hogy a valós megítéléshez hallgattassék meg a másik fél is. A kisgazdafrakció nem lesz olyan merész, hogy válaszát a Fidesz-frakció egészéhez címezze, hiszen nem lenne korrekt, ha az el­hangzott véleménnyel nem azono­sulókat megszólítaná. Tisztelt sajtótájékoztatóban köz­reműködő Fideszes Képviselő Urak! Tekintsük át a felemlegetett sé­relmeket egyenként: 1. A választás során a Fidesz el­lenzékbe kényszerült - mondják Önök. A jelölések szerint a Fidesz kép­viseltethette és képviselteti magát az alelnökök, a tanácsnokok, a bizottsá­gi elnökök és tagok sorában olyan számban, mint amennyi a közgyűlé­si (25%-os) létszámarányuk. A közgyűlés jegyzőkönyvei bi­zonyítják. hogy a közgyűlés elnöke méltányolta a Fidesz elvárható pozi­cionáltságát. így az ellenzékiséget csak önkéntes döntésüknek köszön­hetik. 2. A pazarlásról általában... Ahol pazarlás van. ott rossz a gazdálkodás, túllépik a közgyűlés által jóváhagyott kereteket, eladó­sódnak. hitelből finanszíroznak. - A Csongrád Megyei Önkor­mányzat 109 millió Ft előző évi hi­teladósságát kigazdálkodta és azt visszafizette. - A közgyűlés által megszava­zott 97 millió Ft ez évi hitelt pedig nem vette fel. és a meghatározott feladatokat ennek ellenére végre­hajtotta. így tehát mindösszesen 206 mil­lió Ft takarékosság mutatható ki eb­ben az évben, az önkormányzat tel­jesen tehermentessé vált. Mindez 7.5 milliárdos költségvetés mellett történt. Túlköltés tehát nincs. Kevés önkormányzat mondhatja ezt el ma az országban, hogy nem forráshiá­nyos és egyensúlyban van a gazdál­kodása. Ráadásul a megyei önkormány­zat a lakosságot sem sarcolhatja újabb adókkal. A sajtótájékoztatót tartó fide­szes képviselők, feltételezem, hogy ugyanúgy tudják és ismerik az em­iitett tényeket, mim mi. kisgazda­képviselők. A lelkük rajta, hogy ezekkel az eredményekkel nem akarnak képviselőmunkájukon ke­resztül azonosulni. 3. Sok a 4 alelnök... Kinek sok. kinek nem. Azon fi­deszes képviselőknek, akik a sajtó­tájékoztatót tartották, azoknak sok: nekünk és a megyei képviselő-tes­tületnek: nem. A pártpolitikai egyensúly és a feladat szerint ala­kult ez a vezetői felállás, és ezt fo­gadta el a közgyűlés. A közgyűlés negyedik alelnökét Orbán István személyében - a Fidesz-frakció ja­vaslatára - választotta meg. 4. A megyei közgyűlés elnöke 2xJ havi jutalmat utaltatott ki ma­gának... Az ügy szépséghibája az. hogy előzetesen 8 bizottság tárgyalta meg ezt is (mint valamennyi napi­rendi előteijesztést). a megfelelő in­dokok alapján. A közgyűlés elé az előteijesztést a jogi bizottság fide­szes elnöke teijesztette elő. Tudni­uk kell. hogy a megyei közgyűlés elnöke nem vett részt ennek a napi­rendnek a vitájában és a szavazás­ban sem. Egy ellenszavazat volt mindössze a döntés során. A sajtótájékoztatót tartó fide­szes képviselők szerint nem úsztes­ségtelen egy ilyen körülmények kö­zötti. többségi döntést megkérdője­lezni. és valamiféle önkényes intéz­kedésként feltüntetni? Megjegyezni kívánjuk, hogy 850 millió Ft beruházást végeztünk el együttesen ebben az évben a me­gye különböző intézményeiben, és eddig 1.5 milliárd forint beruházási pénzt szereztünk a 2000. évi me­gyei beruházásainkhoz. Egy reális értékelés során ezt kelleti volna elmondani, és nagyon csodálkozunk, hogy Önök a ténye­ket nagyvonalúan elfelejtik. Miért? Ellene szavaztak? Bol­dogtalanok a sikerek, eredmények miatt? 5. A külföldi utazások kontrvllá­latlanok. és nem tudják, hogy mi ennek a hozadéka­Ki kell jelenteni, hogy minden külföldi delegációban volt Fidesz­képviselő. Önök közül a 10 főből 6 utazón külföldre - a kisgazda-képviselők megítélése szerint -. az első évben ez nem rossz arány. Azt. hogy mit intéztek a delegációk, könnyen megtudhatják, ha tájékoztatást kér­nek akár a delegációkkal kiutazó Fidesz-képviselőtől vagy esetleg a megyei közgyűlés elnökétől. Ha rosszindulatúak lennénk, fel­tehetnénk a kérdést, hogy: Önök. fi­deszes képviselők, nincsenek be­szélő viszonyban egymással? Tudomásunk szerint a köz­gyűlés elnökéhez eddig egyetlen­egyszer sem fordultak ilyen kérés­sel. Ennek következtében módjában sem volt Önöktől megtagadni a részletes tájékoztatást. 6. A megye és a megyei jogú vá­rosok kapcsolata A nyilatkozó Fidesz-képviselők megállapítása szerint a megyei jogú városokkal a kapcsolat minden ed­diginél rosszabb. Az önkormányza­ti törvény értelmében a megyei közgyűlés elnöke - a határidőben kitűzőn egyeztetőbizottság! ülésre ­a mai napra összehívta a megvá­lasztott bizottsági tagokat. Hód­mezővásárhely megyei jogú város teljeskörúen részt vett az ülésen, és sikerült minden kérdésben megálla­podni. Hódmezővásárhely megyei jogú város a kapcsolatot, az együttműködést minden eddiginél jobbnak értékelte. Ezt a tanácskozá­son felvett jegyzőkönyv is tartal­mazza. Szeged megyei jogú város képviselői - Mécs László úr kivéte­lével - nem jelentek meg az ülésen. Ezáltal a lehetőségét is kizárták, hogy egyeztessünk, és kölcsönös feladatainkat megvitassuk. Külön sajnálatos, hogy telefonon sem mentették ki távolmaradásukat. Mi szeretnénk, ha a képviselő­testület a jövőben is konstruktívan ­az ügyek intézését előtérbe helyez­ve - végezné munkáját, mint ahogy azt eddig is tette. Meg lehet tekintetni a közgyűlé­si jegyzőkönyveket - hiszen azok nyilvánosak -. hogy az eddigi sza-' vazások alapján az előteijesztések döntő többsége 90% feletti elfo­gadást mutat. A meggondolatlan, minden reális lényt nélkülöző ..érté­kelésnek". vagdalkozásnak. politi­kai álvitáknak nem vagyunk a hívei. Nem szerencsés a sajtón keresztül üzengetni egymásnak, ezért mi a jövőben szeretnénk ettől eltekinteni. Jelen körülmények között a rendkí­vül egyoldalú és tényeket nélkülöző „értékelésre" reagálnunk kellett. Szeged. 1999. november 10. A Megyei Közgyűlés Kisgazdafrakciója (x) jegyzet Jó az öreg „szörpöt" M égsem nyúl hozzá a kormány a gyermekes családok szociálpolitikai támogatásához, marad az alanyi jo­gon járó „kettőszázezer, egymillió kettőszázezer, kettőmil­lió kettőszázezer" nagy és jól ismert hármas. Pedig hóna­pokig arról szóltak a hírek, hogy az ügyintézés és az elbí­rálás az önkormányzatokhoz kerül, ám a részletek kidol­gozásával mindeddig adósak maradlak az illetékesek. Nem is csoda, hiszen minden olyan támogatás, amely a családok jövedelmi-vagyoni helyzetéhez köti a folyósítást, magában hordja a szubjektív elbírálás lehetőségét, az igazságtalanságot. Az igazságtalanság pedig morális, nem pedig gazdasági kategória, így joggal féltek az önkor­mányzatok. Emlékszem, már bő tizenhét évvel ezelőtt sem sikerült jövedelemigazolások alapján dönteni az egyetem­isták kollégiumi férőhelyéről, a szociális segélyezésről, s a maszek zöldséges Trabanttal járó fia megelőzte a bérből és fizetésből - ám láthatóan szerényebben - élőt. Szerintem ma sem lehet másképp. Túl sok a kényszervállalkozó ahhoz, hogy adóhivatali igazolás alapján döntsenek a családok jövedelmi helyzeté­ről, s így három gyermek esetén arról, kap-e több mint kétmilliós állami segítséget, közpénzt az építkező. A határt ugyanis olyan alacsonyan kellene meghúzni, hogy azon jellemzően elbuknának a bérből és fizetésből élők, akiknek minden jövedelmük papíron van, s nem élhetnek a költ­ségelszámolás, bevételeltitkolás lehetőségével. A csapda­helyzet ismerős: akinek van építkezéshez elegendő jövedel­me, az nem jogosult a támogatásra, aki olyan szegény ­vagy papíron az hogy képtelen építkezni, az vehetne a közös kalapból. Többek között talán ezért is marad a jó, öreg „szocpol". Mint ahogy jövőre sem változik a háromkulcsos, való­ban végletekig leegyszerűsített adótábla, s az adójóváírás­hoz is csak kis mértékben nyúlt hozzá a kormány. Mert a nagy rendszerek már csak ilyenek, kisebb kiigazításokkal élnek tovább, s rosszul viselik a drasztikus beavatkozáso­kat. Persze a harminc százalékkal emelkedő családi adóked­vezmény dicséretes, bár abszolút mértéke miatt nem hoz érzékelhető javulást az életszínvonalban. Ezzel a kezével adott a kormány, a másikkal meg elvett, amikor lefelé egy­ségesttette magánnyugdíjpénztári befizetések adókedvez­ményét. M arad a táppénz-finanszírozás régi szabálya is, hiába gondolta másképpen - büdzsét kevésbé, vállalkozá­sokat erősebben terhelő módon - a kormány. Jön viszont a szőlőbor literenkénti ötforintos adója és emelkedik a ci­garetta után fizetendő közteher, azaz jönnek a kis lépések. Adó- és járuléktörvények 2000-re Kis lépések ideje Budapest (MTI) Nem változik jövöre a személyi jövedelemadó­tábla és az adójóváírás mértéke, viszont bóvülhet az átalányadózást vá­lasztók köre - derül ki az országgyűlés által ked­den elfogadott adó- és já­ruléktörvényekből, ame­lyek szerint 2000 augusz­tusától jövedéki termék lesz a bor. A csomagban tárgyalt jövő évi adó- és járulékmódosítá­sokban nem kívánta a kor­mány megváltoztatni a jelen­legi 3 kulcsos szja-táblát, így 2000-ben is 20 százalék lesz az adója a 400 ezer forint alat­ti éves jövedelmeknek, 30 százalék a 400 ezer és 1 millió forint közötti és 40 százalék az 1 millió forint feletti jöve­delmeknek. Továbbra is a bér 10 száza­léka - legfeljebb havi 3000 forint - vonható le az adóból adójóváírás címén, az igény­bevétel felsó határa azonban 1 millió forintról 1,2 millió fo­rintra nó. Az 1 millió forint feletti jövedelem 18 százaléka azonban csökkenti á jóváírás összegét. A kabinet szándékának megfelelően 30 százalékkal nő a családok adókedvezmé­nye: egy és két gyermek ese­tén havi 1700 forintról 2200 forintra, három és több gyer­mek esetén 2300 forintról 3000 forintra, súlyosan fogya­tékos eltartottaknál pedig 2600 forintról 3400 forintra emelkedik a kedvezmény mértéke. Egységesíti az szja-módo­sftás az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetések után járó kedvez­mények mértékét, mindkét esetben a befizetett összeg 30 százaléka csökkenti majd az adóalapot. Ugyancsak 30 szá­zalék lesz a magánnnyugdlj­pénztári tagdfjak kedvezmé­nye a jelenlegi 50 százalék he­lyett. Az egyéni vállalkozók szá­mára könnyebbé válik az áta­lányadózás választása: tevé­kenységi kör megkötése nél­kül lehet majd átalányadóval teljesíteni az adófizetési köte­lezettséget annak az alanyi áfamentességet élvező főállá­sú egyéni vállalkozónak, aki­nek a döntést megelőző évben az árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot. A parlament az elfogadott adótörvényekben 20 ezer fo­rintra emelte az üdülési csekk adómentes értékhatárát a je­lenlegi 10 ezer forintról, és 200 ezer forintra növelte 100 ezer forintról az ingó vagyon­tárgyak eladásából származó adómentes jövedelem összeg­határát.

Next

/
Thumbnails
Contents