Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-28 / 251. szám
CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 28. A Csongrád Megyei Szaktanácsadási Központ közleményei - az FVM támogatásával > GAZDAOLDAL 11 Az FVM és a termelők Lesz földalapú támogatás Híd a tudomány és a gyakorlat között Fajtafenntarté kísérletek Tarlóégetés a Hód-Mezógazda Rt.-nél. Még mindig a búza a legfontosabb szántóföldi kultúránk. (Fotó: Karnok Csaba) DM/DV-ivformáció Az alábbiakban részleteket közlünk a mezőgazdasági termelök Szolnokon megválasztott tárgyalóbizottsága, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti megállapodásból. A likviditási gondok enyhítése érdekében a szerződő felek a következőket írták alá: a fennálló éven túli lejáratú (tőkepótló, beruházási, föld-jelzálog) mezőgazdasági hitelek átütemezésével, futamidejük egy évvel történő meghosszabbítására (az 1999. évi agrártámogatási rendszerben meghirdetett ez évi feltételrendszer alkalmazásával) a lehető legrövidebb időn belül (legkésőbb 1999. október 15-i megjelenéssel) az FVM rendelet kiadását tervezi. Az átmenetileg jelentkező többlet tej piacrajutásának elősegítése érdekében az FVM a 76/1999. (IX. 1.) és a 77/1999. (IX. 1) számú rendeletben intézkedett. Az FVM vállalja, hogy a 15 ezer forint/hektár földalapú támogatást a minőségi termékeket előállító kertészeti, valamint a gyümölcs- és szőlőágazatban gazdálkodók részére a 2000. évi szabályozásba betervezi. Az FVM támogatja, hogy az érintettek bérfőzésre szervezett, gyümölcsösszegyújtő és -beszállító szövetkezeteket hozzanak létre. Az FVM kezdeményezi, hogy az Agrár Budapest (MTI) Az agrártárca kiemelten támogatja jövőre a piacépítést, így e célra az idei 2 milliárd forintnál több jut majd, de még nem tudni, hogy pontosan mennyi mondta Vörösbaranyi János, a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Budapest (MTI) Az utóbbi két év növekvő reáljövedelmei várhatóan már az idén hatással lesznek az utóbbi 10 évben lecsökkent magyarországi húsfogyasztás növekedésére - hangoztatta Szerdahelyi Károly, az Országos Húsipari Kutató Intézet Kft. tudományos tanácsadója egy, a húsfogyasztás táplálkozási összefüggéseit tárgyaló előadáson Budapesten. A kutató szerint gazdaságmatematikailag bizonyított tény, hogy az életszínvonal egyik mutatója lehet az évi egy főre jutó húsfogyasztás. Azt ugyanis határozottan befolyásolja a reáljövedelmek alakulása. Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is bekapcsolódjon a bor jövedéki biztosíték rendszerébe. A természeti csapá-, sokra vonatkozóan az FVM intézkedett, hogy a megyei földművelésügyi hivatalok az elemi károkról szóló igazolásokat kiadják. Az FVM kiadta a kárrendezésekre vonatkozó 75/1999. (IX. 1.) számú rendeletét és intézkedett, hogy végrehajtása sürgősséggel valósuljon meg. Az FVM tájékoztatta a tárgyaló feleket, hogy a védekezési munkák miatt kárt szenvedett területekre vonatkozó kártérítést a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium külön intézkedés alapján rendezi. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kárigényt a károsultnak kell bejelentenie. Ehhez felajánlja a falugazdászok segítségét. Költségvetési javaslatok vonatkozásában: az FVM és a tárgyaló bizottságok a 2000. évi költségvetési források függvényében legalább 75 milliárd forint piacrajutási, 60 milliárd forint agrártermelési és 66 milliárd forint fejlesztési, beruházási támogatási előirányzatot tartanak szükségesnek. A 2000. évi agrártámogatási rendszerben az FVM a kedvezőtlen adottságú területekre is tervezi a földalapú támogatás kiterjesztését. Az FVM a legális foglalkoztatáshoz nyújtandó támogatással egyetért, bevezetésének lehetőségét a 2000. évi agrártámogatási rendszer kialakítása során megvizsgálja. (AMC) Közhasznú Társaság főosztályvezető-helyettese az Agrár-híd programsorozat szerdai rendezvényén, Budapesten. Vörösbaranyi János elmondta: az AMC 2000. évi marketing-irányelvei szerinti fő feladat új értékesítési területek feltárása. Szerdahelyi Károly kiemelte: 1990-ben 75,8 kilogramm hús fogyott lakosonként Magyarországon, ami 1996-ra 62 kilogrammig esett vissza, miközben az EU átlag 80 kilogramm. Az előrejelzések szerint ez az átlag az uniós prognózisoknak megfelelő évi 2,5 százalékos GDP növekedés esetén 2007-ig nem változik. A vizsgálatok azt is prognosztizálták, hogy Magyarországon az idén várható mintegy 5 százalékos GDP növekedés már fokozhatja idehaza is a húsfogyasztást, amely a szakértők szerint nyolc éven belül állhat vissza az 1990-es szintre. Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye szakemberei a hódmezővásárhelyi Hód-Mezögazda Rt.-nél találkoztak a minap, hogy a Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett, a biológiai alapok megőrzését, fenntartását és fejlesztését segítő pályázatok alapján végrehajtott kísérleteket megvitassák, beszámoljanak eredményeikről. A szakmai vitavezető dr. Kohári Erzsébet FVM főtanácsos volt, aki a három megyéből nyertes 18 pályázó munkáját követte nyomon. A pályázat, mely 50 százalék saját erőforrást igényel, egyrészt négymillió forintig támogatja a fajtafenntartó, összehasonlító agrotechnikai kísérleteket, másrészt hatmillió forintig segíti az eszközbeszerzést. Ez a pályázati forma 1993 óta él, s azóta több mint 3,3 milliárd forinttal járult hozzá a biológiai alapok fenntartásához és fejlesztéséhez. Mint ahogy a megbeszélésen is elhangzott, az ország szántóterületének mintegy 60 százalékát (2,7 millió hektárt) a három legfontosabb szántóföldi kultúra, azaz a búza (27 százalékban, 1,1-1,2 millió hektáron), kukorica (23 százalékban 1-1,05 millió hektáron) és a napraforgó (11 százalékban, 0,45-0,55 millió hektáron) teszi ki. E három növényfaj együttes arányát illetően kardinális változásnak nem szabad bekövetkeznie, mert egyrészt Magyarország talaj- és éghajlati adottságait e fajokon keresztül tudjuk legjobban kamatoztatni mind áru-, mind pedig vetőmagtermelésben, másrészt a feldolgozási végtermékek fontos importkiváltó tényezőként szerepelnek, harmadrészt pedig e növényfajokra épül a mezőgazdasági termelők eszközállománya is. A termesztők célja természetesen a minél jobb fajtából minél többet előállítani. A lehető legjobb minőség és a legtöbb mennyiség kérdését hivatottak megválaszolni a fajtakísérletek és fajtabemutatók. Ezek segítenek ugyanis a „termőhelyspecifikus" tájfajták körének objektív kiválasztásában, úgynevezett „szakmai híd" szerepét töltik be az OMMI és a gyakorlatban dolgozó gazdák között, valamint a pályázati kiírásokban előírt hazai fajták meghatározó arányának beállításával az azonos hozamra képes magyar fajtatulajdonosok fajtáinak népszerűsítése is fontos feladat. Ezzel ugyanis a hazai nemesítő cégek hosszú távú stabilitásának elősegítése is megvalósítható. A jövő eredményesebb gazdálkodása érdekében az alapkultúrák mellett a kiskultúrák is egyre jelentősebb szerephez jutnak. Fontos kiemelni a tanácskozáson részt vevő dr. György Antal beszámolóját, aki a mindszenti Agro-Mg. Rt. kendernemesítésben, fajtafenntartásban elért eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Hiszen a kendernek manapság nemcsak azért van sikere, mert nő a természetes anyagok szerepe, hanem mert a biotermesztésnél a legjobb gyomelnyomó hatású növénynek bizonyult. Ökonómiai jelentősége is nagy, ugyanis hozama és árbevétele is sokkal jobb, mint a búzáé. Simonné dr. Kiss Ibolya, a szarvasi HAKI professzorasszonya a rizs újbóli előtérbe kerülésének fontosságáról szólt. Míg az 1970-es években 28 ezer hektáron folyt hazánkban rizstermesztés, addig a 90-es évek elejére ez 2200 hektárra csökkent. Akkor az öntözővíz árának drasztikus emelkedése tette tönkre a rizses gazdaságokat. Most ezeket kívánja újra támogatni az Európai Unió is, hiszen ez Magyarország révén gazdaságos növényzete lehetne az egész EU-nak is. Korábban a Hód-Mezőgazda Rt. is érintett volt e témában, hiszen annak ellenére, hogy 1993-ban 4,1 tonna/ hektár terméssel országos csúcsot ért el rizstermesztésben, a magas vízdíj miatt mégis veszteséget termelt. A kiskunhalasi Kiskun Kft. több, összetett témában pályázott, ezek közül ki kell emelni a vezérigazgató, dr. Samir Rady által ismertetett magas olajtartalmú kukoricákra vonatkozó eredményeiket. Míg a jelenleg használatos kukoricafajták többnyire csak 4 százalék olajtartalmúak. addig az általuk nemesített fajta 12 százalék olajat tartalmaz. Mivel hosszú távon is fontos növénynek kell maradni a kukoricának, így lényeges, hogy minél több hasznos anyagot, úgymint csírát, olajat ki tudjanak vonni belőle. A kiskultúrák között szintén nagy sikert ért el a szarvasi Agroszelekt Kft. héj nélküli tökmag nemesítése. Dr. Kovács Gábor a rendkívül keresett és eredményesen exportálható gyógyászati növényről - melyet a „zöld Viagrának" is neveznek -, azaz a tökmagolaj komoly életgyógyászati hatásairól, nemesítési eredményeikről számolt be. A házigazda Hód-Mezőgazda Rt. - melynek szintén nyertes pályázatát Hatala Mihály termelési vezérigazgatóhelyettes és kollégája Kovács Miklós növénytermesztési üzemvezető ismertette - szakmai munkájának elismerése, hogy már két éve az OMMIvel, azaz az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel közösen végzi a kísérleteket, tartja a bemutatókat. Ezek régióbeli nagy sikere bizonyítja, hogy a gazdálkodók mennyire figyelik, melyek a legjobb mutatókkal rendelkező fajták, milyen táj- illetve régióspecifikus fajtákat ajánlanak a vevőtalálkozók, bemutatók, összesített kísérleti eredmények. Hád-Mozőgazda Rt. Nyílt nap a gabonakutatóban Munkatársunktól A Gabonatermesztési Kutató Kht. a Tudomány Napja alkalmából november 2-án, kedden Szegeden, az Alsó Kikötő sor 9. szám alatti központjában nyílt nap keretében várja az érdeklődő nagyközönséget. Az üvegházi nagyteremben 10 órakor kezdődő rendezvényen a búza, a kukorica, valamint az olaj- és fehérjenövények igazgatóságainak vezetői vázolják az itt folyó kutatómunka növényfajtákban és termesztési technológiákban megtestesülő eredményeit. Ezt követően végigkalauzolják a vendégeket az intézmény kutatóhelyein, laboratóriumaiban. így például a Lisztminőségi Laboratóriumban megismerkedhetnek a különféle minőségvizsgálati módszerekkel és eszközökkel, valamint az itt kifejlesztett és gyártott alacsony fehéijetartalmú és gluténmentes gyógyélelmiszer termékcsaláddal. Ezek a kenyér, tészta és édességek készítésére alkalmas termékek jelentősen megkönnyítik a fenilketonuriában, lisztérzékenységben, veseelégtelenségben és egyéb aminosav érzékenységben szenvedők helyzetét. Szaktanácsadó - helyesen Munkatársunktól A szeptemberi Gazdaoldalban megjelent szaktanácsadói névjegyzékben szereplő Móritz Miklós (tel.: 62/329364) tevékenységi köre helyesen: halászat, amely a 15. ponthoz tartozik. Több pénz az agráriumnak Munkatársunktól Soha ennyi pénz ebben az országban az agráriumnak nem jutott - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyi államtitkár. De figyelmeztetett: nem mindegy, ezt a pénzt hogyan költik el. Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium államtitká-., ra a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén kifejtette: agrártámogatásra még egyik évben sem jutott akkora összeg, mint amennyit erre a célra 2000-ben szánnak. Egyben megerősítette, hogy az agrárgazdaság jövőre az ideinél 22 százalékkal több, 262 milliárd forintot kap. Ám nem mindegy, ezt a pénzt hogyan használják föl, hiszen nagyobb összegeket is el lehet pazarolni értelmetlenül, ha nincsenek megfelelő programok, vagy rosszul határoznak meg piaci támogatásokat - mutatott rá. Az infláció jövőre 6-7 százalékra szorítható le, ám ehhez kormányzati szerepvállalás is kell. 2000-ben stabilizálódhat az évi 4-5 százalékos gazdasági növekedés - ezt 8-10 százalékos exportnövekedésre és a belső kereslet várható élénkülésére alapozza a kormány. A Gazdaoldalakat szorkesztotto: Fekete Klára Támogatott piac Bemutató és tanfolyam Munkatársunktól 1999. november 11-én 9 órától a Hód-Mezőgazda Rt. Ló Mesterséges Termékenyítő Állomásán lótenyésztési bemutatót szerveznek gazdálkodók részére. Helyszíne a Hód-Mezőgazda Rt. kiállítási centruma. A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesületnél december elején 80 órás növényvédelmi tanfolyam indul. Jelentkezni lehet november 20-ig, hétfőn, szerdán, pénteken 16 óra után a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesületnél. Idén nőhet a húsfogyasztás Szabadban is „dolgozik" a raktári kártevő Zsizsik a szójában Évtizedünk változatos, olykor rendkívüli időjárásának következményeként a különböző növénykultúrákban számos, kevésbé ismert betegség és kártevő megjelenését, kártételét tapasztalhattuk. Az egyik a zsizsik, amely szabadban is nagy károkat okoz. A Gabonatermesztési Kutató Kht. hosszabb ideje foglalkozik sikeresen szójanemesítéssel és vetőmag előállítással. Az idei hosszú és napsütésben gazdag ősznek köszönhetően az átlagosnál korábban kezdhettük el a kísérleti parcellák és a vetőmagszaporítást szolgáló területek betakarítását. A vetőmagfeldolgozó üzembe való szállítás során észleltük, hogy az egyes tételek már a táblán rizszsizsikekkel fertőződtek. Szerencsére ekkor a kártevő csak a szójabab hüvelyét károsította, magát a magot még nem. A tények ismeretében az összes tételen a szükséges beavatkozást, a gázosítást elvégeztük. Az imágó fó vonalakban, morfológiájában a gabonazsizsikhez hasonló. Optimális körülmények között - magas hőmérséklet és páratartalom akár három nemzedék is kifejlődhet. Az imágó egy évig él. Repülő képességének köszönhetően (erőteljesen fejlett hártyás szárny) rendkívül könnyen teijed, hőmérséklettől és a fényviszonyoktól függően repül a tárolókból a szabadba. A szegedi eset azért is figyelemre méltó, mert a szakkönyvekben leírtak alapján Magyarországon szántóföldön fertőzését ez idáig nem igazolták. Szabadban való károsítása, teijedése, sajnos kapcsolatba hozható a globális klímaváltozással és egyben feltételezhető egy teljesen adaptálódott rassz megjelenése is. A védekezés legjobb módja a megelőzés, a raktárak, tárolók, zsákok alapos preventív, permanens fertőtlenítése, gázosítása, hiszen áttelelése csak zárt helyen lehetséges. Fertőzés esetén a gyors és szakszerű beavatkozás - a termény, a vetőmag gázosítása teljes védettséget, mentességet biztosít. Kurnik András. Gabonatermesztési Kutató Kht.