Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-30 / 253. szám

SZOMBAT, 1999. OKT. 30. HIRDETÉS 7 Az első év mérlege „„Ébred az alvó varos" Elhunyt dr. Felkai Béla Életének 78. évében elhunyt dr. Felkai Béla, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem emeritus professzora, a szegedi kardiológia egyik megalapítója és vezető egyénisége. Felkai Béla Szeged szülöttje, tanulmányait is eb­ben a városban végezte, a középiskoláit a Piarista Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig a Horthy Miklós, később a Szegedi Tudományegyete­men, és 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Kezdetben a törvényszéki orvostani intézetben dolgozott, de ér­deklődése hamarosan a belgyógyászat felé terelte. Először a Purjesz Béla vezette belgyógyászati diag­nosztikai klinikára került, majd Hetényi Géza pro­fesszor meghívta őt az 1. számú belgyógyászati klini­kára, és megbízta az akkor éppen kialakuló tudo­mányág, a kardiológia művelésével. Már a kezdetben munkatársaival nagy jelentőségű eredményt értek el: Magyarországon elsőként végeztek szívkatéteres vizs­gálatot, mely lehetővé tette, hogy Szegeden a szívse­bészet jelentős fejlődésnek induljon. Később a szívse­bészeti osztály munkatársaként - 1979-től professzor­ként - jelentős szerepe volt abban, hogy Szegeden a kardiológia és a szívsebészet a mai formájában kiala­kult. Megszervezte az egész Dél-Magyarországot be­hálózó kardiológiai ambuláns rendszert. Tudományos eredményeit számos értékes dolgo­zatban közölte, és azok egy részét kandidátusi érteke­zésében is összefoglalta. Elismerésének részét képezi az „Érdemes orvos" kitüntetése is, valamint az, hogy számos társaságnak volt tagja és vezetőségi tagja. Több jelentős funkciója közül kiemelkedett a kardio­lógiai kollégiumi tagsága, és a megyei kardiológus fő­orvosi tisztsége. Hosszan tartó, súlyos és fájdalmas betegségét ugyanazzal a türelemmel, alázattal és bele­nyugvással viselte el, mint amilyennek ismertük őt. Csendesen eltávozott. Nagy űrt hagyott maga után. A SZOTE dr. Felkai Béla emeritus professzort sa­ját halottjának tekinti. Búcsúztatására november 4-én, 11 órakor a szegedi Belvárosi temető ravatalo­zójában kerül sor. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Lévai István Bartha László szerint csak já csapatmunkával lehet eredményeket felmutatni. (Fotó: Nagy László) Széna tér, Szűcs Zolika, élt 12 évet Rengeteg koporsó. Döb­benetes látvány volt a nyi­tott, gyalulatlan deszkako­porsók hosszú-hosszú sora a Kerepesi temetőben. Az ál­dozatok véres, tépett ruhák­ban feküdtek, ahogy az ut­cán érte őket a halálos go­lyó, gránátszilánk. A friss sírok keresztjein olvasni le­hetett: élt 10, 12, 15, 16 évet. Mellette csak annyi: 1956 október, vagy novem­ber. Belegondoltam, én is 16 esztendős voltam akkor... Külön részben szeretnék megemlékezni Szűcs Zoltán, ahogy mi neveztük, Zolika hősi haláláról. Úgy hiszem, a hősi jelző nem túlzás az ő esetében. Jómagam nem voltam tanúja a tragédiának, ám társaim részletesen el­meséltek mindent. Szűcs Zolikát mindenki szerette, kedvelte ezért bárhová sza­bad bejárása volt. Felbuk­kant a Széna téren éppúgy, mint a Várban. A gyerekek belülről fakadó magabiztos­ságával mozgott a parancs­nokok között is, segítette az orvosokat, mindenki jópofa srácként könyvelte el. A ba­rikádokra is ő szállította a friss híreket. Örökké mo­solygott és dagadt a melle a büszkeségtől, ha mi nagyob­bak vagy a felnőttek bajtárs­ként szólították meg. Abban a pillanatban valóban a fel­Munkatársunktól Százmillió forintos beru­házás keretében készült el a Szegedi Fegyház és Börtön új, korszerű hőszolgáltató rendszere, amely a harmin­cas években készült elődjét váltotta fel. A három ütem­ben, 1997 óta elkészített 1956 (6.) nőttek komolyságával fi­gyelt és cselekedett. Gyak­ran intett bennünket az óva­tosságra. A már említett Maros ut­cai ávóslaktanya helyiségei­ben dolgozott Sándor dok­tor, neki volt az állandó se­gítője Szűcs Zolika. Bajtár­saim elmondása alapján: vöröskeresztes autók hajtot­tak be a laktanya udvarába, mint amikor a sebesülteket szállítják egy-egy ütközet után. Zolika odalépett az egyikhez és felcsapta a hát­só ponyvát. Megdöbbenten látta, hogy az autó platóján nem sebesültek, hanem fe­hérköpenyes, géppisztolyos ávósók lapultak. Kiáltani akart, figyelmeztetni a töb­bieket. Egy ávós azonban rávette magát. Szuronyát a kisfiú nyakába szúrta. A ha­lálra rémült Zolika utolsó erejével előkapta zsebéből az ajándékba kapott piszto­lyát és az egész tárat az ávósokra lőtte. Aki meg­szúrta őt, azt fejen találta, egy másikat is megsebesí­tett. Sajnos, fél órával ké­sőbb, Szűcs Zolika belehalt sérüléseibe. A harcban meg­halt Sándor doktor is. Mind­erről azok a szemtanúk szá­moltak be, akik az esemé­nyeket követően a két, álcá­zott vöröskeresztes autót és az ávósokat is megsemmisí­tették a tűzharcban. (Folytatjuk.) rendszerben új kazán és nyolc hőközpont működik majd. A tegnapi átadó ün­nepségen elhangzott, hogy már eddig is tizenhárom mil­lió forint megtakarítást ered­ményezett a környezetbarát technológiával üzemelő be­ruházás. •‍ Az ön­kormány­zati vá­lasztáso­kat köve­tően, ép­pen ma egy esz­tendeje tartotta alakuló ülését a szegedi köz­gyűlés. Az évforduló ap­ropóján beszélgettünk Bartha László polgár­mesterrel arról, hogyan telt ez az időszak, mi­ben léptek előre, sike­rült-e szolgáltató önkor­mányzattá válniuk. Be­lekukkantottunk a vá­ros kasszájába, és fel­melegítettük az iskola­bezárások ügyét. A pol­gármester ecsetelte a médiával való, nem mindig felhőtlen kap­csolatát is. - A városháza dísztermé­ből nézve, nagyon ké­nyelmesnek tűnik a fara­gott, bársonnyal borított polgármesteri szék. Ho­gyan esett benne az ülés az elmúlt egy évben ? - Kényelmesen - vála­szolta Bartha László. - Per­sze, ez nem azt jelenti, hogy •zökkenőmentesen mentek a dolgok. Tudom, születtek olyan döntések, amelyeket meg kellett hoznunk, de rosszul „kommunikáltunk le". Ilyen volt az iskolabezá­rások kérdése. Ám ebben az esetben is úgy érzem, a vá­ros kiállt a közgyűlés mel­lett, mert az ellenzők aláírá­sokat kezdtek gyűjteni, ám nem jött össze elegendő ah­hoz, hogy ismét napirendre tűzzük a témát. A másik oka, hogy jól éreztem ma­gam a polgármesteri szék­ben: felkészült képviselők segítik a munkámat. - Még egy személyes jel­legű kérdés az elején. Amikor az országgyűlési képviselőségét ünnepel­ték a Fidesz-székházban, akkor az első interjújá­ban azt nyilatkozta, hogy a politizálás mellett nem szeretne elszakadni szak­májától sem, egy sebész ezt nem engedheti meg magának. Mikor műtött utoljára? - Amíg csak országgyű­lési képviselő voltam, addig tudtam dolgozni a klinikán, ám amióta polgármester is vagyok, nincs erre időm. A lehetőség adott, ám a bete­gekkel szemben nem lenne korrekt magatartás. Ugyanis egy sebész munkájába az előkészítés és utókezelés is bele tartozik, nem csak a műtét. Minderre pedig már tényleg nem futja az időm­ből. - Időnként felhő árnyé­kolta a sajtóval való kap­csolatát... - Igaz, előfordult egy-két alkalommal, hogy nem ér­tettem egyet a média képvi­selőivel. Meg kell jegyez­nem, a helyi orgánumokkal nem volt problémám. Egyébként pedig azt gondo­lom, hogy egy újságíró ugyanolyan közszereplő, mint egy politikus, ezért vi­tatkozhatunk is néha. Mi van a kasszában? - Hogyan áll jelenleg Sze­ged kasszája? A városla­kókat nem dobta fel, ami­kor hírét vették, hogy a működés fedezéséhez az önkormányzatnak hitelt kellett felvennie... - Ne felejtsük el, hogy 1,2 milliárdos hiánnyal vettük át tavaly a várost - hangsúlyoz­ta a polgármester. - Jelenleg ezt lefaragtuk 500 millióra. Ráadásul néhány nagyobb ügylet végére hamarosan pont kerül, akkor pedig elmond­hatjuk, hogy bő egy esztendő alatt sikerült ledolgoznunk a tetemes hátrányt. Konkrétu­mokat azért nem akarok emlí­teni, mivel még a pecsétek hi­ányoznak a megállapodások végéről, de az nem titok, hogy a Matávval gondolko­dunk szoros együttműködés­ben, és jelentős részvénypa­kettünk van kint a piacon. Ezen túl pedig léteznek olyan szolgáltatásaink, amelyre már jelentkeztek vevők. Ami pe­dig a működési hitelt illeti: hitelkeretet állítottunk be, de ez nem azt jelenti, hogy a pénzt fel is vesszük. A helyi adóból negyedévente folyik be pénz a kasszába, így elő­fordul, hogy likviditási prob­lémái adódnak a városnak. Éppen ennek feloldására ha­talmazta fel a közgyűlés a ve­zetést. Valóban volt olyan helyzet, amikor igénybe vet­tük ezt a hitelt, de azóta vissza is fizettük. - A közgyűlés ellenzéke, az MSZP-frakció kifogá­solta, hogy a szervezeti és működési szabályzat mó­dosításával szinte lehetet­lenné tették azt, hogy ko­molyabb vita alakuljon ki a nyilvánosság előtt egy­egy kérdés eldöntésénél. Miért korlátozták a hoz­zászólások időtartamát? - Minden képviselőnek azonos jogosítványa van az „szmsz" szerint. A vita nincs korlátozva, csupán a hozzá­szólás ideje. Azonban mie­lőtt a közgyűlés elé kerül egy-egy téma, előtte a bizott­ságok alaposan megvitatják, időkorlátozás nélkül. A köz­gyűlésen is előadhatja bárki a mondandóját, ám annak nincs értelme, hogy 8-10 képviselő 10-15 percben ugyanazt elismételje. Az ér­demi vitának soha nincs gát­ja, hiszen volt olyan tanács­kozásunk, ami este 10-ig tar­tott. Egyébként a döntéseink azt igazolták: jó a szervezeti és működési szabályzatunk. Olyannyira, hogy több város - Székesfehérvár, Dunaújvá­ros - elkérte tőlünk azt - ta­nulmányozásra. Egyébként az pedig tény, hogy a Fidesz­frakció túlsúlyának köszön­hetően könnyebb érvényesí­teni elképzeléseinket. A vá­lasztók döntöttek így. Nincs tökéletes megoldás -Az iskolabezárásokat már említette, ezen kívül a CGE-vel való szerző­désbontás, illetve a Sze­táv privatizálása keltett zajos visszhangot a vá­rosban. Úgy gondolja, hogy a legjobb megoldá­sokat találták meg? A vízközművet üzemeltető francia cég milliárdnál nagyobb összeget követel a szerződésbontás miatt. - Tökéletes megoldás nem létezik. Az biztos, hogy az iskolarendszerünk haté­konyabb, ésszerűbb lett. Mellesleg éppen a pedagó­gus szakszervezet vezetője vetette fel a további racioná­lás érdekében, hogy a körtöl­tésen kívüli iskolákból isko­labusszal kellene behozni a gyerekeket a jobb feltételek­kel dolgozó intézményekbe. Ami pedig a közszolgáltatá­sokat illeti: a városvezetés­nek egyöntetű véleménye, hogy akkor kell foglalkozni a privatizálás gondolatával, ha a jelentkező, pályázó job­bat tud adni, mintha a város maga szolgáltatna. A cél az, hogy a lakosság, a „végfo­gyasztó" járjon jól. A CGE feltételei hátrányos helyzet­be hozták a szegedieket. A válás pénzbe kerül-e a vá­rosnak? Nem hiszem, hogy ez Szeged kasszáját érintő kérdés lenne. A Szetáv ese­tében pedig már igazolódik, hogy jól döntöttünk: az új üzemeltető, az Alfa-Nova reálértékben 14-16 százalék­kal csökkentette a szolgálta­tás alapdíját. - Az utóbbi néhány hó­napban valóban megé­lénkült Szegeden a diplo­máciai élet, nagykövetek jöttek-mentek. A jugo­szláviai ellenzéki városo­kat segítő tanácskozáson Orbán Viktor miniszter­elnök is részt vett. Sokan és sokszor megfogalmaz­ták, hogy a balkáni hábo­rúk miatt milyen hátrá­nyok érték ezt a várost. Van-e már kézzelfogható eredménye annak, hogy politikusok találkoztak, adták egymásnak a kilin­cset Szegeden? A gazda­ság élénkítése nélkül nem sok hasznot remél­het a város. - Éppen tegnap postáztam vissza a levelet egy finn cég­nek, amelyik elküldte szán­déknyilatkozatát. Számítás­technikával kapcsolatos alapstruktúra készítésével foglalkozik a partner. Egy másik világcég vezérképvi­selete is a napokban érdeklő­dött, autóalkatrészeket sze­retnének Szegeden gyártani. Nekünk el kellett döntenünk egy évvel ezelőtt, hogy hol kezdjük el, kiket hívjunk meg először, akik eljuttatják az információkat a megfele­lő helyekre. Ezért döntöt­tünk a nagykövetek, a politi­kusok mellett. A NATO gaz­dasági társaságának szep­temberi látogatása már való­ban a gazdaságról szólt. A jugoszláviai ellenzéki pol­gármesterek üdvözölték a város és a kormány által lét­rehozott alapítványt, azt kér­ték, hogy a nekik nyújtandó támogatás koordinációs köz­pontja Szeged legyen. Mond­ta ezt a nisi, a zentai, a sza­badkai, a kragujeváci polgár­mester. Márpedig az újjáépí­tés nagyon is érintené ezeket a városokat. A cél: a szolgáltató önkormányzat - Kulturális területre evezve: a Szegedi Nemzeti Színház adósságáról, hiá­nyáról legendák keringe­nek a városban. Polgár­mester úr is hallott 60 milliós összegről? - Hallottam 70-et, 100-at is, magam jelenleg 40 millió­ról tudok. Önkormányzati biztos vizsgálja az intézmény gazdasági helyzetét. Az biz­tos, hogy ezt az adósságot nem a mostani, hanem az előző vezetés halmozta fel. Korognai igazgató úr megfe­lelő munkát végzett eddig, alkalmas a pozícióra. A re­pertoár nívós, a bérleteladás­sal nincs gond. Megítélésem szerint 30 százalékkal többen dolgoznak a színházban, mint szükséges. Az átalakí­tást segíti az önkormányzat megbízottja is. Ettől függet­lenül, természetesen a város nem hagyja magára sem a di­rektort, sem az intézményt. - Egy évvel ezelőtt pol­gármesteri székfoglalójá­ban arról szólt, hogy szol­gáltató önkormányzatot szeretne Szegeden. Ho­gyan érzi, sikerült? - Úgy érzem, jó úton já­runk. Szeptember végén kez­dődött el az önkormányzat auditálása (átvilágítása, hite­lesítése, minősítése — a szerk.), az december közepé­re fejeződik be. Szeretnénk megfelelni az ISO 9001-es szabvány követelményeinek. Közigazgatási átalakítások­nál sokkal könnyebb forrá­sokhoz jutnia egy auditált önkormányzatnak. Amennyi­ben kedvezően minősítenek bennünket, akkor a szürke épületünkben megkezdjük az úgynevezett egyablakos ügy­félforgalmi rendszerre való áttérést az internetes szolgál­tatással együtt. Utóbbi annyit jelent, hogy bárki otthonról elindíthatja városházi ügy­menetét, követheti, hol tart az ügye. De ha valaki bejön majd a hivatalba, akkor pon­tosan megtudja, mikor inté­zik az ügyét, elég a megadott időpontra visszajönnie, ami­kor aztán azt is megmondják, mikor veheti majd kézbe el­intézett papírjait. Ez a nyu­gat-európai módszer is, re­mélem, 2001 szeptemberétől Szegeden is alkalmazni tud­juk. Szolgáltatói önkormány­zatról akkor beszélhetünk, ha megfelelő infrastruktúrával látjuk el. - Végezetül arra vagyok kíváncsi, hogy a polgár­mester hogyan minősíti az elmúlt egy esztendei munkáját? - Ahogy Gyulay püspök úr mondta: minden szentnek maga felé hajlik a keze, ha nem szent, akkor még job­ban. Maximálisan elégedett soha nem leszek. Azonban látni, hogy számos helyen építkeznek, épületeket újíta­nak fel Szegeden. Alvóból ébredővé kezdett válni a vá­ros. Elfogadott fejlesztési ter­veink vannak 2010-ig. Kon­zekvensen járunk a jó úton, jó a csapatmunka a városhá­zán. Úgy gondolom, amit a kampányban felvállaltunk, annak időarányos részét telje­sítettük. Remélem, ezt a vá­roslakók is így érzik. V. Fekete Sándor Meleg a Csillagban

Next

/
Thumbnails
Contents