Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-08 / 235. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 1999. OKT. 8. MA A HELLER ÖDÖN MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN lévő könyvtárban (Budai Nagy An­tal u. 20-22.) a tápéi Tűzzo­mánc Alkotóműhely kiállítása. Megtekinthető: október 15-éig, munkanapokon 13-tól 18 óráig. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN (Kálvin tér 6.) 13 órakor a fogamzás­gátlóról és a Billings módszer­ről tartanak előadást. Utána gyermekágyas tora. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjáték-klub. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN 17 óra­kor dr. Szakály Sándor folytat­ja előadássorozatát Trianon utáni évek Magyarországon címmel. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 órától selyemfestő tanfo­lyamra időpontegyeztetés, tájé­koztató megbeszélés. 18 órától hastánc, kondfciótánc, vezeti: Józsa Margó. A TÖMÖRKÉNY ISTVÁN MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Magyar u. 14.) 18 órától UNO-klub. ALSÓVÁROSON AZ APOSTOLOK TANYÁJÁN 18 órától zenés-táncos nosztal­giaest. A KONZERVGYÁR KLUBJÁBAN 18 órától zenés­táncos nosztalgia est. A KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ­BAN (Royal Szálló) 18 órakor „Pista bácsi dudáljon kend..." pásztormuzsika az évfordulón. Vendég: Pál István, a Népmű­vészet Mestere. Házigazda: Nagy Gábor a Népművészeti Ifjú Mestere. Közreműködik: a Sófalvy zenekar, Sófalvy An­csa (hegedű). Sánta Ibolya (bő­gő). A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 19-től 22 óráig lá­togatható. A VÁROSI ROCK-KLUB­BAN 19 órától Jankies (Buda­pest) koncert. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 20 órakor Jean Genet: Cselé­dek, az Egyetemi Színpad elő­adásában. „B" galériában Da­rázs József festőművész kiállí­tása, amely megtekinthető munkanapokon 10-től 18 órá­ig­A JATE-KLUBBAN 19 órakor őszi kulturális fesztivál keretében a SceneHouse pre­sent: Sam Shepard: Svage/Lo­ve, angol nyelvű színházi elő­adás. 21 órakor fesztivál záró party. Dj. Cadikkal és Dj. Al­mával. A TŰZVARÁZS SÖRÖZŐ & MUS1C KLUBBAN (Lon­doni krt. 3.) 22 órakor élőzene: bulizás az Útközband-del. 24 órakor diszkó. Házigazda: Dj. Jules. A SZOTE-KLUBBAN 22 Buddy Holly házibuli. Játszik a Slakers együttes. Éjféltől há­zibuli. Zene Gajdács Zoltán­nal. A REGHŐS BENDEGÚZ­BAN BerReghós buli. Dj. Ab­dul. HOLNAP AZ ALSÓVÁROSI MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (volt vasutas művelődési ház, Rá­kóczi u. 1.) a Mozgáskorláto­zottak Csongrád Megyei Egye­sületének Szeged Városi Cso­portja de. 9 órakor tartja soron következő éves csoportgyűlé­sét. Minden sorstársat sok sze­rettei vár a vezetőség. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) 14 órától szövő szak­kör. MA DR ZLEHOVSZKY ILO­NA, a Munkáspárt jogtaná­csosa 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Mun­kás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). A DÉLVIDÉKI MA­GYAROK KÖZÖSSÉGE figyelemfelkeltő felvonu­lást, megmozdulást rendez, hogy felhívja a Szegeden tartózkodó Délkelet-euró­pai Stabilitási Egyezmény meghívottainak figyelmét a vajdasági magyarság élet­veszélyes és rendezetlen helyzetére. Gyülekező 17 órakor Szegeden a Klauzál téren. A MUNKÁSPÁRT bel­városi alapszervezete 16 órai kezdettel taggyűlést tart a Munkás Művelődési Otthon­ban (Fő fasor 9.) DR. RÁKOS TIBOR, az l-es országgyűlési választó­kerület (Belváros-Újszeged) képviselője fogadóórát tart 17 órától Tiszaszigeten, a polgármesteri hivatal épüle­tében. INGYENES jogtanács­adást tart dr. Ónozó Mónika 14 és 15 óra között a Fidesz­Magyar Polgári Párt Victor Hugó utcai irodájában. Üzemi tudósítóink je­lentették, hogy a Szegedi Kenderfonógyár szociál­politikai felelőse verseny­szerződést kötött a Ma­gyar Kender szociálpoliti­kai felelősével. A szerző­dés keretében jelentős szerepet kaptak a két gyár napközi otthonában me­galakított gyermekbrigá­dok. A Szegedi Kender­ben három brigád műkö­dik: a Petőfi, az Ady és a József Attila. A gyerme­kek brigádokban tanul­nak, úgy oktatják, nevelik őket. Követendő példa, mert hazánk jövendő dol­gozói a brigádokban már gyermekkorukban megis­merik a szocialista öntu­datot. (1949) 25 éve Kongresszusi verseny A szegedi üzemek munkásai, szocialista bri­gádjai szép sikereket könyvelhetnek el a párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása harmincadik évfordulójá­nak tiszteletére kibontako­zott munkaversenyben. A legtöbb gyárban rendsze­resen értékelik a verseny eredményeit, s megfelelő nyilvánosságot is biztosí­tanak a teljesítéseknek. A kongresszusi versenyben külön szakaszként kezelik a Szeged felszabadulásá­nak harmincadik évfordu­lója előtti időszakot. (1974) Halálos verekedés a lagzin A vőlegénynek eljárt a keze Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság életveszélyt okozó testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt büntető­eljárást indított B. K. 22 éves csongádi lakos ellen. A sér­tett, D. F. 31 éves szentesi la­kos élettársával vett részt szeptember 18-án B. K. csongrádi lakodalmán. Az élettárs akkori elmondása sze­rint távozásukkor, este 11 óra körül D. F. megbotlott a be­tonjárdán lévő aknafedőben és elesett. Ennek következtében több életveszélyes sérülést szenvedett. Miután a szentesi kórház baleseti sebészetén D. F. sérülését ellátták, élettársá­val hazament. Másnap este a férfit hasi fájdalmai miatt kór­házba szállították, ahol meg­műtötték, ám D. F. az orvosi beavatkozás ellenére október 3-án elhunyt. Az igazságügyi orvosszakértő boncolása során kiderült, hogy a férfi sérülései és halála összefüggésben le­hetnek egymással, amelyet azonban nem baleset, hanem külső bántalmazás okozott. Ezt követően mondta el az élettárs, hogy valójában a vő­legény, B. K. bántalmazta tá­vozásukkor D. F.-et, aminek következtében életveszélyes állapotba került. Az ifjú férj gyanúsftotti kihallgatása során a bűncselekmény elkövetését, vagyis D. F. bántalmazását el­ismerte. Vajdasági fesztivál Munkatársunktól Harminchatodik alkalom­mal rendezik meg a vajdasági magyarok október 9-10-én a Gyöngyösbokréta kulturális fesztivált. Az esemény lebo­nyolításához az idén jelentós összeggel járult hozzá a Csongrád megyei önkor­mányzat, mint kiemelt támo­gató. A fesztivál megnyitó­ján, október 9-én 10 órakor a Topolyai Színházban dr. Bot­ka László alelnök képviseli az önkormányzatot. 50 éve Gyerekbrigádok Új hullámokon a körzeti rádió Vizsgálat és feljelentés 75 éve Gazdasági Az ipar és a kereskede­lem szempontjából Sze­ged, az ország második városa, talán még az ötö­dik helyet tartja Csonka­magyarországban. Debre­cen, Győr, Pécs Nyíregy­háza megelőzték Szege­det. Itt a szanálás hatása már március óta erősen érezhető. A város határo­zottan visszafejlődést mu­tat, a legjobb bizonyíték erre, hogy négyszáz ipari munkás hagyta el végleg Szegedet. Új ipartelepek, viszonyok vállalatok az utolsó két évben nem keletkeztek, de üzemek megszűnését és redukcióját alkalmunk van tapasztalni. Az emlí­tett városokban minde­zeknek az ellenkezője történt, s most a szanálás ideje alatt is aránytalanul élénkebb az ipari és ke­reskedelmi élet, mint itt. Munkanélküliség csak szórványosan fordul elő, a megélhetés mindenütt olcsóbb, mint itt. (1924) Augusztus elején fel­függesztették állásából Vágási Kálmánt, a Ma­gyar Rádió szegedi kör­zeti stúdiójának vezető­jét, ugyanis pénzügyi visszaélések gyanúja vetődött fel vele szem­ben. A rádió belső vizs­gálatot indított, amelyet nemrégiben zárt le. An­nak eredményéről kér­deztük Simkó Jánost, a Magyar Rádió Regioná­lis és Nemzetiségi Adá­sok Igazgatóságának (RNI) vezetőjét. - A szegedi stúdió rend­kívüli szerkesztőségi érte­kezletének egyik napiren­di pontja személyi kérdé­sekkel kapcsolatos volt. Mit jelentett be igazgató úr a kollégáinak? - Egyrészt bemutattam az új stúdióvezetőt, Balog Jó­zsefet, akit az itt dolgozó munkatársak már régóta is­mernek - válaszolta Simkó János - Másrészt bejelen­tettem, hogy a Magyar Rá­dió, belső vizsgálatának le­zárultával, megtette a felje­lentést a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon Vá­gási Kálmán és Héjjá Ildikó ellen. A stúdió-, illetve a gazdasági vezető társtettes­ségben, nagy értékre elköve­tett csalással gyanúsítható. Ehhez társulhat még okirat­hamisítás is, a rendőrség dolga, hogy kiderítse a rész­leteket is. - Információink szerint nem a Magyar Rádió bel­ső ellenőrzése derített fényt a Szegeden történt visszaélésekre, hanem az itteni stúdióból kapott jel­zések alapján kezdtek vizsgálódni. így történt? - Augusztus elején a stú­dió szakszervezeti megbí­zottja a kollégák kérésére keresett fel engem mint az Simkó János: - Tizenötmillióval károsította meg a Magyar Rádiót az előző vezetés. (Fotó: Miskolczi Róbert) RNI igazgatóját. Másnap Szegedre jöttünk egy szú­rópróbaszerű ellenőrzésre és akkor azonnal felfüggesztet­tem megbízatásából a stúdi­óvezetőt. - Budapest-Szeged 170 kilométer. A fővárosból, az igazgatóságukon nem látszott abból semmi, hogy a pénzügyek, gaz­dálkodás körül nem men­nek rendben a dolgok? - Ezt azért nem monda­nám - tiltakozott az igazga­tó. - A szegedi stúdió az idei évben túllépte a költségveté­si kereteit, ennek kompenzá­lására nagyon szigorú, mondhatni drasztikus intéz­kedéseket léptettünk életbe. Bizonyára ezek is segítettek abban, hogy a kollégák fel­tárják mindazt, ami itt zaj­lott. - Mi zajlott itt? Csupán pletykák keringtek, ám konkrétumokat nem tud­ni. Azt beszélték, hogy ta­valy például két és fél millió forintot utaltak ki honoráriumként egy olyan személynek, aki már nem is él... - Tízmilliós nagyságren­dű összegről van szó, ami hiányzik. Az általunk tett rendőrségi feljelentés 15 millió forint eltűnését jelzi, ennyivel károsodott legalább a Magyar Rádió. Úgy tűnik, valóban történtek fiktív uta­lások. Olyan honoráriumo­kat fizettek ki papíron, ame­lyek mögött nem volt való­ságos munka. Akadtak rosszul megkötött szerződé­sek is, és még folytathatnám a sort, amelyet a belső vizs­gálatunk kiderített, de tény­leg rá kell ezt bíznunk a nyomozó hatóságokra. - A szerkesztőségi légkör - miként a Magyar Rádió belső szaklapjában, a Pa­godában is olvasható az itteni kollégák nyilatko­zata - eléggé nyomott, borús. Mivel indította út­jára az új vezetőt, Balog Józsefet? - A stúdió az előző veze­tő felfüggesztése óta új hely­zetbe került - magyarázta Simkó János. - Megköny­nyebbülést, új időszak kez­detét lehet érzékelni. Balog Józsefnek nehéz dolga lesz. Törekednie kell a szigorú gazdasági megszorítások be­tartására, ugyanakkor vissza kell szerezni a körzeti stúdió presztízsét. Bízom abban, hogy ez sikerülni fog. V. Fekete Sándor Megszűnne a jövedelempótló támogatás Munkanélküliek: duplán az utcán A legutóbbi kor­mányülés után a mi­niszterelnök bejelentet­te: a kabinet tervei sze­rint az eddigi egy év helyett csak 9 hónapig járna a munkanélküli járadék, s megszúnne a jövedelempótló támo­gatás. A cél az, hogy munkába - leginkább közhasznú munkára ­„kényszerítsék" azo­kat, akik eddig rend­szeresen jövedelempót­ló támogatásban része­sültek. A kormány a fe­ketemunka visszaszorí­tását reméli, munka­ügyi szakemberek vi­szont kételkednek a si­kerben, sőt egyenesen azt mondják: 200 ezer ember maradhat min­denféle jövedelem nél­kül. A munkanélkülieknek já­ró juttatásokban 1996-ban következtek be alapvető vál­tozások. Addig úgy műkö­dött a rendszer, hogy az egyéves munkanélküli jára­dék után bárki jövedelem­pótló támogatásért jelentkez­hetett, amit az illető egészen a munkába állásáig megka­pott. Ám 1996 után már féke­ket építettek be a kialakult struktúrába: két évre maxi­málták a jövedelempótló tá­mogatás idejét, lejárta után pedig 180 napos, egy éven belüli munkaviszonnyal le­hetett ismét jogosultságot szerezni az ellátásra. Ezek a 180 napok általában köz­hasznú munkán teltek el. így akár a végtelenségig is meg­hosszabbfthatta valaki a tá­mogatásra való jogosultsá­gát. A munkanélküli járadék összege jelenleg a munkavi­szony megszűnését megelő­ző négy negyedév havi kere­setének átlaga, de minimum a legkisebb nyugdíj 90 szá­zaléka (20 250 forint). A jö­vedelempótló támogatás fix összeg, az öregségi minimái­nyugdíj 80 százaléka, azaz 12 280 forint. Kormányoldalról azzal in­dokolják a döntéstervezetet, a munkanélküli járadékra való jogosultság egy évről 9 hónapra történő leszállítását, a jövedelempótló támogatás megszüntetését, hogy az ed­digi rendszer nem ösztönöz­te a munkanélkülieket az ál­láskeresésre. Ráadásul hall­gatólagosan úgy működött, hogy a munkanélküliek a jö­vedelempótló támogatás mellett feketemunkát is vál­laltak. A kormány szerint a jövedelempótlóra szánt összegeket az önkormányza­toknak kell majd megkapni­uk, amelyek nem segélyként használnák föl, hanem a közhasznú munkáért fizetik ki. Szakértők máris ellenvé­leményüknek adtak hangot: szerintük fgy nem csökken­het a feketemunka, hiszen az önkormányzatok képtelenek több közhasznú munkát megszervezni, a lehetőségek ugyanis korlátozottak. (Sze­geden például leginkább a Környezetgazdálkodási Kht. tud közhasznú munkát aján­lani, jellemzően 100 főt fog­lalkoztat, miközben a város­ban és közvetlen környékén közel 1100-an vesznek föl jövedelempótló támogatást.) Ha tehát nincs közhasznú munka, akkor az ország kö­zel 200 ezer munkanélkülije 9 hónap után egy fillért sem kap ellátás, „segély" címén. A munkaügyi piac elem­zői szerint a jelenlegi mun­kanélküliek jó része nem azért nem vállal munkát, mert megél a jövedelempót­ló támogatásból, hanem azért, mert alacsonyak a munkabérek. Annyira ala­csonyak, hogy a szociális biztonságot nem garantálják. A jövedelempótló támogatás melletti feketemunkával ennél több pénzt lehet össze­szedni. A feketemunka kife­hérítésére irányuló kormány­zati szándékok elismerést ér­demelnek, ám a gyakorlat el­lentmond az elméletnek. Miközben szó sem esik azokról, akik egészségi álla­potuk miatt képtelenek köz­munkára jelentkezni, vagyis feltételezhetően a feketepia­con sem tartoznak a keresett munkaerő közé. Fekete Klára

Next

/
Thumbnails
Contents