Délmagyarország, 1999. október (89. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-28 / 251. szám

4 KRÓNIKA * 4 CSÜTÖRTÖK, 1999. OKT. 28. MA FARKASNÉ POCSAI BLANKA, a 8-as választó­kerület (Újszeged) képvise­lője 17 órától a Fő Fasori Altalános Iskolában fogadó­órát tart, melyen az elmúlt egy év mérlegét vonja meg. Vendégei: dr. Bartha László polgármester és Rákos Ti­bor, a terület országgyűlési képviselője. A fogadóóra előtt 16,30 órakor csatorná­zási lehetőségekről tart tájé­koztatót a képviselőnő. DR. TÍMÁRNÉ HOR­VÁTH MAGDOLNA, a 25­ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 14 és 16 óra között a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfog­lalás u.). Vendége dr. Hajdú Péter ügyvéd. A MUNKÁSPÁRT sze­ged-alsóvárosi alapszerveze­te 16 órai kezdettel taggyű­lést tart a Szeged-Állomás éttermében. HOLNAP DR ZLEHOVSZKY ILO­NA, a Munkáspárt jogtaná­csosa 13-15 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Mun­kás Művelődési Otthonban (Fő fasor 9.). Szeri vallomások Munkatársunktól Ma este 22.30 órától ve­títi a Globe-TV a Szeri val­lomások (avagy Beszédes séták az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Em­lékparkban) című riportfil­met. Pacsika Emília szer­kesztő-riporter és M. Ko­vács Zoltán operatőr film­jében megszólal Trogma­yer Ottó, nyugalmazott múzeum-igazgató, Széche­nyi-díjas régész, Bereczjcy Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, a Feszty-körkép Alapítvány kuratóriumának elnöke és Szabó G. László, a kurató­rium titkára. A műsort szombaton 22.30 órától megismétli a Globe-TV. Takarékossági vetélkedő Munkatársunktól „Takarékoskodj az ener­giával" címmel rendez játé­kos vetélkedőt általános is­kolások részére október 29­én 14 órától a Dóci Általá­nos Iskola. A gyerekeknek szakemberek tartanak be­mutatót a takarékoskodás különböző módjairól, majd a versenyzők játékos vetél­kedő útján adhatnak számot ismereteikről. Az általános iskola címe: Dóc, Alkot­mány u. 19., telefonszám: 62/270-151. MA A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONT nyugdfjasklubjában (Kossuth L. sgt. 53.) 9 órától rekreáci­ós-klub, valamint Seres János festőművész kiállítása. Meg­tekinthető: naponta 14-től 18 óráig. A SOMOGYI-KÖNYV­TÁR L emeletén 10 órától az új szerzői jogi törvényről dr. Mann Judit, a Neumann Ház szolgáltatásairól Bánkeszi Katalin és a kultúra CD­ROM-on, az Arcanum Adat­bázis kiadványairól Biszak Sándor tart előadást. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) 15.30-tól fazekas szakkör felnőtteknek, 16 órától al­kotó csemeték klubja. Holnap: 14 órától szövő­szakkör. Lengyel András: - A jó újság mindig hatalmas intellektuális teljesítmény eredménye. (Fotó: Schmidt Andrea) „Közkatonái a toll ­nak..." címmel a Bába és Társai Kiadó gondozásá­ban nemrégiben jelent meg Lengyel András iro­dalomtörténész Szeged sajtótörténetét az előzmé­nyektől 1944-ig feldolgo­zó könyve. A kötet nem­csak azért tanulságos ol­vasmány, mert a helyi új­ságírás kezdetének és vi­rágkorának első modern szemléletű összefoglalá­sát adja, hanem azért is, mert a szegedi sajtó törte­netet társadalmi, politikai, gazdasági és irodalomtör­téneti aspektusból komp­lexen elemzi, bemutatja a legmeghatározóbb publi­cisták pályafutását, a sze­gedi lapok, lapkísérletek sorsát, és vizsgálja a sajtó és az irodalom kapcsola­tát. A szerzővel munkahe­lyén, a Fekete házban be­szélgettünk. - Miért kezdett sajtótörté­nettel foglalkozni? - Sokféle megfontolás eredményeképpen jutottam el a sajtótörténethez, ami ma már kutatási területem része. Ha­mar rájöttem, hogy a sajtó a társadalom életének egyik fontos szegmense, ezért érde­mes foglalkozni vele, figyelni rá. Hét éven át az egyetemi könyvtárban dolgoztam, ahol a folyóiratokkal, napilapokkal való foglalkozás „hivatali kö­telességem" volt. Ott jól meg­ismertem a lapokat, mert a könyvtárnak nagyon jó két vi­lágháború közötti anyaga volt, ami szinte tálcán kínálta, hogy az érdeklődésem ebbe az irányba mozduljon el. Iroda­lomtörténeti, gondolkodástör­téneti témáim is szorosan kap­csolódtak a sajtóhoz, hisz azok a gondolatok, azok az irodalmi művek, amelyek fog­lalkoztattak, jelentós részben az egykori újságokban jelen­tek meg. így automatikusan adódott, hogy magát a hordo­zó közeget is alaposabban megvizsgáljam. - Ön szerint melyik volt a szegedi sajtótörténet leg­pezsgőbb, legizgalmasabb időszaka? - Ez roppant nehéz kérdés. 1938-ig a szegedi sajtónak több jó korszaka is volt. A századforduló tája minden­képpen nagyon érdekes, jó és pozitív periódus. Már csak azért is, mert meglehetősen gazdag a kínálat színes újság­író egyéniségekből, akik egyúttal írók is. Többféle irá­nyultság, többféle elfogultság és mozgalom jelenik meg együtt. Ugyancsak jó szakasz a húszas évek második fele és a harmincas évek eleje, ami­kor ugyan a szegedi sajtó már kétpólusúvá válik, és a két pó­lus, a jobb és a baloldal között nincs átjárás, de a Délmagyar­ország akkoriban a vidéki saj­tó csúcsát jelenti. Azért lehet rendkívül jelentős lap, mert azok az újságírók és azok a tendenciák, amelyek az első világháború előtt több orgá­numba szóródtak szét, ekkor egyetlen újságba koncentrá­lódnak. Míg a klasszikus peri­ódusban Juhász Gyula a Sze­ged és Vidéke munkatársa, Móra pedig a Szegedi Naplóé, ebben az időszakban már együtt dolgoznak a Délma­gyarországban. Ez a koncent­rálódás olyan színvonalat ho­zott, ami az egész vidéki sajtó történetének egyik legna­gyobb teljesítménye volt. - A múlt század végén, a század első évtizedeiben a korszak legnagyobb iro­dalmárai egyben a legjobb újságírók is voltak, szinte valamennyien dolgoztak napilapok számára is, ma viszont mintha az irodal­márok teljesen kiszorulná­nak a napilapokból. Mit gondol, mi az oka ennek? - Minimum két nagy ok­csoportja van. Az egyik az iro­dalom megváltozása. Egy posztmodem, relativizáló szö­veg egyre kevésbé kívánkozik a napilapokba. Míg korábban az irodalom újságirodalom volt, ma egyre inkább folyó­irat- és könyvirodalom. Az irodalom ezzel falat emel ma­ga és az újság közé, ugyanak­kor a sajtón belül is olyan ten­denciák kerekedtek felül, ame­lyek kiszorítják az irodalmat. Az író, mint szociológiai je­lenség, mindig önjáró és devi­áns, azaz megy a maga feje után - legalábbis bizonyos szint fölött. Ezáltal az újságok, amelyek meghatározott funk­ciót próbálnak betölteni, egyre nehezebben tudják kezelni őket. A nehezen kezelhetőség miatt a lapok elvesztenek olyan teljesítményeket és olyan újságírói színeket, ame­lyeket senki más nem tud tel­jesíteni, csak egy Író. Például azt a fajta tárcanovellát, amit Tömörkény István tudott mű­velni, a legjobb értelemben vett professzionális újságíró sem tudja hozni. Mert egészen mást tud, mint amit Tömör­kény tudott. A régi író újság­írók a szorosan vett irodalmon túl sok minden mást is tudtak még, ezért nagyon komoly veszteség, hogy ez a tfpus ma háttérbe szorul. Móra a legna­gyobb újságírói hajszában is olyan nyelvet tudott folyama­tosan működtetni, ami önma­gában, tárgytól függetlenül is érték. Ez nem azonos azzal, hogy a magyar nyelvet vala­milyen szinten használni tud­juk. Móra nemcsak kreatív módon volt képes használni, hanem teremteni is tudta a nyelvet. Erre egy újságíró nem képes, csak egy író újságíró. - Sajtótörténeti kutatásai­nak milyen tanulságai vannak a mai viszonyokra vonatkozóan? - Nehéz erről egy-két mon­datban beszélni. Az lenne sze­rencsés, ha Szegeden a kvázi monopolhelyzetet több egy­mással rivalizáló és érdemi szinten megnyilatkozni tudó lap versenye váltaná fel. A másik alapvető kérdés, amit a sajtótörténeti kutatásaim nyo­mán hangsúlyozni szeretnék: a jó újság mindig nagyon nagy intellektuális teljesftmény eredménye. Fél kézzel, töredék energiákkal, rutinszerűen nem lehet jó lapot csinálni. Akkor jó egy újság, ha a kiadóhivatal­tól a szerkesztőn át a színházi kritikusig mindenki a helyén van, és pontosan tudja, mit, miért kell csinálnia, és mindez egészként tud megjelenni. Ez a nagy intellektuális teljesítmény csak akkor érhető el, ha min­den körülmény ennek az össz­játéknak rendelődik alá. Hollós! Zsolt 25 éve Mipel-74 Az ipari elektronika fejlődése adta az indítékot arra, hogy a Hungexpo „Mipel-74" címmel meg­rendezze az elektronika első hazai seregszemléjét. A magyar kiállítók közül a legnagyobb területet a Videoton és Gamma Mű­vek foglalja el. A Video­ton kiállításán külön ér­deklődésre tarthat számot az R-10-es kisszámító­gép. Ez a szocialista or­szágok egységes számító­gép rendszerének hat tagja közül a legkisebb, s hazai viszonylatban valószínű­leg a legelterjedtebb. (1974) Kitüntetések Munkatársunktól Az 1956-os forradalom 43. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából a Csongrád Me­gyei Rendór-főkapitánysá­gon rendezett ünnepségen többen kitüntetéseket és dí­jakat vehettek át. Dr. Ozvald Imre ezredes és Subicz Ist­ván alezredes belügyminisz­teri jutalomban részesült. Dr. Lukács János ezredest, megyei főkapitányt kiemel­kedő munkáért az országos rendőr-főkapitány kitüntette. Farkas Istvánné és Dobó Katalin közalkalmazottak emléktárgyat kaptak a bel­ügyminisztertől. Nóvák End­re főtörzsőrmester és Straub Csabáné közalkalmazott ju­talomban részesült. Kun Zol­tán főhadnagy, Ohát Zalán hadnagy és Tóth Miklós tör­zsőrmester olajvezetékek rongálóinak elfogásáért elis­merésben részesült. Róta Ta­más, a Róta Pakk Kft. ügy­vezetője és dr. Gyömbér László, a Dél-magyarországi Hírközlési Felügyelet igaz­gatója a rendőrség munkájá­nak segítéséért tárgyjutalmat vehetett át. Az ünnepségen ezenkívül 17 rendőrt előlép­tettek, 77-et pedig dicséret­ben részesítettek. Vért adtunk a Sajtóházban DM-információ Az utóbbi években ha­gyomány, hogy október vé­ge felé véradást szervezünk a Sajtóházban. Évről évre jobban „fertő­ződik" a közösség, hiszen öt éve, a sajtóházbeli vér­adás kezdetén nehezen ta­láltunk kollégákat, akik haj­landó voltak segítségre nyújtani karjukat. Tegnap csúcsot döntöttünk, 20-an jelentek meg a klubban vér­adásra - természetesen ön­kéntesen. (Dózsa György u. 5.) 13-tól 15 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A TÖMÖRKÉNY IST­VÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ­BAN (Magyar u. 14 )14 órá­tól sakk-kör és kártyaparti, 18 órától UNO-klub, 18.30-tól Callenetica foglalkozás. A DIABÉTESZ EGYE­SÜLET klubjában (Kálvária tér 20., közösségi ház) 15 órától az új inzulinfajtáról: az inzulinanalóg kezelés előnye­iről dr. Lengyel Csaba, 16 órától az új vércukorcsökken­tő tabletta a metilbiguanidról dr. Császár Tímea tart elő­adást. A SZÁZSZORSZÉP GYERMEKHÁZBAN (Kál­vin tér 6). mini-ovi két-három éveseknek, 15 órától társas­tánc felsősöknek és középis­kolásoknak, 18-tól musical. ÉPÍTÉSZ TANÁCS­ADÁS 15.30 órától 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás hétköznap 8-tól 18 óráig tekinthető meg. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁ­LÓZATA (Gogol u. 3. III. 305., tel.: 423-474) jogi taná­csadója dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig az óvodás gyermekek szülei részére in­gyenesjogi tanácsadást tart. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 15.30 órától x-treme hip-hop dance school, 16 afro jazz, 18-tól „Játszd az életed!" ezoterikus önismereti, önfej­lesztő-klub és versmondó stú­dió. A BARTÓK BÉLA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN (IT. em. 22) 17.30 órakor a „Madarász-klubban" a termé­szetvédelmi törvényről tart előadást dr. Molnár Gyula fő­iskolái adjunktus, 19 órától „Verhetetlen önmagad" cím­mel Bornemisza Gergely tart előadást. AZ EXTREME SPORT­ZUGBAN (Gogol u. 29.) 18 órakor „Vulkánok között" címmel diavetltéses előadást tart Pál Molnár Elemér. AZ SKF HÁZBAN (Kál­vária sgt. 4-6.) 18 órától transzcendentális meditáció a mindennapi életünkben (egészség, boldogság, gaz­dagság) címmel Csányiné Zsóka előadása. A SZOTE-KLUBBAN 20 órától rock and roll tánctanfo­lyam Kalapos József vezeté­sével. 22 órától UNIVersitas parti. Dj.: Mc.Fresh. A RÉGI ZSINAGÓGÁ­BAN (Hajnóczy u. 12) 20.30 órától Bach összes művét tar­talmazó CD-sorozat bemuta­tója. Első: Egyházi kantáták. A programsorozatot Meszlé­nyi László a konzervatórium docense nyitja meg. A JATE-KLUBBAN 21 órakor studentest. Nosztaliga­buli újdonságokkal. Házigaz­da: Varga B. László. A kiste­remben „kőkemény" nosztal­gia Poór Zsolttal. A TŰZVARÁZS SÖRÖ­ZŐ & MUSIC KLUBBAN (Londoni krt. 3.) 22 órakor Jumbo Jet buli. Műsorvezető: Bajusz Attila. A REGHŐS BENDE­GÚZBAN: I.Q buli. Dj.: Ká­poszta. 75 éve Az amerikai húsról Megírta a Szeged, hogy az illetékes körök azzal foglalkoznak, hogy a mai toronymagasságú húsárak letörésére fel­használják az amerikai fagyasztott húst, amely jelenleg versenyen kívül áll. A budapesti amerikai fagyasztotthús-akció a várakozáson felül sike­rült, amennyiben harminc százalékkal olcsóbban került piacra, mint a ma­gyar hús. Az amerikai fa­gyasztott hús intézősége az idei télre várható nagy tömegnyomor miatt akci­óját a vidékre is ki akarja terjeszteni. Ez ügyben a főszámvevő, hazaérkezve a fővárosból, a legna­gyobb elragadtatás hang­ján emlékezik meg a fa­gyasztott hús minőségé­ről. (1924) 50 éve Egy diák levele „Amíg az ifjúmukások és dolgozók az üzemek­ben megfeszített munká­val a többtermeléssel megszilárdítják a nép álla­mát, addig a tanuló ifjúság - példát véve tőlük - az iskola padjaiban jó tanu­lással építi a szocialista jövőt. Már az iskolaév kezdete óta tanuló körök­be tömörül, hogy az anya­got még jobban elmélyít­se, komolyabban feldol­gozza. A diákok szem előtt tartják azt a lenini mondást, hogy az ifjúság­nak csak egyetlen feladata van: tanulni. Az öntudatos diákfiatalok híven teljesí­tik a párt által megszabott kötelességeket." (1949) Lengyel András Szeged sajtótörténetéről „Közkatonái a tollnak..."

Next

/
Thumbnails
Contents