Délmagyarország, 1999. november (89. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-10 / 262. szám

SZERDA, 1999. Nov. 10. HIRDETÉS 3 L röviden Kérházvezetök lemondását követelik Kiskunhalas (MTI) A három kórházvezető, Kövecs Gyula orvosigazga­tó, Füzes Attila gazdasági igazgató és Tőzsér Lászlóné ápolási igazgató lemondását követelik a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház érdek­képviseleti szervei - közölte kedden Makay Lászlóné, a helyi szakszervezeti bizott­ság titkára. Elmondta: a kór­házi szakszervezet az elmúlt hét végén, a tagság százszá­zalékos jelenlétével hozta meg fenti egyhangú dönté­sét, s ugyanezt az álláspontot fogadta el a közalkalmazotti tanács a hétfő délutáni ülé­sén is. Ausztráliai magyarok adománya Jászárokszállás (MTI) A Magyarok Világszövet­sége Ausztráliai Országos Tanácsa félmillió forint ér­tékű adományait kedden ad­ták át az árvízkárosult nagy­családoknak Jászárokszállá­son, Átányban, Hevesveze­kényben és Cigándon. Az adományok átadásánál jelen volt Kardos Béla, az MVSZ elnökségének tagja, az Ausztráliai Országos Tanács elnöke. Szerdán Lónyán és Törökszentmiklóson egy­egy sokgyermekes család veheti majd át az ausztráliai magyarok adományát. „Táltos kenyér" Eger (MTI) Magzati fejlődési rendel­lenességek kialakulását me­gelőző, dúsított kenyér gyártását kezdte meg „Tál­tos kenyér" elnevezéssel az egri központú Hesi Sütő­ipari Rt. Magyarországon ezer magzat közül három­nál alakul ki súlyos fejlődé­si rendellenesség, pl. agyhi­ány, nyitott gerinc vagy agy sérv. Ezért egy mérgező aminosav, a homocisztein a felelős, amelynek a szintje a terhesség alatt megemel­kedik a szervezetben. A szervezet méregtelenítése ugyanakkor elvégezhető a B 11, B 12 és B 6 vitami­nok rendszeres adagolásá­val. A keverék a lisztbe egyszerűen bekeverhető, így mindenki hozzájut a méregtelenítéshez szüksé­ges vitaminokhoz. Katolikus családlexikon Békéscsaba (MTI) Az 1750 és 1895 között a száz kereszteltet megha­ladó negyvennégy család krónikáját tartalmazza Bie­lek Gábor: Békéscsabai ka­tolikus családlexikon című műve, amelyet a Tevan Ki­adó adott közre. A könyv azoknak a római katolikus családoknak a történetét tálja föl, amelyek a csabai plébánia 1750-es létrejötte és a polgári anyakönyvezés 1895-ös bevezetése közti időben legalább száz gyer­meket kereszteltettek meg. A Tóth, a Petrovszki és az Ancsin család volt a legné­pesebb. E famíliákban 1163, 1049 és 777 keresz­telés volt az adott időszak­ban. Kamarák: önkéntes alapon? Orbán Viktor kormányfő tegnap a Parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában válaszolt az ellenzék kérdéseire. (MTI Telefotó: Soós Lajos) Budapest (MTI) Az Országgyűlés ked­den megkezdte a gaz­dasági kamarákról szó­ló törvény módosításá­nak általános vitáját. Fónagy János, a Gazda­sági Minisztérium politi­kai államtitkára azzal indokolta a kötelező ka­marai tagság megszün­tetését, hogy a vállalko­zók joggal kifogásolták: az adószerűen beszedett tagdíj nincs arányban a kamarák szolgáltatásai­val, és nem ösztönzi a testületeket a törvényi, érdekképviseleti felada­tok teljesítésére. Az egységes kamarai szervezet létrehozása mellett érvelve jelezte, hogy az ed­digi működés indokolatlanul széttagolt és költséges volt. Az expozé elhangzása után a bizottsági vélemé­nyekből kiderült, hogy a gazdasági és a költségvetési bizottságban több kormány­párti képviselő sem támogat­ta a javaslatot, így ez a két testület nem ajánlotta általá­nos vitára az előterjesztést. Több ellenzéki felszólaló bírálta azt a pontot, amely szerint a kamarai elnök kine­vezésénél ellenjegyzési jog illeti meg a miniszterelnö­köt, kormánypárti értékelé­sek szerint azonban ehhez hasonló szabályozás már az 1994-es törvényben is volt. Sümeghy Csaba (Fidesz) az angolszász típusú, közha­talmi jogosítványokkal nem rendelkező, önkéntes tagsá­gon alapuló gazdasági kama­rák rendszerét ajánlotta meg­fontolásra. A képviselő sze­rint az előző kormányt terhe­li felelősség amiért általános ellenszenv alakult ki a vál­lalkozók körében a kamarák­kal szemben. A kamarákról szóló előterjesztés vitáját megelőzően, napirend előtti felszólalások során Kóródi Mária (SZDSZ) kérdőre vonta a kormányt, hogy mi­ért intézett „támadást" Buda­pest ellen. Varga Mihály pénzügy­minisztériumi államtitkár véleménye szerint Demszky Gábor főpolgármester szinte tudatosan törekszik arra, hogy konfrontálódjon a kor­mánnyal, és kiélezze azokat a konfliktusokat, amelyek a kormány és a főváros viszo­nyában felvetődhetnek. Közölte: 2000-ben az ará­nyosabb forrásmegosztás mellett is megmarad a fővá­ros kiemelt helyzete. Az azonnali kérdések és válaszok órájában Hegyi Gyula (MSZP) azt firtatta, hogy miért nem lehet jövőre 11 százalékos nyugdíjeme­lést biztosítani. Orbán Viktor miniszterel­nök emlékeztetett válaszá­ban arra, hogy 1994-98 kö­zött 16 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Közölte: a polgári kormány idén a differenciált nyugdíj­emeléssel 15 százalékot visszaadott a legszegényebb nyugdíjasoknak abból, amit az előző kormány elvett tőlük. Jövőre 8 százalékos emelést terveznek 6-7 száza­lékos infláció mellett. Ez ki­egészül azzal, hogy a gyógy­szerek, az energia, illetve a telefondíjak áremelkedésé­nek mértékét a kormány 6 százalékra fogja szorítani. Mádai Péter (SZDSZ) az úgynevezett bányaüggyel kapcsolatban fordult a kor­mányfőhöz. Orbán Viktor közölte: méltatlannak tartja a kérdés megfogalmazását a magyar bíróság ítéletének megszületése után, amely számára elégtételt adott. Ki­fejtette: a bíróság kötelezte a rágalmakat közlő lapot egy olyan helyreigazítás megje­lentetésére, amely kimondja, hogy a Fidesz egyetlen ve­zetője vagyoni helyzetének sincs köze a székházeladás ügyéhez. - Van-e folyamatban bün­tetőeljárás Surányi György jegybankelnök ellen? - kér­dezte Lentner Csaba (MIÉP) a miniszterelnöktől az MNB első emberének a nemzeti bank arany- és ezüstkészle­tének eladásában játszott szerepe, annak esetleges kö­vetkezményei iránt érdek­lődve. Mint Orbán Viktor kor­mányfő válaszában kiemelte, a képviselő „nem a legtájé­kozottabb emberhez" fordult ez ügyben. A konkrét kér­désre válaszolva jelezte, hogy a MIÉP-es képviselő által említett ügyben a rendőrség tanúként meghall­gatta Surányi Györgyöt. Szeged (MTI) Szolgálati tekintély meg­sértése miatt ügyészi megro­vásban részesítették Karan­csi Tibor volt rendőr száza­dost - ami ellen panaszt tett -, egy másik ügyben pedig tanúként idézték meg a rendőrségre, ez esetben vi­szont kihallgatása meghiú­sult. A vádhatósági eljárásról Megrótták Karancsit Pap János ezredes, a Szege­di Katonai Ügyészség ve­zetője adott tájékoztatást kedden. Karancsi Tibor - aki békési olajügyek bejelen­tőjeként vált ismertté - még a szeghalmi kapitányság rendőrtisztjeként, szeptem­berben, sértő megjegyzése­ket tett felettesére egy Békés megyei lapban. A fegyveres testületeknél az ilyen beosz­totti magatartás bűncselek­ménynek számít. A száza­dost parancsnoka feljelentet­te. Mire a feljelentés a kato­nai ügyészségre megérke­zett, Karancsi Tibort már el­bocsátották a rendőrség állo­mányából, ezért az ügyész­ség megtagadta a nyomozást az ügyben, de megrótta a századost, mert az a bűncse­lekményt bizonyítottan elkö­vette. Karancsi Tibor panasszal élt a megrovás ellen, indoka­it később tátja az ügyész elé - közölte Pap János. Az elmúlt egy év mun­káját értékelte tegnap a Fidesz-MPP négy megyei önkormányzati képvi­selője, Szabó Ádám frak­cióvezető, Nógrádi Zol­tán, a területfejlesztési bizottság elnöke, dr. Kiss András és dr. Kovács Kálmán. A képviselők úgy vélik, pazarlóan gazdálkodik a kisgazda­szocialista koalíció. Szabó Ádám az egy évvel ezelőtti választások eredmé­nyét fideszes szempontból sikeresnek ítélte, hiszen tíz képviselőjük került a megyei közgyűlésbe, s úgy vélték, sikerül a megye vezetését is megszerezniük. „Ez a ter­vünk kudarcot vallott, mert a kisgazdák felrúgtak minden A Fidesz megyei képviselői szerint Pazarló a kisgazda­szocialista koalíció velünk megkötött egyezsé­get és a szocialistákkal lép­tek koalícióra" - emlékezett vissza a frakcióvezető. Ak­kor a Fidesz úgy döntött, hogy sem alelnöki, sem ta­nácsosi pozíciót nem vállal­nak. Szabó Ádám értékelése szerint a megyei vezetés pa­zarló gazdálkodást folytat. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közgyűlés elnökének. Frank Józsefnek kétszer há­romhavi jutalmat szavaz meg a testület akkor, amikor az apparátus dolgozói egy­havi jutalomban részesülnek. Rosszul kivitelezett döntés­nek nevezte két település kö­zépiskoláinak megyei hatás­körbe átvételét, s kifogásolta az öncélú, kontroll nélküli külföldre utazásokat. Szabó Ádám szerint az is a pazarlás jele, hogy - Botka László (MSZP) személyében - im­már megvan a negyedik főállású alelnöke is a köz­gyűlésnek. Ehhez kapcsoló­dóan jegyezte meg, hogy Orbán István alelnök nem a Fidesz képviselője, s éppen ezért a frakciójuk is kilenc főre olvadt. Kovács Kálmán megemlí­tette, hogy minden eddiginél rosszabb a megyei jogú vá­rosok és a megye kapcsolata. Nógrádi Zoltán pedig azt je­lentette be, hogy a kistérsé­gek integrációs felkészülésé­re 20 millió forintot különí­tettek a jövő évi költségvetés tervezetében. Nógrádi Zol­tán hozzáfűzte, lassan bele­fáradnak abba, hogy a fő­jegyző, Huber Bertalan poli­tizál és akadályozza az előterjesztések testület elé kerülését. Kiss András vá­sárhelyi képviselő a külföldi utak racionalizálását és a va­lutaellátmány belső szabá­lyainak mielőbbi kidolgozá­sát sürgette. A. L. jegyzet Húzó honvédágazat A hadi jótékonyságokra Közép-Európa, s benne ho­nunk túltapasztalt polgárai a kimúló XX. század lát­ványosságai után kissé kajánul tekintenek. Eszükbe jut például a sok-sok felszabadüásos élelmiszersegély, ame­lyet a második világháború befejezésekor a baráti Szov­jetunió nyújtott nekünk. E segélyeknek a története több­nyire az volt, hogy a koszttal megrakott tehervonatokat mint hadizsákmányt valahonnan Debrecen környékéről kihúzták Csapig, ott cirillel lebélyegezték őket, és néhány vagont visszaindítottak Budapest felé. Nagy megnyugvással fogadjuk hát, hogy a NATO, amelynek népszavazás útján lettünk tagja, 23 milliárd forintos radarfelújítást finanszíroz Magyarországon, és repülőtéri csomagot is készít nekünk. Ugyanakkor nem tudjuk feledni azokat a befizetéseket, amelyeket kis ha­zánk eszközöl a North Atlantic Treaty Organization ­magyarul: Észak-atlanti Szövetség - irányában. Ha azonban, mint hírlik, valóban bevonnak a munkálatok­ba hazai vállalkozókat, cégeket, akkor biztosan lesz a ra­dar- és röptérfejlesztésnek is pozitív gazdasági eredmé­nye, munkahelyteremtő hatása, itthon befizetett - és visszaigényelt - áfája, személyi jövedelem-, meg iparűzé­si adója... Katonáink egyébként is egyre harcosabbak. Nagyon reméljük azonban, hogy harcaikat békében tud­ják megvívni, és meg fogják majd kapni azokat az illet­ményeket, juttatásokat, amelyeket a NATO-országokban általában megkapnak a katonák és tisztjeik. Ekképp pél­daképül állhatnak majd a civilek elé, akik ugyancsak megérdemlik, hogy az ő életszínvonaluk is közelítsen az európai szinthez rí gyébként a civilek életszínvonalára az is jó hatással Mit lenne, ha a hadikiadások és költségek csekélyebb mértékűek volnának. i^uX MODULBAU Jel.: 491-022. Tel.: 466-092. ÉPÍTŐANYAGOK RÉSZLETRE! TETŐFEDŐ-, SZIGETELŐ-, BURKOLÓANYAGOK, NYÍLÁSZÁRÓK. Kedvező részletfizetési lehetőségi Magyarországi NATO-beruházások Fejlődő légierő Budapest (MTI) A NATO nemcsak a mintegy 23 milliárd fo­rintba kerülő magyaror­szági radarberuházást fi­nanszírozza majd, hanem egy másik, előkészítés alatt álló, a magyar re­pülőterek korszerűsítését célzó csomagot is - közöl­te a Honvédelmi Miniszté­rium sajtószóvivője ked­den. Erdélyi Lajos részben azokra az elmúlt napokban a sajtóban több helyen tévesen megjelent információkra rea­gált, miszerint a radarberuhá­zást magyar költségvetésből valósítanák meg. A közlemény szerint az Országgyűlés 1996-ban ho­zott határozatot a magyar légtérellenőrzésről és radarok beszerzéséről. A határozat előírta, hogy a honvédség két ütemben cserélje le a több tíz éves orosz gyártású radaro­kat. Időközben, a NATO-tag­ság reális közelsége miatt, a beszerzés halasztódott, míg végül a magyar hatóságoknak sikerült megegyezni a szövet­séggel abban, hogy a beruhá­zást a NATO finanszírozza majd. Erdélyi Lajos tájékoztatott arról is, hogy a program vár­hatóan jövőre, úgynevezett NATO-tender kiírásával indul majd, a befejező munkálatok pedig 2004-2005-re várhatók. A szóvivő szerint a magyar fél a teljes beruházás töredé­két fogja csak fizetni, mivel a NATO-előírások szerint csu­pán a terület előkészítése, il­letve az esetleges speciális magyar igények azok, ame­lyeknek a költségeit a tagor­szágnak kell állnia. Több mii­liárd forintra tehető az az épí­tés-beruházási rész, amelyet a jelenlegi elképzelések szerint magyar vállalkozók valósít­hatnak meg. Erdélyi Lajos szerint a ma­gyar repülőterek korszerűsíté­sét célzó csomag konkrét összege ma még csak becsül­hető, azonban valószínűleg ez is több tízmilliárd forintos NATO-beruházást jelent majd. Tasnádi benn marad Budapest (MTI) A Pest Megyei Bíróság a teljes nyomozati anyag isme­retében továbbra is indokolt­nak tartja Tasnádi Péter és társainak előzetes letartózta­tását, amelyet 2000. március 9-éig meghosszabbított - kö­zölte a Pest Megyei Rendőr­főkapitányság (PMRFK) kedden. A PMRFK tájékoztatása szerint a rendőrök az említett, már előzetes letartóztatásban lévő személyek újabb bűntár­sát vették őrizetbe október 26­án. A férfi - K. Z. - előzetes letartóztatását október 29-én rendelte el a Budakörnyéki Bíróság. A rendőrség a 06-80­201-243-as zöldszámon to­vábbra is rendelkezésére áll mindazoknak, akiket az előze­tes letartóztatásban lévők sze­mélyek megfenyegettek, bán­talmaztak vagy az érdekeiket egyéb módon megsértették.

Next

/
Thumbnails
Contents